Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-11 / 110. szám

Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai csehszlovák nagykövetség fogadásán (Folytatás az 1. oldalról). röl ábrándoznak. Most pedig i nincs háború. Most a mi erőink 'kipuhatolása folyik. Ezér! ne vonjunk le olyan következteté­seket, amelyek kiéleznék az or­szágaink közötti viszonyt, ame­lyek megakadályoznák, hogy a jövőben jó kapcsolatokat alakít­sunk ki az Amerikai Egyesült Államokkal. Ma ismét kijelen­tem, hogy mi nem csupán bé­kében, de barátságban is aka­runk élni az amerikai néppel. Az én szilárd meggyőződésem, hogy az amerikai nép nem akar háborút. — Az agresszív körök a pá­rizsi találkozó előtt olyan helyzetet akartak teremteni, hogy erős nyomás nehezedjék ránk. Mi azt javasoljuk, hogy kössünk békeszerződést Németországgal. Háborús szövetségeseink közül egyesek ellenzik ezt. De m ért? Beszéljünk egyszerűen: mire jó Nyugat-Berlin az Egyesült Ál­lamoknak, Franciaországnak Angliának? Nyugat-Berlin épp annyira kell nekik, mint a ku­tyának, az ötödik lába. Nyugat- Berl n semmit sem nyújt nekik. Egyébként senki sem eme! ke­zet Nyugat-Berlinre. Azt mond­ják, hogy a szabadság forog koc­kán. Dehát ki emel kezet sza­badságra? — Hadd éljenek a nyugat-ber­liniek úgy, ahogy most é’nek, olyan rendszerben, amilyen ked­vükre való. A szovjet kormán." már régen megmondta, hogy minden nép maga választja meg rendszerét és úgy él, ahogy az neki tetszik. — Ha a nyugati nagyhatalmak uem hajlandók aláírni a német békeszerződést, mi kénytelenek leszünk békeszerződést kötni az í\DK-vai — Úgy áll a dolog, hogy ha kötünk ilyen szerződést az NDK- val, a nyugatiak azután is sze­retnének élni azokkal a jogok­kal, amelyek Németoiszág tegy- : ver letételéből erednek, még ak­ikor is, ha ezzel megsértik az 'általunk aláírt békeszerződést. 'De amikor mi aláírjuk a béke- szerződést az NDK-val, véget ér I a hadiállapot, következésképpen (érvényüket vesztik a fegyverle- jtételi feltételek is. Ha békeszer- leődós aláírása után valaki erő- l—zakkal próbál utat töm5 Nyu­[at-Berlinhez, amelyet mj szá­ri városnak szeretnénk látni, ;zel az erőszakkal mi a mi ■ónkét állítjuk szembe. — Ezt tudva, az Egyesült Ál­lamok egyes politikusai elhatá­rozták, hogy megleckéztetik Hruscsovot: mivel azt mondja, hogy az erővel erőt állít szem­be, mí majd megtanítjuk a Szov­jetuniót, átrepülünk fölötte. Már repültek is és visszatértek. így ▼olt ez április 9-én is. Beszél­tem erről. Az Egyesült Államok­ban még tagadják ezt a berepü­lést. Az adott esetben így fest a szabály: ha nem fogták meg, nem tolvaj. Most aztán megfog­tuk a tolvajt és az egész világ tud róla. — Április 9-én is le kellett letolna lőni- a federítő gépet. Ka- Mjonáink azonban, enyhén szólva (elhalasztották ezt. Ahogy mon­dani szokás, ezért megleckéztet­tük őket. Május elsején a fel­jelentő gépet lelőtték. Katonáink I ragyogóan ellátták feladatukat. 1 amikor az ellenség arcátlanná ■vált. — Az amerikai katona; veze­tők ugyanis így gondolkoztak: az április 9-í berepülés büntet­lenül végződött, tehát nincs» olyan eszközük, amely a repülö­, gépet elérhetné ebben a magas­ságban. Erre az agresszív kato­nai csoport 15 nappal a csúcs- értekezlet előtt még egyszer meg akarta mutatni erejét. Na, Hrus­csov, mit dicsekszel? Országitok fölött repülünk és semmit sem tudtok csinálni. Ezúttal is arra számítottak, hogy átrepülnek a ■szovjet terület fölött, átrepülnek {Szverdlovszk fölött és megmu- jtatják, hogy mi semmit sem tu- jdunk csinálni. Valóban keller ►metlen helyzet, és