Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-30 / 204. szám
FB’ 86 (Folytatásos regény). (2. oldal) Arcok, élmények, megjegyzések (Cikk a 2. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ára 50 fillér I960. AUGUSZTUS 30, KEDD. Premizálás a kemecseí Űj Barázda Tsz-ben (Cikk a 3. oldalon.) ★ A római olimpiáról jelentjük (4. oldal) lőbb, mint egymilliárd forint értéket termeltek — 72 hidat én 16 hűtőtornyot építettek Tíz éves a 6-os Mélyépítő Vállalat A tanrubokrokból egyéni parasztasszonyok látogattak a Dózsa Tsz-be 1930-ben azzal a fő célkitűzéssel hozták létre a Vízműépíto Vállalatot, hogy a Tiszaiöki Vízierőmű építését végezze. Több más közt Polgáron, Vásárosna- ményban, Kisaron, Turistvándi- ban és a Hortobágyon hidat, Záhonyban kokszátrakót is épített 1950-ben a vállalat. A vízierőműnél mintegy 10 millió köbméter földmunkát végeztek el. E nagy munkahely sajátos feladatai miatt később különvált s a munkákat a 6. számú Mélyépítő Vállalat folytatta. Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéken kívül az országban másutt is végeztek mélyépítő munkákat. Többek közt a Borsodi Vegyikombinát építésénél, a Borsodná- dasdi Lemezárugyár építésénél, Sztálínvárosban. a Hajdúsági Iparművek építésénél, Csillebércen dolgoztak. A vállalat építette a nyíregyházi Sportstadiont, építi a komorói nagy faátrakó telepet, és a Nyíregyházi Almatároló építésénél a mélyépítő munkákat végzi. Tíz év alatt a népgazdaság beruházási feladatainak végrehajtásából összesen 1170 millió forint értéket termeltek. 746 ezer köbméter makadámú tat 65 kilométer normál és 34 kilométer keskenynyomtávú vasútat, 33 nagyobb és 39 kisebb hidat, 89 kilométer csatornát, 33 kilométer ivóvízvezetéket, 47 derítő- telepet, s több más közt 16 hűtőtornyot építettek. A legnagyobb termelési feladatot 1952-ben végezte a vállalat. Még 1960-ban sem lesz annyi, amikor 200 milliós tervet teljesítenek. Nagy utat tett meg a vállalat a fejlődésben. 1955-től különösen ugrásszerű a fejlődés a termelékenységben és a gépesítésben. Úttörő munkát végeztek . és nagyon szép eredményt értek el a hűtőtornyok csúszózsaluzással történő építésénél. Évröl-évre tökéletesítették ezt az újítást, amivel már több, mint 10 ezer köbméter faanyagot takarítottak meg, és jelentősen meggyorsították az építést. A vállalat történetéről szép képes albumot készítettek. A jubileumi ünnepségen Pápai Márton elvtárs, aki 1953-tól igazgató a vállalatnál, ismertette a vállalat történetét, az eredményeket. Arra lelkesítette a dolgozókat, hogy a legnagyobb szorgalommal és legjobb tudásukkal törekedjenek újabb sikereket elérni. A lelkesítéshez az is hozzájárult, hogy az ünnepségen díszoklevelet kapott 33 olyan dolgozó, akik megalakulás óta dolgoznak a vállalatnál. 44 dolgozó kapta meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, 34 dolgozó az oklevelet. Huszonnyolcezer forint jutalmat osztottak ki. A városi nötanács kezdeményezésére pénteken Újtelekről, a Gerhát, Vajda, Rozsrét és Salamon bokrokból egyénileg dolgozó parasztasszonyok látogattak a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetbe. Néhány asszonnyal a szomszédos termelőszövetkezetek is képviseltették magukat az asszonyok találkozóján. A vendégeket Suszta elvtárs, a szövetkezet elnöke és a nőtanács vezetői fogadták, majd a gazdálkodásuk és az asszonyok szövetkeze'beli életének ismertetése után határjárásra indultak. Sokáig beszélgettek a •pajtában a dohányt fűző idősebb asz- szony okkal. A szövetkezetben mód van arra, hogy a fiatalok végezzék a több mozgást kívánó törést, az öregebbek pedig a pajta hűvösében ülve fűzzenek. A 61 éves Betlér Jánosné ugyanannyit tud keresni a fűzéssel, mint a fiatalok egyéb munkával. Szmolár Jánosné 4 gyermekes anya a dohányban tavaly 300 munkaegységet teljesített. A 32 ezer csibe nevelésénél hat asszony foglalatoskodik. A kertészetben is asszonyok kezétől gyomtalan a terület. A Dózsa Tsz-ben több mint száz asszony és leány dolgozik. A kíváncsi asszonyok egy-egy sárgarépát kihúztak, hajtogatták a karfiol levelét, gyönyörködtek a labda nagyságú paprikában. A Vajda bokorból Palicz Júlia kért is egy szép paprikát, hogy haza- vihesse mutogatni azoknak, akik nem jöhettek el. Olyan szép a paprika a Dózsában, hogy azt szóval elmondani nehéz, illetve nehezen hiszik el, akik, nem látták. A látottak után sokan voltak olyan véleményen, mint Csermák Istvánná és Juhász József né Gerhát bokori asszonyok, akik úgy sóhajtoztak: bárcsak náluk is lenne, de már holnap — ilyen szövetkezet. A tapasztalatcsere vidám szalonnasütéssel ért véget, úgy búcsúztak az asszonyok, hogy máskor is rendezzenek ilyen összejövetelt. Erre ígéretet is kaptak. 300 mázsával több cukorrépa 12 holdról Jól sikerült talajjavítás Rakamaxon Megyénkben elég sok az olyan talaj, amelyeken a termésátlagot különböző talajjavítás) eljárásokkal emelni lehet. A kisáru- termelés viszonyai között az egyéni gazdáknak nemigen állt módjukban a talajjavítás. Tsz-einkben sok egyéb lehetőség mellett ez is adva van. A rakamazi Szikra Tsz egy ilyen javítási eljárással, a meszeléssel már az idén jelentős eredményt ért el. Elég nagy mészben szegény területük van, ahol a termésátlagokon sokat lehet javítani meszezéssel. Rájöttek erre a tsz vezetői is és elhatározták, hogy száz holdon mésziszappal javítják meg a talaj minőségét. Az elhatározást tett követte, már az idén 14 hold cukorrépán győződtek és győződnek meg a mésziszap javító hatásáról. A 14 holdból 2 holdat nem meszeztek. hogy világosan láthassák a különbséget a kétféle talaj között. Már mutatkozik is a különbség! Két hetenként küldenek mintát a szerencsi cukorgyárnak. Legutóbb azt válaszolták, hogy holdanként már megvan rajta a 200 mázsa. Tervük 180 mázsa volt. A nem meszezett két hold átlaga körülbelül 25 mázsával alacsonyabb a mesze- zettnél, tehát 300 mázsával terem több a 12 bold javított talajon. Ez a többlet 42 forintos mázsánként! cukorrépa-árral számítva 12 600 forint. 100 holdra számítva — vagyis ha a tervezett száz holdba már az idén cukorrépát vetettek volna — a többletter- tnés 2500 mázsa lenne 105 ezer forint értékben. És mennyi a talajjavítással járó összes költség? Száz hold mésziszappal való javítása mindössze 42 ezer forintba kerül. A különbség tehát száz hold javítási költsége és egy évi többlettermése között — az idei cukorrépatermést véve alapul 63 ezer forint. A javítással kapcsolatos minden munkát a Kisvárdai Talajjavító Vállalat végzett. A tsz- nek ugyanannyi munkát kellett végeznie, mintha nem történt volna egyáltalán talajjavítás. Ha 12 600 forintból levonjuk a holdanként! 420 forint javítási költséget, a tiszta haszon 7560 forint a 12 holdról. Az eredmény tehát összegezve: 300 mázsával több cukorrépa; ennyivel több áru az államnak; 7560 forinttal több jövedelem a tsz-nek. Mindez nagyobb számokkal jelentkezik majd a következő években, amikor majd mmd a száz holdon elvégzik a talaj- javítást, mert utána 10 évig nagyobb termést hoz a föld. ,,Fontos állomás es a község életében“ Vasárnap megnyílt a mátészalkai gyógyfürdő (Tudósítónktól). Régi vágyuk teljesült a mátészalkaiaknak. Megnyitotta kapuit a melegvízű strand. Évek óta foglalkoztatta ez a gondolat a község vezetőit, hiszen a közelben sehol nem volt meleg strand, s a mátészalkaiak hosszú kilométereket tettek meg Debrecenig, vagy Hajdúszoboszlóig, ha fürödni akartakFürdő licUeiic Mátészalkára — de van-e melegvíz? Régen feltűnt az arra járóknak, hogy a Kocsord felé vezető út melletti réten télen sem fagy be a víz, és a leesett hó is Több, mint háromszorosára nőtt megyénkben a mezőgazdasági beruházások összege A termelőszövetkezeti mozgalom gyors előrehalad? sa nagymértékben megnövelte a mező- gazdaság szocialista szektorának beruházási igényeit A növény- termelés, illetve állattenyésztés nagyüzemi módon történő átszervezése, illetve fejlesztése többek között szükségessé tette a mező- gazdaság — elsősorban a gépállomások — gépállományának jelentős növelését, a közös