Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

Huszonötezer elintézett ügy története A 82 ezer forintos első díj Érdekes előjáték Bogozzuk a tíz év előtti na­pok eseményeit s a riportala­nyok arcán elégedett mosoly íerül szét. — Némelyikük még azt sem tadta, hogyan üljön le a szék­re... De megértheti, hiszen vannak az ember életében iz­galmakkal teli pillanatok, ami­kor kénytelen megtapogatni magát, hogy nemcsak álom-e az egész.., Mert Nyírbátor község első választott tanácstagjai az egy évtized előtti napokban tapo­gatózni is alig tudtak a falu­vezetés dolgában. Talán az élet legünnepélyesebb percei­ben ülhetett ki olyan felemelő büszkeség a szegénység sorai­ból megbízott emberek tekin­tetére, mint az akkori tanács­üléseken. . x De a születő új közigazgatási forma gyorsan kézzelfoghatóvá tette erejét: kurta idő alatt hozzáértőkké lettek a közakarattal választott emberek.. * 3óleső invitálás így kezdődött, s a folytatás­ban is számos krónikába való torlódik. Kincses Gyula tanács- titkár, — aki tíz évnél is hosz- szabb idő óta fogadja az ügy­feleket — most is csak újra- éiéssel tudja feleleveníteni a történelemmé vénülő emléke­ket. Hiszen nem lehet azt egy­szerűen elmesélni, látni kel­lett, amikor a tanácsok alaku­lása idején bejött az alázat- be* szoktatott ügyfél.; ( A múlt hagyatéka, a félszegség és a bókolás nem egyik nap­ról a másikra vált le az embe­rekről. Csak amikor látták, hogy közülük való ül a szék­ben, a szépfaragású asztal mögött, — akkor kezdtek fel­szabadulni igazán. Hányán meghökkentek még akkoriban, ha gondjuk orvoslásáért a ta­nácshoz benyitva hellyel kí­nálták őket..; Apróság, de az ember még most sem tudja felejteni ezt az első miliőt... % Nehéz kezdet Szükségtelen bizonygatni, hogy az eltelt tíz év alatt hi­hetetlenül sokat tett a tanács Nyírbátor felvirágoztatásáért. A történelmi patinával rendelke­ző járási székhely a tanácsok alakulása után lett igazán a végletek községe. Ma már csak mosolygunk a dolgon, de akkoriban majdcsak elátkozták a terhes anyák a kezdetleges körülmények között megnyitott szülőotthont. Még a hat ágy is soknak bizonyult, mert az asz- szonyok féltek a szülőotthon­tól. .: S a mai kép? Az idő­közben korszerűsített, bővített járási szülőotthonban évente nyolcszáz gyermek látja meg a napfényt.;. Azt mondják, tíz évvel ezelőtt kötéllel sem le­hetett fogni gyermeket a böl­csődébe, — ma már 100 szá­zalékon felül van a kihaszná­lása. I j A tanács mozgósító és irá­nyító munkája nyomán sereg­nyi. áldásos dolog született Nyírbátorban. Nem volt köny- nyű, de a gondok egyre apad­tak, — vagyishogy a formáló­dó új igényekkel szüntelenül gyarapodtak. Elég jegyezni: hét kilométer villanyhálózat, új köveeutak, helyi tanácsi üzemek lettek fogható valósag­gá a tíz év alatt. Megszűnt a munkanélküliség, s a munkás- emberek számára megnyíltak az esti iskolák. Többszázan pótolták a hiányosságokat, s ma már félszázrál is több „es­tis van, aki felsőbb iskolát végzett, vagy végez.., Egy utca ötmilliója A jubiláló tanácsapparátus a lakosság véleménye, javaslata alapján formálja az alakuló mezőváros új képét. Talán or­szágos viszonylatban is egye­dülálló, amit az Édesanyák út­ján végeztek. Szülőotthon, böl­csőde, óvoda, iskola és gimná­zium helyezkedik el itt jószom­szédságban. Azt mondják a bá- toriak: a gyerek születése után egyik épületből csak átsétál a másikba, míg végül meglett emberként hagyja el az Édes­anyák útját Majd hozzáteszik: ha dolgozni akar, mindjárt ott a közelben a dohánybeváltó vállalat is.. Már ez is jelzi, hogy a tanácsba küldött em­berek évekkel ezelőtt is a jö­vőre gondoltak. Ezt tükrözi mostani elgondolásuk, a más­fél évtizedre szóló tervjavaslat is. Míg az eltelt idő alatt ké­pesek voltak egy utca létesít­ményeire több, mint. ötmillió forintot fordítani, addig a 15 éves távlati tervük meg töb’ szép dolgot ígér..: ,,Város leszünk . . !" Nagy lelkesedés van a nyír­bátori emberekben. Ez, és ál­landó gazdasági erősödésünk szolgál a „merész” terv elké­szítésére. Elsősorban a járási székhely központját kívánják városiassá tenni, emeletes épü­letekkel, újabb üzletsorc'kkal. A közeljövőben várható nagy ide­genforgalom megindulása is halaszthatatlanul követeli a történelmi helység életének fel­lendítését. városiasítását. Nö­velni kell a szállodai hálóza­tot, csakúgy, mint az étter­mek. szórakozóhelyek számát... Kell, kell, ke1!..; Sok minden kell. de a bátoriak nem lesik a sültgalambot most sem. „Vá­ros leszünk..— ezt már ré­gen elhatározták és most olyan létesítmények megvalósításán igyekeznek, mint a kialakuló sportkombinát, amely már bármelyik mai váiosnak díszé­re válna. Most építik a köz­ség ötödik óvodáját. Ez még készen smes, de már a mú­zeum állandó kiállítási termén, s a tervezett új gyógyszertá­ron fő a fejük... A megyei növényvédelmi ankét után ötvenhárom termelőszövet­kezet csatlakozott az almaterme­lési versenyhez 2 424 hold gyü­mölcsössel. A verseny díjait — nyolcvankétezer forintos Rapid- tox permetező-porozógép, 13 500 forintos saroglyás porozógép és a hatezer forintos battériás háti permetezőgép komplexumot — a három legjobb terméseredményt, fertőzésmentességet és export­Az aratás, amit több, mint egy nétig feltartóztatott a csapadékos időjárás, befejezéséhez közeledik. Az őszi búza vetésterületének 93. a rozsnak 99 százalékát aratták le szombatig. Az őszi és tavaszi árpa aratása korábban befejező­dött s a zab aratásával a terület egyharmadánál tartanak. Eddig több, mint ötvenezer holdon, a tervezett terület egy- harmadán végezték el a tarló­hántást a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák. A másodvetést a tervezett terület ötven százalé­kán, összesen húszezer holdon végezték el eddig. A sok eső ezt a munkát is akadályozta: A rossz időjárás különösen a gabonafélék behordását és a ' cséplést hátráltatta. A legutóbbi A nyírbátori Vörös Csillag Tsz- ből jelentették, hogy jó idő ese­tén szombaton, de vasarnap min­denképpen véget ér a cséples a termelőszövetkezetben. A Nyírbátori Gépállomás igen kevés gépi segítséget ígért aVö­mennyiséget elérő termelőszövet­kezet kapja. Az almatermelési verseny első és második díjaként megjelölt légporlasztásos Rapidtox II. per- metező-porozó és a saroglyás po­rozógép már meg is érkezett a nyíregyházi állomásra. Később szállítják a harmadik díjat, a battériás permetező gepeket s ugyancsak ilyen gépekkel jutal­mazzák a három díjon túl az első mintakertet is. néhány nap kedvezőbb időjárása lehetővé tette, hogy a gabona­kereszteket kiszárogassák, így a hordás szórványosan folytatódik. Igen lényeges minden gabona­földön, hogy az átázott kereszte­ket szétrakják, a kévéket szárít­sák, szellőztessék, hogy a csírá­zás veszélye minél kisebb le­gyen. S mindenütt, ahol a ter­mény megszikkadt, haladéktala­nul szükséges megkezdeni a be- hordást. A gabonaföldek talaja igen kedvező állapotban van, hogy mindenütt elvégezzék a tarló le- buktatását és a takarmánygazdál­kodás érdekében a tervezett fö­lött is minél több másodnövényt vessenek. Akinek eddig kételyei lettek volna a kombájn létjogosultságát illetően, ez a nyár biztosan elosz­latta már az utolsó foszlányokat is. A kombájnaratás előnyeit nem kell bővebben magyarázni akkor, amikor aratásra alkalmas időben Nyíri exporfeipők A képen látható Rapidtox II. permetező-porozó gépet a nyíregyházi állomáson Hoványi Ferenc megyei növényvé­delmi felügyelő átadja tárolás végett — a díjkiosztásig — a Kállósemjéni Növényvédő Állomás dolgozóinak. Húszezer holdon vetettek másodnövéiiveket a megyében Jelentem a gabona hetnharítámárol Jé idő esetén ma befejezi a cséplést a nyírbáleri Véres Csillag Tsz Irány Lengyelország! A Nyíregyházi Cipész KTSZ dol­goséi a harmadik negyedév folyamán nagyobb lengyelországi megrendelésnek tesznek eleget. Nagyban segíti az igények kielégítést, hogy ez év elején korszerű talpvarrógépet állí­tottak üzembe. Képeink: két pillanat az utolsó simításokról. (Hammel felt.. A legszebb ajándék Apró és társadalmilag is je­lentős problémák gondjának volt orvoslója az eltelt tíz év alatt a bátori községi tanács. A Takács István tanácselnök irányításával szorgoskodó appa­rátus egy évtized alatt 25 ezer egyéni es közérdekű ügy ak­tájára szignálta az „elintézve” szót. S a nehéz, de örömteli fáradozás sok kézzelfogható eredménnyel ajándékozta meg a holnap városát. Erre gondol­ni, — a legszebb jubileumi ajándék... rös Csillag Tsz-nek, de mire el­jött az aratás ideje, volt kévekötő aratógép is és kombájn is. Kéz­zel mindössze 12 holdat vágtak olyan helyen, ahova se kombájn se aratógép nem mehetett. Az aratógép 40 hold árpát vágott le, a többi, közel négyszáz hold, a kombájnnak maradt. így mai egészen természetesnek hangzik, hogy befejezték a cséplést, mert a learatott kalászosnak csak egy kis részét kellett csépelni, a kom­bájn egyidötpp végzi ezt az ara­Angyal S. tással. iVyírejíyháza |iarkoHÍIá§áliwiül» szarvasi arborétumból hoznak szaporítóanyagot A Nyíregyháza zöldterületi ren­dezésére alakult bizottság Békés­csabán és Gyulán tanulmányozta a városok parkosítását. Eredmé­nyes útjuk során az Európa-hirú szarvasi arborétumba is elláto­gatlak. ahonnan sikerült megsze­rezni a Nyíregyháza klímájának és talajának legjobban megfelelő szaporítóanyagokat. folyhat a munka, de ilyen idő­ben, mint most volt, minden más előny eltörpül amellett, hogy' amíg a keresztek kint áznak, hosszabb eső idején a szem csírá­zásnak indul, addig a kombájn által betakarított termény a mag­tárban szárad, vagy már éppen át is vette a Terménj'forgalmi Vállalat. A nyírbátori Vörös Csillag Tsz- ően tehát már nem izgulnak amiatt, hogy nem indul-e csírá­zásnak a szem a keresztben. Most már az átlagterméseket számít­hatják. Rozsból például lő ptázsa körül lesz holdanként. Száz hol­dat vetettek és az egész termesz vetőmagként értékesítik, ami azt jelenti, hogy mázsánként 30 fo­rint felárat kapnak, tehát a száz hold rozsból előreláthatólag 34^ ezer forintjuk lesz, vagyis annyit; kapnak belőle, mintha 17 mazsa» termett volna holdanként és nem vetőmagként értékesítenék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom