Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-27 / 176. szám
Nagyüzemi felár, szerződése» felár, jutalom a jó minőségért 900 Tagon kenyérgabona felvásárlására kötőit szerződést a Termény forgalmi Vállalat Ke szül az újítás Nap-nap után érkeznek a jelentések innen is, onnan is, hogy befejezték az aratást. A kombájnnal történő aratásnál egyben el is csépeltek, de egyébként Is sokfelé megkezdték már a cséplést. így került napirendre a kenyérgabonafelvásárlás. Felkerestük a Termény forgalmi Vállalatot, hogy választ kapjunk a felvásárlással kapcsolatos néhány kérdésre. — Tavaly 415 vagon termény felvásárlására kötött szerződést a vállalat. Az évi szabadfelvásárlás tényleges mennyisége pedig 1358 vagont tett ki. Az Idén megnőtt a téeszek területe, természetes tehát, hogy jelentősen növekedett a szerződött kenyérgabona mennyisége is; 900 vagonra, vagyis a tavalyinak több mint kétszeresére. — Ezeknek az adatoknak ismeretében joggal reménykedhetünk abban, hogy a vállalat az idén legalább annyit vásárol fel, mint tavaly. Az elmúlt esztendőben a téeszek az elcsépelt kenyérgabonának 12 százalékát adták el szabadon, az egyéniek pedig csak 7 százalékát. Ez is arra enged következtetni, hogy növekedni fog a felvásárlás, mert ha tavaly nagyobb százalékban értékesítettek a téeszek, mint az egyéniek, nyilvánvalóan nagyobb százalékban értékesítenek az idén is. A felesleg tartalékolásának nincs értelme — Ezenkívül nagyon fontos az m, hogy jól sikerült a gabonatermés. A vállalat szakemberei több téeszben felbecsülték az átlagtermést és szinte mindenütt azt találták, hogy több lesz, mint amennyit terveztek. Ugyanezt bizonyítják az eddigi cséplések is. — Mi tehát a legfontosabb feladat? Az, hogy jól szervezzék meg téeszeink az értékesítést. — A lehető legtöbb kenyér- gabona felvásárlása állami érdek, mindannyiunk érdeke. A felesleg tartalékolásának semmi értelme. Ezt igyekezzenek a téesz-elnökök is megmagyarázni a tagságnak. Csak annyi gabonát osszanak ki, amennyire szükségük van. Sok helyen ezt már így is szervezték meg, de jó lenne, ha minél nagyobb lenne ezeknek a téeszeknek a száma. A gabona értékesítéséből jelentős előnyök származnak — Milyen előnyöket jelent a téeszeknek az, ha értékesítik a tagság kenyérgabona-feleslegét is? Először is beszámít az áruterv teljesítésébe. Ezenfelül 20 forint nagyüzemi felár jár mázsánként; ha szerződött, 150 mázsás tétel átadása esetén 5— 10 forint szerződéses felárat is számítanak. Ha nagyon jó a minőség, hektolitersúly szerint is járhat 5—10 forint mázsánként. — A kellemetlen, esős időjárás nemcsak az aratást nehézíti meg, hanem a felvásárlók munkáját is. Jó, ha mindenki tisztában van azzal, hogy' a vállalat lu százalékon felüli nedvességtartalom esetén nem veheti át a terményt. Természetesen ez nemcsak ellenőrzés, hanem lelkiismeret kérdése is. A nedves kenyérgabona elromlik, élvezhetetlen lesz belőle a liszt, a kenyér. Ha nedvesen kénytelenek aratni, illetve csépelni a téeszek, szerezzenek időben ponyvát és azon szárítsák, mert a magtárban nem szárad meg. A nyíregyházi Dózsa Tsz. 13 ragon gabonája — A vállalatnak egyébként hét szárítógépe van a megyében, ezek naponta összesen ezer mázsát ki tudnak szárítani. Bővítik az óvodát* már építik a 700 ezer iorintos új iskolát Nyirgelsén Az eső miatt jobban ráértek értekezletet tartani Nyírgelsén a községi tanács vb. tagjai. Antal Mihály vb. elnök beszámolt arról, hogy megvizsgálták a községben a földművesszövetkezet áruellátását. A legfontosabb élelmiszerekből és iparcikkekből elegendő van a boltokban. Az aratáshoz, hordáshoz és cséplés- hez szükséges szerszámokból nincs hiány. Csupán sört és bort nem kapnak eleget. Beszámolt továbbá arról, hogy a második negyedévi adótervet a község 100 százalékon . felül teljesítette. Bővítették az óvodát és megkezdték a kultúrház rendbehozását. A Petófi-téren 700 ezer forintos költséggel megkezdték építeni a kéttantermes iskolát és nevelői lakást. A régi iskola tatarozására negyvenezer forintot fordítanak. Az oktatás helyzetéről szóló beszámolóból kitűnt, hogy az iskolai látogatottságban és a tanulmányi eredményekben örvendetes fejlődés van. E kérdés tárgyalásánál beszéltek a felnőttek oktatásáról és az iskolából kikerült fiatalokkal való foglalkozásról. Megbeszélték a hordás, csép- lés és növényápolás helyzetét. Javasolták, hogy a Béke őre Tsz. két műszakban a legjobb erőkből alakítson cséplőbrigádokat. Az elmaradt növényápolási munkákhoz és a 100 hold dohány aljazásához vonják be a családtagokat is. Arról is szó volt az értekezleten, hogy a 300 hold csillagfürtöt géppel takarítják be. A téeszben a vártnál jobb eredményekre számíthatnak. Ez is hozzájárult, hogy már többen is bejelentették: ősszel belépnek a téeszbe. — Fordítsunk különös gondot a vetőmag tisztaságára és csiraképességének megőrzésére, mert ez a jövő évi termés alapja. Igyekezzenek a vetőmagtermelők minél hamarabb beadni a terményt, mert azt még tisztítani, fémzárolni kell és szeptember közepéig nincs sok idő, akkor ugyanis már meg akarják kezdeni a vetőmag szétosztását. — Az eddigi felvásárlások szerint a nyíregyházi Dózsa Tsz. az első, 15 vagonnal; 10 vagonnal adott el a tiszadobi Táncsics Tsz. Nagyobb mennyiséget adott át még a csarodai Vörös Csillag, a vásárosnaményi Vörös Csillag, a kótaji Üj Erő Tsz. Az összes eddigi felvásárlás 80 vagon körül van. Nem nagy ez a mennyiség, hiszen a csúcs- forgalom idején naponta 200 vagonnal vesznek át, azonban ha mindenütt megindul a cséplés, a jó termés — a termelők józan belátásával párosulva minden bizonnyal meghozza a tavalyinál nagyobb felvásárlási eredményt. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál Szabó Károly és újító társainak javaslatára megvalósítják a hűtővíz vlsz- szahütést léghűtéssel elpermetezve. A kép a féligkész újításról készült. Ez is egy újítás a vállalatnál. Műszaki tökéletesítés, mellyel termelékenység-emelkedést és energiatakarékosságot érnek el. (Foto: Hammel József.) A napfény városában A napjény városa — így hívják Szegedet, a szép délmagyarországi nagyvárost. De nincs is ebben sok túlzás. Tízezreket vonzott ki a napsugár az utóbbi időben a sárga homokú Tiszapart- ra; ragyog a város a tisztaságtól és a házak sziporkáznak sokszínűségükben.- Szegedi kaleidoszkóp — Ide, ebbe a városba indult el szombat hajnalban egy autóbuszra való nyíregyházi, a nyári Szabadtéri Játékok megnyitó előadására. Több városba fordult be útközben az IBUSZ-járat, hogy minél többet lássanak az utasok __ Játéktermet Tömörkény, Móra, Juhász Gyula szülővárosában — ahol az irodalmi, tudományos és színházi élet félévszázad óta virágzó része volt és maradt a magyarság legmagasabbrendü szellemi életének — szombat este megszólaltak a harsonák, jelezve az idei Szegedi Szabadtéri Játékok kezdetét. A Dóm előtt áll a színpad. Az árkádokkal körülvett hatalmas téren épült az állványkolosszus: a nézőtér. Több, mint hétezer embert befogadó. Megszámlálhatatlan fényszóróval, hangszóróval. A nézőtér háta mögött a zenélő óra kedves bábui. A bazárok előtt csoportosan beszélgető emberek, szegediek, angolok, jugosz- lávok és magyarok az ország minden részéről. Aztán ki-ki lassan elhelyezkedett, a borús eget kémlelve, s közben várták a „Hunyadi László” kezdetét. Elcsendesedett a tömeg: megszólaltak a játékok kezdetét jelző harsonák. Hangjuk messze szállt az estében. Aztán villámlás, dörgés, és eleredt az sö. A megnyitó másnapra maradt. Fiatal város, mégis nagyon régi. Letűnt idők alkotásaival ta- j lálkozunk: árpádkori templomto- j rony, a vár romjai, még áll a! ; török pasa háza is, de a közeié- j \ bői már eltűntek a régi viskók j j és új betonépület nő a helyükön, j j nemzeti nagyjaink szoborsorától j néhány száz méterre az egyetem | uj szárnya magaslik. Épül az új megyei tanácsháza, és gombamódra a bérházak. Szépül a város, nő a forgalom, és egyre több a vendég, az idegen, akik barátságot kötöttek a napfényes, megfiatalodott, víg tiszamenti várossal. rendeztek be a Sóstó Szálló nagytermében. A szórakozni vágyó közönség örömmel fogadta a sakkozás, dominózás cs billiárdozás új lehetőségeit. Fenyek az e.siakában Ahogy alkonyodon, úgy gyűl- „Jégkunyhóban” zene szólt, a tak ki sorra a fények, majd I vendéglők is mind megteltek ven- egészen bevilágították a szegedi' dégekkel. A Hungária előtt Dan- éjszakát. Reklámok, kirakatokká Pisla szorította magához kőragyoglak, hosszú, rezgő csíkokat! hegedűjét. Bent a nagyteremben rajzolva a nedves aszfaltra. A | külföldiek tanyáztak, mellettük székesfehérváriak. Hangos kacagás verte fel a Tisza étterem vadásztermét is. Ipari szemlén Már reggel, nyitás után elözön- lötték a látogatók a vásár területét. Több mint száz üzem, gyár, szövetkezet és kisiparos állította ki áruit, a mai magyar ipar legjavát. Szerepelnek a szegediek, budapestiek, hódmezővásárhelyiek, és az ország számtalan városából. Textil, papír; konzerv, és fémiparunk, a gépipar, bőripar, üvegipar és bútoripar is helyet kapott a bódékban, az Iparcsarnokban, a Vedres István Technikumban és végig a Horváth Mihály utcán. A város tizennyolcadik ipari vására: tizennégyezer négyzetméter területen. A hagyományos vezető szerep ismét a textiliparnak jutott, de nem kis sikerük van a szegedi ételeknek is. Harmincegyedikén ér véget az ipari kiállítás és vásár, s máris követi a Délalföldi Mezőgazdasági Kiállítás. ! , Élményekkel megrakodva jókedéllyel és annak ellenére, i hogy esőbe fulladt a szabadtéri előadás, megszeretve a várost és lakóit, indultak vissza Kecskemét 1 —Cegléd—-Szolnok felé a nyír- j egyháziak, vasárnap, a délutáni ■ órákban. Igaz a közmondás, hogy aki a Tisza vizét issza, vágyik annak szive vissza, mert mint mondogatták, a legközelebbi IBUSZ- járattal megint ellátogatnak a napfény városába... ’ Csallány Gém. Tegnap es ma Megszólaltak a harsonák. *
