Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

Épülő kultúrháx, hetvenezer forintot ŐSZ ÉS NYÁR érő társadalmi munka 4 népfront-munka szép példája Kálmáuházán Társadalmi rendszerünk egyik legfőbb célkitűzése, hogy minden ember egyformán részesüljön a közösen termelt javakból. Azt akarjuk elérni, hogy ne legyen különbség falusi és városi ember között semmilyen vonatkozásban. Ke csak a fogyasztási cikkek, a ruha, a cipő, a motorkerékpár jusson el minden kis faluba, hanem a kultúráit szórakozásban is része legyen mindenkinek. Or­szágszerte megfeszített erővel küzdenek- ezért a célért. Költség- vetésünk igen nagy hányadát fordítjuk mi s a falvak kultu­rális ellátottjának megjavítása­ra. Kultúrháx, mely egy Most nagyszerű vállalkozásba fogtak. Közel 900 ezer forintot szavaz'ak meg egy kultúrház építéséhez. Olyan kultúrházat lé­tesítünk, amely régen sok vidéki városnak díszére vált volna. Kor­szerű színpada lesz, hogy ven­dégül láthassuk bármely színház Természetesen összehasonlítha­tatlanul nagyobb léptekkel ha­lad előre az a falu, amelyik nemcsak a közös keretre támasz­kodik, hanem egész társadalmá­nak lelkes mozgósításával építi községét, szépíti életét. Nagyon szép példáját mutatják ennek a kálmánháziak. Az állam­tól kapott két modern iskolát, tanítói lakásokat, apaállatistállót, postahivatalt és még sok mást azzal akarják meghálálni, hogy maguk is az új emberhez méltó lendülettel fejlesztik kis fajú­jukat. Már eddig is sokat tettek. A maguk erejéből járdát, kutat létesítettek, iskolákat tataroztak város díszere is volna művészeit. Szélesvásznú mozit tervezünk. Könyvtár, olvasó- klubhleyiség, ruhatár, büfé, vá­rócsarnok szolgálja majd a kö­zönség kényelmét. Hatalmas nyi­tott teraszról nyílik kilátás a szintén most készülő új sport­pályára. Tízezer forintos társadalmi munka És nem állunk meg a pénz, rint értékű munkát végeztek el. felajánlásánál. A Hazafias Nép- Hajdúnánásról hordják a követ front bizottsága Szabó József el- .... .. . , _ ..... , ____, a,- es a téglát. Magunk termeljük nők vezetcsevel tízszer formt er- • tékü társadalmi munkát szerve- i es szállítjuk a homokot. Ha a sett. Még a felénél tartunk az I nagy mezei munka közben egy- cvnek. de már is 16 ezer 40 fo- | egy esős nap akad, 10—15 szeke­Piaci pillanatképek Jön a vasárnap, kell a levcsbe- való.. . Kínálja magát az ízletes gyü­mölcs. (Foto: FÉNYSZÖV, Márton Gy. felv.) iskolabővítés a bátori vásártérén Jelentős lépés lesz a tanterem- hiány felszámolására az a pilla­nat, amikor felavatják az új is­kolát Nyírbátorban. A vásártérén lévő eddigi iskolát most újabb tantermekkel bővítettek, valósá­gos „új iskolát” húztak a régi melle. Már csak á2 üvegezási és a parkettázás! munkák vannak hátra. Mint a község vezetői kö­zölték: minden remény megvan arra, hogy szeptemberben már ezt a részt is elfoglalhatják a nyírbátori gyerekek. Felrobbantották a nemetek, most új laktár épül a káliói romok helyén Az új „doháriyszezon” értékes létesítménnyel ajándékozza meg a közeljövőben Nagykaiíól. A felszabaduláskor a németek ál­tal felrobbantott épület helyén a dohánybeváltó vállalat a har­madik negyedév folyamán egy másfélmillió forint értékű új raktárhelyiséget ad át rendelte­tésének. Eltűnt a fabarak s a teremtő munka nyomán egy há­rom szintes, 2 emeletes új épü­let díszük a telephelyen. A kal­lói létesítmény nyomán újabb 1600 négyzetméterrel növekszik megyénk dohánytároiási terüle­te. Az említett új rakterűiden 2,5 ezer mázsa dohány nyerhet elhelyezést. 200 falu víz alatt Delhi, (TASZSZ): Az elmúlt napokban erős tropikus záporok sújtották az indiai Bihar államot. Az esőzés a Kamla és Kusi fo­lyók völgyében hatalmas árvizet okozott. 200 falu és több város — lakosságuk 250 ezer — a. víz. alá került. rés, gyalogmunkás hívás nélku. jelentkezik, hogy segítsen. Segít a párt és a tanács is. | Orosz Sándor párttitkár és Cser- nák József tanácselnök mindc- I nütt ott van, ahol példát keli mutatni. A tanácstitkár az anyagrendeleseken és egyéb te- ! endokön kívül vezeti az áldozat- j kész dolgozók névsorát, hogy i megörökíthessék nevüket. ISerek az arunrkönyvhen így került be az aranykönyvbe sok derék társával együtt példá­ul F. Szekeres András, aki nem­csak példát mutat, de a nagyla-' posi tanyavilágban szervezi is a munkát Piósz Matyi bácsi, aki öreg korára és beteges állapotá­ra tekintet nélkül, állandóan az építkezésnél van és tanácsülése­ken is okos tanácsaival viszi elő- | re a munkát Sokat dolgoztak Le- hóczki János. Czifják József. Fe­kete János és talán így lehetne írni, míg tart a kálmánháziak ! neveiből, mert kevés kivétellel imindenki magáénak érzi a mun­kát. J De ami a nagyon szép ebben a községben: az, hogy nemcsak !egy-egy nagy feladat érdekében I fognak össze, hanem ha úgy ér­zik, hogy valamire szüksége van a közösségnek, a népfront-bizott­ság megszervezi és a lakosság lelkesen el is végzi azt. Így hord­tak az ugyancsak társadalmi munkában készült jégvermünkbe 3 ezer 470 forint értékű jeget, közel 4 ezer forint értékű útja­vítást végeztek, a legelő trágyá­zására 8 ezer 859 forint értékű trágyát és fuvart szolgáltattak. Az eddig teljesített társadalmi jmunkák értéke 32 ezer 110 fo­rint. Év végéig el fogjuk érni a 70 ezer forintot. Lelkesen dolgoznak a kálmán- házi emberek, mert látják, hogy nincs nagyobb erő, mint a jól szervezett, közös célért folyó em­beri munka. Látják és érzik ezt a maguk hasznán és községünk rohamos fejlődésén. Kiss Sándor, a Hazafias Népfront titkára, Kálmánháza. keveredik az idei júliusban. Mint képeink mutatják. az egyik nap niég víztükör csillogott a nyíregyházi utcákon, esőkabátokat, esernyőket vct;ek fel az emberek. A másik nap készült felvétel a villamos Bcloiannisz-téri állomá­sát mutatja. Ügy hisszük, ehhez nem szükséges kommen­tár: újra csúcsforgalmat bo.:yoiít le a Sóstó. iupmtutosaU; vagyunk Nem hiszik? Pedig a magyar tapintat 'világhírű. Találko- | zunk vele az utcán, a 'lakásban, a hivatal- 1 ban, általában min- ! denűtt. | Régi magyar ta- ! pintatos szokás sú­lyos betegen fekvő is- 1 merőseinket megláto- I gatni. Ott fekszik szegény halálsápad- tan, jeges borogatás­j sal a homlokán az ágyban, s keserves (nyögéssel honorálja I üdvözletünket. Amint I ez ilyenkor illik, ter- I mészetesen betegsé­gének természete ie- i löl érdeklődünk. — Májgyulladás? Hm ... Szegény Roz- 1 maring Berci is eb­be halt bele a ta­vaszon ... Hadd tudja meg szegény, hogy nem 6 az első, aki máj baj­jal távozik az élők sorából, s utolsó óráiban ez a tudat vigasztalja. Mikpr rég .nem lá­tott ismerősünkkel találkozunk, illik ösz- szecsapni a kezünket: Hogy te hogy megöregedtél! öre­gem, te már' kopa­szodsz! Hadd örüljön sze­gény annak, hogy mások is észrevet­ték: bizony, eljárt az idő felette, nem fele­lőtlen, holmi ifjonc már, hanem derék, tapasztalt javakora­beli. : Ha hölgyismerőssel találkozunk, íratlan törvény, hogy így üd­vözöljük: — Kézit csókolom Mancika! Milyen jól néz ki, legalább 10 kilót hízott, amióta nem láttam ... S Mancika büszke lehet gömbölyűre telt idomaira, enyhén domborodó pocakjá­ra. Puszta tapintatból illik gratulálni a le­váltott osztályvezető­nek, a köztudomású­an felszarvazott férj­nek, a szülőknek, akiknek mind a két gyermeke megbukott matematikából és fi­zikából, a vönek, aki­hez vidékről felköltö­zött az anyósa, az újítónak, aki már ö ödször kapja visz- sza az újítását, a társbérlőnek akihez újabb társbérlőt utalt be a tanács, az írónak, akinek da­rabját három újság is 1 levágta. Mert hiszen le­gyünk tapintatosak az árgyélusát neki, hogy akarunk szocialista módon embertársa­inkkal > együttélni ta­pintat nélkül? Bevallom, magam is tapintatból írtam ezt. Hadd okozzak embertársaimnak egy kis örömet azzal, hogy ahelyett, hogy a fogorvoshoz men­nének,' vagy fegyelmi bizottság elé, meg­ússzák e kis írás el­olvasásával. Mert ez is tapintat, nemde- bár? OV■ i■ ffU­Foto; Márton—Hammel Biri-i delikátesz avagy: aki a pondrót nem szereti, ne egyen csokoládét Különös panasszal fordult szer­kesztőségünkhöz Pólyák Katalin Biriből. Közli, hogy egy fiatal­ember a helyi italboltban 10 da­rab „Karcsi" csokoládét vásárolt. Mikor a csokit kibontották, meg­döbbenve észleltek, hogy a cso­koládéban 3—4 hízott kukac fi­cánkol. Másnap a levél írója kí­váncsiságból vásárolt a csokolá­déból, s abban is kukacokat ta­lált. Megmutatta a boltvezető­nek: — A csokoládé romlott. Miért árusítják? A válasz: — Tudjuk, már két éves az áru és megromlott. Erre a panaszos másféle cso­kit, „Zsuzsit” is vásárolt. Az is romlott volt... Általános tapasztalat, hogy a gyerekek az édességet kukac nélkül szeretik, sőt még a fel­nőttek is. De mi sem akarunk kukacoskodni, csupán a biri-i boltvezetőtől és a többi illetékes­től kérdezzük: — Mit mond a lelkiismere­tűk?... — sry — 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom