Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

ntéf pflttirltl •iffrilf/títlT XVII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM. Ara 70 fillér I960. MÄJUS 29, VASÁRNAP B jól végzet! munka tiszta lelkiismerete és a nép megbecsülése ad új erőt az új feladatokhoz! hadúr elvtárs beszélt u Hazafias Népfront II. Országos Kongresszusán Az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házának dísztermében szombaton folytatta munkáját a Hazafias Népfront II. Országos Kongresszusa. A tanácskozást Harmati Sándor, a Hazafias- Nép­front Országos Tanácsának tit­kára nyitotta meg, majd a kül­döttek nagy tapsa közben Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Beszéde elején tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ; Bizottsága szívélyes üd­vözletét és legjobb kívánságait, majd így folytatta; — Kongresszusunk oly időszak­ban ült össze, amikor a helyzet fő jellemzője, hogy a felszaba­dult magyar nép 4 hatalom és nemzeti függetlenség birtokában, békében él, önmagának dolgozik, önmaga élvezi termékeny mun­kájának gyümölcseit és sikerrel építi az új szocialista társadalmi rendet. A helyzet tehat, amely­ben a kongresszus munsajat vég­zi, örvendetes, és kedvező. — A kongresszus munkája egész népünk életére kihat és nagy jelentőségű. Ez követke­zik a tanácskozás központi kérdéseiből is. Itt mindenki azt keresi, hogyan tömöríthet- nenk még jobban a haza min­den hű fiát, minden alkotö erőt népünk boldogulásának, a szocializmus és a béke ügyé­nek hasznos szo'gálatára. Ez ma a legnagyobb jelentőségű, egyben legszebb feladat mind­annyiunk számára. — A Hazafias Népfront ma élő. hatalmas és növekvő efh nagy tekintéllyel és befolyással rendelkező mozgalom. Vezető íreje a munkásosztály forradal­mi pártja, résztvesznek benne Iclgozó népünk legnagyobb tö­megszervezetei, a magyar társa- lalom kiemelkedő és legaktívabb lártonkívüli személyiségei. A szó gaz értelmében a nemzetté vált nagvar nép frontja. Szava ezért összhangot keltő, alkotó tettek­be serkent. — Évek során sok szó esett írről, mi a Hazafias Népfront övője? Mindazok, akik ott vol- ;ak a Hazafias Népfront-moz- ;alom bölcsőjénél tudják, hogy mozgalom éleirekeliő kevdo- nényezői a kommunisták voltak, nindazok. akik kezdettől fogva gvütt voltak velünk, kommu- ástákkal a népfront-mozgalom tárcáiban jól tudják, hogy e tépi tömörülés számunkra soha em napi, taktikai kérdés volt, anem af nagv Lenin tanította zövetségi politika maga. amely gész nagy történelmi korszakra zól. A Hazafias Népfrontra rindig szükség van, ameddig íaguk az osztályok meg nem zűnnsk. ameddig létre nem jön 7. egységes kommunista társa- alom. — Vessünk egy pillantást a mozgalom múltjára. A népfront­mozgalom hazánkban történel­münk a legváltságosabb időszaká­ban, a II. világháború vihará­ban született; akkor, amikor a hitleri fasiszta horda, a haza­áruló horthysta nyilasbanda nemzeti létünket fenyegette. Ak­kor a történelem parancsára — pártállásra való tekintet nélkül — közös frontba kellett tömö­rülni minden becsületes, hazá­ját szerető magyarnak. Meg is találták egymá% kezét az illega­litásban harcoló kommunista munkástól a néphez visszatalált nagypolgári tudós Szekfü Gyu­láig mindazok, akiknek a fasiz­mus szennyes áradatában helyt kellett állniok a magyar nép be­csületéért, a hazáért. — Majd fordult a történelem kereke, a Szovjetunió felszaba­dította népünket a fasizmus igi- ja alól. Akkor ismét a népfront tömörítette a hazafiakat új fel­adatra, arra, hogy építsünk új­ból országot a romok helyén. Ma ismét más a helyzet. Az ország felépült. Ma már a haza eddig nem látott felvirágoztatását, a szocialista Magyarország felépí­tését szolgálja á hazafiak erős szövetsége, a népfront. — Mint látnivaló, népfront-mozgalmunk alig 20 esztendős története példázza a népfront-mozgalomba tömö­rült emberek számára: az idő­szerű feladatok változnak, de nem változik, állandó kötele­zettség marad az, hogy nagy nemzeti feladataink mielőbbi és legjobb megoldása érdeké­ben tömörítsük és mozgósít­suk mindazokat a honfitár­sainkat, akik szívükön vise­lik a nép, a haza sorsát. Ez a Hazafias Népfront múltja, a jelene, s egyben biztató jö­vője is. — Mindezek tudatában joggal nevezhetjük a Hazafias Népfront kongresszusát nagy jelentőségű tanácskozásnak. — Egyetértek Kállai és Ortu- tav elvtársak beszámolóival. a benyújtott működési szabályzat tervezésével. Helyeslem és elfo­gadom a beszámolókat ú->v is. mint a párt Központi Bizottságá­nak képviselője, úgy is mint a Hazafias Népfront búd pes'i ér­tekezletének küldötte. (Taps.) — Sok jelből megállapítható, hogy az egész kongresszus, egyet­értéssel fogad'a a beszámolókat. Ez igen jó, mert a jelenlévők egységét fejezi ki. Én magam a kongresszus előtt résztvettem a Hazafias Népfront budapesti ér­tekezletén, ahol ugyanez az egy­ség nyilvánult meg. Azok az alap­vető társadalmi kérdések, amelyek a kongresszusi beszámoló tartalmát adták, képezték a Hazafias Nép­front kongresszusát megelőző, előkészítő valamennyi tanácsko­zás fő témáját. Ezért nagyon jó, önmagában nagy politikai győ­zelem az, hogy ugyanezeket 0 lényeges elvi megállapításokat és célokat a kongresszust megelőző tanácskozásokon résztvett mint­egy félmillió ember is teljes he­lyesléssel fogadta és szilárd egy­ségben támogatta. — A Hazafias Népfront-moz­galom tevékenységét alapvetően meghatározó eszmék, — a szo­cializmus eszméi — ámbár nem­csak ebből állanak. Ezen a szi­lárd elvi alapon létesült a szé­leskörű népi összefogás. amely helyes (rányban hat és alkotó tet­tekben jut kifejezésre. A párt 4§.v értékeli, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom jól szolgálja szocialista céljainkat, mind az eszmék általános propagálásában, mind ez eszme megvalósítását előmozdító gyakorlati tettekben. — Jogos az a többízben el­hangzott megállapítás, hogy 1956. után a Hazafias Nép­front-mozgalom újjászületett cs űj. magasabb, korábban i’cm ismert fejlettségi fokot ért el. Meggyőződésem sze­rint a Hazafias Népfront- mozgalom újjászületése és je­lentős fejlődése mindenekelőtt arra a kölcsönös bizalomra ve­zethető vissza, amely ezekben az években kialakult és hó­napról hónapra erősödött a mozgalomban tevékenykedő kommunisták és pártonkívü- liek között. Ez a kölcsönös bi­zalom a mozgalom lelke és ereje. (Taps.) — Mindenki, aki a Hazafias Népfront-mozgalom további fej­lődését kívánja, mindenekelőtt arra törekedjék hogy ezt a köl­csönös bizalmat a továbbiakban is megtartsuk és még inkább erősítsük. Ez a bizalom nem kritikában vad hit, hanem olyan kapcsolat, amely a kommunistá­kat vezérlő eszméktől elválaszt­hatatlan, a pártonkívüli töme­gekben pedig a saját, közvetlen tapaszaitokból fakad. — Mi kommunisták tudjuk, í hogy eszméink — a szocializmus, a kommunizmus — úgy és olyan mértékben valósultuk meg eddig is, s valósulnak meg a, jövőben Is, amilyen mértékben az eszmék igazságáról felvilágosí'ó szóval meg tudjuk győzni a párton! í- vüli dolgozók millióit. Űgv és olyan mértékben valósulnak meg eszméink, amilyen mértékben j azokat a magvar nép alapvető j tömegei, magukévá teszik és ke- j szék velünk együtt megvalósíta- j ni, A pártnak a tömegekbe ve­tett bizalma rendíthetetlen, A J legnehezebb helyzetben is erre építettünk. Ma is és a jövőben is erre építünk. — Szeretnék külön szólni a pártonkívüli dolgozó tömegeknek (Folytatás ä 2. oldalon) GyemIehetrt h iinnepén A Nemzetközi Gyermeknap egyik legfontosabl? ünne­pünk. A jövő reménysége a gyermek: a szülők, a társada­lom, a haza reménysége. A gyermekek békés, boldog jövő­jéért, az új emberért vívott harc jelképe ez a nap. A mi egészséges, jóltáplált, jól öltözött, vidám és gond­talan gyermekeink közt ünnepelve — idézzük fel egy fél­évszázados történelmi emléket. 1906 májusában tíz gróf, három báró és néhány címnélküli főrangú úr részvételével alakult meg az Országos Gyermekvédő Liga. Első füzeté­ből idézünk: ,,Az egyesületek a már teljesen kihasznált társadalomtól segítséget alig kapnak.” Az állam nyomor­enyhítő, gyermekvédelmi szervezetéről még az illetékesek­nek is be kellett vallania: „Nem lehet kiépítetlnek mon­dani azt a rendszert, ahol például a nyomorék gyermekek­ről csak egy egyesület gondoskodik, és összesen ló gyereket gondoz...” Köztudomású, hogy egész Európában nálunk volt a legnagyobb a halálozási arányszám, s a tüdőbajt kezdték „magyar betegséginek nevezni. A csecsemőhalandóság Bu­dapesten volt legnagyobb Bécs után. A felszabadulás előtti Magyarországon összesen 1200 bölcsődei férőhely volt. És zárva volt a dolgozók gyermekei előtt az iskola kapuja is. És felszabadultunk! Ma már szívderítő a gyermekneve­lés és a gyérmekvédelem statisztikája. A mi társadalmunk már a gyermek megszületése előtt is gondoskodik az újszü­löttről. 1958-ban 750 bölcsődében 27 ezer gyermeket gon­doztak, s 170 ezernél is több volt az állami, illetve üzemi óvodákban növekvő gyerekek száma. Egy és negyedmillió gyerek jár általános iskolába. 1958-ban 137 200 diák járt középiskolába, 55 százaléka munkás-paraszt származású. Félszázezer úttörő volt táborban, 12 500 gyerek kapcsoló­dott be az ifjúsági vöröskeresztes csoportok munkájába. Gondoljunk az egyre szélesedő gyermekváros hálózatra! Á fóti gyermekváros mellett, mi szabolcsiak büszkék vagyunk, arra is, fiuilyen magas kultüríokon élnek, tanulnak szocialis­ta szellemben a berkeszi gyermekotthon növendékei a volt Vay-kastélyban. Vagy gondoljunk a politechnikai oktatás bevezetésére: a munka szeretetére, az alkotó munkára ne­veljük ezzel a fiatalokat a meglévő kezdeti nehézségek el­lenére is. „A szabadság gyermekei”, az 1945-ben született fiatalok nem ismerik, nem értik a múlt árnyait. Ma már az az ál­talános nevelési probléma, hogy gyermekeinket túlságosan ell.almozzuk nyalánkságokkal, játékokkal, ruhával, zseb­pénzzel. A gyermeknap se ajándékozó ünnep legyen csu­pán: legyen társadalmi ünnep, forduljon a társadalom fi­gyelme a gyermeknevelés és gyermekvédelem legfontosabb kérdéseire, növekedjék a felnőttek felelősségérzete a felnö­vekvő ifjú nemzedék egységes szocialista neveléséért. Le­gyen a gyermekek iránti szeretetünk is okos, céltudatos! Ne kényeztessük, tudjunk nemet mondani fiainknak, lá- hXíJ.nknak ide'ében! Gyöngéd szeretetünket azért éreztes­sük. vegyünk, részt gyermekünk minden apró örömében, "on-’lében, bánatában! Adjuk meg a szép családi élet me­legét a fiataloknak, életünk, magatartásunk példáját nevel* lünk az új szocialista életre! A gyermeket vonzza a tudo­mányos igazság, engedjük a szocialista tudomány útján haladni őkek adjuk me? nekik az ifjúsági szervezetek kö­zösségi munkájában való részvétel örömét: hiszen azok egész.égés, kultúrált életre, tiszteletadásra, segítőkészségre, bccsüie're. szocialista hazaszei'etetre nevelnék. A Némze*közi Gyermeknap jellege megköveteli, hogy messzebbre is tekintsünk, s felelős érdeklődéssel kísérjük a világ valamennyi gyermekének sorsát. Gyermekeinket már a legkisebb kortól kezdve arra neveljük, hogy megért­sék: az emberiség nagy családjába tartoznak. Sinka Antnlné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom