Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-07 / 159. szám

Siirarefés! A nyíregyházi gyermekcipő-gyártás kezdete függ attól, mikor készül el végre a Guszev-telepi „lucaszéke“ Megyei irányítás alá kerül a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat. Növelik a vállalat kapacitását és munkáslétszámát. Október­ben akarják megkezdeni a gyermekcipők gyártását és egy bőrdíszműves részleget is sze­retnének alakítani. Már ebben az évben 120 munkással töb­bet akarnak foglalkoztatni a termelésben. Erről részletesebben már be­számoltunk lapunkban. Most érdeklődtünk a megyei tanács vb. ipari osztályánál, hogy mennyire vannak meg minden­nek a feltétele!. A válasz: a ten' megvalósítását akadályoz­ás, hogy az épületben, ahol a 120 új munkást akarják fog­lalkoztatni, a két új részleget elhelyezni, a Cipönagykereske- delmi Vállalat portékája van. Még nem tették szabaddá a helyiséget. A Cipő nagy kereskedelmi Vál­lalattól Hernádi elvtárs ezt azzal indokolja, hogy az árut egyenlőre nem tudják hová ízállítani, mert nincs más sza­bad raktár. A volt Guszev lak­tanyában a Megyei Építőipari Vállalat dolgozói lassan halad­nak a volt lovarda átalakítá­sával. Az Építőipari Vállalat 1. szá­mú főépítésvezetőségén ezzel kapcsolatban azt mondták, ők nem tehetnek a munka elhú­zódásáról. A kivitelező több­ször is módosította az eredeti tervet, s ez okozta a befejezési határidő elhúzódását. A hőlég­fúvó berendezés helyett most gőzfűtést terveznek, de ennek a terveit és a fűtőberendezést még nem kapták meg. Ha ezek meglesznek, attól a naptól szá­mítva négy héten belül befe­jezik a munkát és be lehet köl­tözni a raktárba. Most tehát a tervezőkön mú­lik, hogy minél előbb kész le- j gyen a raktár, a Cipőnagyke- 3 reskedelmi Vállalat szabaddá < tegye az épületet, ahol a két < új részleget tervezték felállttá- < ni. Minden nap nyereséget je- < lent, s a további húzavona hát- J ráitatja, hogy 120 munkás ok- J tóbertől megkezdhesse a terme­lést. Reméljük, hogy használni fog a sürgetés. Nyírbátorban egy éve még csak az előkészületek történtek meg a Tiszántúli Növényolajipari Vállalat gyertyagyártó részlegé­nek felállítására. Főzőüstöket, kádakat és gyertyaöntő gépeket hoztak. Hamarosan elkezdődött a gyártás. Az elmúlt félévben már két műszakkal termelt a gyertyagyár. Naponta több, mint háromezer mázsa gyertyát gyártottak; fél-, dekásiól a félkilósig különböző méretekben. Egy hónapig álltak, mert hiányzott a gyártáshoz szük­séges importanyag. Nem sikerült teljesíteni a félévi tervet. Stralka József művezető tani­.; $-■ , ' v -• tóttá meg a munkásokat gyer­tyát önteni. Azt mondja a mű- j vezető, hogy most már valameny- | nyien jól dolgoznak reszortjuk- : ban. Kifogástalan a minőség. A i dolgozók kérésére bevezették a hogy már jól dolgozik a gyea** tyaöntőgéppel. Azelőtt nem la halottá, hogyan készül a . gyer­tya. Már tudja, hogy a paraffint vízzel főzik nagy üstökben a gyár emeletén, s onnan csövön jön le a „gyertyalé” a pihentető kádakba. Abból merítenek a Iá* nyok, amikor gyertyát öntenek. Egyszerre 288 darab gyertyát önt a gép. Száznyolcvan kilog­ramm a norma a dekásokból, amiért 41 forint jár a dolgo­zóknak. Szedlár Mária két má­zsán felül teljesít naponta. Somogyi Györgyné dolgozik az automata gyertyabélsodró gép­pel. Csak arra kell vigyáznia, hogy ha elszakad a pamutszál, észrevegye és összekösse a szá- l lat. j 'A gyertyákat szabvány szerinti i méretekre vágják'a gépek. Az- Itán a lányok becsomagolják és Megszervezték a tüzfigyelíi szo’gélatot Nyírteleken A nyírtelki községi tanács ide­iében megvitatta a nyári tűzve­szélyek elhárításával kapcsolatos feladatokat. A tanácsülés hatá­rozatban rögzítette, hogy az ön­kéntes tűzoltók eddig is dicsére­tes munkát végeztek de ezután is számítanak rájuk. Az aratás, be- hordás és cséplés, valamint a tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seket választókörzetenként vitatták meg a tanácstagok a lakossággal. Különösen a kenyérgabona elhe­lyezésére kell nagy gondot fordí­tani, hogy az épületektől megfe­lelő távolságra kerüljenek a ra­kodók. Megszervezték a figyelő- szolgálatot, s úgy döntöttek, hogy a lakosságból szervezett figye­lőszolgálatban minden nap egy önkéntes tűzoltó is részt vesz. Felhívták a figyelmet a tűzoltó­felszerelések időben történő rend- behozatalára és a területfelelő­sök összehívására, hogy az Idő­szerű kérdésekről tárgyaljanak azokkal. Stralka József művezető a minőséget ellenőrzi. Szedlár Mária gyertyaöntés után egy ék alakú éles késsel egy mozdulattal 288 gyertyának a belét vágja eh Újabb szereplés előtt A gyorsszámolás nyírbátori világbajnoka Négy évvel ezelőtt nagy port v?rt fel egy Nyírbátorból szár­mazó újdonság, a gyorsírás — szerű számolás. Mi tagadás, 1952 után még kevesen hittek dr. Molnár László nyírbátori nyugal­mazott ügyész világviszonylatban ! is úttörő jelentőségű újításában, j Azóta eloszlott a kétely s a min­dennapi életben döntő súllyal bíró számtani alapműveletek gyorsított módszere kivívta l'étjo- j gosultságát. Miről #>s van szó? A számok tétlenségének száműzése Dr. Molnár László — a nyír­egyházi Kossuth gimnázium egy­kori jeles fizikusa és matematiku­sa, a jóhírű Szalai tanár tanít­ványa — mindenekelőtt azt tar­totta szem előtt, hogy a mind- annyiuk által jól ismert számolá­si műveletek megerőltető végzése közben a számok az ember segí­tőtársai; legyenek, cselekvőén vegyenek részt az eredmény el­érésében. A világon elsőnek ezt oldotta meg a szerző. A gyorsíráshoz ha­sonló jelrendszere révén gépek nélkül, a jelenleginél lényegesen kevesebb megerőltetéssel, hihetet­len gyorsasággal oldható meg minden direkt és indirekt szám­tani művelet. A jelrendszer se­gítségével az összeadás, a kivo­nás, a szorzás és az osztás,1 vala­mint a hatványozás, — tehát a gazdasági számvitelben használa­tos alapműveletek végzése során az agy igénybevétele csökken. Molnár László kilenc jellel he- lyettesítte a klasszikus számrend­szert, s ezáltal érte el, hogy a műveletek kijelölése közben már folyamatosan „pattannak ki” a részeredmények a ceruza, vagy a toll hegyéből. Mesteremberek a nyírvasvári I a sva rí Ts*-ben Nyírvasváriban Gyenes Sándor ács-kisiparos is belépett a Vas­vári Pál téeszbe. Télen megbe­szélték a vezetőséggel, hogy meg­alakítják az építőbrigádot, mert sok mindent kell építeni a téesz- nek. Gyenest választot*ák meg a brigád vezetőjének. A bizalom­ra azzal is rászolgált, hogy ta­nult és megszerezte az ácsmes­teri képesítést. Nem okoz már problémát a brigádvezetőnék a tervezés, a munka jó megszerve­zése és irányítása. A napokban fejezték be egy hatszáz férőhelyes juhhodály építését a téesz nagycsonkási ta­nyáján. Elkezdik eey 600 férőhe­lyes sertésfiaz'ató építését is. A téesz vezetősége meg van elégedve az építőbrigád munká­jával. Láttuk a juhhodáiyt, kifo­gástalanul elkészítették a mes­teremberek. Egy órás „fejszáiuoló- mű vész- k épz és‘" Molnár László módszere egy óra alatt elsajátítható és szor­galmas gyakorlással a fejszámolö művészekhez hasonló gyorsaság érhető el. Néhány évvel ezelőtt — a találmány benyújtása idején — még csak a direkt számtani műveletek végzésének módszere volt tökéletes. Azóta a szerző — rossz egészségi állapota ellenére — egy egész sor sikert ért el. Több előadást tartott tudomá­nyos körökben, módszerét az- éter és a filmszalag is népszerűsítet­te, — majd a- megbízásnak ele­get téve elkészült a hamarosan megjelenő könyve kéziratával is. A jelenleg nyomda alatt lévő kéz ratban már az indirekt szám­tani műveletek alapos kidolgozá­sa is megtalálható. — A jelenleg használatos szá­molás közismerten három részre tagolható:' a művelet kijelölése, a művelet végzése és az ered­mény felírása. Ezzel szemben a módszer segítsége nyomán a művelet kijelölésével már készen is van a számítás. fiira Nyíregyházán Dr. Molnár László, a számtani „gyorsírás” felfedezője eddig már többízben lépett a nyilvánosság elé. Módszerét nagy érdeklődés kísérte a fővárosban és vidéken egyaránt. Legutóbb a nyíregyhá­zi pénzügyi dolgozóktól érkezeti meghívás számára és a közeljö­vőben, a Takarékpénztár, kupola­csarnokában — annak tesz ele­get. Örömmel vállalkozik az elő­adásokra, mert bár nem féjszá- molö művészeket kíván képezni a hivatalok számviteli dolgozói­ból, de szaporodó és egyre meg- erőltetőbb munkájukban akar a segítségükre lenni. Somogyi Györgyné ügyesen összeköti az elszakadt pamut­szálakat s az automata működhet tovább. normát. Átlagosan 1000—1400 forintokat keresnek havonta a betanított munkások. Szedlár Mária mondta el, 5 is a művezetőnek köszönheti, ráragasztják a csomagra a gyár címkéjét. A napokban egy vagon gyertyát szállítottak el Buda­pestre. (Foto: Hammel J.', Délelőtt. Csendes az erdő. De mégsem csendes! Vidáman sárgarigó füttyent és sok da­losmadár éneke hal­latszik, visszhangzik a százados tölgyeken. Piroß, sárga, fehér és kék virágok kelyhé- ben zümmögő, méhek munkahada virágport gyűjt. Futó hangya­légiók szorgalmas ne- kiiramodásban tele­firkálják a sétány sárga, barna homok­ját Millió rovar Sóstón szöszmötöl az avar­ban. Fur-farag, rom­bol, épít, befon, elte­met és rohan keresz- tül-kasul mindenen. Egy tölgy oldalán színes tudósítást ko­pog a tarkatollú, he­gyes csőrű harkály, az erdők távirásza. Meleg pára kúszik a fakoronák felé. Egy fekete felhőmedve hirtelen felfalja a napot, aztán tova- lebben, s arany su­gárkévék reflektoroz- nak az erdőre. A fel­hőfüggöny rojtjai közül lassan, ünnepé­lyesen bontakozik ki a nagy tüzes fényes­ség, a Nap. Emberek. Távolról „szívkül- di” nótacsokra hal­latszik. A strand fe­lől vidám zsivaj, lár­ma jön. Emberek sö­röznek a teraszon. Párok csónakáznak a tavon. A keskeny er­dei ösvényeken sze­relmesek sétálnak. A fák lombjai közt kacag egy gerlepár... $

Next

/
Oldalképek
Tartalom