Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-07 / 159. szám
Siirarefés! A nyíregyházi gyermekcipő-gyártás kezdete függ attól, mikor készül el végre a Guszev-telepi „lucaszéke“ Megyei irányítás alá kerül a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat. Növelik a vállalat kapacitását és munkáslétszámát. Októberben akarják megkezdeni a gyermekcipők gyártását és egy bőrdíszműves részleget is szeretnének alakítani. Már ebben az évben 120 munkással többet akarnak foglalkoztatni a termelésben. Erről részletesebben már beszámoltunk lapunkban. Most érdeklődtünk a megyei tanács vb. ipari osztályánál, hogy mennyire vannak meg mindennek a feltétele!. A válasz: a ten' megvalósítását akadályozás, hogy az épületben, ahol a 120 új munkást akarják foglalkoztatni, a két új részleget elhelyezni, a Cipönagykereske- delmi Vállalat portékája van. Még nem tették szabaddá a helyiséget. A Cipő nagy kereskedelmi Vállalattól Hernádi elvtárs ezt azzal indokolja, hogy az árut egyenlőre nem tudják hová ízállítani, mert nincs más szabad raktár. A volt Guszev laktanyában a Megyei Építőipari Vállalat dolgozói lassan haladnak a volt lovarda átalakításával. Az Építőipari Vállalat 1. számú főépítésvezetőségén ezzel kapcsolatban azt mondták, ők nem tehetnek a munka elhúzódásáról. A kivitelező többször is módosította az eredeti tervet, s ez okozta a befejezési határidő elhúzódását. A hőlégfúvó berendezés helyett most gőzfűtést terveznek, de ennek a terveit és a fűtőberendezést még nem kapták meg. Ha ezek meglesznek, attól a naptól számítva négy héten belül befejezik a munkát és be lehet költözni a raktárba. Most tehát a tervezőkön múlik, hogy minél előbb kész le- j gyen a raktár, a Cipőnagyke- 3 reskedelmi Vállalat szabaddá < tegye az épületet, ahol a két < új részleget tervezték felállttá- < ni. Minden nap nyereséget je- < lent, s a további húzavona hát- J ráitatja, hogy 120 munkás ok- J tóbertől megkezdhesse a termelést. Reméljük, hogy használni fog a sürgetés. Nyírbátorban egy éve még csak az előkészületek történtek meg a Tiszántúli Növényolajipari Vállalat gyertyagyártó részlegének felállítására. Főzőüstöket, kádakat és gyertyaöntő gépeket hoztak. Hamarosan elkezdődött a gyártás. Az elmúlt félévben már két műszakkal termelt a gyertyagyár. Naponta több, mint háromezer mázsa gyertyát gyártottak; fél-, dekásiól a félkilósig különböző méretekben. Egy hónapig álltak, mert hiányzott a gyártáshoz szükséges importanyag. Nem sikerült teljesíteni a félévi tervet. Stralka József művezető tani.; $-■ , ' v -• tóttá meg a munkásokat gyertyát önteni. Azt mondja a mű- j vezető, hogy most már valameny- | nyien jól dolgoznak reszortjuk- : ban. Kifogástalan a minőség. A i dolgozók kérésére bevezették a hogy már jól dolgozik a gyea** tyaöntőgéppel. Azelőtt nem la halottá, hogyan készül a . gyertya. Már tudja, hogy a paraffint vízzel főzik nagy üstökben a gyár emeletén, s onnan csövön jön le a „gyertyalé” a pihentető kádakba. Abból merítenek a Iá* nyok, amikor gyertyát öntenek. Egyszerre 288 darab gyertyát önt a gép. Száznyolcvan kilogramm a norma a dekásokból, amiért 41 forint jár a dolgozóknak. Szedlár Mária két mázsán felül teljesít naponta. Somogyi Györgyné dolgozik az automata gyertyabélsodró géppel. Csak arra kell vigyáznia, hogy ha elszakad a pamutszál, észrevegye és összekösse a szá- l lat. j 'A gyertyákat szabvány szerinti i méretekre vágják'a gépek. Az- Itán a lányok becsomagolják és Megszervezték a tüzfigyelíi szo’gélatot Nyírteleken A nyírtelki községi tanács ideiében megvitatta a nyári tűzveszélyek elhárításával kapcsolatos feladatokat. A tanácsülés határozatban rögzítette, hogy az önkéntes tűzoltók eddig is dicséretes munkát végeztek de ezután is számítanak rájuk. Az aratás, be- hordás és cséplés, valamint a tűzvédelemmel kapcsolatos kérdéseket választókörzetenként vitatták meg a tanácstagok a lakossággal. Különösen a kenyérgabona elhelyezésére kell nagy gondot fordítani, hogy az épületektől megfelelő távolságra kerüljenek a rakodók. Megszervezték a figyelő- szolgálatot, s úgy döntöttek, hogy a lakosságból szervezett figyelőszolgálatban minden nap egy önkéntes tűzoltó is részt vesz. Felhívták a figyelmet a tűzoltófelszerelések időben történő rend- behozatalára és a területfelelősök összehívására, hogy az Időszerű kérdésekről tárgyaljanak azokkal. Stralka József művezető a minőséget ellenőrzi. Szedlár Mária gyertyaöntés után egy ék alakú éles késsel egy mozdulattal 288 gyertyának a belét vágja eh Újabb szereplés előtt A gyorsszámolás nyírbátori világbajnoka Négy évvel ezelőtt nagy port v?rt fel egy Nyírbátorból származó újdonság, a gyorsírás — szerű számolás. Mi tagadás, 1952 után még kevesen hittek dr. Molnár László nyírbátori nyugalmazott ügyész világviszonylatban ! is úttörő jelentőségű újításában, j Azóta eloszlott a kétely s a mindennapi életben döntő súllyal bíró számtani alapműveletek gyorsított módszere kivívta l'étjo- j gosultságát. Miről #>s van szó? A számok tétlenségének száműzése Dr. Molnár László — a nyíregyházi Kossuth gimnázium egykori jeles fizikusa és matematikusa, a jóhírű Szalai tanár tanítványa — mindenekelőtt azt tartotta szem előtt, hogy a mind- annyiuk által jól ismert számolási műveletek megerőltető végzése közben a számok az ember segítőtársai; legyenek, cselekvőén vegyenek részt az eredmény elérésében. A világon elsőnek ezt oldotta meg a szerző. A gyorsíráshoz hasonló jelrendszere révén gépek nélkül, a jelenleginél lényegesen kevesebb megerőltetéssel, hihetetlen gyorsasággal oldható meg minden direkt és indirekt számtani művelet. A jelrendszer segítségével az összeadás, a kivonás, a szorzás és az osztás,1 valamint a hatványozás, — tehát a gazdasági számvitelben használatos alapműveletek végzése során az agy igénybevétele csökken. Molnár László kilenc jellel he- lyettesítte a klasszikus számrendszert, s ezáltal érte el, hogy a műveletek kijelölése közben már folyamatosan „pattannak ki” a részeredmények a ceruza, vagy a toll hegyéből. Mesteremberek a nyírvasvári I a sva rí Ts*-ben Nyírvasváriban Gyenes Sándor ács-kisiparos is belépett a Vasvári Pál téeszbe. Télen megbeszélték a vezetőséggel, hogy megalakítják az építőbrigádot, mert sok mindent kell építeni a téesz- nek. Gyenest választot*ák meg a brigád vezetőjének. A bizalomra azzal is rászolgált, hogy tanult és megszerezte az ácsmesteri képesítést. Nem okoz már problémát a brigádvezetőnék a tervezés, a munka jó megszervezése és irányítása. A napokban fejezték be egy hatszáz férőhelyes juhhodály építését a téesz nagycsonkási tanyáján. Elkezdik eey 600 férőhelyes sertésfiaz'ató építését is. A téesz vezetősége meg van elégedve az építőbrigád munkájával. Láttuk a juhhodáiyt, kifogástalanul elkészítették a mesteremberek. Egy órás „fejszáiuoló- mű vész- k épz és‘" Molnár László módszere egy óra alatt elsajátítható és szorgalmas gyakorlással a fejszámolö művészekhez hasonló gyorsaság érhető el. Néhány évvel ezelőtt — a találmány benyújtása idején — még csak a direkt számtani műveletek végzésének módszere volt tökéletes. Azóta a szerző — rossz egészségi állapota ellenére — egy egész sor sikert ért el. Több előadást tartott tudományos körökben, módszerét az- éter és a filmszalag is népszerűsítette, — majd a- megbízásnak eleget téve elkészült a hamarosan megjelenő könyve kéziratával is. A jelenleg nyomda alatt lévő kéz ratban már az indirekt számtani műveletek alapos kidolgozása is megtalálható. — A jelenleg használatos számolás közismerten három részre tagolható:' a művelet kijelölése, a művelet végzése és az eredmény felírása. Ezzel szemben a módszer segítsége nyomán a művelet kijelölésével már készen is van a számítás. fiira Nyíregyházán Dr. Molnár László, a számtani „gyorsírás” felfedezője eddig már többízben lépett a nyilvánosság elé. Módszerét nagy érdeklődés kísérte a fővárosban és vidéken egyaránt. Legutóbb a nyíregyházi pénzügyi dolgozóktól érkezeti meghívás számára és a közeljövőben, a Takarékpénztár, kupolacsarnokában — annak tesz eleget. Örömmel vállalkozik az előadásokra, mert bár nem féjszá- molö művészeket kíván képezni a hivatalok számviteli dolgozóiból, de szaporodó és egyre meg- erőltetőbb munkájukban akar a segítségükre lenni. Somogyi Györgyné ügyesen összeköti az elszakadt pamutszálakat s az automata működhet tovább. normát. Átlagosan 1000—1400 forintokat keresnek havonta a betanított munkások. Szedlár Mária mondta el, 5 is a művezetőnek köszönheti, ráragasztják a csomagra a gyár címkéjét. A napokban egy vagon gyertyát szállítottak el Budapestre. (Foto: Hammel J.', Délelőtt. Csendes az erdő. De mégsem csendes! Vidáman sárgarigó füttyent és sok dalosmadár éneke hallatszik, visszhangzik a százados tölgyeken. Piroß, sárga, fehér és kék virágok kelyhé- ben zümmögő, méhek munkahada virágport gyűjt. Futó hangyalégiók szorgalmas ne- kiiramodásban telefirkálják a sétány sárga, barna homokját Millió rovar Sóstón szöszmötöl az avarban. Fur-farag, rombol, épít, befon, eltemet és rohan keresz- tül-kasul mindenen. Egy tölgy oldalán színes tudósítást kopog a tarkatollú, hegyes csőrű harkály, az erdők távirásza. Meleg pára kúszik a fakoronák felé. Egy fekete felhőmedve hirtelen felfalja a napot, aztán tova- lebben, s arany sugárkévék reflektoroz- nak az erdőre. A felhőfüggöny rojtjai közül lassan, ünnepélyesen bontakozik ki a nagy tüzes fényesség, a Nap. Emberek. Távolról „szívkül- di” nótacsokra hallatszik. A strand felől vidám zsivaj, lárma jön. Emberek söröznek a teraszon. Párok csónakáznak a tavon. A keskeny erdei ösvényeken szerelmesek sétálnak. A fák lombjai közt kacag egy gerlepár... $
