Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-11 / 110. szám
Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai csehszlovák nagykövetség fogadásán (Folytatás az 1. oldalról). röl ábrándoznak. Most pedig i nincs háború. Most a mi erőink 'kipuhatolása folyik. Ezér! ne vonjunk le olyan következtetéseket, amelyek kiéleznék az országaink közötti viszonyt, amelyek megakadályoznák, hogy a jövőben jó kapcsolatokat alakítsunk ki az Amerikai Egyesült Államokkal. Ma ismét kijelentem, hogy mi nem csupán békében, de barátságban is akarunk élni az amerikai néppel. Az én szilárd meggyőződésem, hogy az amerikai nép nem akar háborút. — Az agresszív körök a párizsi találkozó előtt olyan helyzetet akartak teremteni, hogy erős nyomás nehezedjék ránk. Mi azt javasoljuk, hogy kössünk békeszerződést Németországgal. Háborús szövetségeseink közül egyesek ellenzik ezt. De m ért? Beszéljünk egyszerűen: mire jó Nyugat-Berlin az Egyesült Államoknak, Franciaországnak Angliának? Nyugat-Berlin épp annyira kell nekik, mint a kutyának, az ötödik lába. Nyugat- Berl n semmit sem nyújt nekik. Egyébként senki sem eme! kezet Nyugat-Berlinre. Azt mondják, hogy a szabadság forog kockán. Dehát ki emel kezet szabadságra? — Hadd éljenek a nyugat-berliniek úgy, ahogy most é’nek, olyan rendszerben, amilyen kedvükre való. A szovjet kormán." már régen megmondta, hogy minden nép maga választja meg rendszerét és úgy él, ahogy az neki tetszik. — Ha a nyugati nagyhatalmak uem hajlandók aláírni a német békeszerződést, mi kénytelenek leszünk békeszerződést kötni az í\DK-vai — Úgy áll a dolog, hogy ha kötünk ilyen szerződést az NDK- val, a nyugatiak azután is szeretnének élni azokkal a jogokkal, amelyek Németoiszág tegy- : ver letételéből erednek, még akikor is, ha ezzel megsértik az 'általunk aláírt békeszerződést. 'De amikor mi aláírjuk a béke- szerződést az NDK-val, véget ér I a hadiállapot, következésképpen (érvényüket vesztik a fegyverle- jtételi feltételek is. Ha békeszer- leődós aláírása után valaki erő- l—zakkal próbál utat töm5 Nyu[at-Berlinhez, amelyet mj szári városnak szeretnénk látni, ;zel az erőszakkal mi a mi ■ónkét állítjuk szembe. — Ezt tudva, az Egyesült Államok egyes politikusai elhatározták, hogy megleckéztetik Hruscsovot: mivel azt mondja, hogy az erővel erőt állít szembe, mí majd megtanítjuk a Szovjetuniót, átrepülünk fölötte. Már repültek is és visszatértek. így ▼olt ez április 9-én is. Beszéltem erről. Az Egyesült Államokban még tagadják ezt a berepülést. Az adott esetben így fest a szabály: ha nem fogták meg, nem tolvaj. Most aztán megfogtuk a tolvajt és az egész világ tud róla. — Április 9-én is le kellett letolna lőni- a federítő gépet. Ka- Mjonáink azonban, enyhén szólva (elhalasztották ezt. Ahogy mondani szokás, ezért megleckéztettük őket. Május elsején a feljelentő gépet lelőtték. Katonáink I ragyogóan ellátták feladatukat. 1 amikor az ellenség arcátlanná ■vált. — Az amerikai katona; vezetők ugyanis így gondolkoztak: az április 9-í berepülés büntetlenül végződött, tehát nincs» olyan eszközük, amely a repülö, gépet elérhetné ebben a magasságban. Erre az agresszív katonai csoport 15 nappal a csúcs- értekezlet előtt még egyszer meg akarta mutatni erejét. Na, Hruscsov, mit dicsekszel? Országitok fölött repülünk és semmit sem tudtok csinálni. Ezúttal is arra számítottak, hogy átrepülnek a ■szovjet terület fölött, átrepülnek {Szverdlovszk fölött és megmu- jtatják, hogy mi semmit sem tu- jdunk csinálni. Valóban keller ►metlen helyzet, és most. amikor a rakétával lesújtottunk a légikalózra .ahogy mondani szokás, (leszálltak a lóról, i — Még mindig megpróbálnak jSzzal ijesztgetni bennünket, hogy náluk nyugaton a bombázók éj- [rjel-nappal röpdösnek és ügyeletét tartanak. Ezeknek az embereknek azt szeretném mondani: ide figyeljenek uraim, nekünk is vannak bombázóink, de azok nem tartanak ügyeletét. Nálunk rakéták az ügyeletesek! Tudvalévő, hogy a bombázógépek általában 12—17 ezer meter magasságban repülnek. Ennél magasabbra nem emelkedhetnek, mert a technikának egyelőre nem sikerült áthidalnia a konstruktőrök nehézségeit. A május 1-i ha- társértő repülőgép 20 ezer méter magasságban repült. Azt mondják, hogy ez fegyvertelen gép volt. Éppen azért repülhetett ilyen magasságban, mert fegyvertelen volt. Ök azt hitték, hogy az ilyen típusú gép még sokáig se- bezhetetlen marad, sőt még abban Is reménykedtek, hogy ez az állapot örökké eltart. — Elárulok még valamit: amikor a Szovjetunióban járt Twining, aki annakidején az amerikai légierők vezérkari főnöke volt, vendégszeretően fogadtuk. Amikor hazarepült, mindjárt másnap nagy magasságba^ szálló repülőgépet indított országunk fölé. Ez a gép Kijevig jutott el. Felvetődött a kérdés: tiltakozzunk-e? Én azt javasoltam, hogy ne küldjünk tiltakozást. Ezért csak levontuk a következtetést és meggyorsítottuk a rakéták és a vadászgépek fejlesztését. — Vadászgépeink 28 ezer méterre emelkednek. A nehézség azonban az, hogy a vadászgép jo magasra száll ugyán, de nem egykönnyen találja meg a célpontot. Ugyanis a repülőgép a levegőben elvész, mint a gombostű az óceánban. — A rakéta viszont magától megtalálja célpontját! Ebben rejlik a rakéta fölénye, s mi ezt aknáztuk ki. Nekünk vadászgépeink is, rakétáink is vannak. Ezért mondom, hogy ha még vannak olyan politikusok, akik bombavető repülőgépekre akarnak tá- maszodni, kudarcra vannak íteive. A korszerű katonai technikával a bembavető gépeket már útban a cél felé megsemmisítik. — Ezért hát mondjunk le a kölcsönös fenyegetésekről s inkább beszéljünk békéről és barátságról, kölcsönösen előnyös kereskedelemről, arról, hogyan javíthatjuk meg a népek viszonyát, hogyan fejleszthetjük a kulturális kapcsolatokat és az idegenforgalmat. Mennyivel hasznosabb és nemesebb feladat ez! Ezt minden nép üdvözölné. — Amikor a Legfelsőbb Tanzes legutóbbi ülésére készültünk, eszünk ágában sem volt katonai kérdéseket megvitatni. Előkészítettük a dolgozók adóztatásának megszüntetéséről, a hét-, illetve hatórás munkanap bevezetéséről szóló törvényt. Az ülésszakra olyan javaslatot is hoztunk, hogy 25—30 milliárd rubellel növeljük a közszükségleti cikkeket termelő ipar előirányzatait, hogy még ebben a hétéves időszakban az első helyre kerüljünk Európában, újabb öt év múlva pedig utolérjük az Egyesült Államokat is. Ezek nemes célok, amelyeknek megvalósítása a Világon egyetlen népnek, egyetlen embernek sem okoz kárt! — S aztán, ahogy mondani szokás, „a lelkek felvidítására'’ uyen agresszív cselekményt időzítettek május elsejére, a nagy proletár-ünnepre! De az agresz- szorok maguk sem várták, hogy valóban felvidítják lelkünket, j Amikor május elsején Malinov- I szkij marsall felment az emelvényre, hogy elmondja beszédét, már gratulálhattam neki a repülőgép lelövéséhez. Azt válaszolta, nagy ezt éppen akkor közölték vele, amikor kijött a Vörös térre. Jó hír volt a miniszternek a május elsejei díszszemlén mondott beszéde előtt. Hruscsov beszédének befejező részében a győzelem napját méltatta, majd poharát azokra az országokra és népekre emelte, amelyek a hitleri Németország ellen harcoltak és a Szovjetunióval együtt kivívták a tiagy diadalt. — Arra ürítem poharam — fe- iezte be beszédét a szovjet minisztertanács elnöke —, hogy ne legyen háború, ne legyenek provokációk, a békére és a népek barátságára. N. Sz. Hruscsov beszédét a résztvevők többször viharos tapssal szakították meg és beszédének végén hosszasan ünnepelték a szovjet minisztertanács elnökét. Az Elyaée palotában jognak tárgyalni a csúcsértekezlet résztvevői Párizs. (MTI): A csúcskonfe- nagyobb az átmérője annak az rencia összeültéig már egy hét sin"s hátra,- de Párizsban hivatal % n még nem hozták nyilvánosságra a négy állam, illetve kormányfői tárgyalásainak rendiét. helyét. A legújabb hírek szerint az ElySée-palotában, ott ahol a francia kormány szokta minisztertanácsi üléseit tartani, rendezik meg a csúcskonferencia plenáris és szűkkörű üléseit is. Három különböző méretű kerekasztalt készítettek elő: egy három méter átmérőjűt, a .,négy nagy'’ tanácskozásaira. Egy méterrel asztalnak, amely mellett az állam- és kormányfőkön kívül külügyminisztereik is helyet foglalhatnak, s végül öt méteres átmérőjű asztalt helyeznek el a teremben. ha még a szakértők is '.■észtvesznek a tárgyalásokon. Május 17-én. kedden De Gaulle tábornok ebédet ad a négy delegáció tagjainak tiszteletére. A következő napokon ebéden, illetve vacsoián látja vendégül, sorban az amerikai, majd az angol, s végül a szovjet küldöttséget. Algériai francia katonai egységek sorozatosan követnek el agressziót Tunézia ellen Tunisz. (AFP): A tunéziai tájékoztatási minisztérium hétfőn este kiadott közleménye megállapítja, hogy május 6-án francia katonai egységek négy harckocsi támogatásával Dzsnan Karai térségében 5 kilométer mélységbe behatoltak Tunézia területére, majd szintén géppuskasorozatokat adva le, visszavonultak Tha'a térségébe. Algériai területről francia harckocsik géppuska tüzet zúdítottak a tunéziai hadsereg Lubirában lévő őrhelyére. Május 7-én és 8-án algériai területen lévő francia tüzérségi állásokból tüzeltek tunéziai katonai létesítményekre Borma, Sz,- di Manszur, Hcnsir Amir és Hensir Oszfan el Árba térségében. Május 8-ról 9--e virradó éjjel, az egyik francia katonai egység támadást intézett A.in Szerűi katonai állás ellen A közlemény szerint francia katonai repülőgépek több ízben megsértették Tunézia légi terét és „május 7-e óta sorozatosan megismétlődnek idegen repülőgépek engedély nélküli berepülései Bi- zerta térségében.” Kivégzések Iránban Bagdad. (TASZSZ): Az iráni sajtóban megjelent az iráni katonai ügyészség közleménye, amely szerint május 4-én Teb- rizben kivégeztek öt polgári személyt, tizenhetet pedig hosszabb börtönbüntetésre és kényszer- munkára ítéltek. A jelentésből megállapítható, hogy az elítélt személyek „az Iráni Azerbajdzsán Demokrata Pártjának céljaiért harcoltak” és állítólag „kommunista eszmék befolyása alatt álltak.” Ügyüket a haditörvényszék zárt ajtók mögött tárgyalta. Herter és Allen Dulles as amerikai kongresszus vezetőivel tárgyalt Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata WASHINGTON, (MTI): Az UPI jelentése szerint Herter amerikai külügyminiszter és Allen Dulles, a hírszerző szolgálat vezetője hétfőn másfélórás beszámolót tartott a kongresszus vezetőinek a május elsejei légi- incidensről. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, utasítani fogják az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, kérjen engedélyt arra, hogy találkozhassék Powers-szel, a lelőtt gép pilótájával. , Herter amerikai külügymin'sz- ler a kongresszus vezetőivel folytatott zártkörű megbeszélés után nyilatkozatot tett közzé. Elismerte, hogy amerikai gépek élénk iégifelderitést „folytattak a Szovjetunió határai mentén és többször is előfordult, hogy az amerikai gépek mélyen behatoltak a Szovjetunió légiterébe”. Az amerikai külügyminiszer a kémkedést azzal próbálta indokolni, hogy tartani kell a „rajtaütésszerű támadástól”. Tehát az Egyesült Államok „önvédelemből” kémkedik. Hozzátette, hogy Eisenhower elnök nem adott felhatalmazást a légilelderitésre, viszont hivatkozott Eiscnhewernek arra a korábbi utasítására, hogy a „vas- függö'y” mögül éricsülésckct kel szerezni „minden lehető módon". Herter megjegyezte, a Szovjetunió vezet jí nyilvánvalóan régen tudtak arról, hogy az amerikaiak .Íven felderítéseket folytatnak. Kifejezte reményét, hogy a légiprovokáció nem ,árt majd a párizsi csúcsértekezletnek. Eztán ismét magyarázkodni kezdett, és lvmgoztaíta. e repülőin- c.densnek „fel kell tárnia, mennyire fontos, hogy a nagyhatalmak megegyezzenek a rajtaütésszerű támadás elleni hatékony biztosítékokban”. Herter a továbbiakban rátért a szokásos szovjetellenes vádakra. Azt állította, hogy a második világháború után a nyugati világnak állandóan „tartania kellett” a Szovjetun ótól, mert a korszerű szovjet fegyverek fejlődése és a „támadás veszélye” állandóan rettegésben tartotta. Herter szerint az Egyesült Államok és szövetségesei „csökkenteni igyekeztek” a veszélyt és ezért terjesztette elő 1955-ben Eisenhower elnök a „nyílt ég”, azaz a korlátlan légifényképezés javaslatát. Herter ezután furcsa logikával azt mondta. lehet, hogy a Szovjetunió vezetői „félnek a nyugati támadástól, de ez a félelem alaptalan”. A külügyminiszter hibáztatta a Szovjetuniót, mert elutasította az amerikai javaslatokat. holott azok csak „a rajtaütésszerű támadás megelőzését szolgáló” hatékony intézkedéseket és a leszerelési intézkedések megfelelő tel- ’enőrzését célozták. Herter nyilatkozata után Lincoln White-tól, l külügymin sz- térium szóvivőjétől újságírók megkérdezték: tesz-e az Egyesült Államok a jövőben is olyan intézkedéseket, mint a múltban, beleértve a repülőgépek kiküldését? „Mint a nyilatkozat megmondja, kötelességünk, hogy nrnden intézkedést megtegyünk a rajtaütésszerű támadás megelőzésére” — hanzott White harcias válasza. II fegyvertechnika mai fokán csak békésen lehet rendezni a vitás nemzetközi kérdéseket Esj házi békemozgatmi konferencia kezdődi tt Drezdában Drezda. (MTI): A Német Béketanács rendezésében hétfőn délután egyházi békemozgalmi konferencia kezdődött a drezdai tanácsháza dísztermében. Magyarország képviseletében Káldy Zoltán evangélikus püs- po” ve-etésével öttagú küldöttség vesz részt a konferencián. Dr. Walter Friderich profesz- szor, a Német Bále'.anács elnöke és a Béke-Világtanscs alelnöke megnyitó beszédében hangoztatta. hogy a fegyvertechnika mai fokán a vitás nemzetközi kérdéseket csak egy módon: tárgyalásokkal, tehát békésen lehet megoldani. Éppen ezért az egyházak elsőrendű kötelessége, hogy minél tevékenyebben bekapcsolódjanak a békemozgalomba. Hertzsch professzor a jénai Friedrich Schiller egyetem teo-. lógiai fakultásának dékánja és a Német Béketanács elnökségének tagja „a német nép hozzájárulása a hidegháború megszüntetéséhez ,a nemzetközi enyhüléshez és az általános leszereléshez” címmel tartott vitaindító előadást. 2