Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-25 / 200. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM, Ära 50 fillér I960. AUGUSZTUS 25, CSÜTÖRTÖK Uárom téeszben már befejeződött, a többiben is jól halad a cséptée Jő termésátlagok a szövetkezetekben Nyíregyházi helyzet jelentéit Nyíregyháza hat termelőszövetkezete jól készült fel, minden rendelkezésre álló erőt megmozgatott, hogy a nyári mezőgazda- sági munkákat, az aratást és csép- lést időben és minimális szemveszteséggel befejezze. S hogy még három termelőszövetkezetben, a felsősimái Béke őre Tsz- ben, a Dózsa és az Úttörő termelőszövetkezetekben folyik a csép- lés, ezt nem a gyengébb felkészülés, hanem a hallatlanul kedvezőtlen időjárás okozta. A Dózsa Tsz-ben a kalászosokat majdnem teljes mértékben kombájnnal takarítottak be. MindMa délután kigyullad- az olimpiai láng Rómában Ma délután Rómában, a Stadio Olimpico-ban ünnepélyes keretek között meggyújtják az olimpiai stadionban elhelyezett hatalmas kandelláber tüzet, megnyitják az olimpiai fáklya fényénél a XVII. Nyári Olimpiát, a népek békés sportvctél- kedését. A láng szeptember 11-ig ég majd a stadionban, s addig az öt világrész majd valamennyi nemzetének sportolói küzdenek az olimpiai babérokért. Az olimpia a népek testvéri kapcsolatainak ápolását hirdeti Immár 3000 év óta. Az újkori olimpiák — 1896-tól napjainkig — különösen erre a feladatra hivatottak. A sporton, a nemes vetélkedésen keresztül közelebb hozni egymáshoz színesbőrűt és fehér embert, minden nép fiait. A mostani római olimpia különösen fontos hivatást tölt be ezen a téren, hiszen a világ népei forrongásban vannak, re- csegnek-ropognak az elavult társadalmi rendszerek, s erőteljesen szárnyra kapott a törekvés, mely szerint az eddig elnyomott népek emberi sorsot, szebb és jobb életet akarnak maguknak. Pontosan azt, amelyet az olimpiai alapgondolat is lefektet. Az elkövetkező napokban mintegy nyolcezer sportoló ismerkedik meg egymással, méri össze erejét a különböző versenyszámok küzdelmeiben. Szovjet és amerikai, magyar és német, ghanai és csehszlovák sportolók állnak rajthoz egymás mellé, vagy lépnek egymással szembe a szoritókban. S az eredmény legyen bármi, a sportvetélkedésen túl örök, eltéphetet- len barátság szövődik a sportemberek között, mely barátság túlcsap a háborút áhítozó sötét politikai nézeteken, s tovább virágzik a föld minden országában a gondolat: béke, barátság. Ezen gondolatokkal üdvözöljük a XVII. Nyári Olimpia megnyitását, mely a sport tes- tet-leíket nemesítő funkciója mellett — a világ népeinek barátságát, testvéri együttérzését fogja elmélyíteni. össze 20—30 hold olyan terület volt, melyre a kombájn nem mehetett ra, ezeket keilen kézzel vágni, s emiatt húzódtak el itt is a munkák. Három nyíregyházi termelőszövetkezet, a sóstohegyi Virágzó Föld, a Zalka Máté és a Ságvari már teljes mértékben befejezte az aratást, cséplést. A kellemetlen, s nagyon rossz időjárás ellenére is nagyszerű termésátlagokról adhatnak itt szamot. A Ságvári Termelőszövetkezet őszi búzából 14,7, rozsból 16,2, őszj árpából 16,8 és tavaszi árpából 18,5 mázsás holdanként! átlagtermést takarított be. ’ A Zalka Máté Tsz termésátlagai őszi búza 11, rozs 10,8, őszi árpa «8,4, tavaszi árpa 21,5. A sóstó* hegyi Virágzó Föld Termelőszó- fvetkezetben a holdankénti átlagok a következők: őszi búza 14,9, rozs 12, őszi árpa 17,9 és tavaszi árpa 18 mázsa. A Béke őre, a Dózsa és az Úttörő termelőszövetkezetekben — mint már említet* tűk — még folyik a cséplés, így $ a várható átlagtermésről nem lehet számszerű eredményt adni, de az előzetes becslések szerint ezek a termelőszövetkezetek is szép termésátlagokat várnak. A nyíregyházi földterületnek 20 százalékán termeltek kalászosokat az egyénileg gazdálkodók. Az aratast és hordást az egyéniek is időben elvégezték, s termésátlaguk T- bar nem fogja elérni a termelőszövetkezetekét — szintén jónak ígérkezik. Nyíregyháza területén a jövő hét végére teljesen befejeződik a kalászosok cséplese — amennyiben kedvezőtlen időjárás nem jön közbe — mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyénieknek A város hat termelőszövetkezetében a tagoknak minden hónapban osztottak előleget, s bizakodtak, hogy munkaegységük értéke eléri az előre tervezettet. Kisebb eltérés csak ott fordulhat elő, ahol elsősorban a gyümölcstermésre volt építve a munkaegység várható értéke. Az aratási és betakarítási munkáknál nem volt különösebb zökkenő. Ezek időtartama alatt a növényápolási munkákban mutatkozott némi visszamaradás, de ez is elsősorban a mostoha időjárás következtében állt elő. A termelőszövetkezeteknél a növényvédő állomás időben gondoskodott és gondoskodni arról, hogy elvégezzék a szükséges védekezést. Elsősorban az egyéni termelőknél vetődik fel ez a probléma. Nincs még egy éve, hogy Ormos Zoltánné a Balkányi Állami Gazdaságból átment a balkányi Űj Erő Tsz-be s a könyvelést vette kézbe. Munkájával azóta is igen elégedettek a szövetkezet tagjai. A képen Gelsi József szövetkezeti raktárossal együtt örülnek annak, hogy jó cséplési eredményt mutatnak a könyvek is. (Hammel József felvétele.) Ez lesz az emberiség hőskora nyíregyháziak vé.eménye az újabb szpuinyik-kisérieirftl Megyénkben is mindenütt nagy érdeklődést keltett az újabb szovjet ürhajó-szpulnyik és hősei, a világokat látott Sztrelka és Bslka. Beszélnek róluk az utcán, a futószalag mellett, találgatják, mikor küldik az első embert a világűrbe, mi lesz, amikor az ember meghódítja a bolygók világát? „Varjuk a — Az ötödik szputnyik és a kísérleti állatok visszatérése az emberi elme legragyogóbb diadala — mondja el véleményét Molnár elvtárs. — A Szovjetunió óriási eredményt ért el és az űrhajók fedélzetén hamarosan az ember is elfoglalhatja Gyermekeink védelmében Országos jelentőségű csecsemővédelmi ankét Szabolcsban „Ezernyi fajta népbetegség szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár, bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely hitetlen csodára vár Nem elegendő, hogy hitessék: föl kéne szabadulni már!” írta a nagy proletár költő, József Attila 1937-ben a Horthy- korszak magyarországi állapotát idézve. Szabolcsban ezidőben 25 százalékos volt a csecsemőhalál, ami azt jelenti, hogy minden negyedik újszülött elpusztult.- A Nyírségben ekkor a — Miért éppen ide? — Azért, válaszol dr. Lódy László helyett Buschor Lászlóné, megyei vezető védőnő — mert itt a legnagyobb népszaporulat ; és egyben a csecsemőhalálozás. Ugyanakkor Nyírbátor volt az ; első a megyében, mely szülőotthont, bölcsődét, csecsemő-otthont kapott. A csecsemők megmentésére irányuló kezdeményezés Szabolcsban ebből a járásból indult ki. — Kik vesznek majd részt ezen az ankéton? — Tanácsvezetők, orvosok, védőnők. Megnyitót Gulyás Emil- né, a megyei tanács vb. elnök- helyettese mond. Itt lesz dr. * Kostály László, aki a Borsod megyei koraszülöttekről, s azok elhalálozásáról közöl adatokat, dr. Balló Tibor, aki a „Veszélyeztetett csecsemők ellátása a területen” címmel tart előadást. „A csecsemőhalandóság Sza- oolcs-Szatmárban” kérdéseivel dr. Fülöp Tamás és dr. Lengyel Ferenc foglalkozik. Nagy érdeklődés előzi meg dr. Buda Károly debreceni kandidátus előadását. Ennek a tárgya: A csecsemőhalálozás csökkentésének lehetősége mezőgazdasági területen. Az iiőadás a fiatal doktor kandidátusi dolgozatának anyagára épül. Dr. Buda Károly Szabolcs-Szat- már megye csecsemőhalandósági kérdéseivel a Közegészségtani Az Állami Áruházban is erről folyik a szó. Molnár István elvtárs, az áruház párttitkára az eladókkal beszélget, akik azon csodálkoznak, hogy milyen mesteri pontossággal, mennyire alaposan készültek fel a szovjet tudósok arra, hogy a rakétáoan a világűrbe bocsájtott élőlények sértetlenül érjenek főidet. híradóst" a helyét. Ezzel pedig beláthatatlan távlatok nyílnak meg az emberiség előtt, új korszak kezdődhet az ember történe éoen, ahol minden az emberek boldogulását szolgálja. A kísérleti állatok előíutárjai voltak a világűrben az embernek, s egész biztos, hogy a szovjet tudomány nem ál' meg az állatok világűrbe bocsájtásánál. Várjuk az emberek híradását a világűrből... Hasonlóképpen vélekednek a nyomdászok is. „Nem fantázia szülemenye * — Mindig nagy figyelemmel olvastam az újságokban a szput- nyikokról szóló híradást — mondja Varga József, a Nyomdaipari Vállalat dolgozója. — Csodálattal tölt el, hogy az emberi tudomány mire képes, s szerintem ezek után már nem a fantázia szüleménye az ember utazása á világűrbe, hanem tudományosan megalapozott reális lehetőség. Ami pedig azt illeti, mindannyian várjuk a méltó folytatást: a világűr teljes meghódítását... A diákok talán a legizgatot- tabbak. „Jó, hogy most élünk'' — De jó is volna világűrpilótának lenni — jelenti ki Gál Margitka, a Zrínyi gimnázium negyedikese. — Szétnézni a világűrben, bejárni azt a végtelen birodalmat, amiről eddig az ember csak álmodozhatott.. — Milyen jó, hogy ebben a korban születtünk! — teszi hozzá komolyan társnője. — Ez lesz az emberiség hőskora, az Ismeretlen leigázása... Szavak, vélemények, teli izgalmas reményekkel. Az újabb szovjet kísérlet biztos hitet csö- pögtetett az emberekbe: az új világ küszöbén állunk... gy. i. 9VJó eredményt mutatnak a könyvek Intézet és az Akadémia megbízásából foglalkozik. 140 résztvevőre számítanak — Megható az az igyekezet, amellyel a védőnők készülődnek az ankétra — mondja a vezető védőnő. — Saját költségünkön is elmegyünk, csak ottlehessünk, tanulhassunk. — Szeretnénk meghallgatni az előadásokat, valamint dr. Farkas Évának, a László Kórház küldöttének, dr. U>- váry Györgynek, az Árpád-kórház kandidátusának hozzászólását — mondották. — Budapestről, Hajdúból, Borsodból, Szegedről és Szabolcsból mintegy 140 megjelenőre számítunk. Valamennyi területen előbb állnak már ilyen vonatkozásban, mint itt Szabolcsban. Azért hoztuk össze ezt az ankétot, hogy tanuljunk toms, j cseréljük ki tapasztalatainkat,! hogy összefogjunk gyermekeink: megmentése érdekében. Fel kell világosítanunk az anyákat, le kell küzdenünk a kultúrálatlan- ságot, a babonáikat. Itt vár nagy feladat a védőnőkre. Remjijus, hogy az ankét és más hasonló ankét után közös összefogással, fokozottabb munkával rövidesen elérjük a csecsemőhalandóság arányszáma tekintetében itt Szabolcsban is az alacsonyabb országos átlagot — fejezte be szavait dr. Lódy László, a nyírbátori járás gyermekgyógyásza. (Borsodi) A színhely: Nyírbátor nagybirtokrendszer uralkodott, — mondja dr. Lódy László, a nyírbátori járás gyermekgyógyásza. — Ezt a számot a felszabadulás után sikerült 5—6 százalékra leszorítanunk. Száz közül most már csak 5—6 hal meg, de még ez is sok. A szomszédos megyékben már jobb az arányszám. Nem nyugodhatunk ebbe bele. Esztendők óta harcolunk azért, hogy a csecsemőhalandóságot minimálisra csökkentsük. A Megyei Tanács Egészségügyi Osztálya fölkarolta kezdeményezésünket, s folyó hó 27-re, szom- ! batra, csecsemővédelmi ankétot nív össze Nyírbátorba.
