Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-27 / 124. szám

tlléf pftitérl*! • XVII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM. Ára 50 fillér I960. MÁJUS 27. PÉNTEK Könyvnap előtti számvetés Évről évre megrendezésre kerülnek az ünnepi könyvhe­tek. Évről-évre mind nagyobb jelentőséggel hirdetik a szocia­lista kultúra izmosodását, töb­bek között azt, hogy olvasó nép lettünk. Talán túlzásnak hangzik ez, de korántsem az. A világon megjelenő statisztikák szerint hazánk azon országok egyike, ahol a legtöbb könyv esik egy lakosra. Könyvtáraink olvasott­sága, és főként könyvtáraink száma viszonylagosan megha­ladja a kapitalista országok ha­sonló tényszámait. Aki pedig a falvakat járja, az tudja, hogv falusi könyvtáraink legnagyobb baja, hogy nem tudják eléggé követni az igényeket, és sok helyen ronggyá olvasott köny­veket kellene kiselejtezni, olyanokat pedig, amelyek nem is régen kerültek a könyvtár birtokába. Olvasó nép vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy az olva­só mozgalom elérte, amit elér­het. Milyen mulasztások lehetnek megyénkben, amikor számta­lan példája akad a büszkélke- désre méltó eredményeknek? Nos. éppen a kiemelkedő csú­csok hívják fel a figyelmet az alacsonyabb szintekre. Nagyszerű lépés volt, hogy a szakszervezetek központi könyv­tára megkezdte az üzemek kö­zötti könyvcserét. Ötven üzem és három iskola tartozik már ebbe a nagy hálózatba, s cse­rél rendszeresen a központi állományból. Az üzemek között élenjáró helyet foglal el a Dohányfermentálógyár a kis- várdai Vulkán, s a 'nyíregyhá­zi faipari vállalat, ahol igen nagy az olvasottság. De nem mindenütt van így! A bekap­csolt üzemek között is vannak gyengébbek, mint a Vasszerke­zeti és Gépipari Vállalat, ahol kevés igyekezetei fejtettek ki az olvasómozgalomért. És igen sok üzem van, ahol még nincs megfelelő könyvfrissítés, és ezért nyilván nem ’is olvasnak rendszeresen az emberek. Mint­egy 10 ezer könyve van a szakszervezeti központi könyv­tárnak, s ebből mindössze 1500 darab könyv van bent általá­ban. A könyvcsere-hálózatot tovább növelni csak a könyv- állomány gyarapodása után le­het. Ez is megtörténik majd az idők folyamán, de addig is, az üzemek társadalmi munká­sai többet tehetnek az olvasott­ság emeléséért. A kis falusi könyvtárak ta­nácsi kezelésbe vétele hason­lóan jó kezdeményezés. Igen sok kis falusi könyvtár szen­ved még ma is a gyermekcipő szorításában, amelynek jellem- -ojí a kevés, sokszor a százat se meghaladó könyvszám, s ezeknek elhanyagolt állapota. Természetes, hogy ilyen körül­mények között olvasottságról beszélni alig lehet. A tanácsi kezelésbe vétel erősíti a köz­ségek vezetőinek felelősségét a könyvtár iránt, amelynek első eredménye a könyvtárak gya­rapítása. Persze, igen sok kis község áldozott már többezer forintot a könyvtár fejlesztésé­re, mirjt a nagykállói, tiszalö- ki járásokban. De vajon eleget e? És hány községben nagyon keveset fordítottak a község pénzéből erre a fontos, és nép­szerű művelődési lehetőségre! Az előző évekhez képest ha­talmasat lendült a könyves­boltok forgalma is. A műsza­ki könyvek iránt csakolyan nagy az érdeklődés, mint a szépirodalom iránt, és a gyer­mekkönyvekből szinte nincsen elég! A politikai irodalom egy­hamar elfogy a polcokról, a párttörténet, a politikai gazda­ságtan, és az atheista könyvek egyképp nagy érdeklődésre ta­lálnak. A vásárlók között, a törzsvásárlók között is munká­sok és dolgozó parasztok, akik szinte naponta érdeklődnek az új kötetek iránt. Olyan üzem nincs, ahol ne lenne vásárló forgalom, de több olyan üzem is van, ahol havonta többezer forint értékű könyvet adnak el a boltok bizományosai. Ilyen a 6-os mélyépítő, a nyírbogdá- nyi kőolajipari vállalat, s az iskolák közül a Vasvári gim­názium is. Persze mind a vá­rosban, mind vidéken még ke­vés a könyv bolti forgalma. Itt is történtek kezdeményezések, könyvárusítási versenyt indí­tottak az eladók. De a műve­lődés központjai, a művelődési otthonok vajon mennyit segí­tettek? A jövő programja a műve­lődési otthonok és könyvtárak közös munkája. Ez részint már ki is alakult a járási könyv­tárak és otthonok között. Itt kell megemlékeznünk a járási könyvtárak jó munkájáról, azokról, ahol függetlenített könyvtárosok végzik munkáju­kat. Az olvasók zöme, ezt a könyvtárak tudják legjobban, az ifjúság, a gyermekek sorából kerül ki. Ez jó, és ennek örülni kell. Az új, felnövekvő társa­dalom a könyv szeretetével együtt nő fel. Mégis, több al­kalmat lehetne találni a kis könyvtárak társadalmi vezetői­nek, hogy a felnőttek táborá­ból egyre több olyan emberi­ket nyerjenek meg az olvasás­nak, akik alig, vagy soha nem olvasnak. Büszkék lehetünk eredmé­nyeinkre, szőkébb hazánkban, a megyében is. Az idei könyv­nap ezt is világosabban igazol­ja majd. Május végéig 1800 kocasiildöt adnak a tsz-el nek az állami gazdaságok Az állami gazdaságoknak a mezőgazdaság jelenlegi fejlődési szakaszában igen nagyjelentősé­gű feladat a politikai-szakmai segítségadás mellett a termelő- szövetkezetek megszilárdításánál a tenyészállatok biztosítása. A megye állami gazdaságai az idén például 1800 tenyészkoca süldőt adnak át a termelőszö­vetkezetek részére a Tenyészál- j latforgalmi Gazdasági Irodán ke­resztül május végéig. Ezzel az eredeti kocasüldő átadási tervü­ket mintegy háromszáz darabbal teljesítik túl a fenti időszakban. A Nyíregyházi Állami Gazda­ság már át is adott hétszáz­nyolcvan darab kocasüldőt, a nyírmadai gazdaságból hatszázat, a nyírlugosiból kétszázat szállí­tanak el. A Borzova-tanyai iskola zsúfoltságát enyhíti majd a közel 150 ezer forintos költségű iskolabővítés. Ez összegben köz­ségi és termelőszövetkezeti pénzen kívül számottevő szülői hozzájárulás és KISZ társadalmi munka is benne van. (Foto: Hammel.) A termelőszövetkezeti nők helyzete, az öregek támogatása a mérki tanácsülés napirendjén A mérki községi tanács nagy gondot fordít a Kossuth Termelő- szövetkezet erősítésére. A leg­utóbbi tanácsülésen is a tsz-el foglalkoztak. Megállapították, idejében elvégezték a szántást, a vetést, késlekedés nélkül lát­tak a növényrápoláshoz. Külön napirendként vitatták meg a tsz- beli nők és fiatalok helyzetét. Az 1130 tagú tsz-ben 384 nő dolgozik rendes tagként. A ta­vaszi vetések 50 százalékát a nők végezték el. A növényápo­lásnak mintegy 75 százalékát végzik majd a nők. A tanács vezetői segítették a tsz-t 160 férőhelyes napköziotthon létesí­tésében. A szülők gyermeken­ként csak 1,60 forint hozzájá­rulást fizetnek naponta. Bölcső­dét is szeretnének létesíteni, amit községfejlesztésből is tá­mogatnának. Erre az évre ugyanis 4 kilométer villanyháló­zatbővítést terveztek községfej­lesztésből. Megállapodtak azon­ban a tanácstagok, hogy az idén csak két kilométeren végeznek villanyhálózat bővítést, s a meg­maradt pénzből segítik a bölcső­de létrehozását. A tanács javas­lata helyeslésre talált és meg­valósítása az egész község érde­két szolgálja. A tanácsülésen sok hasznos javaslat hangzott el. Vannak ugyanis olyan nődolgozók, akik 5—10 kilométerről járnak a tsz-be dolgozni. Kérték, a tsz biztosítson fogatot részükre. Ja­vaslatukat megvalósították. Azt is szóvátették, hogy egy korábban épült baromfiól ki­használatlan a tsz-ben. Kevés ráfordítással jövedelmező ba­romfitenyésztést lehetne kialakí­tani. Sok asszony munkához jut­na. A Kraszna mellett konyha­kertészetet lehetne létesíteni. Ez annál is inkább hasznos lenne, mert a szövetkezetben nagy a munkakedv, s mindent idejében elvégeznek, s még így is jut ide­jük a kertészkedésre. Abban is segített a tanács, hogy a napköziotthon nem este 6 óráig, hanem fel nyolcig lesz nyitva, mivel legtöbben ilyenkor hagyják abba a mezei munkát. Megállapította a tanácsülést, hogy helyes volt a tsz vezetői­nek az Intézkedése, amelynek révén minden idős tsz-tagnak 40 forintért adtak egy kocsi tüze­lőt. Jól haladnak az építkezés­sel is. Három darab istállót épí­tenek ugyanis, saját erőből. A tsz építőbrigádja és a falusi kis­iparosok összefogásával épülnek az istállók. A tanácsülés betöltötte szere­pét. A legfontosabb feladatokat vitatták meg. Megfelelő határó- zatokat hoztak a munka további javítása érdekében. A mérki ta­nácstagok megbecsülést szereztek az egész község előtt azáltal, hogy nagy gonddal törődnek a közössel. ÍN. T.) Megkapálták a kukoricát a nagykállói üóstta Termelőssiivetkeselbeti A nagy kallói Dózsa Termelő- szövetkezetben — írja levelében Új eszpresszót, korszerűsített bútor-, textil* és könyvesboltot avatnak Nyírbátorban Szombaton . délután nyitják meg és adják ác a forgalomnak Nyírbátorban a .földművesszövet­kezet új cukrászda-eszpresszóját és a korszerűsített bútor-, textil és könyvesbolt szaküzleteket. A földmű vasszövetkezet igazgató­sága a boltok megnyitása után ünnepséget rendez a Szabadtéri Színpadon. A hivatalos vendégek közt a Belker. Minisztérium, a SZÖVOSZ, a megvei tanács, a MÉSZÖV, a JASZÖV a pártbi­zottság és a Hazafias Népfront is képviselteti magát. Délután 3 órától a vásárosna- ményi, a nagykállói és a nyír­bátori fmsz egyesített zenekara ad koncertet. Négy órakor kez­dődik az ünnepi megnyitó. Ezt követően fővárosi művészek és szövetkezeti kultúrcsoportok szó­rakoztatják a közönséget. Fellép az ököritófülpösi fmsz tánccso­portja, a „fergeteges”-sel, a nyír­bátori fmsz tánccsoportja a „cigánytánc”-cal és több más táncszámmal, a határőrség tánc­zenekara és énekese, továbbá es­te a szövetkezeti kerthelyiségben a magyar nóta esten Tölgyessy Júlia rádióénekes. Angyal Ilona levelező ■ Fodor János ,a tsz pérttifkára — jól haladnak a tavaszi nö­vényápolási munkák. Az eredmé­nyekhez nagyban hozzájárult az, hogy a családtagok is segítenek a munkák végzésénél. A terme­lési tervnek megfelelően elültet­ték 37 hold dohányukat, a cu­korrépát kiegyelték és másodszor is megkapálták. A korai burgo­nyát, amiből szép jövedelemre számítanak, háromszor, az őszi étkezési burgonyát egyszer ka­pálták meg. Kukoricájuk is szé­pen kikelt és a szorgalmas tagok itt is elvégezték az első kapálást. A növényápolási munkák végzé­sénél különösen kitűnt szorgal­mával, a jó mínösáeael Tmé Fé­rnie munkacsapata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom