Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-28 / 177. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM ára 50 fillér I960. JÜLIUS 28, CSÜTÖRTÖK Növekedett a megye iparának, építőiparának termelése _ Erősödtek. fejlődtek lermelössövetkeaeteink — 276 új traktor a megyeben — Hány tojás jogy el egy félév alatt? _ Több a nő, mint a férfi — Melyik a megye legkisebb höasége ? A Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának közlése Kattognak a számológépek, az írógépek a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságán. Készül a jelentés, amely sokrétűen magábafoglalja e2 év első felének fontos megyei adatait; úgy is mondhatnánk: a megye élő vérkeringését. Farkas Zoltám a tájékoztatási csoport vezetője és Nyirán László íőelő­A megye szocialista ipara 1959. év első feléhez viszonyítva az idéi első fél évben 18,7 száza­lékkal magasabb termelési érté­ket állított elő. Itt is a második negyedévre esik a termelés na- gyobbmérvű emelkedése. Több mint egynegyedével szárnyalja túl az előző év hasonló évnegye­dét. Megállapítható a munkaver­seny jelentős hatása a terme­lés emelkedésére. A minisztériumi ipar 16 mil­lió 787 ezer forint, a helyi­ipar közel 3 millió forint ér­tékű többletet termelt a munkaverseny keretében. Az egy munkásra jutó teljes termelés azonban csökkent. Két­tized százalékkal elmaradt az eddigi évékhez képest. Lnnék oka, hogy négy új helyiipari vállalat alakult kezdeti nehéz­ségekkel küzdve s általában a A megye más iparánál sokkal jelentősebben emelte termelését az építőipar. Az előző évhez ké­pest 50 százalékkal magasabo a termelési érték. Ezt mintegy fe­le részben az építőipari munká­sok létszámának emelkedésével érték el, fele részben a termelé­kenység növekedett. Közel ezer­rel többen dolgoznak az építő­iparban, mint az előző évben. A félévi átlagos munkéslétszám közéi négy és félezer. Az állami építőipar munká­sainak átlagos havi keresete A félév folyamán a teljesített beruházások értéke közel 200 millió forint. Ez 87,7 százalékkal magasabb s múlt ev első félévé­nél. Több. mint háromszorosára nőtt a mezőgazdasági beruházás, főként az állami gazdaságok és gépállomások gépi bei uházása növekedett. Hetvenegymillió fo­rint értékű gépet és technoló­giai berendezést helyeztek üzem­be, építkezésekre 109 millió fo­rintot fordítottak. (Meg kell je­gyeznünk, ezekben az adatok­ban a termelőszövetkezetek ada­tai még nem szerepelnek, azok adatairól a későbbiekben szá­molunk be). A megyében az állami gaz­daságok, tangazdaságok, gép­adó máris dolgoznak a fontosabb adatok olyan összeállításán, amelyek a megye további életé­nek irányításához szükséges tudnivalókat tartalmazzák. Ezek­ből az előzetes szamokból is kitűnik, hogy az első fél év újabb eredményekkel gazdagítot­ta életünket. De érdekes, más adatokat is megtudunk. szolgáltató, javító jellegű válla­latok nem tudták a termelé­kenységet növekvő tendenciával biztosítani. Nőtt a munkások lét­száma s a termelés növekedé­sét ez a létszámemelkedés is szolgálta. A termelékenység csökkenése viszont arra mutat, hogy nem olyan mértékben emel­kedett a munka eredmé­nyessége, mint amilyen mér­tékben növekedett a lét­szám. Ez is az első negyedévre vonat­kozik, a második negyedévben a munkaverseny hatására máris javulás látható. Nőtt a munká­sok átlagos havi keresete. Ez havonta átlag mintegy 250 ezer forintot jelent megyei viszonylat­ban a szocialista iparban. Az átlagos kereset 1379 forint, 1506 forint, 115 forint havi átlagos emelkedés van az el­múlt évhez képest. Ez az emelkedés égy félévre több mint kétmillió forint kiha­tással jelentkezik a megyében. Az iparban és az építőiparban dolgozók összlétszáma (a műsza­kiakat és adminisztratívakat is beleértve) több, mint 16 ezer, közel háromezerrel több, mint az előző évben. Részükre mun­kabért 28 millió forinttal töb­bet fizettek ki, mint 1959. első félévében. állomások, valamint más szektorok összesen 276 új traktort helyeztek üzembe. Ebből 229-et maguk a gép­állomások, és sok más mező- gazdasági munkagépet is vá­sároltak. Fontosabb ipari létesítmények is elkészültek. Közöttük eg * gyertyagyár Nyírbátorban, kály- hacsempeégető kemence Nyíregy­házán. Három község villamosí­tását fejezték be. Háromszáz­hetven hektáron telepítettek er­dőt. Jánkmajtis és Kölese közöd elkészült a keskenyvégányú vas­út. ^zántMeríi’eg nőttek, erősödtek termelő­szövetkezetein k A mezőgazdaságot illetően min­denütt fokozatos és biztos fejlő­dés tapasztalható. A termelőszö­vetkezetek 1959. december 31-hez képest is jelentősen fejlődtek mind számszerűleg, mind a meg­erősödés tekintetében. A téeszek száma tízzel, a tagok száma több mint 44 ezerrel, az összterület mintegy 245 ezer holddal na­gyobbodott. Jelenleg 280 termelőszövetke­zet, 58 600 családdal, majd­nem 400 ezer hold összterü­leten gazdálkodik. A közös állatállomány szarvas- marhából mintegy 18 ezerrel nö­vekedett, sertésből 15 ezer da­rabbal nőtt. Csökkenés mutatko­zik azonban a száz holdra jutó közös állatállomány számában. A termelőszövetkezeti tagok száma 66 ezer. Ebből a növényterme­lésben 41 ezer, az állattenyész­tésben 4 ezer, építkezéseken kö­zel másfélezer ember dolgozik. A többiek egyéb helyeken dolgoz­nak, illetve nyugdíjasok, munká­ba nem vonhatók. A mezőgazdaság egészét te­kintve a május ál-i állapotnak megfelelően nőtt a kukorica ve­tésterülete, mintegy 18 ezer hold­dal. Hasonlóképpen nőtt a bur­gonya (nyolcezer), a szálastakar­mány (négyezer), a csalamádé- és Silókukorica közel tízezer hold­dal, csökkent a kenyérgabona ve­tésterülete 11 ezer 500 holddal. több szarvasmarhái, «erlöst és tejet vásároltak lel Az elmúlt év első félévéhez képest nőtt a szarvasmarha, ser­tés és a tej felvásárlási meny- nyisége. Vágómarhából közel hétezer darabbal, hízott sertésből 23 ezerrel többet vásárollak fel, tejből 3 millió literrel több ke­rült a kereskedelembe. Érdekes megtudni, hogy a megye jelen­leg 31 millió liter tejet nyújtott felvásárlásra, közel 23 ezer vá­gómarhát és több mint 48 ezer darab hízott sertést. Csökkenés van azonban a barmofi és tojás felvásárlásánál. Az idei első fél­évben összesen 1315 mázsát, a^ elmúlt év első félévében 1937 mázsa baromfit vásároltak fel. Az idén 16 millió tojást vettek meg az állami és szövetkezeti szervek, az elmúlt év első félévé­ben 20 milliót. 209 millió forinttal több érté­kű árut adott el a kiskereskede­lem. Több mint egymillióid fo­rintra rúg a kiskereskedelem fél­évi forgalma. A számokból kitű­nik, hogy az emelkedés főként a ruházat vásárlásánál történt. Az idén tehát jobban öltöztünk, mint az elmúlt évben. De töb­TVott az ipar termelése, növekedett az átlagos kereset Az építőipar termelése másfélszeresére emelkedett Mintegy 20Ö millió forint értékű beruházást teljesített a megye Készülnek n félre Harminc fok fölött volt a hőmérő, amikor a tiszaado- nyi határban ezt a felvételt készítettük, de az emberik már a télre gondoltak, az állatok téli takarmányát kaí- lazták nagy gondossággal az elsőéves szövetkezeti tágok. (Csikós feiv.f A magvetéstől számított 95-ik napon már érett termést hoz, tövenként 5-6 kilogrammot terem az új magyar parudicsomtajta Cs. Nagy László, az Űj majori Kísérleti Gazdaság kutatója há­rom évvel ezelőtt kezdte meg az új, koránérő paradicsomfajta nemesítési kísérleteit. A hazai fajtának ugyanis rendkívül ma­gas a szárazanyag- tartalma, s ezért konzerv, valamint étkezési célokra elsőrendű, termését vi­szont későn hozza. A kutató bő­termő szovjet PerVonyec és Gri­bet fogyasztottunk az élelmisze-1 rekből is, 23 százalékkal. A ve-1 bovi törpeparadicsommal keresz­tezte a magyar tájfajtát, s a ke­resztezésből származott új fajta minden tekintetben megfelel a várakozásnak. A törpe tövek a magvetéstől számított 95-ik napon már érett termést hoztak, s tö­venként 5—6 kiló paradicsomot érlelnek, ami annyit jelent, hogy’ holdanként 400—450 mázsa ter­mést szednek le. A kísérletekeit jövőre nagyüzemileg folytatják. gyesáruk jobban keltek 18 szá­zalékkal az elmúlt évinél. Az 1960. január 1-1 állapotnak megfelelő népszámlálás előzetes adataiból is rendelkezésünkre bocsajtottak néhény fontosabb, illetve érdekesebb számot. Ezek szerint a megye összlakossága 587 ezer 257. Az 1949. január l-i állapothoz képest 5.2 százalékkal nagyobb a népesség, 29,173 em­berrel többen vagyunk. A bak- talórántházi járás és Nyíregyhá­za város népessége gyarapodott a legnagyobb mértekben, legke­vésbé a tiszalöki járásé. A megyében — és országo­san is — több a nők száma, mint a fériaké. Férfiak 281 ezren, nők 303 ezren élnek a megyében. Mindössze két község van me­gyénkben, ahol a férfiak és nők száma azonos. Ez Gyüre és Győ­röcske. Tiszakerecsenyben min­den ezer férfi számához viszo-1 nyitva 1243 nő esik. Tehát vi-| szonylag itt a legtöbb a férfiak számához képest a nő. Tizenhat községben kevesebb a nők ará­nya. Kishódoson ezer férfihez ké­pest 874 nő esik. ' A megye községeinek gyarapo­dását vizsgálva kitűnik, hogy há­rom községünk mintegy harma­dával több lakót számlál: Ne- me6borzova, Omboly és Nyírte­lek. Néhány községben csökkent a lakosság száma, legjobban Cé- génydányádon, Tiszabecsen és Nagycserkeszen, 12—15 százalék­kal. Nyíregyháza az ország nyolca­dik legnagyobb városa, a megyé­ben a községek létszám szerinti „rangsorolása” a következő: Nyíregyháza 56 875, Űjfehértó 14 874, Kisvárda 13 284, Tiszavas- vári 12 355, Nagykálló 11 843, ét Mátészalka 11 249. A megye két kisebb községe Fejércse 193 lakóval és Nemes- borzova 156 lakóval. Sok új lakóház épült 1949-hez képest 25 ezerrel nőtt a lakóházak száma a megyében. A jelentés szerint összesen 132 785 lakóház van. A lakások száma 145 343. Az egy lakásra jutó la­kosok száma 4,4-ről 4-re csök­kent. Ezek szerint tehát a me­gyében egy lakásban 4 ember (felnőtt és gyermek) lakik átla­gosan. A legjobban épült a bak- talóránlházi járás, ahol 33 szá­zalékkal több a lakóházak száma. Annak ellenére, hogy a nép- szaporulat országosan a mi me­gyénkben a legmagasabb, a né­pesség gyarapodásának számszerű j mutatója kisebb, mint az orszá­gos átlag. 8.4 százalék a2 orszá­gos, 5,2 százalék a megyei. Ezt az indokolja, hogy a megyéből sokan mennek el más megyébe ipari munkavállalás céljából. S még egy adat: az ország har­madik legsűrűbben lakott ms ! gyéje Szabolcs-Szatmár. A jelentések néhány adatából következtethetünk, hogy’ áltaiá- | ban ismét gazdagabb lett me- i gyénk mind az ipar, mind a me- I zőgazdaság, mind ,a lakosság 3zo- ! ciális viszonyait tekintve. tltéf peststiffel Ifystil/stskf több a nő, mint a férfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom