Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-11 / 110. szám

fl'Hf prilatérlil t*fff XVII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM. Aro 50 fillér A vasmegyeri Micsurin TSz földjein mindenfelé nagy munkakedv, szorgalom vonja először magára a figyelmet. Általában nagyobb létszámú munkacsapatok állnak egy* egy munkához, s azt rövid idő alatt cl is végzik. Következő ké­peinken őket örökiteUiik meg. I960. MAILS 11, SZERDA Mondjunk le a kölcsönös fenyegetésekről, s inkább beszéljünk a békéről és barátságról H puscsuv elvtársi beszéde « moszkvai csehszlovák nagykövetség (oomláöán MOSZKVA, (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov hétfőn este beszédet mondott a csehszlovák felszaba­dulás 15. évfordulója alkalmá­ból a csehszlovák nagykövetsé­gen rendezett fogadáson. Beszé­dében kijelentette: — Nagy örömmel veszünk részt ezen a fogadáson, ahol a Csehszlovák Köztársaság felsza­badulásának 15. évfordulóját és a győzelem napját ünnepeljük, ami valóban minden nép ünne­pe. A szovjet nép, csakúgy, mint bármely más nép, őszintén kí­vánja, hogy ne legyen soha többé háború, hogy a második világháború az utolsó háborúként vonul­jon be a népek emlékezetébe és a történelembe. — Mindent elkövetünk, hogy ez valóraváljék. Éppen ezért ja­vasolta a Szovjetunió az Egye­sült Nemzetek Szervezetében az általános és teljes leszerelést. Mi nemcsak hangoztatjuk a fegyve­res erők csökkentésének szük­ségességét, hanem már most. nem várva a nyugati hatalmak hasonló elhatározására, egyolda­lúan egyharmaddal csökkentjük is a Szovjetunió fegyvere? erőit. — És ha már 2 400 000-re csökkentettük a fegyveres erő­ket, s megint eltelik bizonyos idő, újra gondolunk egyet és valószínűleg tovább fogjuk csök­kenteni hadseregünket. —■ Ezt akkor valósítjuk meg, ha a kialakuló helyzet kedve­ző lesz. Természetesen nem fog­juk olyan színvonalra csökken­teni fegyveres erőink létszámát, hogy ez csorbítsa a szovjet or­szág biztonságát. — Ha partnereink hozzájárul­nak, mi hajlandók vagyunk tel­jesen leszerelni és becsületesen belemegyünk az ilyen leszere­lésbe. Nem félünk az ellenőr­zéstől. Kérem uraim! Akkor röpködhetnek országunk te,üle- te fölött — ellenőrizzenek, fény­képezzenek, tegyenek, amit akarnak. Akkor nem kerülne elő olyan kérdés, mint most. Pedig hát az amerikai külügymin szté- rium körülbelül így magyarázza meg a lelőtt felderítő repülőgép esetét: nem lehet beismerni, de nena lehet letagadni sem, Ugyan­az, mint az ismert anekdoták­ban: olyan, mintha ártatlan leány lenne, de nem, az, mert gyermeke van! Házasságot nem jegyeztek be, ezért akár leánynak is lehet tartani. De gyermeket szült. Nos, leánynak tartsuk, vagy nem? — Az életben nincs ilyesmi. Megmondjuk az amerikaiaknak: — az önök repülőgépe felderítési célokkal repült országunk fö­lött. Figyeltük, elrepült Szverd- lovszk térségéig, ott lelőtték. Jól bennmaradtak a pácban... Vegye­nek csak bátorságot és mondják meg: igen, megtörtént ez a szé- • ymlítes eset. Nagy szégyen ez Amerikára. Most mindenki látja, milyen szégyenben maradtak a világ előtt azok, akik ezt a fel­háborító cselekményt végrehaj­tották. A világ békét akar, a nemzet­közi feszültség enyhítését akarja, ugyanakkor az Egye­sült Államok bizonyos körei ilyen provokációhoz folyamod­nak. / — Már megmondtam és meg­ismétlem, hogy ezt tudatosan csi­nálták és tudatosan időzítették a párizsi kormányfői értekezlet ide­jére. Azt mondják, hogy a ve­zető katonai körök műve. Csak ezeké? Milyen állam az, amely­ben a katonai vezetőség elkövet­het olyasmit, amit ellenez a kor­mány? Hogyan tűrheti ezt a kor­mány? Ha nálunk valaki a ka­tonai vezetők közül ilyesmit en­gedne meg magának, mi jól fü- löncsípnénk, na meg üstökön ra­gadnánk. A kormány és az ország akkor erős, ha az egész gépezel összehangoltan dolgozik, minden a kormánynak van alárendelve Akkor — ez erő. Ha egy államban úgy történik | valami, hogy a balkéz nem tud- j ja, mit csinál a jobb, miféle ál- | lám ez és lehet-e bízni az ilyen állam politikájában? Nem! Az Egyesült Államok külügy­minisztériumának nem válik becsületére az a bejelentés, hogy a repülőgép agresszív berepülése a kormány akarata ellenére és utasítása nélkül történt, s hogy a külügyminisztériumban semmit sem tudnak róla. És ho­vá tegyük Allen Dullest? Hiszen ő az egész ügyről tudott, már pe­dig ö is tagja az amerikai kor­mánynak. Hiszen ez Allend Dul­les légiereje! Szóval, ahogy mondani szokás, a külügyminisz­térium válasza fehér cérnává! készült fércmunka. — Lehetséges, hogy nincsenek pontos értesüléseim, de nem tar­tom kizártnak, hogy De én tulajdonképpen ezt csak úgy titokban mondtam! — Diplomáciai modorban mondjuk talán így: az amerikai külügyminisztérium tudott a do­logról, de bedugta a fülét, be­csukta a szemét, most pedig úgy állítja be a dolgot, hogy az ör­dög megkörnyékezett egy tisztvi­selőt! De hagyjuk ezt a kor­mányt és azt a módot, ahogy az egészről nyilatkozik. — Ebben a nyilatkozatban egy | dolog riasztó. Az, hogy a nyila!- j kozat homályos. Sőt, mi több, a ] nyilatkozat bűnönkü! rója fel, I hogy nem engedjük meg a hon- J védelmünk titkaira kíváncsi em- | bereknek, hogy berepüljenek, vagy beutazzanak hazánkba. Ezért hát — ügye — az ameri­kai kormány kénytelen volt fel­derítő cella! repülőgépeket kmdem hozzánk. Nagyon veszélyes ma­gyarázat ez. Azért veszélyes, mert nem ítéli el. hanem igazol­ja ezt a berepülést és szinte a jövőre nézve is megmondja, hogy ilyen beépülésekről igenis lehet még szó, mert a Szovjetunió nem hajlandó megosztani titkait a ve­le szemben barátságtalan politi­kát folytató országokkal. Egyes urak csupán erre h vatkozva j igyekszenek jogot formálni ma- ! guknak a közvélemény előtt ah-! hoz, hogy a jövőben is átiepül- j hessenek területünk fölött és i'cl- j deríthessenek fontos katonai ti t- j kokat. j — Ismétlem, — ez nagyon ve­szélyes dolog, nem is szólva ar­ról, hogy elv'ileg helytelen és nem áll összhangban a békés nemzetközi viszonyok szellemé­vel. — Ha valaki megpróbál be­repülni területünk fölé, felde­ríteni bizonyos objektumokat és felkutatni bizonyos állami titkokat, az ilyen repülőgépe­ket lelőjük, nem kíméljük! — Sőt, mi több, ha a hasonló berepülések meg smétlődnek, megfelelő ellenintézkedéseket te­szünk. Ügy fejezném ki magam: azok az országok, amelyek terü­letén támaszpontok vannak, jól jegyezzék meg: ha engedélyezik támaszpont­jaikról a berepülést a mi te­rületünk fölé, lesújtunk ezek­re a támaszpontokra. Lesúj­tunk azért, mert ezeket az akieókat oi szagunk ellen irá­nyuló provokációknak te­kintjük! — Mi megmondjuk ezen or­szágok kormányainak: ha már bérbeadták területüket és ne:n gazdái a saját föld..üknek, a sa­ját országuknak, nekünk ezt a magunk módján kell értelmez­nünk. Aki bérbeveszi ezt a te- lületet, az önök terüle.ükről lép fel’ ellenünk. Sajat földje mesz- sze van tőlünk, de az önök föld­je közel van hoznánk. Ezért a távoli célpontok figyelmeztetése kete ében célba vesszük a kö­zelieket s. Ebből aztun vonják le a megfelelő követkeá.eléseact. — De nem szerelnem felszí­tani a szes ved,Iveket, mert hi­szen még háború idején is bé­két akarnak az emberek, vár­ják a háború végét és béké­volytatas a 2. oldalon.) Szépen fejlődő borsóvetésuk másodszori kapálását ólven to végezte. Egyszerre 50 sort kapáltak s fcj-ícj mellett lépdelve, még vidám mókázgatásra. dalolásra is szántak egy-két percet. A 50 holdnyi dohány palán tálasához gépkocsival hordták a vizet s am'kor a vödörbe engedték, az is előfordult, hogy a vízhordó leányok blúzára is csurrant egy „kevéske”. / Harminc ember végezte a dohány palántálását. Elől halad­tak a kapások. Ök jelölték ki a palánta helyét. Utánuk locsolók és a palántázók. Borbély György, R. Szabóné, Laskai Piroska, Plósz Mária és a többiek szorgalma egyre gazda­gabbá teszi a vasmegyeri Micsurin Tsz nagy családját. (Hammel József felvételei.) Hétmillió forint betét a takarékszövetkezetekben A falusi dolgozók egyrt na­gyobb bizalommal vannak a ta­karékszövetkezetek iránt. Jo bi- zcnyí.éká ennek az. hogy az el­múlt esztendőhöz viszonyítva, csaknem megháromszorozódott a betétesek száma és a betett pénzösszeg megközelíti a hétmil­lió forintot. Az év elejétől a dolgozók több mint ötmillió fo­rintot helyeztek el a falus, ban­kokban. A 17 takarékszövetkezet közül különösen szép eredménnyel di­csekedhet a rakamazi. A szö­vetkezet betétállománya megkö­zelíti a kétmillió forintot. A ta­karékos rakamaziak úgy gondol­kodnak, hogy a takarékszövetke­zetben sokkal icbo helyen van a. pénzük, mint odahaza a láda­fiában. Hiszen a szövei kezeiben nemcsak biztonságban vannak a betett forintjaik, hanem kama­toznak is. A tiszavasvárf takarékszövet­kezet betétállománya eléri a ha­tom negyed millió forintot. "Ven- csellón és Fényesiitkén is kez­denek már mind nagyobb biza­lom mai lenni a takarékszövet­kezetek iránt, s az előbbinek 600 ezer, az utóbbinak félmillió forintos betétállománya van. A takarékszövetkezetek magé« betétállománya lehetővé tett®» hogy köze] háromezer tag há­rem és félmillió forint kölcsön­höz juthatott. A kétoldalú se­gítség kialakítása nagyban hoz­zájárul a szövetkezeti tagok mának emelkedéséhez. űz Amerikai EgyesikN Államok kormányának tudomása voll erről a berepülésről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom