Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-16 / 141. szám
Milotai buz sói kod ás „Versenyfutás44 a piacon í A koukurrensek iarkasszeinel néznek — Megtorpedózzík a kupecokat — Oriássaláta ée sok újdonság fillérekért — Ajándék egymillió — Teljesült egy régi kívánság A termelőszövetkezet tagjai nigy szorgalommal tisztogatták ki a tavalyi silóárkokat, hogy az útszélekcn, a Tisza partján és szérűskertben található vegyes fűfclckböl százötven köbméterre valót besilózzanak. Nagy kincs a silótakarmány, szükség van.rá a közös és a háztáji jószágnak egyaránt. A termelőszövetkezetben az idén közel egymillió forint értékű építkezést végeznek saját beruházásból. A szövetkezet épitöbrigádjának tagjai közül négyen — Virág József, Lukács Dezső, Lukács Béla és Danó Sándor — a hatvan férőhelyes áÖvéndékmarha-istálló külső tatarozását végzik. — Nincs a szövetkezetben faji megkülönböztetés, mindenkit a munkája izerint becsülnek meg. Virág Józsefék egyenként 160—170 Munkaegységet szereztek eddig s munkájuk után átlag kétszer forint előleget is kaptak, hogy fedezzék házi sziikségle- ' tűket. Soha nem tapasztalt, izgalmas percek peregnek le a nyíregyházi piac életében. íme: Tegnap reggel kisebb fajta „provokáció'1 történt. A batyukkal, kosarakkal megjelent magánárusok a MÉK standjai elé telepedtek le. Okuk volt rá, hiszen a jelentős árumennyiséggel rendelkező elárusító egységek lényegesen alacsonyabb árakkal „startoltak”. Az őrszemre volt szükség. A Gorkij téri kispiacon tegnap reggel újabb, dugig megrakott pavilont nyitott a MEK. Lett erre nagy szomorúság a maszekok körében: a vevők valóságos áradata indult a stand felé. így kezdődik, s a folytatás már kellemesebb: háziasszonyok százai távoztak tele szatyrokkal, elégedetten. Keil ez a versenyfutás, hogy érezhető tény legyen a olcsóság. Felsült szemfenyvesztók Lassan vége a „primőr-kor”- nák, s az utóbbi időben mégis sokan panaszkodtak a magas árakra. Ezt kívánta orvosolni a MÉK, amikor a környékbeli termelőszövetkezetekben megkezdte a nagyobb mennyiségű felvásárlást. Es az eredmény? — Megnyertük a vásárlóközönséget — mondja örjárati kalauzom, Győri Sándor, a MÉK értékesítési osztályvezetője. Példák halmaza igazolja ezt. Míg a magántermelők a karalábét szemfényvesztéshez hasonlóan, darabonként árusítják 70 fillérért, addig a szövetkezeti pavilonban jobb minőségiből öt darabból álló csomót lehet venni kettőhatvanért. sen elfordítja tőle a fejét, nem rja megérteni. Hosszú évtize- ig. nevelte a szekta arra, hogy gondolkodjon, hanem vakon .'jen, És ebben rejlik ezeknek az emberiségre olyan káros szektáknak a legfőbb veszélye. Mert nagyon károsak. A sötétség terjesztői l. Nagy Sándor igazat mon- amikor a szekták korhoz ) idomulásáról beszélt. Mar .t abból a szempontból, hogy óban simultak valamelyest a adatomhoz. Dehát ez létérde- . Ö maga csendes, hallgatag >er, nem szól és igyekszik keli a vitát De nem úgy a töb- t, különösen a másik, az ad- tista szekta tagjai! eltűnés nélkül járják a falut, .nős előszeretettel a beteg ►ereket, az elesetteket, az ápo- a szorulókat, vagy akiknek y fájdalmuk van. Egyszóval az m embereket látogatják az entisták, akik barátságos tétit, jó Szót várnak. Itt aztán .zdik fáradhatatlan rábeszélést, s ez a beteg, meghasonlott ►erekben rendszerint táptalajaiéi. sdig egészséges gondolkodású CT számára szinte elviselhe- ;n az a világ, amit az adven- ik teremtenek maguknak. Mo- 1,‘ színházba, szórakozó he- :re nem járhatnak, könyvet a ián kívül nem olvashatnak, orral tolják el a lapokat, ké- íolyöiratokat, az egyik csatán évek óta nem engedi be- :tni a villanyt a Házba az idős entista mama! A villany már :n fokát jelenti a kultúrának, ocSmá.ny bűn lenne! ermészelesen ismeretterjesztő dásra sem mehetnek, ssm lésre, ^sem társaságba, minél 3«t szenvedni, megtartóztatni, t ha jön a világ vége, akkor ők, az igazak, a hívők, ők lesznek csak boldogok, a többi mind, minden ember, az emberiség nyomorult véget ér — mondják. Irtózatos szellemi nyomor ez! Hát lehet ez még ma, a mi világunkban, a tudomány mai ismereteinek birtokában?! íme: lehet! Sót, nem csak hogy akadnak ilyen emberek, — igaz, viszonylag nagyon kevesen, tíz-húsz ember Tisza- vasváriban, s elszórtan másutt is, — de számuk egy-kettővel nő. Mert különös buzgalommal járnak terjeszteni „igéiket”. Valami amerikai újságot, — gondolom ilyen vallásos röpiratot, s a Bibliát hordják magukkal. Péntekenként pedig összegyűlnek egy volt csendőr házában, ahol bérelik a helyiséget, s ott töltik szombati napjukat is. A szekta országos vezetőjeként valami Bajor nevű főprédikátort emlegetnek, aki Budapesten él, és nem akármilyen ember, mert „többszáz holdas földbirtokos volt”. Húst nem esznek, nem olvasnak, nem szórakoznak, nem tanulnak, egyszóval éppen úgy nem élnek, ahogyan az embernek élnie kell, ahogyan lehet. És szomorú, hogy fiatalok is vannak a szektában. Más': a karfiol kilóját 2 forintért mérték a MÉK standján, és a magan termelők 30—40 dekás darabokat próbáltak eladni ugyanennyiért. Örvendetes „veszély" Hosszú a sor. A szövetkezeti árusítóhelyek ma már csaknem minden áruféleséget olcsóbban kínálnak a vevőknek, mint a magántermelők. Kényelmetlen ez a helyzet az utóbbiaknak, de még nagyobb „veszély”- leselkedik rájuk. Hiszen a jobb ellátás következtében most már a szocialista szektor diktálja az árakat a piacon. A karfiol kilója két nap alatt felére csökkent. A borsó egy nap múltával egy forinttal lett olcsóbb, míg a távolról hozott, és kizárólag csak a MÉK-standon található fejes káposzta kilója is már csak 4 forint. Tegnap reggel a Dózsa Tsz-ből való félkilós, óriássaláta dekája csupán egy fillér volt. Jellemző a „verseny” állására, hogy a magánosok a MÉK-től vásárolt kisebb tételekből próbálnak „alkalmi kirakatot” rendezni az áruik elé, hogy ezzel csalogassák a vevőket. De hiába az elkeseredett küzdelmük, mert láthatóan eltörpülnek a szövetkezetiek árnyékában. Milyen a választék? ) íme, a tegnapi adag. A piacra és a város területén lévő boltokba 100 mázsa fejeskáposztát, 45 mázsa borsót, 45 mázsa új burgonyát, négyezer csomó karalábét, öt és félezer, csomó vegyes zöldséget, 8 mázsa idei uborkát, 7 mázsa földiepret és még sok mást szállított' ki a MÉK. A megye „zöld bányája”, Tiszavasvári 9 termelőszövetkezete, valamint- a nyíregyházi téeszek valósággal pntják már a friss árut. S ami még örvendetesebb: sokat javult az utóbbi napokban a minőség. Bár van még panasz a „fás” retekre, és a túlérett cseresznyére, — de ezek az áruk már végnapjaikat élik, felváltják őket a frissebb újdonságok. A bő választék egymaga is örvendetes. De az árak letörését célzó igyekezet még nagyobb helyeslésre talál. Érthető is ez, hiszen a szakemberek kiszámítót- ták: ha jó az áruellátás, és a közönség szövetkezetieknél vásárol, a megyeszékhely piacának’ vendégei egy év alatt egymillió forintot takaríthatnak meg! Piacpótló a belvárosban Régi gond, hogy a korai piacról lemaradt és dolgozó nyíregyházi asszonyok napközben nem tudják beszerezni a főzéshez szükséges dolgokat. A munkaidő és a boltok nyitvatartása ugyanis szerencsétlenül egybeesett. Ezt is orvosolták a MÉK dolgozói. Két zöldség-gyümölcs bolt — a Nyírvíz alatt lévő 6-os és a Votös- hadsereg útja elején lévő 2-es számú — hétfőtől áttért a két műszakra és reggel hattól egyfolytában este hétig tart nyitva. Nagy segítség ez különösen a dolgozó nőknek, hiszen ebédidőben, vagy közvetlenül munka után bevásárolhatnak. Ezt csak még örvendetesebbé teszi, "hogy naponta háromszor friss szállítmány érkezik az említett boltokba, úgy, hogy valóságos „piac- pótlót” rendszeresítettek a belvárosban. Intelem a finishez A bemutatkozás, a verseny „rajtja” — a vásárlóközönség megelégedésre — jól sikerült; Ám a teljes győzelemhez továbbra is szükség van arra, hogy az árak formálói, a szövetkezeti szakemberek a kutató szemével őrizzék a piaci rendet, akadályozzák meg a pillanatnyi áremelkedést is. Hallottuk, hogy munkaerő hiányában a MÉK a saját brigádját küldte ki az egyik nyíregyházi téeszbe friss árut szedni; hogy az már másnap reggel a piacon lehessen. Dicséretes dolog ez, követésre méltó. Fontos, hogy a piaci ellenőrök jobb kapcsolatot teremtsenek a MÉK szakembereivel, mert az árak alakulását ez kedvezően érinti. — angyal —» Rizsáiasztás Tiszakóródon Hová vezet az út? Az út természetesen oda, ahová indul. Az az ember, aki elindul ellenkező irányban a valósággal, nyilván nem a valósághoz jut el, hanem a ködös, értelmetlen, a rögeszmét hurcoló, az elmebetegséget súroló felfogásbeli állapothoz. A szekták tagjai szorgalmasan hintik „igéjüket”. Vajon megtalálható ennyi szorgalom a tudomány terjesztésében itt, Tisza- vasváriban ? A termelőszövetkezetben az elnök nem emlékszik, mikor lelt volna ateista, tudományos ismeretterjesztés. Az iskolában az az álláspont, hogy jobb nem beszélni a vallás- beiratkezások ellen, mert akkor egyes családokban (főként az asz- szonyok! A nagymamák!) „csak azért is” beíratják gyermekeiket vallásoktatásra. Pedig példa, volt rá, hogy üiemi dolgozó évközben kiíratta gyermekét, mert belátta, hogy ártani fog a gyermek •szellemi fejlődésének, megzavarja, és megnyitja útját a megha- scnlott gondolkodásnak. Ha' a tudománytalan babonás, világvéget hirdető, sötét, szellemi nyomort árasztó szekták . hintik mérges magvaikat”, sokkal inkább indokolt a kettőzött igyekezet a tudomány világos tényeinek, ismereteinek széleskörű terjesztésére. Nem lehet tétlenül nézni, hogy jobb életre érdemes embere'- sodródjanak a szekták karmaiba, s ezeknek pedig táptalajt szolgáltasson a tudománytalan nézetek burjánzása. Erőteljesebb hangot, rendszeres és következetes munkát követel a tudományok széleskörű ismertetése Tiszavasváriban, és sok helyen meg másutt is.-—a. — Szépen fejlődik a rizs — állapítja meg Kiss Géza agro- nómus a tiszakóródi Béke Tsz szakvezetője. A szövetkezeiben a tervezett negyven hold helyett hatvanhét holdon épített riz-itelcpet a tagság. Mint látható, a második árasztás idején már arasznyiak a növénykek. 3