állatállomány elhelyezéséhez szükséges épületek létrehozását. A félévben teljesített beruházások összege 87,2 százalékkal veit magasabb, mint 1959 első felében. Ezen belül a mezőgazdasági beruházások összege több mint háromszorosára nőtt. A mezőgazdasági beruházások 62,2 százalékát a gépállcmásck kapták. A gépállomást-f beruházásainak 98,5 százaléka gépi beruházás, és ennek majdnem teljes egésze mezőgazdasági gép volt. A gépállomások mellett jelentősen nőtt^ a mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját gépállománya is. nyomban elolvad. Egyre többen keresték fel a községi tanácsot, vizsgálja meg a jelenség okát, és titokban már el is képzelték a bekerített nagy kertet, csillogó medencékkel, melyeket színültig tölt a melegvíz. Vagy az is lehet, hogy gyógyvíz? 1959 novemberében kijelölték a helyet, s hozzákezdtek a fúráshoz. Ebben a munkában mindenki segített Mátészalkán. Volt ki társadalmi munkát, volt, aki kisebb, nagyobb pénzösszeget ajánlott fel, és hónapról- hónapra óriási érdeklődés kísérte a fúrótorony tövében folyó munkát. Mindenki tudta: hány méternél járnak a fúrók, most beletört a fúrófej, most meg robbantani kell, s a kemény réteg alatt már valószínűleg melegvíz lesz. Állandó téma volt a házak fölé emelkedő torony és a geológia. 1960 tavaszán végre megtalálták a régen várt melegvizet. Azon a vasárnapon mindenki a toronynál volt. Nézték a sűrű gőzfelhőt, ami körülvette az 58 fokos, feltörő vízsúgarat. Hozzá kell fogni az építéshez, döntött a községi tanács, s megkezdődött a 600 négyzetméter alapterületű bstonmedence építése. A víz vegyelemzés szerint gyógyvíz és az országban a harmadik helyen áll. Megérdemli a ráfordított áldozatokat. A község dolgozói meg is hozták ezt az áldozatot- 30 ezer forint értékben vállaltak társadalmi munkát, ezenkívül 1500 dolgozó j 13 ezer forint értékű összeget adott az építéshez. A járási párt- bizottság, a tanács és a dolgozók összefogása nyomán alig egy évvel a fúrás megkezdése után Ez év első felében a termelőszövetkezetek közel 14 és félmillió forint értékű mező- gazdasági gépet kaptak, közöttük 79 traktort, 62 függesztett ekét. Az uj termelőszövetkezetek közös állatállományának kialakítása érdekében a megyében húsz tehénistallót, kétszáznegyvennyolc, összesen 12 400 feröhe.yes növendékmarhaistállót, százötvenegy, összesen 3020 férőhelyes sertésfiaztatót, hatvan súldószál- lást és hatvan más épületet emelnek, beruházásból. A beruházások időben történő megvalósulása nagyban függ a termelőszövetkezetek épitöorigadjainak jó munkájától, mivel a kivitelező szerepét a beruházások r.agy I többségénél ők töltik be. Tizennyolc termelőszövetkezet- ben, összesen közel 1000 holdon ' öntözőtelep létesítésére is sor kerül. Farkas Zoltán—Nylrán László, a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának munkatársai. elkészült a medence és megnyílt a mátészalkai termálfürdő. Több, mint négyezer ember vett részt az 1960 augusztus 28- án rendezett fürdőavatáson. Az ünnepi beszédet Vass József elv- társ, a Hazafias Népfront járási titkára tartotta és megköszönte a mátészalkai dolgozók egyöntetű segítségét, mely nagy részben hozzájárult ahhoz, hogy Mátészalkán megszülethessen ez a létesítmény. Ezután kiosztották az okleveleket a fürdőépítés élenjáró társadalmi munkásainak, és segítőinek. Az áldozatkészség gyümölcseként „Nem nagy dolog ez országos méretekben, da igen fontos állomás a község dolgozóinak életében. S ezért értékét forintban kifejezni nem is lehet” — mondotta Gyüre József elvtárs, országgyűlési képviselő felszólalásában, s ezt bizonyították az őrömtől kipirult arcú emberek is, akik a szalag átvágása után először léptek a medencébe. Gyerekek lepték el a homokot, szállt a labda a hullámzó vízben. Akik egy évvel ezelőtt látták ezt a helyet, egy kicsit büszkeséggel nézték a tarka fürdőruhás sokaságot és gondolatban már üdülőket, színes kabinsorokat emeltek a templom mögötti rétre. Mert a fejlődés soha nem állhat meg. Mester Attila.