Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

IJíembehelreiték az els© két magyar tervezésű luészmiívet Csehszlovákiában A magyar szakemberek átadták és üzembe helyezték az első két export mészmüvet Csehszlovákiá­ban. A terveket a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium tervezőirodái­nak mész-szakosztalya készítette el más szaktervezők bevonásával, s a berendezéseket a fővállalkozó Gábor Áron vasöntöde és gép­gyár szállította. A Zirányban és Tisovecben felépült új mészmű­vek négy-négy gáztüzelésű akna­kemencéje nemcsak Csehszlová­kia legkorszerűbb mészégető be­rendezése, hanem világviszony­latban is messze megelőzik az alacsony fütőértékű szenet fel­dolgozó meszúzemek műszaki színvonalát. Az autoynata felsze­relésekkel ellátott kemencéket új magyar szabadalom szerint 200 fokos forró generátorgázzal fű­tik. Nyugatnémet és olasz gyárak ajánlatait visszaadva Jugoszlávia is a korszerű magyar mészégető kemencéket rendelte meg. Ennek megfelelően három mészmű ter­vezése máris megkezdődött és most újabb mészégető berende­zések megvásárlásáról tárgyal Jugoszlávia a hazai külkereske­delmi szervekkel. A közeljövőben gőzzel puhítják a dohányt Oros Nagyszálláson A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat Oros— nagyszállási telephelyén a közel­jövőben meg kívánják gyorsí­tani a dohanypuhítást. Eddig az időjárás „diktálta az ütemet”, mert a puhitáshoz szükséges idő­járási viszonyod az ember aka­ratától függetlenek voltak. Most azt tervezik, hogy kazánt állíta­nak be a telephelyen, amelyből minden toronyba elvezetik a gőzt és ezzel tetszés szerinti időpont­ban végezhetik a puhítást. Ezzel jelentősen növelhetik a puhitási kapacitást, hiszen — ha túlságo­san nem is nagy — de időmeg­takarítást érnek el. Vasárnapi sportműsor Délelőtt IC órai kezdettel Má­tészalkán rendezik meg a rasfyei pontszerző úszóvreseny ötödik fordulóját, (Az ötödik fordulót eredetileg a vásárosnaményi Ti- sza-strandon rendezték volna meg, s a Tisza magas vízállása miatt bonyolítják le Mátészal­kán.) Délelőtt 10 órakor Nyírbátor­ban kerül sor a megyei pont­szerző kerékpáros háztömbkörüli verseny hetedik fordulójára. Délelőtt 11 órai kezdettel a Nyíregyházi Spartacus női kézi­labdázói Debrecenben, a Debre­ceni Spartacus együttese elien lépnek pályára. Nyíregyházán vasárnap dél­után 17 órai kezdette! bonyolit • jak le a Nyíregyházi Spartacus— Ktsvárda-i Vasas előkészületi lab­darúgó mérkőzést. Előtte 15,30- kor a Nyíregyházi Dózsa és a Nyíregyházi Spartacus fi. csapa­tai játszanak előmérkózést. Öregségi járadékból egy hét üdülésen Pillanatkép a szabolcsi Szabadság Tsz-ből ALIGHOGY BEFORDUL AZ EMBER a szabolcsi Szabadság Tsz központjának kapuján, mindjárt meggyőződhet arról, hogy itt nem tétlenkednek az emberek, annak ellenére, hogy az aratást már régen befejez­ték. Jobbra egy nagy pajta, vagy inkább annak romjai kö­rül szorgoskodnak az emberek. A sertésfiaztaioból fűrészelés zaja hallatszik ki, itt hárman dolgoznak. A fiókok között két fiatalabb embernek egy őszha­jú bácsi magyaráz valamit. Augusztin Albert bácsi — róla van ugyanis ,szó — már meg­ette kenyere javát, hiszen 74 évesnek mondja magát. Az idén lépett a téeszbe két hold földjével. Ácsmester voll, de ■már nincs iparja vagy hat-hét éve. Éppen az iparja miatt volt valami zavar az öregségi járadék megállapításánál, csak ' külön utánajárással sikerült elintézni, hogy megkapja. An­nak ellenére, hogy akkor bosz- szantó volt, lói járt, meit — ahogy meséli — egyszer azzal fogadta otthon f felesége, hegy sok pénzt kapott; 1040 forintot. Egy összegben kapta meg a járadékát négy hónap­ra visszamenőleg. Hogy miért járt ezzel jói? Azért, mert így nem kellett gyűjtögetni a pénzt az egy hetes hajdúszoboszlói üdülésre, együtt volt az egész. Különben talán nem is sike­rült volna. HOGY EZ AZ ÜDÜLÉS milyen nagy élményt jelentett Albert bácsinak, azt. akkor is könnyen megállapíthatnám, ha csak látnám, hogy mesél ró­la és nem hallanék egy szót sem. De Albert bácsi hallha­tóan, , élvezettel mesél, milyen volt a fürdés, ő nyakig benne volt a vízben, mert neki a hát­gerince fáj, de a felesége csak térdig, mert neki a iába reu­más. Külön szenzációt jelen­tett az önkiszolgáló étkezés. Mindig azt számítgatta. meny­nyivel olcsóbb, mint különben. Nagyon meg volt elégedve az egész üdüléssel és azzal is. hogy nem ment rá az egész járadék, több mint kétszáz fo­rint megmaradt. — Egyébként én meg vagyon elégedve a helyzetemmel, a háztáji megér legalább három­ezer forintot, az öregségi jára­dék 3120 forint és ezenfelül még teljesíthetek 120 munka­Felhívd& a mezőgazdasági termelőkhöz A CSEFLÉS UTÁN A TERMÉNYRAKTARBA BE KELL SZÁLLÍTANI A cséplőgép keresményét, a természetbeni földadót. HA A TERMELŐ FENTI KÖTELEZETTSÉGEIT NEM TELJESÍTI; ADÓJÁT 100 búzakilónkent 100.— Ft-tal, CSÉPLÖKERESMÉNYÉT 5 napon túl 10 százalékkal F E L E 31 E L I K. A TEFiMENY RAKTÁRAKBAN A SZABADON ELADOTT TERMÉNYEKÉRT A KŐVETKEZŐ ARAKAT FIZETJÜK: BÜZA .................................310.— Ft ROZS .................................185.— Ft TAKARMÁNYÁRPA 200.— Ft SÖRÁRPA......................... 250.— Ft ZAB.......................................190.— Ft SZOKVÁNYON FELÜLI MINŐSÉGŰ BÚZÁÉRT FELÁRAT FIZETÜNK. Terméiiyiorgalmi Vállalat (2612) A lába épen maradt, de azért még ma is érzi a térdét. Így az­tán felgyógyulása után könnyebb mun­kára osztották be át­menetileg. Vajon, ha egyéni marad és — netán — ilyen baja történik, részesülhet­ne-e ilyen „szanatóri- umos . kíméletben”? Aligha. Ezért aztán hálás .a tsz. iránt. Amint mondta, nem felső parancs, hanem a szive sugallatéra csinált rendet a tsz- portán. Az istállóban is ő csinál rendet a kihajtás után, sőt előrelátóan berendez­kedett tűzoltásra is. Hiszen, mit lehet tudni? Elég egy szik­id egy vigyázatlanul eldobott égő csikk és megvan a baj. Csak­hogy ám Sándor bá­csi résen áll. — Én már itt va­gyok testestcl-lelkes- től, a magamét vi­gyázom és gondo­zom. Meg aztán a fiatalokat is nevelni kell. — így véleke­dik az öreg búcsúzó­ul nagyon helyesen. — Mert hát rend a lelke mindennek! (Za) ... rv . ,. --v,v Já rtom ban-kel tem- oen sok községben, sok táz-központban megfordultam már.. Mondhatom, olyan példás tanyarendet, mint a tlszakóródí Béke Tsz-ben, kevés helyen láttam. Itt sem volt ez azelőtt jellemző. Ha jól em­lékszem, talán május­ban is jártam itt, de akkor ugyancsak kel­lett vigyáznom, ne­hogy a rendetlenül heverő boronákba hágjak, vagy pedig­len a mindenféle összevissza meredező szekérrudak megva­kítsanak. Csoda* hogy az együgyű jószág­ban nem esett na­gyobb kár! Mostanában azon­ban más a helyzet. Elmehetne oda láto­gatóba a legigénye­sebb külföldi is, min­dent a maga helyén találna. Akár éjsza­ka a sötétben, vagy nappal bekötött szem­mel is nyugodtan jö- hetne-mehetne, nem esne baja a rendet­lenség miatt. A mun­kában éppen nem használatos szerszá­mok, szekerek és egyéb gazdasági fel­..-S.TV . v ___„irt.. egységet minden évben. Mi eb­ből ki is jövünk szépen, ör — gek vagyunk, nincsenek olyan nagy igényeink, mint a fiata­labbaknak, ruhára, szórakozás­ra, erre-arra. — ELÉG ÖREG VAGYOK MÁR. de itt még el tudok dolgozgatni, illetve irányítani. Az új sertésfiaztatót és a nó- vendékmarha- istállót váilaiat építi, de azért akad itt mun­ka nekünk is állandóan. En­nek a fiaztatónak is én csinál­tam a tetejét tavaly. Még be sem ér az ember a faluba Balsa felől, már láthat- j'a Albert bácsi keze munkájá­nak idei ' legmagasabb eredmé­nyét, a tjüzőrtornyot. Jelenleg