Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

Nyolcezer holdon végeztek tarlóhántást a gépállomások Szocialista isrigádntozgafom az NDK-ban Két üzem tapasztalataiból A gépállomások igazgatóságá­nak legutóbbi értékelő jelentése szerint a tarlóhántást mintegy nyolcezer holdon végezték el a traktorosok. Ennek mintegy nyolcvan százaléka az utolsó de­kádra esik, amikor a kombájn­nal, aratógéppel és kézi kaszával learatott területeken megindul­hattak a szántó traktorok. Tar­lóhántást a nyírbátori, tiszavas^ vári és nagykállói üzemek ezer­ezer hold fölött végeztek eddig. A kötöttebb talajú körzetekben ez a munka még nem számot­tevő. A gépállomások az aratás ide­jén is végezték a növényápolási munkákat. Az értékelt tíz nap alatt — elsősorban a kötött ta- ispjú körzetekben — két és fél­ezer holdon végeztek gépi kapá­A mezőgazdasági szakembeket világszerte foglalkoztatja a vesz­teségnélküli nagyüzemi szénaszá­rítás módszerének kidolgozása. Hazai szakembereink a vesztesé­gek elkerülésére mar olyan meg­oldásra is gondoltak, hogy a ta­karmányt teljes egészében zöla állapotban silóként használják fel. A keszthelyi akadémia kí­sérleti gazdaságában a most be­fejezett kísérletek eredménye­képpen jónak ígérkező módsze­reket dolgoztak ki az állami gaz­daságok és a termelőszövetkeze­tek részére. Az egyik eljárás sze­rint a géppel vágott takarmányt egynapos száradás után, fony- nyadt ■ állapotban szállítják be a szárítóba. A négyzetalakú, félmé­AZ ÁLLAMI GAZDASÁ- GOK tízéves múltjában a, megalakulás időszakát a mindenáron való termelés jel­lemezte. Majd a fejlődés során az az időszak következett, ami­kor a termelés mennyiségi nö­velése mellett egyenrangú kö­vetelményként jelentkezett a gazdáságosság, a gazdálkodás jövedelmezőbbé tétele. Az el­múlt esztendőben elért szerve­zeti, gazdálkodási eredmények lehetővé tették, hogy a jöve­delmezőség kérdését elemeire bontsuk s így került előtérbe ennek egyik legfontosabb ré­sze; a munka termelékenységé- n«i fokozása. A munka termelékenységé­nek megfigyelése, a termelé­kenységi mutatók kidolgozása és azok elemzése feltárja a munkaerőgazdálkodástan lévő hiányosságokat; ezek ismereté­ben a gazdaságok megtehetik intézkedéseiket, amelyekkel Végső fokon a költségek csök­kentését érik el. Az élőmunka-ráfordítás ága­zatonkénti megfigyelése na­gyon élesen rávilágít a munka­erő-gazdálkodás hibáira. Elég általános jelenség — és az idei vizsgálatok is azt igazolják —, hogy az egyes gazdaságokban nem a termelő munka kerül sokba, nem ez emészti fel el­sősorban a sok bérráfordítást, hanem a szervezeti, szervezési és munkaerő-gazdálkodási hi­bák. Sok helyen tényleges munka nélkül, vagy csupán va­lami, kényszerből „teremtett” névleges munkával foglalkoz­tatják a dolgozókat, s ezek a tevékenységek egyáltalán, vagy lását. A takarmányfélék kaszá­lása is jó ütemben halad. Ezzel a munkával hatvanhét százalék­nál tartanak. Aratási tervének teljesítésével a Nyírbátori Gépállomás van elől. Utána a nyírmadai, nagy­kállói, mátészalkai üzemek kö­vetkeznek. A Tiszavasvári Gép­állomás az utolsó dekádban 1730 holdon végzett kombájn-aratást. Az eddigi csépiás jelentős ré­szét kombájnnal és kétmenetes kombájn-aratással végezték a gépállomások. A szérűről való cséplés most kezd kibontakozni. A Tiszavasvári Gépállomás ed­dig 260 vagon terményt takarí­tott be. Négy gépállomás körzetében megkezdték a jájpvasilózást is. tér, magas téglakerítéssel övezett, s belül lécrácsokkal, deszkaké­ményekkel ellátott szárítóba ven­tillátor segítségével hideg levegőt fűvatnak. így 4—5 nap alatt tápértékveszteség és levélpergés nélkül szárad meg a takarmány. A másik módszer szerint zöld állapotban a termőföldön bá­lákba kötik a takarmányt, majd a tárolóhelyeken kazlakba rak­ják. A 4—5 méteres rétegekbe rakott kazal közé lécrácsokat helyeznek és 70 fokos levegővel szárítanak. A száradás után a kazlat nylon-takaróval fedik be. A kísérletek szerint e módsze­rekkel zöld marad a növény, el­marad a levélpergés, s a takar­mány nem veszít tápértékéből. nagyon kis mértékben járulnak hozzá az igazi termeléshez. ^GAZDASÁGAINKBAN ÁL­LANDÓ és időszaki mun­kások vannak. A munkaerő­gazdálkodás alakulására külö­nösen nagy hatással van az, hogy az időszaki dolgozókat mikor hívják be a gazdaságba és mikor veszik állományba Elég általános jelenség volt az idén, hogy a gazdaságok az időszaki dolgozókat sokkal ko­rábban termelő állományba vették, mint ahogy azt a ter­melési folyamat ténylegesen megkívánta volna s e dolgozók zömét a szerződés szerint is későbbi időpontoan kellett vol­na munkába állítani. A Máté­szalkai Állami Gazdaságban már januárban is volt olyan időszaki dolgozó, aki április közepétől szerződött. így nem véletlen, hogy a munka terme­lékenységének hatásfoka még áprilisban is csak 56 százalékos volt. De ilyen helyzet alakult ki a „munkanélküli munká­sok” korábbi alkalmazása miatt az apagyi gazdaságban is. Sokkal kedvezőbb volt a helyzet a nyírtassi gazdaság­ban, ahol januárban már 58, márciusban pedig 94 százalé­kos volt a munkaerő hatékony- sági foka. Az időszaki munká­val való rossz gazdálkodást mutatja az is, hogy a növény- termelésben a kifizetett mun­kabérnek igen nagy hányada jutott órabérre, ami szintén a rém megfelelő munkaszerve­zést mutatja. Addig, míg Nyír­tasson márciusban csupán 7,5 százalék órabér-arány i ütött a kifizetett munkabérre, a nyír- lugosi gazdaságban ez 34 száza­lékot tett ki, AZ ALÁBBIAKBAN azokat a tapasztalatokat közöljük, me­lyeket két. berlini üzem — a Berliner Metalhütte-Werke csapágy-gyűrű 1 és színes iem- csőgyár és a VEB-Werse elekt­romos . méröműszergyár meglá­togatása során szereztünk. A szocialista ongadmozgä- lom a szocialista munkaverseny magasabb, . szervezel tenb for­májának kibontakozása. A .mvi­galom fő . jelszava: szocialista­ként dolgozni, tanulni , ás élni. A „szocialisla brigád” elneve­zést természetesen r.<=m kell minden esetben valami külön­álló, szervezett csoport non te­kinteni az üzemen beüti, mert gyakran van úgy, hogy egy technológiai folyamaton dolgo­zó csoport, vagy egy üzemrés;.- leg egy-egy műszakra képez egy szocialista brig időt, a mű­vezetővel,' mint origadvezelő- vel az élen. A BRIGÁDOK TERVE, ' il­letve vállalásáé általában há­rom részből állnak. Az e.ső rész a „szocialistaként dolgoz­ni'’, fejezet, amely tartalmaz-, za. a termelési, műszaki fejlesz­tési, önköltségcsökkentési, ter­melékenységi, stb. vállalásokat. A második részben, a „szocia­listaként tanulni” fejezetben szerepelnek a különböző tan­folyamokra, mestervizsgára va­ló felkészülés, az esti egyete­men való részvétel, stb. Ezt a munkát. az egyetemisták is elő­segítik, néha úgy, hogy elmen­nek az, üzembe agitálni az if­júmunkások között, az esti egyetemre való belépésre. A „szocialistaként élni” harma­dik fejezet a közösségi szel­lem ápolását célozza. Ez a fe­jezet a párt V. kongresszusán elfogadott szocialista' etika és erkölcs 10 pontjára épül. Kö­L'ZEK A SZÁMOK igen beszédesek! Az utóbbi két gazdaság példája világosan megmutatja — különösen ha figyelembe vesszük, hogy Nyírlugoson több munkabért fizettek ki, mint Nyírtasson ,—, hegy a lugosi üzemben sok olyan bért fizettek ki, ami mö­gött nem volt valóságos ter­melő munka. A nyári, majd a betakarítási idényben is korlátlan lehetősé­gei vannak az élőmunka-ráfor­dítás csökkentésének, a munka­termelékenység növelésének. Ilyenek — hogy csak néhány példát említsek — a kombájn­szérű gépesítése, a zsákolások megszüntetése, a takarmányfé­lék betakarítására« nagyobbfo- kú gépesítése s mindazon technika igénybevétele és al­kalmazása, amelyektől, több helyen még ma is idegenked­nek. Mint már korábban említet­tem, a munka termelékenysé­gének a Kérdése a munkaszer­vezésben, a munkaerővel való gazdálkodásban gyökerezik. Ott, ahol ötletszerűen oldják meg az egyes termelési folya­matok munkaerő-gazdálkodását, a termelés szervezését, az nyilvánvalóan a termelékeny­ség rovására megy. A csellen­gés megszüntetése, a technika nagyobbfokú alkalmazása, a jó szervezés biztosítja azt, hogy a gazdaságokban igénybevett élő­munkát jói használják fel és fokozódjék a munka termelé­kenysége. Csép Sándor, az igazgatóság munkaügyi előadója. zös klubesteket, színházlátoga­tásokat, kirándulásokat, irodal­mi és művészi estek rendezését tervezik meg. A MOZGALOM negatív kí­sérő tüneteként jelentkezett annak vitatása is, hogy a’Skat- játék (a mi ultinkhoz hasonló, igen elterjedt kártyajáték) ösz- szeegyeztethető-e a „szocialista­ként élni" jelszóval. A vitát úgy zárták le, hogy kártyázni ugyan lehet, de nem minden este, mint ahogy egyesek ezt tették, mert más feladatokat és a családot a szocialista er­kölcs szerint nem lehet elha­nyagolni. VOLTAK A SZOCIALISTA BRIGÁDON BELÜL más konf­liktusok is. Lógós, vagy iszá­kos tagokat pl. egyszerűen ki akartak dobni a brigádból, hogy így a versenyben na­gyobb eséllyel vehessenek részt. Az ilyen „kidebási” ter­vek ellen a szakszervezet ha­tározottan fellépett. mert az az álláspontja, hogy az illető­ket meg lehet és kell javítani. E témához tartozik az a kér­dés is, ami már a mozgalom indulása előtt felvetődött: a férj és feleség közötti viszony, az, hegy a feleséget, vagy menyasszonyt is meg kell hív­ni a brigád-estékre, be kell kapcsolni az üzemi problémák­ba. A házastársnak az üzemi problémákba való bekapcsolá­sa, az üzemi élettel \ aló meg­ismertetése hozzásegíti őt ah­hoz, hogy közelebb kerüljön a szocializmus építésének prob­lémáihoz is, de s k esetben hozzájárul ez a felfogás ko­moly családi konfliktusok ren­dezéséhez is. Egy esetben elő­fordult, hogy egy brigádrendez­vény útján az egyik tag fele­sége életében először jött be az üzembe. Amikor férje mun­kahelyét meglátta, „nem ilyen­nek képzeltem el férjem mun­káját” mondotta. „Néni hittem volna, hogy férjem ezt a nehéz munkát havi 300 DMO-ért végzi. Mire kollégái felvilágo­sították, hogy nem 300, hanem 500 DMO-t keres havonta a férje. (Ezek ulán vált csak ért­hetőbbé, hogy a kérdés vitatá­sánál a brigádnak e tagja Számtalan szóbeli és írásbeli kérvény jutott már el a Kis­vasút Nyíregyházi Eőnökségánez aziránt, hogy a nyíregyházi vil­lamos „záróráját” a lehetőségek szerint későbbre tegyék. Különö­sen a Guszev-lakó*elep dolgozói és a város déli részén lakók igé­nyelték ezt, mivel az eddig szo­kásos járat nem nyújtott arra lehetőséget, hogy az érintett em­berek mozi vagy színházelőadás után gyorsan, olcsón juthassa­nak otthonukba. A közelmúltban Nyíregyházán jártak a Debreceni Vasútigaz- gatóság képviselői és a tárgyalá­sok folyamán a következő megál­lapodás született: amennyiben indokolt a zár­óra kitolása, úgy a vasút a lehető legtöbbet megteszi az utazó'zözönség érdekében. Eddig hajnali négy órától 22 óráig közlekedett a „nappali já­rat”. Ezután csak a budapesti gyorshoz futott ki még egy villa­mos, hogy a városba utazók se­gítségére legyen. Az említett két járat — tehát a nappali utolsó és a gyorshoz kimenő villamos — között nem közlekedett villa­mos. Az új megállapodás értel­mében ezidőben is indítanak já­ratot az á'rakótelep és a Beloi- annisz-tér között Huszonkét óra 28 perckor in­dul a villamos az átrakóból és a Beloiannisz-lérről 22 óra 40 perckor indul vissza. miért tiltakozott olyan erélye­sen a nőknek az üzembe való beengedése ellen.) A „szocialis­taként élni” jelszó a brigád­ban sokoldalú nevelesi lehető­séget biztosít: az üzemi lógo- sok, a mértéktelen alkoholfo­gyasztás, a családi viszonyok, vagy más, erkölcsbe ütköző kérdések a brigádok értekezle­teinek napirendjén szerepelne«: és közösen lépnek fel minden kilengéssel szemben. AHOL A SZOCIALISTA brigád jól működik, ott a termelési feladatokat napok­ra és egyes tagokra bontják fel. Az egyes szocia ista brigá­dok kezdeményezésének elég szabad kezet adnak. Vannak olyan brigádok, amelyek bizo­nyos összegű évi megtakarítást vállaltak azzal, hogv ezt az összeget saját üzemük műsza­ki fejlesztésére fordítják. A brigádok a szakszervezetek irá­nyítása szerint arra töreked­nek, hogy konkrét vállalások alapján más vállalatok brigád­jaival versenyre lépjenek. „A szocialista munka brigád­ja” cím adományozását szigo­rú feltételekhez kötik, hrgy ne járassák le ezt a magas kitün­tetést. Az egv-egy részletkér­dés megoldására, vagy kisebb műszaki feladatok elvégzésére az, üzemeken belül szocialista munkaközösségeket hoznak létre. A közösség, amelyben szükség, esetén kívülálló» is résztvesznek, feloszlik, amint, feladatát elvégezte. A MÜLT ÉV JÚLIUSÁBAN a párt és az illetékes állami, és szakszervezeti szén eK konfe­renciát tartottak annak érde­kében, hogy a műszaki egyete­met közelebb hozzák az üze­mekhez, a termelő munkához. A Humboldt egyetem barátsá­gi szerződést kötött Berlin 5 legnagyobb elektromosipari üze­mével. Rögzítették az együtt­működés elvi és szakmai irány­vonalait. A feladatok megoldá­sára külön bizottságok jönnek létre az egyetem és az üzem szakembereiből. (A SZOT Nemzetközi , Kapcsolatok Osztálya kiadványából) Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a legkésőbbi mozielőadás láto­gatói is villamoson siethessenek haza. .Ezt követően indítják a korábban szokásos villamost a budapesti gyorshoz 22 óra 50 perckor, ez a járat megvárja a vonatot és csak azután indul a város felé. A következő járat 0,15 perckor indul Sóstóról, 0,36 perckor folytatja útját a Beloi- annisz-térről és 0,51 perckor ér az átrakóba. Az említett „plusz járat” kísérletképpen egy hétig közlekedik, s amennyiben az utasszámlálás a járat rendszere­sítését indokolja, úgy a kisvasút vezetősége végleg teljesíti a la­kosság kérését. Megyénk kisxisíúi kon 4 resHzunru készülnék Nyíregyházán tartották meg a járási KISZ-titkárok értekezletét. Az értekezleten a fiatalság ve­zetői a KISZ-kongresszus és a helyű vezetőség választ ások előké­szítésével foglalkoztak. Megyénk fiatalsága újabb munkavállalásokkal és lelkes kezdeményezésekkel készül az országos kongresszusra. Tápérték-Teszteség és levélpergés nélküli nagyüzemi szénaszárítási módszereket dolgoztak ki A munka termelékenységének növelése az állami gazdaságok legfontosabb feladata Kísérletképpen este egy órával tovább köz'ekedik a nyíregyházi villamos

Next

/
Oldalképek
Tartalom