most. amikor a rakétával lesújtottunk a légi­kalózra .ahogy mondani szokás, (leszálltak a lóról, i — Még mindig megpróbálnak jSzzal ijesztgetni bennünket, hogy náluk nyugaton a bombázók éj- [rjel-nappal röpdösnek és ügyele­tét tartanak. Ezeknek az embe­reknek azt szeretném mondani: ide figyeljenek uraim, nekünk is vannak bombá­zóink, de azok nem tartanak ügyeletét. Nálunk rakéták az ügyeletesek! Tudvalévő, hogy a bombázó­gépek általában 12—17 ezer me­ter magasságban repülnek. Ennél magasabbra nem emelkedhetnek, mert a technikának egyelőre nem sikerült áthidalnia a konstruktő­rök nehézségeit. A május 1-i ha- társértő repülőgép 20 ezer méter magasságban repült. Azt mond­ják, hogy ez fegyvertelen gép volt. Éppen azért repülhetett ilyen magasságban, mert fegyver­telen volt. Ök azt hitték, hogy az ilyen típusú gép még sokáig se- bezhetetlen marad, sőt még abban Is reménykedtek, hogy ez az álla­pot örökké eltart. — Elárulok még valamit: ami­kor a Szovjetunióban járt Twi­ning, aki annakidején az ameri­kai légierők vezérkari főnöke volt, vendégszeretően fogadtuk. Amikor hazarepült, mindjárt másnap nagy magasságba^ szálló repülőgépet indított országunk fölé. Ez a gép Kijevig jutott el. Felvetődött a kérdés: tiltakozzunk-e? Én azt javasoltam, hogy ne küldjünk til­takozást. Ezért csak levontuk a következtetést és meggyorsítottuk a rakéták és a vadászgépek fej­lesztését. — Vadászgépeink 28 ezer mé­terre emelkednek. A nehézség azonban az, hogy a vadászgép jo magasra száll ugyán, de nem egy­könnyen találja meg a célpontot. Ugyanis a repülőgép a levegőben elvész, mint a gombostű az óceánban. — A rakéta viszont magától megtalálja célpontját! Ebben rejlik a rakéta fölénye, s mi ezt aknáztuk ki. Nekünk va­dászgépeink is, rakétáink is vannak. Ezért mondom, hogy ha még van­nak olyan politikusok, akik bom­bavető repülőgépekre akarnak tá- maszodni, kudarcra vannak íteive. A korszerű katonai technikával a bembavető gépeket már útban a cél felé megsemmisítik. — Ezért hát mondjunk le a kölcsönös fenyegetésekről s in­kább beszéljünk békéről és barát­ságról, kölcsönösen előnyös keres­kedelemről, arról, hogyan javít­hatjuk meg a népek viszonyát, ho­gyan fejleszthetjük a kulturális kapcsolatokat és az idegenforgal­mat. Mennyivel hasznosabb és nemesebb feladat ez! Ezt minden nép üdvözölné. — Amikor a Legfelsőbb Tanzes legutóbbi ülésére készültünk, eszünk ágában sem volt katonai kérdéseket megvitatni. Előkészí­tettük a dolgozók adóztatásának megszüntetéséről, a hét-, illetve hatórás munkanap bevezetéséről szóló törvényt. Az ülésszakra olyan javaslatot is hoztunk, hogy 25—30 milliárd rubellel növeljük a közszükségleti cikkeket termelő ipar előirányzatait, hogy még eb­ben a hétéves időszakban az első helyre kerüljünk Európában, újabb öt év múlva pedig utolér­jük az Egyesült Államokat is. Ezek nemes célok, amelyeknek megvalósítása a Világon egyetlen népnek, egyetlen embernek sem okoz kárt! — S aztán, ahogy mondani szo­kás, „a lelkek felvidítására'’ uyen agresszív cselekményt idő­zítettek május elsejére, a nagy proletár-ünnepre! De az agresz- szorok maguk sem várták, hogy valóban felvidítják lelkünket, j Amikor május elsején Malinov- I szkij marsall felment az emel­vényre, hogy elmondja beszédét, már gratulálhattam neki a repü­lőgép lelövéséhez. Azt válaszolta, nagy ezt éppen akkor közölték vele, amikor kijött a Vörös térre. Jó hír volt a miniszternek a má­jus elsejei díszszemlén mondott beszéde előtt. Hruscsov beszédének befejező részében a győzelem napját mél­tatta, majd poharát azokra az országokra és népekre emelte, amelyek a hitleri Németország ellen harcoltak és a Szovjetunió­val együtt kivívták a tiagy dia­dalt. — Arra ürítem poharam — fe- iezte be beszédét a szovjet mi­nisztertanács elnöke —, hogy ne legyen háború, ne legyenek pro­vokációk, a békére és a népek barátságára. N. Sz. Hruscsov beszédét a résztvevők többször viharos taps­sal szakították meg és beszédé­nek végén hosszasan ünnepelték a szovjet minisztertanács elnökét. Az Elyaée palotában jognak tárgyalni a csúcsértekezlet résztvevői Párizs. (MTI): A csúcskonfe- nagyobb az átmérője annak az rencia összeültéig már egy hét sin"s hátra,- de Párizsban hiva­tal % n még nem hozták nyilvá­nosságra a négy állam, illetve kormányfői tárgyalásainak rend­iét. helyét. A legújabb hírek szerint az ElySée-palotában, ott ahol a fran­cia kormány szokta miniszterta­nácsi üléseit tartani, rendezik meg a csúcskonferencia plenáris és szűkkörű üléseit is. Három kü­lönböző méretű kerekasztalt ké­szítettek elő: egy három mé­ter átmérőjűt, a .,négy nagy'’ tanácskozásaira. Egy méterrel asztalnak, amely mellett az ál­lam- és kormányfőkön kívül kül­ügyminisztereik is helyet foglal­hatnak, s végül öt méteres átmé­rőjű asztalt helyeznek el a te­remben. ha még a szakértők is '.■észtvesznek a tárgyalásokon. Május 17-én. kedden De Gaul­le tábornok ebédet ad a négy delegáció tagjainak tiszteletére. A következő napokon ebéden, il­letve vacsoián látja vendégül, sorban az amerikai, majd az an­gol, s végül a szovjet küldöttsé­get. Algériai francia katonai egységek sorozatosan követnek el agressziót Tunézia ellen Tunisz. (AFP): A tunéziai tá­jékoztatási minisztérium hétfőn este kiadott közleménye megál­lapítja, hogy május 6-án francia katonai egységek négy harckocsi támogatásával Dzsnan Karai tér­ségében 5 kilométer mélységbe behatoltak Tunézia területére, majd szintén géppuskasorozatokat adva le, visszavonultak Tha'a térségébe. Algériai területről francia harckocsik géppuska tü­zet zúdítottak a tunéziai hadse­reg Lubirában lévő őrhelyére. Május 7-én és 8-án algériai területen lévő francia tüzérségi állásokból tüzeltek tunéziai ka­tonai létesítményekre Borma, Sz,- di Manszur, Hcnsir Amir és Hensir Oszfan el Árba térségé­ben. Május 8-ról 9--e virradó éjjel, az egyik francia katonai egység támadást intézett A.in Szerűi katonai állás ellen A közlemény szerint francia katonai repülőgépek több ízben megsértették Tunézia légi terét és „május 7-e óta sorozatosan meg­ismétlődnek idegen repülőgépek engedély nélküli berepülései Bi- zerta térségében.” Kivégzések Iránban Bagdad. (TASZSZ): Az iráni sajtóban megjelent az iráni ka­tonai ügyészség közleménye, amely szerint május 4-én Teb- rizben kivégeztek öt polgári sze­mélyt, tizenhetet pedig hosszabb börtönbüntetésre és kényszer- munkára ítéltek. A jelentésből megállapítható, hogy az elítélt személyek „az Iráni Azerbajdzsán Demokrata Pártjá­nak céljaiért harcoltak” és állí­tólag „kommunista eszmék befo­lyása alatt álltak.” Ügyüket a haditörvényszék zárt ajtók mö­gött tárgyalta. Herter és Allen Dulles as amerikai kongresszus vezetőivel tárgyalt Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata WASHINGTON, (MTI): Az UPI jelentése szerint Herter amerikai külügyminiszter és Al­len Dulles, a hírszerző szolgálat vezetője hétfőn másfélórás be­számolót tartott a kongresszus vezetőinek a május elsejei légi- incidensről. Az amerikai külügyminiszté­rium bejelentette, utasítani fog­ják az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetét, kérjen enge­délyt arra, hogy találkozhassék Powers-szel, a lelőtt gép pilótá­jával. , Herter amerikai külügymin'sz- ler a kongresszus vezetőivel folytatott zártkörű megbeszélés után nyilatkozatot tett közzé. Elismerte, hogy amerikai gé­pek élénk iégifelderitést „foly­tattak a Szovjetunió határai mentén és többször is előfor­dult, hogy az amerikai gépek mélyen behatoltak a Szovjet­unió légiterébe”. Az amerikai külügyminiszer a kémkedést azzal próbálta indo­kolni, hogy tartani kell a „rajta­ütésszerű támadástól”. Tehát az Egyesült Államok „önvédelem­ből” kémkedik. Hozzátette, hogy Eisenhower elnök nem adott felhatalmazást a légilelderitésre, viszont hivat­kozott Eiscnhewernek arra a koráb­bi utasítására, hogy a „vas- függö'y” mögül éricsülésckct kel szerezni „minden lehető módon". Herter megjegyezte, a Szov­jetunió vezet jí nyilvánvalóan régen tudtak arról, hogy az amerikaiak .Íven felderítéseket folytatnak. Kifejezte reményét, hogy a lé­giprovokáció nem ,árt majd a párizsi csúcsértekezletnek. Ez­tán ismét magyarázkodni kez­dett, és lvmgoztaíta. e repülőin- c.densnek „fel kell tárnia, mennyire fontos, hogy a nagy­hatalmak megegyezzenek a raj­taütésszerű támadás elleni ha­tékony biztosítékokban”. Herter a továbbiakban rátért a szokásos szovjetellenes vádak­ra. Azt állította, hogy a máso­dik világháború után a nyugati világnak állandóan „tartania kellett” a Szovjetun ótól, mert a korszerű szovjet fegyverek fej­lődése és a „támadás veszélye” állandóan rettegésben tartotta. Herter szerint az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei „csökken­teni igyekeztek” a veszélyt és ezért terjesztette elő 1955-ben Eisenhower elnök a „nyílt ég”, azaz a korlátlan légifényképezés javaslatát. Herter ezután furcsa logikával azt mondta. lehet, hogy a Szovjetunió vezetői „fél­nek a nyugati támadástól, de ez a félelem alaptalan”. A kül­ügyminiszter hibáztatta a Szov­jetuniót, mert elutasította az amerikai javaslatokat. holott azok csak „a rajtaütésszerű tá­madás megelőzését szolgáló” ha­tékony intézkedéseket és a lesze­relési intézkedések megfelelő tel- ’enőrzését célozták. Herter nyilatkozata után Lin­coln White-tól, l külügymin sz- térium szóvivőjétől újságírók megkérdezték: tesz-e az Egye­sült Államok a jövőben is olyan intézkedéseket, mint a múltban, beleértve a repülőgépek kikül­dését? „Mint a nyilatkozat megmond­ja, kötelességünk, hogy nrnden intézkedést megtegyünk a rajta­ütésszerű támadás megelőzésé­re” — hanzott White harcias vá­lasza. II fegyvertechnika mai fokán csak békésen lehet rendezni a vitás nemzetközi kérdéseket Esj házi békemozgatmi konferencia kezdődi tt Drezdában Drezda. (MTI): A Német Béke­tanács rendezésében hétfőn dél­után egyházi békemozgalmi kon­ferencia kezdődött a drezdai ta­nácsháza dísztermében. Magyarország képviseletében Káldy Zoltán evangélikus püs- po” ve-etésével öttagú küldöttség vesz részt a konferencián. Dr. Walter Friderich profesz- szor, a Német Bále'.anács elnöke és a Béke-Világtanscs alelnöke megnyitó beszédében hangoztat­ta. hogy a fegyvertechnika mai fokán a vitás nemzetközi kérdé­seket csak egy módon: tárgyalá­sokkal, tehát békésen lehet meg­oldani. Éppen ezért az egyházak elsőrendű kötelessége, hogy mi­nél tevékenyebben bekapcsolód­janak a békemozgalomba. Hertzsch professzor a jénai Friedrich Schiller egyetem teo-. lógiai fakultásának dékánja és a Német Béketanács elnökségének tagja „a német nép hozzájárulá­sa a hidegháború megszüntetésé­hez ,a nemzetközi enyhüléshez és az általános leszereléshez” címmel tartott vitaindító elő­adást. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom