Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-31 / 180. szám
Üj posta Balsán Kommunista erkölcs Nemrég adták át rendeltetésének az új balsai postát. Az új létesítménnyel méltó otthont kapott a község vérkeringésében fontos szerepet betöltő posta. Az új tanévben több mint 50 ezer középiskolás tanul az öt plusz egyes oktatási rendszerben , Az eddigi tapasztalatok szerint a középiskolákban bevált az öt plusz egyes oktatási forma. Még nem végleges adatok szerint — az 1030—61-es iskolaévben 227 általános gimnázium 1233 osztályában tanulnak már öt plusz egyes rendszerben a diákok. (Az előző tanévben 177 gimnázium 600 osztályában volt öt plusz egy.) Ebből 663 lesz az új osztály. Ezen belül 450-ből ipari, a többiből pedig mezőgazdasági jellegű gyakorlati munkára járnak hetenként egy napén a fiatalok. Az 56 közgazdasági technikum Üözül a következő tanévtől negyvenhétben lesz öt plusz ■egyes oktatási forma, összesen ■ 177 osztályban. Előzetes számí- tásck szerint tehát az általános gimnáziumokkal együtt 274 középiskola 1410 osztályából több mint 50 ezer diák részesül majd hetenként egy napon ipari, illetve mezőgazdasági jellegű gyakorlati képzésben. Ez a középiskolákba járó tanulóifjúságnak csaknem 50 százaléka. A múlt évi viszonylag sok munkahellyel szemben a jövő tanévben már általában csak egy-két munkahelyre mennek gyakorlatra az öt plusz egyes osztályok tanulói; Az iskolai tanműhelyeket, — ahol az elsőosztályos gimnazisták dolgoznak — mintegy két és félmillió forintos állami hozzájárulással szerelik fel a szükséges munkaeszközökkel, szerszámokkal, gépekkel; „Négy él tű“ asszony Vajas Fe- rencné ■„ civilben” a dohánygyár személyzeti vezetője. E- mellett azonban még anya és háziasszony, diák, s amire nagyon büszke ez a törékeny, szőke nő: munkásőr. Lassan három éve lesz már, begy munkásőr vagyok — meséli, —- s egyre jobban szeretem ezt az oldalát az életnek. Először ugyan kicsit furcsa volt, hogy a kiképzésen én voltam az egyetlen nő a csaknem kétszáz férfi között, de aztán ezt is megszoktam, és most már nőtársam is van. A férfiakkal együtt veszünk részt a lövészeten, gránátdobáson, Önvédelmi és elméleti kiképzésen, és én nagyon szeretem valamennyit. Talán mégis a lövészet a kedvencem — egyszer kértek is, hogy versenyezzek, dehát van egy három és egy nyolcéves kislányom, s erre aztán már nem marad időm ... — Akkor bizony most nagyon meg fog szaporodni a munkája — jön a „dohányszezon”, az idénymunkások felvételének ideje. Csendesen bólint rá, s azzal a kijelentéssel lep meg, hogy „nem fél a munkától”. Amiről az életét hallgatva meg is győződtem... Hisz otthon még csak a harmadik műszak kezdődik. Két kis gyerekre van mit takarítani, mosni, vasalni, főzni. — Még szerencse — újságolja örömmel, — hogy a nagyobb házimunkánál segít a férjem. így már könnyebben boldogulok. Egy asszonynak bizony ez is éppen elég volna. SŐ még emellett tanul. Hetenként három estét iskolában tölt és ha a gyerekek egy kicsit megnőnek — kevesebb baj lesz velük — akkor talán még tovább tanulhat... Ez a legnagyobb vágya. Elgondolkozva nézem. Kis törékeny, mosolygós asszony: az ember alig hinné, hogy ennyi mindenre képes. De — nagyon tud akarni... —bodnár— P RKÖLCS MINDIG VOLT, ^ amióta emberi társadalom létezik, s mint minden, ez is változik, fejlődik. Az erkölcs a történelem során változó szabályok, normák, elvek összessége, amelyek az embereknek egymáshoz, a közösséghez, osztályukhoz, pártjukhoz való viszonyát szabályozzák. A társadalom anyagi oldalát tükrözi. — Társadalmi feltétele és meghatározója az érdek, az emberek igényeinek kielégítése, amely objektív törvényszerűségként létezik és hat. A társadalom anyagi életének, gazdasági rendjének változása szerint fejlődik, formálódik. Más az erkölcs lényege a kapitalizmusban és más a szocializmusban. Az osztálytársadalomban az erkölcsöt az önzés, a mohóság, a karrierizmus, a hízelgés, a talpnyalás, a harácso- lás, mások kizsákmányolása és becsapása, a tömegek elnyomása, a kíméletlenség és ember- gyűlölet képezik. Mindenben csak pénzt látnak, minden azért történik. Olaszországban a napokban lepleztek le egy bandát, mely nyolcvanezer Uráért bármelyik római lányt elrabolta és készpénz ellenében az illetékesek rendelkezésére bocsaj- totta. A kapitalizmusban a kizsákmányolás az erkölcs alapja. Pénz beszél, kutya ugat — mondják. Minden, még az ember, s a lelkiismerete is áruvá válik. Beszélnek emberi méltóságról, a jogok tiszteletben tartásáról, de nem adnak lehetőséget a boldoguláshoz. A kapitalista erkölcs, vérengzésre, egymás iránti tiszteletlenségre, elvtelen- ségre, képmutatásra nevel. Ezek a törekvések a „hivatalos” erkölcshöz tartoznak. Más azonban a kizsákmányoltak erkölcse a kapitalizmusban is. A dolgozók szolidaritást vállalnak egymás iránt, sztrájkolnak, összefognak sorsuk javításáért, elítélik a harácsolókat. S ennek számos megnyilvánulása van most a felszabadulásukért küzdő népeknél. A KOMMUNISTA ERKÖLCS LÉNYEGESEN KÜLÖNBÖZIK A BURZSOÁZIA ERKÖLCSÉTŐL. — A proletárerkölcs tartalma a szocializmus és a kommunizmus építéséért folyó harcban jut kifejezésre. A mi erkölcsünket az osztályöntudat, az osztályhűség, a szocialista hazafiság, á testvéri és más népek szeretete, a proletárnemzetköziség, az ellenség gyűlölete hatja át. Ezeket a tulajdonságokat a párt és a szocialista társadalom fejleszti ki az emberekben. A szocialista erkölcs gazdasági alapja a szocializmus építésének idején a termelőeszközök társadalmi tulajdona, az új, szocialista termelési viszonyok kialakulása és erősödése. Ez az erkölcs teljesen újtípusú, a legmagasabb- rendű. A kommunista erkölcsöt a proletár-pártosság hatja át. Kollektív, elvtársi, viszonyt teremt, a marxizmus-leninizmus talajára épül. A szavak és tettek egységét jelenti, öntudatra, meg— Nem, nem akarok leszerelni —, válaszolja kérdésemre — szeretnék így is a hazafias kötelezettségnek eleget tenni. A „főműszakom” itt a gyárban van — mosolyog. — Már öt éve vagyok személyzeti vezető; a dohány-szakmában pedig éppen tizenegy éves korom óta dolgo-: zom. 1950-ig, tizenkét éven ke-1 resztül fizikai munkás voltam. Most a dolgozókkal való foglalkozás, a róluk való gondoskodás, beiskolázás a feladatom. Pártvezetőségi tag vagyok, ott a gazdasági teendőkét intézem. Pártházat avattak Üjíehértón Szombaton került sor annak a pártháznak az avatására Űj- fehértón, melyet a támogatás mellett a kommunisták és a pár- tonkívüliek összefogásának és munkájának eredményeként va- < rázsoltak újjá. Kívül-belül tatarozták a régi épületet kifestették a szobákat, s teljesen megszépültek a berendezések is. A dolgozók többezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, akik között sok pártpnkívüli és KlSZ-fiatal is ott volt. Az avatóünneps.rgen a községi pártbizottság titkára, Tótszegi elvtárs mondott köszönetét a segítségért, majd oklevéllel és könyvvel jutaimaziák meg a legkiválóbb munkát végzett párttagokat és párt.onkívülieket: Kocsis Mihályt, Szigeti József t, Megléezi Antalt, Meleg Andrást, Tóth Margitol, Szikszai Gyulá- nét, Aradi Istvánnet és több kommunistát és pártonkívüli dolgozót, győzésre épülő erkölcs, mely hatékony, képes az emberformálására, óriási ereje van. Bízunk abban is. hogy a kommunista erkölcs -kifejlesztése hatással lesz az osztályidegenekre is, akik közül sokat átnevelünk, becsületes munkára szoktatunk. A kommunisták azért újtípusú — nem különleges — emberek, mert új, eddig ismeretben erkölcsöt teremtenek. A mi erkölcsünk az optimizrríusra épül: bízunk a dolgozókban, a szocializmus, a kommunizmus győzelmében. Cselekvésre, fejlődésre, kezdeményezésre, küzdésre, az élet örömeinek kiaknázására nevel a kommunista erkölcs. Akik ezek szerint élnek, azok az igazságosságért, az elnyomott népek felszabadításáért, a kultúra fejlesztéséért küzdenek. A mi erkölcsünket az igaz humanizmus hatja át. Nálunk minden a dolgozó emberek érdekében történik. Tükrözi ezt a szocializmus gazdasági alaptörvénye is, amely kimondja, hogy az állandóan növekvő termelés revén szakadatlanul emelni Kell a dolgozók jólétét. A KOMMUNISTA ER^ KÖLCS KIALAKULÁSÁNAK E G Y LÉNYEGES SAJÁTOSSÁGA az, hogy egy sor országban viszonylag békés úton tértek át a szocializmus építésére s így a kommunisták egy része nem edződött meg eléggé. Az ellenforradalom nálunk nagy erőpróbát jelentett, s láthattuk, a kommunisták többsége becsületesen helytállt, védte a proletárhatalmat, ha kellett életét is áldozta érte. Észlelhető azonban még most is békés illúzió, elbizakodottság. Azt gondolják egyesek: minden jól megy, nincs semmi baj. Lebecsülik, vagy túlértékelik az ellenség erejét. De tapasztalható bizonyos kényelmesség, engedékenység is, az eredmények lebecsülése, a hibák felnagyítása, melyek leküzdésében sok tennivaló hárul pártszervezeteinkre. S erre nagy szükség van, hiszen a kommunista erkölcs tulajdonságainak fejlesztésével gyorsabban haladhatunk a szocialista tudatot felváltó kommunista tudat felé. Sok tényező bizonyítja ennek a fejlődését a Szovjetunióban. Tömegesen indulnak munkába a párt hívó szavára, bevetik a szűzföldeket, vasutat építenek Szibériában, életet teremtenek a sztyeppén, behatolnak a tajgábu, gigászi terveket valósítanak meg. Nemcsak néhány ezer hősről van szó, hanem milliókról, akik áldozatos munkával, hősies küzdelemmel bizonyítják, hogy a kommunista erkölcs, a kommunista tudat legyő2hetellenné teszi a szovjet embereket. A kommunista erkölcs kifejlesztésében nagy szerep vár a pártszervezetekre. Magasra emelhetik a dolgozók politikai aktivitását, öntudatát, fejleszthetik öntevékenységüket, kezdeményezésüket. Legyenek türelmetlenek a hibákkal szemben. S tevékenységük akkor lesz igazán eredményes, ha mellettük az egész társadalom ügyévé válik a szocialista erkölcs fejlesztése és terjesztése, ha nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is kommunista módon élnek az emberek. A Z ÚJ ERKÖLCS EGYIK A LEGFONTOSABB PRÓBAKÖVE A MUNKA. Ki hogyan dolgozik, úgy részesül a termékekből. Az anyagi javak jelentősen befolyásolják a tudatot, s így nem mindegy, ki mennyit dolgozik, ki mennyit keres. A szocialista munkabrigádokban való részvétel és a követelmények teljesítése, -a munkafegyelem erősítése. a verseny szélesítése, az élenjárók megbecsülése, jutalmazása elősegítik, hogy a pártonkívü- liek is kommunista módon éljenek és dolgozzanak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy megje- szerte becsülettel helytállnak, a kommunisták, s a példamutatásuk vonzó a pártonkívüliekre. Az új erkölcsű ember kme- velése a társadalom szükségszerű velejárója. Az idealisták azt vallják, hogy mindig lesznek mohó, kapzsi emberek, hatalomra vágyók, önzők, mert ezek az emberekkel veleszületett tulajdonságok. Ez nem igaz. Az emberek beleszületnek ugyan bizonyos normákba, elvekbe, viszonyokba, ezek azonban nem jelentik azt. hogy nem lehet formálni jellemüket, megváltoztatni véleményüket, felfogásukat. Az emberek szellemi alkatának összhangba hozása a megváltozott társadalmi viszonyokkal objektív szükség- szerűség. Közösségi életben ugyanis nem lehet az „enyérrr”- elv szerint élni. dolgozni, hanem csak a „mienk”-elv érvényesülése szerint. Gondoljunk csak azokra az emberekre, akik néhány évvel korábban még hallani sem akartak a szövetkezeti gazdálkodásról, és amikor meggyőződtek annak előnyeiről, megváltozott a véleményük, sokan közülük kormánykitüntetéses téesz-tagok lettek, s a közösségért becsületesen dolgoznak. A KOMMUNISTA ER- ^ KÖLCCSEL ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN A TÁRSADALMI TULAJDON HERDÁLÁSA. A kommunisták megvetik, akik hozzányúlnak a nép vagyonához. Itt-oít előfordul még. hosv parttagok is vétenek — különösen a kereskedelemben — s ezért elmarasztalnak másokat is. Az általánosítás helytelen, akik pedig kommunistáknak vallják magukat s mégsem elégszenek meg a becsületes keresettel, azokat a tömegek nem ismerik el kommunistáknak. Ellenségeink ócsárol iák eredményeinket, igvekeznek ébren tartani az emberek tudatában a kapitalista csökevényeket. Fokozta ezt az ellenforradalom idején keletkezett zűrzavar: a „mának élés”, a helyenként mutatkozó nemi lazaság, a kicsapongás. az alkoholizmus terjedése. Ezek a tulajdonságok sokakban megtalálhatók ma is és éppen ezért nem könnyű ellenük küzdeni. Vannak, akik hajlamosak a rés2egeskedésrs, a kapzsiságra, de szemet vetnek beosztott nödoleozóikra is. A kommunisták többsége azonban túlteszi magát ezeken a káros szenvedélyeken és szocialista emberhez illő módon él és dolgozik. Nem lehetünk azonban elégedettek a kommunista erkölcs mostani fokéval és példamutatással, a múltból ránkmaradt káros jelenségek elleni küzdelemmel, az új, a közösség érdekét segítő jelenségek, tulajdonságok gazdagításával gyarapítsuk a kommunista erkölcsöt. A szocializmus, a kommunizmus építésének magasztos céljai nagyszerű távlatokat nyitottak meg az ■ új erkölcs kia'akulása előtt és elmondhatjuk, ma már egyre többen élnek, dolgoznak ezek szellemében. Nagy Tibor 2