Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

Új igazgatója van a KPM Közúti Igazgatóságnak cÁ hívőbb örnőiíÁij, A 1057 óta működik megyénkben a KPM Közúti Igazgatósága, mely az állami utak és hidak beruhá­zásait, felújításait, karbantartását intézi. A megyében több, mint hét­száz munkást foglalkoztat az igaz­gatóság. Munkájuk hozzájárult ah­hoz, hogy a megyében jelentősen fejlődött és javult az út-és híd­hálózat. Közel egy évig igazgató nélkül dolgozott az igazgatóság, mert Mocsár Kálmánt a KPM Buda- . pestre helyezte és az új igazgató kijelölése mostanáig elhúzódott. A KPM kikérte az Építésügyi Minisztériumtól Cs. Nagy Pál elvtársat, a megyei tanács vb építés és közlekedési osztályá­nak vezetőjét. A megyei tanács vb Cs. Nagy elvtárs eddig vég­zett jó munkájának elismerése mellett hozzájárult ahhoz, hogy a KPM Közúti Igazgatóságához [ kerüljön. Az új igazgató ünne-' pélyes beiktatása tegnap történt | meg a KPM, a párt és a szak-; szervezet képviselőinek és az igazgatóság hivatali dolgozóinak jelenlétében. Mit tervez a nyírbátori járási irodalmi kör? Kultúrforradalmunk eredmé­nyessége érdekében a nyírbátori járási irodalmi kör tagjai a kö­zeljövőben többhelyütt rendeznek könyvismertető előadásokat. Még júniusban Kislétán, Máriapócson. Nyírcsászáriban, Ömbölyön, Nyír- gyulajban, Nyírvasváríban, Szal- mádpusztán és Nyírbélteken tar­tanak könyvismertető előadáso­kat,' vitákat, s ezeket a rendez­vényeket diafilmvetítéssel kötik egybe. A könyvismertető estéken a magyar irodalmi alkotások mel­lett a haladó külföldi írók művei­ről is szó esik. Az említett községeken kívül a járás valamennyi falvát felke­resik a közeljövőben, egy-egy községbe pedig több alkalommal is visszatérnek. Kovács Endre tudósító beteg minden neszre fel­emelte fejét a verejtéktől nedves párnáról. Az előbb úgy Hallotta, hogy valaki megnyi­totta a külsű köpenyajtót. Ki lehet? Talán a postás dobta be a reggeli újságot? Jó lenne ki­csoszogni érte! De nem szabad, nem is bir. Most kiolvasná a nyomdafestéktől illatozó lapok minden betűjét, valósággal in­ná a mondatokat a híreket Kegyetlen fogság az ágyban fekvő beteg sorsa. Feküdni, nézni a menyezetet, számolni a percek múlását, lesni, mikor zorrén a külső ajtó. És elég so­kára zörren. A felesége sem le­het mindig mellette, a vásárlók nem elégednének meg azzal, ha Kiírjak a rövidáru-osztályra, hogy Kovács Ántalné a férje betegsége miatt ma sem szolgál ki, tessenek benézni holnap. Anti bácsi mellett csak a játé­kos papagály maradt, de most az is takarékoskodik a „szó­val”, a tollát kapargája, mint­ha mélyen búsulna gazdája be­tegsége miatt. I Igenkor nagy magányában, 1 bajában döbben rá az ember, mennyire rossz egyedül, meny­nyire hiányzik a család, a gyer­mek, A kórházi ágyon a műtét utáni kábultságából is arra esz­mélt, hogy egy göndörfürtű fi­úcska simogatja a karját, a homlokát. Kiderült azonban, hogy még álomvilágban baran­golt,i felébredve nagyonis egye­dül találta magát. A feleségz azonban kisvártatva ott ter­me tt, sokáig mellette is maradt. Ez megnyugtatta. Jó asszony a felesége, naponta háromszor- négyszer i: kigyalogolt a kór­házba. Amióta itthon piheni a műtét nyomát, gyakran haza- ugrik, mindig egy-egy apró meg­lepetéssel tartja benne a lelket. Mikor belázasodott és sürgősen orvosért telefonáltak, minden injekciónál hatásosabb volt a biztató, féltő szempár. Jól mond­ják; bajban ismerni meg a ba­rátot, igazában az élettársat is. J-J anem az emberek, akikkel nemrég még együtt járt­kelt, úgy tűnik nem veszik ész­re, hogy ágynakdölt. Hol van például a nyurga Reményi, aki olyan szépen papolt az emberies­ségről, vagy Bérezés, a pártcso­port-bizalmi? Ennek kedvenc szavajárása: „Viharban, napsü­tésben legyünk mindig együtt”. Hát elég szavatartó emberek! A beteg lelkiállapota különben is hajlamos a korholásra, kü- könösen ha eltelik három-négy nap és senki emberfia nem nyitja rá az ajtót. Azaz, bocsá­nat, a kis File Pista benézett az egyik este, csak úgy „szóló­ban”. Dehát több ember nincs a Szabó-szalagban...? Kint a verendán egyenletes lépések koppantak, a beteg fel­könyökölt. Ccsak nem? Elsőnek Darai gurult be, utána Sállai, Szabó, a nyurga Reményi... ___ f Ijöttünk meglátogatni, 1társadalmi munká­ban! Hogy élsz öreg harcos? Sajog még a bicska nyoma...? — igy a nyurga. A kedélyes sza­vak hamar feledtetik a korábbi elmarasztalást. — Üljetek le gyerekek, talál­tok ott egy kis pálinkát a Vit­rin körül... — A vendégma­rasztalás megtette a hatást, a fiúk maradtak, sőt még szapo­rodtak is. Csak Bérezés, a párt- csoport-vezetö hiányzott,' Az öreg nem tudta tpagába foly­tam: — Bérezés úr nem tudja a címemet — fordult Reményihez. — De, hogyne Anti bátyám, — hadarta amaz, — csak nincs itthon, üdül a Balatonon. — A beteg ember arcán szomorkás mosolyféle jelent meg. Nem ér­kezett tovább folytatni, a nyur­ga SZB elnök közbevágott: — I)tí me9hagyta ám, hogy minden áldott nap lá­togassunk meg Anti bátyám. Te jóég, majd elfelejtettem,- ezt küldi — s elökotort egy kis ka- ucsuKpapagalyt. — Még most is héccelödík, — mormolta Kovács Antal moso­lyogva. — Nem bír beletörődni, hogy bolondja vagyok ezeknek a kis jószágoknak. A beteg: ar­cán rózsák jelentek meg, nem a láz, hanem az élet, a gyógyu­lás rózsái. Az emberek, a ba­rátok, kollégák mellette vannak. Nem igaz, hogy nem hiányzik. El is pirult, bár hamarosan fel is mentette magát, a legfőbb or­vosság mindent feledtetett. ­(P C.) Az fmsz-ek tevékenységi köre médosult formában továbbra is megmarad a tsz-községekben 1 anácsltozott a MLSZi)V választmányéi A MÉSZÖV választmányát a június 14-i ülésen az igazgatóság tájékoztatta az első negyedév gaz­dasági eredményeiről s megálla­pították, hogy 1959 hasonló idő­szakához mértén a kiskereskede­lemben egyötödével, a vendéglá­tóiparban egyharmadával nőtt a forgalom s a földművesszövetke­zetek megnégyszerezték tervezett nyereségüket, Az fmsz-kereske- delem áruforgalma a tsz-járások- ban 15—20 százalékkal haladta meg a megyei átlagot. A választmányi ülés fő célja volt elemezni a földművesszövet­kezeti mozgalom tevékenységét és további feladatait az új körül­mények között, amelyeket a ter­melőszövetkezeti járások, közsé­gek teremtettek. Erre azért, volt k Ionosén szükség — hangsúlyoz­ta a MÉSZÖV igazgatóságának beszámolója, — mert a földmű­vesszövetkezeteknél, de még já­rási szinten is több téves nézet kapott lábra az utóbbi időben, amely szerint az fmsz-ek felada­tának csak a kereskedelmi for­galmazásban kell kimerünie és megszűnt, megszűnik termelés- szervezési és tömegszervezeti te­vékenységük. A termelés szervezése és a tömegszervezeti munka — Ezzel szemben az igazság az — mbndotta hozzászólásában a SZÖVOSZ igazgatóságának kül­döttei — hogy a földművesszövetkezetek te­vékenységi köre nem csök­kent a termelőszövetkezeti községekben sem, hanem mó­dosult formában a termelés szervezése és a tömegszerve- zeti tevékenység terén ugyan­csak sok feladat van, amit szükséges megoldani. A beszámoló és a hozzászólások legtöbbje feltárta, hogy a keres­kedelmi eredmények tudatában több helyen már kezdett elural­kodni a kényelmesség, az önelé­gültség, amely esetenként a laza­ságig vitte a dolgokat, másrészt emiatt állhatott elő az a helyzet, hogy lebecsülték a háztáji gazda­ságok árutermelésének fontossá­gát. Emiatt aztán olyan jelentős cikkeknél, mint a baromfi és a tojás, a felvásárlás, nagy csorbát szenvedett. De ugyancsak elha­nyagolták többek között a babter­melési szerződéskötéseket is. Az a hangulat uralkodott el, hogy ahol létrejöttek a termelő- szövetkezetek, ott simán megol­dódik az árutermelés és meg­szűnt a földművesszövetkezetek­nek a termelést befolyásoló sze­repe. Szaktanácsok, tanfolyamok A választmány ülése rámuta­tott arra, hogy a földművesszövetkezeteknek és termelőszövetkezeteknek, mint a paraszti összefogás szerveinek, szorosabb kapcso­latba kell kerülniök egymás­sal. A termeltetési és áruértékesítési szerződések megkötése a tsz-ben. vagy a háztáji gazdaságban csak kezdete lehet a kapcsolatnak a gazdasági évben. De már itt is jelentős propagandisztikus fel­adata van az fmsz-nek abban az irányban, hogy egészséges befo­lyásoló hatásával segítse a tsz. és a háztáji gazdaság árutermelésé­nek kialakulását. A későbbiek so­rán kellő szaktanácsadással, a nö­vényvédelem szervezésével, az árúvá való előkészítéssel, a ter­mékek megfelelő átvételével lehet ösztönözni a gazdaságokat a he­lyes irányú' haladásra. Jelentős politikai nevelő mun­kát szükséges kifejteni pél­dául annak érdekében, hogy a közös gazdaságokban jó! készüljenek fel a különböző állattenyésztési és szerződé­ses akciók lebonyolítására, hogy a tsz-családok háztáji gaz­daságaiban megértsék a ház'áj' baromfinevelés' folyamatosságá­nak fontosságát. népgazdasági jelentőségét. Javaslat született arra, hogy a tél fólyemán szer­vezzenek tanfolyamokat az asz szenyok részére, ahol megtanu’- iák: a nyári és őszi hAo^"oV'.a'- is lehet baromfit neve'ni. a ház­táji gazdasagokban. Tovább kell szervezni és segíteni a növényi kártevők elleni védel­met, biztosítani a védekezőszere­ket és felszereléseket. Fordítsa­nak kellő gondot az ímsz-en be­lüli és a falvakban fellépő spe­kuláció megakadályozására, szer­vezzék meg a felvásárlást s tö­rekedjenek mindenütt a földmü- vesszövetke2etek saját anyagi alapjának növelésére részjegyek befizetésével és társadalmi mun­kákkal, szakadatlanul növeljék a földmúvesszövetkezetek taglétszá­mát, Oobb tudományos felvilágosító munkát! Szekták éti nevetséges hiedelme t Tiszavasváriban Még a .felszabadulás előtt, tör­tént, hogy , egy. örég embert ke­resztre akartak feszíteni Tisza­vasváriban. Minden előkészületet megtettek, és maga az öreg em­ber is vállalkozott a dologra, mert a „gyülekezet” elhitette ve­le, hogy „igaz”, embert nem fog a halál, csak ha Jehova szólítja magához. A közönséges gyilkos­ság elkövetését,, az • öreg kínos, borzasztó halálát szerencsére meg­akadályozták a,. józan emberek, akik megiszonyodtak a butaság, az elvakult állatiasság ekkora fo­kától. Nehéz megérteni, hogyan akad­nak olyan emberek, akik ilyes­mire is képesek lennének. Pedig hogy voltak, arra tanú Tiszavas- vari. A Jehova tanúi szekta tagjai al­kották ezt a gyülekezetei. És a szektának ma is vannak hívei Ti­szavasváriban, és, a tiszalöki já­rásban. A szekta is modernizálódik« Nvári leendők Foglalkoztak a tanácskozáson a soronkövetkező feladatokkal is. Ezek közül is a legfontosabbak közé tartozik az aratásra való fel­készülés. ',mden községben biztosítani —'l a határ járó mozgóbolto­kat, hogy akár hűsítő italok­kal, akár más közvetlen szük­ségleti cikkekkel, valamint a munkákhoz szükséges felsze­relési tárgyakkal a mezőn dol­gozók rendelkezésére álljanak A Petőfi Tsz. raktárosát, M. Nagy Sándort kerestem, mint olyan embert, aki maga is „Je­hova tanúja ’ volt. Aztán kiderült, hogy nem. csak volt, hanem az is maradt. Jó darabig beszélgettünk. Két érdekessége veit mindannak, amit mondott. Az egyik, hogy az ő szavai szerint a szekta is „há- !ad a korral, modernizálódik' . Halad a korral? De hát hogyan? Jehcgyss fért ez a fejembe, mert hiszen ez olyasmi, mintha azt ál­lítaná valaki, hogy. .a kőbalta is halad a korral. A kőbalta: kő- ba’ta. csiszolhatják akárhogyan tehetik akármilyen nyélbe, az mégis csak kőbalta marad. A szekta: szekta. — Tudja-. .— magyarázta M. Nagy Sándor, —- én mindenben részt veszek, akárcsak eg.v má­sik ember. Moziba járok, olva­sok, az Élet és Tudomány egy- egy számát i,s elolvasom, most tervezgetem, hogy televíziós- ké­szüléket veszek. Motorom van. Csak éppen másként magyarázom a Bibliát, mint a más vallásúak. Megjegyzem, róla úgy tudták már a tanácson is. hogy szakított a szektával. S nekem, míg hall- g Jam, az volt a meggyőződésem, hogy szülei iránti tiszteletből nyi­latkozik így. A téesz elnöke, Tünd’k András nagy megbecsüléssel beszélt a raktáros munkájáról. Mindinkább érthetetlen^ volt előttem, hogy ez a munkásember, aki „halad a korral”, hogyan tudja egyeztrini szektabeli felfogását környezeté­nek, a társadalomnak, a tudo­mánynak a ráhatásaival? Mert nagyon furcsa nézetei vannak. Például: Szerintük (a szekta szerint) a Földön ember csak két-három ezer esztendeje van. Amikor beszéltem neki a le­letekről. a neandervölgyi ősem- 'er"ő!, a régi, párezeréves, most feltárt , városokról, a bizonyítás­ban kételkedett. Amikor erről is meggyőztem, csak megcsóválta a fejét. „Akárhogyan is van, min­den megoldódik még a mi éle­tünkben. Mert ez meg van írva s Bibliában”. — De mi oldódik meg? — fag­gattam. Eleinte kerülte a választ. Az­tán csak megmondta: — Meg van írva, hogy amikor a tudomány eléri csúcspontját, teljesen kifejlődik, tűzözön pusz­títja el a világot. És a tudomány már teljesen elérte, amit elérhet. Hát itt volt. Ha már az embe­rek annyi mindent tudnak, hogy szputnyik is keringhet az űrben, teljes a tudomány, de akkor vé­ge is lesz a világnak. ■ Megnyugtattam, hogy a tudo­mány csak most kezd igazi tudo­mány lenni, és még nagyon sok fejlődés előtt áll, úgyszólván be­láthatatlan messzeségű fejlődés előtt. Másrészt azt igyekeztem megmagyarázni, hogy éppen ez a fejlett tudomány mutat rá a té­velygésekre, s bizonyítja a vallá­sok teljes irrealitását, tanaiknak tarthatatlanságát. Minél beljebb hatol az emberiség a tudomány gazdag birodalmába, annál in­kább naivitássá, kézzel fogható T'ermetegséggé süllyed a misz­tikus, idealista világszemlé­let. Sajnáltam ezt az embert, aki igen jól dolgozik, és sajnálja a téesz elnöke is, aki gyakorta vi­tázik vele, — de úgyszólván ered­ménytelenül., Eredménytelenül, mert amikor a valóság bizonyíthatna, erő'-". •>

Next

/
Oldalképek
Tartalom