a fiaztató fiókjait rekeszük el, Utána a dohánypajta kerül sorra, bar egy kicsit tartanak tőle, mért az ilyet nehezeob rendbehozni, mint egy újat csinálni. Később sajat erőből csinálnak egy sertésólat és egy szarvasmarha istállót. ÉRDEKLIK A KÖZÖSSÉG NAGYOBB PROBLÉMAI IS és amint szavaiból kivehető, ' ért is hozzá. Szóba került pél­dául, hogy annak idején elma­radtak egy kicsit a kapálással és nem tudták, mi az oka.,, Pe­dig egyszerű az egész, — mondja — a föld ugyanannyi most is, mint amikor egyénie­ké veit, csak akkor mentek egy családból hárman-négyen, sőt, ha kellett napszámost fo­gadtak, a gyerekeket nem en­gedték iskolába, most pedig nem ment annyi családtag, hát elmaradtak. Nagyon nézegette már Albert bácsi a két társát, mit művel­nek, nem akartam hát tovább fenntartani a szorgos, 74 éves tsz-tagot. Sűrűn találgatták fe­jén a szöget, sietni kell a fiókok elkészítésével, . mert nemsokára itt a f alas idce. G. B. yvw YVVWWW vy wy" r yVYW VV3CyVy>VV v MOZI K. M ÚSORA BÉKE MOZI: Ellopták a hangomat. Angol film vígjáték. Előadások kezdete: fél 5, fel 7. fél 9 órakor. A fél kilences előadás jó idő esetén a Sztálin-téri Kert­muziban lesz. DÓLoA MOZI: Gngói. Uj roman film. Előadások kezdete: 4. fi es a órakor GORKIJ 3ÍQZX: Sikoly az utcáról. Akik szeretetre vágynak. Díjnyertes angol film. Előadások kezdete: 4. fi és 8 órakor. MÓRICZ ZSiGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Gyalog a mennyor­szágba. Magyar film. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor.. t" ~*iT- —vr*— - "vu w—-».r. «erv" T«**''Na?*' EGY HÁZTARTÁS SEM TÖKÉLETESEN FELSZERELT — AKI PÓTOLNI AKARJA, KERESSE MEG AZ IPARCIKK KISKER VÄLLALAT NYÍREGYHÁZI leértékelt vas-műszaki boltját (Dózsa György ut 2.) JÓL JÁR. Karos „ARANY” CSILLÁR 250.—Ft-tól 350.— Ft-ig Fa üstfedö . . . . . • . . 16.— Ft Teaszűrő 3.— Ft Fakanal ..................... I.— Ft ZSÍROSBÖDÖN 25 literes 127.70 Ft FATÁLCA ................ 15.— Ft £0.— Ft BŰTORGOMB ....... 1.80 Ft 2380 íYmvwvv yvyymvyyvyvyvvyWYy) . EGÉSZ ÉVI NYUGALMÁNAK CSAK 130— FT AZ ARA. A termelőszövetkezeti tagok háztáji általános biztosítása tűz-, betöréses-lopás-, jég, áliat-, baleset és szavatossági KÁROK ESETÉRE NY'ÜJT VÉDELMET. FIZESSE A DÍJAT PONTOSAN! KÁRÁT GYORSAN MEGTÉRÍTI AZ Állami Ifiixtosítfo 2581 KELETMAG YARORSZAG v Magyar szocialista Munkáspárt szapotcs-szatmár megyei Bizottság* és a Megyei Tanács (apja. felelős szét kesztft: Baltái Lajos, kiadja: a Kíietmagyarorszag Lap­kiadó Vállalat felelős kiadd: farka* Pál. «efkísztosea: Nvtregynaza, utálta tér 21. Tel: is-TO. te-li, ívJz. kiddomvatst. Nyiregynaza, ZManov u. l Tan 39-00. kéziratot uem Ónunk meg, és aem adunk vissza. Terjeszti » Magyar Posta, eiöüzet- netó s nslyi oostanivatalcknái es kézbesítőknél. száuyics-ozsuiiai megyei Nyomdá­ban vállalat. Nyireavoaza. Jozsa György u. »> A szerelés szép rend­ben, megtisztogatva sorakozik az udvar szélén, nyitott fél­szerben, eresz alatt, a forgalomtól félreeső zugokban — már amilyen lehetőség most még van a tsz- ben. Bizonyára lesz később modern gép­szín, szerszámfaktár, meg ami kell, min­den. De nem is ez a lényeg most, ha­nem az, hogy’ a kút környéke és az istál­ló előtti rész fel. van töltve, az udvar és az istálló rendje ki­fogástalan az adott lehetőségek között. Mindez idős Mózes Sándor rokkant tsz- tag érdeme, aki jú­nius 15-e óta nappa­li őrséget tart a köz­pontban, Sándor bá­csi a télen lépett a tsz-be 5 holdjával és nem ilyen beosztás­ra vágyott. Akkor még jól bírta magát és nem vallott szé­gyent a nagy erőt kívánó munkánál sem. Történt egyszer, hogy fát fűrészeltek a füzesben s a< lóba valahogy egy nehéz fű2fatörzs alá került. Rend a lelke mindennek 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom