Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

ntéf pflttirltl •iffrilf/títlT

XVII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM. Ara 70 fillér I960. MÄJUS 29, VASÁRNAP

B jól végzet! munka tiszta lelkiismerete és a nép megbecsülése ad új erőt az új feladatokhoz!

hadúr elvtárs beszélt u Hazafias Népfront II. Országos Kongresszusán

Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának dísztermében szombaton folytatta munkáját a Hazafias Népfront II. Országos Kongresszusa. A tanácskozást Harmati Sándor, a Hazafias- Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg, majd a küldöttek nagy tapsa közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra.

Beszéde elején tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ; Bizottsága szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait, majd így folytatta;

— Kongresszusunk oly időszakban ült össze, amikor a helyzet fő jellemzője, hogy a felszabadult magyar nép 4 hatalom és nemzeti függetlenség birtokában, békében él, önmagának dolgozik, önmaga élvezi termékeny munkájának gyümölcseit és sikerrel építi az új szocialista társadalmi rendet. A helyzet tehat, amelyben a kongresszus munsajat végzi, örvendetes, és kedvező.

— A kongresszus munkája egész népünk életére kihat és nagy jelentőségű. Ez következik a tanácskozás központi kérdéseiből is. Itt mindenki azt keresi, hogyan tömöríthet- nenk még jobban a haza minden hű fiát, minden alkotö erőt népünk boldogulásának, a szocializmus és a béke ügyének hasznos szo'gálatára. Ez ma a legnagyobb jelentőségű, egyben legszebb feladat mindannyiunk számára.

— A Hazafias Népfront ma élő. hatalmas és növekvő efh nagy tekintéllyel és befolyással rendelkező mozgalom. Vezető íreje a munkásosztály forradalmi pártja, résztvesznek benne Iclgozó népünk legnagyobb tömegszervezetei, a magyar társa- lalom kiemelkedő és legaktívabb lártonkívüli személyiségei. A szó gaz értelmében a nemzetté vált nagvar nép frontja. Szava ezért összhangot keltő, alkotó tettekbe serkent.

— Évek során sok szó esett írről, mi a Hazafias Népfront övője? Mindazok, akik ott vol- ;ak a Hazafias Népfront-moz- ;alom bölcsőjénél tudják, hogy

mozgalom éleirekeliő kevdo- nényezői a kommunisták voltak, nindazok. akik kezdettől fogva gvütt voltak velünk, kommu- ástákkal a népfront-mozgalom tárcáiban jól tudják, hogy e tépi tömörülés számunkra soha em napi, taktikai kérdés volt, anem af nagv Lenin tanította zövetségi politika maga. amely gész nagy történelmi korszakra zól. A Hazafias Népfrontra rindig szükség van, ameddig íaguk az osztályok meg nem zűnnsk. ameddig létre nem jön 7. egységes kommunista társa- alom.

— Vessünk egy pillantást a mozgalom múltjára. A népfrontmozgalom hazánkban történelmünk a legváltságosabb időszakában, a II. világháború viharában született; akkor, amikor a hitleri fasiszta horda, a hazaáruló horthysta nyilasbanda nemzeti létünket fenyegette. Akkor a történelem parancsára — pártállásra való tekintet nélkül — közös frontba kellett tömörülni minden becsületes, hazáját szerető magyarnak. Meg is találták egymá% kezét az illegalitásban harcoló kommunista munkástól a néphez visszatalált nagypolgári tudós Szekfü Gyuláig mindazok, akiknek a fasizmus szennyes áradatában helyt kellett állniok a magyar nép becsületéért, a hazáért.

— Majd fordult a történelem kereke, a Szovjetunió felszabadította népünket a fasizmus igi- ja alól. Akkor ismét a népfront tömörítette a hazafiakat új feladatra, arra, hogy építsünk újból országot a romok helyén. Ma ismét más a helyzet. Az ország felépült. Ma már a haza eddig nem látott felvirágoztatását, a szocialista Magyarország felépítését szolgálja á hazafiak erős szövetsége, a népfront.

— Mint látnivaló,

népfront-mozgalmunk alig 20 esztendős története példázza a népfront-mozgalomba tömörült emberek számára: az időszerű feladatok változnak, de nem változik, állandó kötelezettség marad az, hogy nagy nemzeti feladataink mielőbbi és legjobb megoldása érdekében tömörítsük és mozgósítsuk mindazokat a honfitársainkat, akik szívükön viselik a nép, a haza sorsát. Ez a Hazafias Népfront múltja, a jelene, s egyben biztató jövője is.

— Mindezek tudatában joggal nevezhetjük a Hazafias Népfront kongresszusát nagy jelentőségű tanácskozásnak.

— Egyetértek Kállai és Ortu- tav elvtársak beszámolóival. a benyújtott működési szabályzat tervezésével. Helyeslem és elfogadom a beszámolókat ú->v is. mint a párt Központi Bizottságának képviselője, úgy is mint a Hazafias Népfront búd pes'i értekezletének küldötte. (Taps.)

— Sok jelből megállapítható, hogy az egész kongresszus, egyetértéssel fogad'a a beszámolókat. Ez igen jó, mert a jelenlévők egységét fejezi ki. Én magam a kongresszus előtt résztvettem a Hazafias Népfront budapesti értekezletén, ahol ugyanez az egység nyilvánult meg. Azok az alapvető társadalmi kérdések, amelyek a kongresszusi beszámoló tartalmát adták, képezték a Hazafias Népfront kongresszusát megelőző, előkészítő valamennyi tanácskozás fő témáját. Ezért nagyon jó, önmagában nagy politikai győzelem az, hogy ugyanezeket 0 lényeges elvi megállapításokat és célokat a kongresszust megelőző tanácskozásokon résztvett mintegy félmillió ember is teljes helyesléssel fogadta és szilárd egységben támogatta.

— A Hazafias Népfront-mozgalom tevékenységét alapvetően meghatározó eszmék, — a szocializmus eszméi — ámbár nemcsak ebből állanak. Ezen a szilárd elvi alapon létesült a széleskörű népi összefogás. amely helyes (rányban hat és alkotó tettekben jut kifejezésre. A párt 4§.v értékeli, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom jól szolgálja szocialista céljainkat, mind az eszmék általános propagálásában, mind ez eszme megvalósítását előmozdító gyakorlati tettekben.

— Jogos az a többízben elhangzott megállapítás, hogy

1956. után a Hazafias Népfront-mozgalom újjászületett cs űj. magasabb, korábban i’cm ismert fejlettségi fokot ért el. Meggyőződésem szerint a Hazafias Népfront- mozgalom újjászületése és jelentős fejlődése mindenekelőtt arra a kölcsönös bizalomra vezethető vissza, amely ezekben az években kialakult és hónapról hónapra erősödött a mozgalomban tevékenykedő kommunisták és pártonkívü- liek között. Ez a kölcsönös bizalom a mozgalom lelke és ereje. (Taps.)

— Mindenki, aki a Hazafias Népfront-mozgalom további fejlődését kívánja, mindenekelőtt arra törekedjék hogy ezt a kölcsönös bizalmat a továbbiakban is megtartsuk és még inkább erősítsük. Ez a bizalom nem kritikában vad hit, hanem olyan kapcsolat, amely a kommunistákat vezérlő eszméktől elválaszthatatlan, a pártonkívüli tömegekben pedig a saját, közvetlen tapaszaitokból fakad.

— Mi kommunisták tudjuk, í hogy eszméink — a szocializmus, a kommunizmus — úgy és olyan mértékben valósultuk meg eddig is, s valósulnak meg a, jövőben Is, amilyen mértékben az eszmék igazságáról felvilágosí'ó szóval meg tudjuk győzni a párton! í- vüli dolgozók millióit. Űgv és olyan mértékben valósulnak meg eszméink, amilyen mértékben j azokat a magvar nép alapvető j tömegei, magukévá teszik és ke- j szék velünk együtt megvalósíta- j ni, A pártnak a tömegekbe vetett bizalma rendíthetetlen, A J legnehezebb helyzetben is erre építettünk. Ma is és a jövőben is erre építünk.

— Szeretnék külön szólni a pártonkívüli dolgozó tömegeknek

(Folytatás ä 2. oldalon)

GyemIehetrt h iinnepén

A Nemzetközi Gyermeknap egyik legfontosabl? ünnepünk. A jövő reménysége a gyermek: a szülők, a társadalom, a haza reménysége. A gyermekek békés, boldog jövőjéért, az új emberért vívott harc jelképe ez a nap.

A mi egészséges, jóltáplált, jól öltözött, vidám és gondtalan gyermekeink közt ünnepelve — idézzük fel egy félévszázados történelmi emléket. 1906 májusában tíz gróf, három báró és néhány címnélküli főrangú úr részvételével alakult meg az Országos Gyermekvédő Liga. Első füzetéből idézünk: ,,Az egyesületek a már teljesen kihasznált társadalomtól segítséget alig kapnak.” Az állam nyomorenyhítő, gyermekvédelmi szervezetéről még az illetékeseknek is be kellett vallania: „Nem lehet kiépítetlnek mondani azt a rendszert, ahol például a nyomorék gyermekekről csak egy egyesület gondoskodik, és összesen ló gyereket gondoz...” Köztudomású, hogy egész Európában nálunk volt a legnagyobb a halálozási arányszám, s a tüdőbajt kezdték „magyar betegséginek nevezni. A csecsemőhalandóság Budapesten volt legnagyobb Bécs után. A felszabadulás előtti Magyarországon összesen 1200 bölcsődei férőhely volt. És zárva volt a dolgozók gyermekei előtt az iskola kapuja is.

És felszabadultunk! Ma már szívderítő a gyermeknevelés és a gyérmekvédelem statisztikája. A mi társadalmunk már a gyermek megszületése előtt is gondoskodik az újszülöttről. 1958-ban 750 bölcsődében 27 ezer gyermeket gondoztak, s 170 ezernél is több volt az állami, illetve üzemi óvodákban növekvő gyerekek száma. Egy és negyedmillió gyerek jár általános iskolába. 1958-ban 137 200 diák járt középiskolába, 55 százaléka munkás-paraszt származású. Félszázezer úttörő volt táborban, 12 500 gyerek kapcsolódott be az ifjúsági vöröskeresztes csoportok munkájába. Gondoljunk az egyre szélesedő gyermekváros hálózatra! Á fóti gyermekváros mellett, mi szabolcsiak büszkék vagyunk, arra is, fiuilyen magas kultüríokon élnek, tanulnak szocialista szellemben a berkeszi gyermekotthon növendékei a volt Vay-kastélyban. Vagy gondoljunk a politechnikai oktatás bevezetésére: a munka szeretetére, az alkotó munkára neveljük ezzel a fiatalokat a meglévő kezdeti nehézségek ellenére is.

„A szabadság gyermekei”, az 1945-ben született fiatalok nem ismerik, nem értik a múlt árnyait. Ma már az az általános nevelési probléma, hogy gyermekeinket túlságosan ell.almozzuk nyalánkságokkal, játékokkal, ruhával, zsebpénzzel. A gyermeknap se ajándékozó ünnep legyen csupán: legyen társadalmi ünnep, forduljon a társadalom figyelme a gyermeknevelés és gyermekvédelem legfontosabb kérdéseire, növekedjék a felnőttek felelősségérzete a felnövekvő ifjú nemzedék egységes szocialista neveléséért. Legyen a gyermekek iránti szeretetünk is okos, céltudatos! Ne kényeztessük, tudjunk nemet mondani fiainknak, lá- hXíJ.nknak ide'ében! Gyöngéd szeretetünket azért éreztessük. vegyünk, részt gyermekünk minden apró örömében, "on-’lében, bánatában! Adjuk meg a szép családi élet melegét a fiataloknak, életünk, magatartásunk példáját nevel* lünk az új szocialista életre! A gyermeket vonzza a tudományos igazság, engedjük a szocialista tudomány útján haladni őkek adjuk me? nekik az ifjúsági szervezetek közösségi munkájában való részvétel örömét: hiszen azok egész.égés, kultúrált életre, tiszteletadásra, segítőkészségre, bccsüie're. szocialista hazaszei'etetre nevelnék.

A Némze*közi Gyermeknap jellege megköveteli, hogy messzebbre is tekintsünk, s felelős érdeklődéssel kísérjük a világ valamennyi gyermekének sorsát. Gyermekeinket már a legkisebb kortól kezdve arra neveljük, hogy megértsék: az emberiség nagy családjába tartoznak.

Sinka Antnlné.