Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-27 / 124. szám
uj varazsa Bihariné 4800 csibéje y OLT IDŐ, amikor ha a munkaversenyről esett szó, többen leintően legyintetté«, mondván: „Valami érdekesebbet nem tud? Ez már a könyökömön jön ki..Mi tagadás, a munkaverseny írott és íratlan krónikájában fellelhető olyan 1 időszak, amikor e nemes, lelkes és főképp eredményes vetélkedést unottas megszokássá, frá- ziscsepüléssé alacsonyította az érte felelősek felületes törődése, ötlettelensége. Az elért eredmény sokszor túlzott önbizalmat, mondhatnék elbizakodottságot szült, holott az - újabb és újabb babérszerzés mindenkor az építő, szenvedélyes nyugtalanság függvénye. Egy munkás mondta nemrég, hogy a legjobb példa erre az ő esete. Szereti az esztrád műsorokat, csak a konferansziékkal nem tud kibékülni: mindig egyet hajtanak, akár a pereces, olyan ritkát hallani valami igazában 'újat... Mert milyen is az ember? örülni akar a kellemes meglepetéseknek. IV AGY ÖRÖM, hogy ez á „volt idő” napjainkban -mindinkább szó szerint értelmezendő. Üzemeinkből, vállalatainkból mind sűrűbben érkeznek kellemes meglepetéseket újságoló hírek, — a munka versenyről. Jó leírni, hogy a munkásemberek I nagyértékű vetélkedését összefogni, irányítani hivatott 'vezetők az utóbbi időben egyre in- ácább felismerik, megértik, hogy ez új színfoltnak minden terüle- ken, így a munka versenyben Is :varázsos ereje van... Riportot (írtam a közelmúltban a nyíregyházi ruhagyárból, s a Marinka- «zalag dolgozói a szó legszoro- isabb értelmében dicsekedtek, uJBiüts nap, hogy ne szerepel- |nénk a rádióban!” Gyorsan feleletet adtak csodálkozásomra: a *,házi stúdióról’’ van szó, amelynek félhivatalos riporterei gyak- iran interjúznak a napi verseny ; győztes csapatával, Kepdes az ember lelke, ha rövid idő múl- ,va a saját hangját hallja viszont a mikrofonból. TÍjkeletű (dolog ez a ruhagyárban, de jól itette, aki kieszelte... Más: Szín- (házjegy-osztás volt a Gépjavítóiban —t•• közli a vállalat igazga- iiója, s hozzáteszi, nem is akármilyen! A Lampiortinnep előadásán vállalatuk dolgozói közül az a 120 ember vett részt juta- ilomjeggyel, aki a munkaverseny részeseként elősegítette a negyedévi termelékenységi terv 11.4 százalékos túlteljesítését.. P ONTOS, hogy percnyi ki- hagyás nélkül ott lebegjen az egyszerű emberek előtt: ez a verseny egy áldásos dolog, amelyből csak , jó fakad. Következésképp: hogy a tudósító, fel- világosító munka mellett kell, hogy a munkás a munkaverseny közben a saját boldogulását a lehető legtisztábban ismerje fel. Számtalan példa igazolja azt is, hogy a versenyben milyen óriási szerepe van az erkölcsi elismerésnek. Igen ám, de az unos- untalan szócséplés helyett kellemes meglepetések kellenek! Mint a ruhagyáriak teszik: versenyt indítanak, jobban telik a Pénz- tárca, mert nagyobb' a kereset, — s a gyár vezetősége minden negyedévben „győzelmi vacsorával" kedveskedik a versenyelsö szalag kollektívájának. A dolgozók* tudják, hogy ez korántsem egy világrengető nagy dolog, de érzik, hogy a munkájuk után, értük van... Aztán döntő dolog, hogy a verseny indításakor, tartalma alatt ’se váljék sematikussá a küzdelem. Mondjuk ki bátran: elszürkülés helyett ötletességgel élesszük még nagyobbra a tüzet. A''nyíregyházi VAGÉP-nó] lévő és követendő példa a legjobb " bizonyíték erre. Mint mondani szokás, nagy port vert fe> az idén, hogy megjelent a brigádoknál a Vállala’* „Negyedévi versenyhiradó”. Nem kellett ehhez különösebb .felkészültséggel rendelkező szerkesztő, s a dolgozók mégis nagy kíváncsisággal böngészték végig a sorokat. Ekkor lett látható , valóság, hogy az emberekben él a vetélkedés vágya. És mit tettek eközben a vállalat vezetői? Koránlsem pihentek meg a babérkoszorú árnyékában, hanem a gyár munkásainak egyöntetű helyeslése mellett meghonosították a pontozásos versenyt. S a vetélkedés „szabálykönyvébe” ilyen újdonságok kerültek: „A termelési terv teljesítése 30, az önköltség csökkentése 30, a társadalmi munka, az újítás és a minőségi munkavégzés 10—10 pontot ér...” EM NEHÉZ mindebből le- 1 vonni a következtetést. A serkentés a verseny sikerének egyik sarkköve. De ez a nagy jelentőségű és nemes feladat csak akkor teljesíthető sokat érően, ha ’ a" „hogyahjából” nem hiányzik az új. Mert a lankadatlr újratörekvés számos jó jelenséget is magában hordoz Csak természetes.’ hogy * aki a munkaverseny új színfoltjait a nyugtalan kutató szenvedélyével kere- ^ si, nem vális elbizakodottá és j a formálissá? ürügyén felelőtlen^, né. Van még példa arra. hogy a verseny egyhangúságának takarója alatt néhol „nagy nehézségnek” tűnik a tájékoztatás a verseny állásáról, mivel a „ten- gersok” más leendő mellett rrég nem tudtak idői szakattam a brigádok eredményeinek értékelésére.. Azt a kérdést tálán már felesleges is feltenni ezeken a helyeken, hogy akkor mit várnak ők egyáltalán a becsületes emberek igyekezetétől, ha masuk is mellékes, megszokott dolognak tartják.a .munkaverser yt? Éppen ezért, a mind szélesebb körben kibontakozó és az éves terv teljesítésére, túlszárnyalására irányuló munkaverseny felkarolása érdekében írjuk le ismét: minden egyes kisebb-nagyobb új ötletnek, elgondolásnak magával ragadó varázsa van His’en az emberek szeretik a kellemes újdonságokat. Angyal Sándor Ennyi futkos köré hívó szavára. A kislétai Rákóczi Tsz házatáján van e szép baromfiállomány. Már 5 hete múlt annak, hogy ^megkapták a naposcsibéket s azok jólérzik magukat, rohamosan fejlődnek. Ez a jó gondozásnak is Köszönhető. A szövetkezetiek megfelelő fűthető helyiséget is rendeztek be számukra, s takarmányuk is elegendő. A csirkék három hónapos, rántani való korukban kerülnek eladásra. A gondos munka Biharinénak is kifizető. A megállapított munkaegység szép keresetet jelent majd számára. Vasárnap ünnepli a tiszadobi iskola fennállásának 300. évfordulóját Ezúton hívják meg; as iskola volt tanulóit A iiszadobi áll. ált. iskola május 29-én, vasárnap ünnepli fennállásának 300. évfordulóját. Az ünnepély napján emléktáblát lepleznek le a régi iskola falán. Délelőtt fél 11 órakor dísz- ünnepélyt rendeznek az iskola udvarán. A közebéd előtt és után a meghívottak a kiállításokat tekintik meg. Délután fél négy órakor a jelenlegi és az iskola volt tanulói, valamint az úttörcsapat és* a tiszalöki gimnázium zenekarának közreműködésével kultúrműsort adnak a községi művelődési otthonban. Este táncmulatság fejezi be a napot. Az iskola vezetősége ezúton hívja meg azokat, akik ennek az iskolának tanulói voltak. Ök is a Rákóczi Tsz- tagjai. G. Laza Mihály csaladjával es qf menyével répát egyesei. így többesben gyorsabban és jobb kedvvel is halad a munka. (Hammel József felvételei.) „A nyíregyházi járás termelő- szövetkezeteinek rangsorában az ibrányi Dózsa Tsz előkllő helyet foglal el s megvan az alap arra, hogy a jövőben — a majdani nagyobb fejlődés során is — megállja a helyét” — ilyen véleményt hallottam erről a szövetkezetről. A Dózsa Termelőszövetkezet — a régiek közül — közepes nagyságú birtokon, 684 hold földön gazdálkodik közösen s szántóterülete alig haladja meg a négyszáz holdat. Tehát viszonylag kis Az ibrányi „titok44 — ém ami mögötte tan szövetkezet, mégis érdemes szétnézni a házuk táján. Már a címben titokról, a jo gazdálkodás „titkáról” beszéltem s ahogy sorra bontakozik a termelőszövetkezet eredménye, úgy világosodig meg, hogy ez a titok nem más, mint a közösségi élet szeretete Az ibrányi Dózsa Termelőszövetkezet — a történelmi hűség kedvéért meg kell említeni — 195? tavaszán alakult újjá. Két pár lovuk volt s egy istállójuk a kébdetnél. S ma, hogy most mi van a gazdaságban azt elég felsorolni. Az állatállományon belül leglényegesebc a szarvas- marha: tehénből és vemhes üszőből 13,4, vegyes szarvasmarhából 43 darab jut száz hold közös szántóra. Sertés es juh állományukat is beleszámítva 54 számosállat jut száz hold szántó- területre. • A fentiekből kitűnik, hogy az állattenyésztés, -a hústermelés egyik nagyon fontos jövedelem- forrásuk. Felhagytak a régi szem. lélettel, amely csak a gyümölcs- termelésre építette a gazdálkodást. Rájöttek, ez nem biztos alap. Igaz, gyümölcsösük cz idén is száz mázsás termést ígér holdanként, de tudják, egy tavaszi erős fagy könnyen semmivé teheti mindig a szép kilátásokat is. A Dózsa Termelőszövetkezetben a gazdálkodást nem hitelekre, hanem saját anyagi erejükre alapozzák. Építő brigádjuk tavaly eg\ ötszázas juhhodályt, kétszázas sertésszállást hozott tető alá. Egy régi épületből negyven férőhelyes tehénistállót készítetten. Van sajat erőből kovácsmúhe- lyük és gépszínjük is. Az elmúlt [évben — a ráfordított munkaegység kivételével — meghaladta a százötvenezer forintot a saját beruházás. Az idén bontott anyagból ötven férőhelyes istállót. szerelőműhelyt, gépkccsiga- ráast é; egy négysz^zts juhhodályt lógnak építeni. A hústermelés terén is a saját szaporulatra számítanak, ae a tenyészállatok számának a gyarapítását is ezen az utón igyekeznek megoldani. A tehénállományt az idén kilenc vemhes üszővel gyarapítják és mintegy húsz darab üszőt válogatnak ki továbbtenyésztésre a közösben nevelt, vagy a tagoktól vásárolt növendékekből. Anyakocájuk negyvennégy darab vai». Ezek szaporulatából sikerül ’ megoldani sertéshizlalási tervüket. A sőre egy része is saját nevelésű, a többit úgy vásároltak. A termelőszövetkezet - vezetősége tudja jól, hogy ns anyagi érdekeltség megteremtése lehet az az erő, amely biztosítja az egyéni megélhetésen túl, a közös gazdaság jövőbeni terveinek a valóra válását. A szántóföldi növénytermelésben egyénekre bontották a megművelendő területet. A növény és gyümölcstermelésken és az állattenyésztésben egyaránt alkalmazzák a premizálást. A tagok prémiumként kapják meg a tervezett fölött előállított termény felét. Az eddigi hízómarha-, tej-, sertés értékesítés, a fűrészüzem és a daráló hasznából tizennégy forintos előleget osztottak a tagoknak. De megvan a fedezetük — 130 ezer forint — a kővetkező előlegre is. Az ilyen pénzgazdálkodás nyugodt munkát, biztonságot eredményez a tagok részéről. Ez' az eddig elvégzett nóvényápolási munkák is bizonyítják. A jó munkára, szervezettségre szükség is van, mer a növénytermelési brigád egy- eg.v tagjára négy és íc. hold kapás terület jut. Tavaly a Dózsa Tsz ben negyvenkét forintot osztottak munkaegységenként. Az idei kilátások azt mutatják, hogy ez az érték ebben az évben is meglesz. Hogy itt tart és ilyen eredményekkel dicsekedhet az ibrányi Dózsa Termelőszövetkezet, a tagok szorgalmán a vezetők talpraesettségén kívül ebben nem. kis része van a szövetkezet pat- ronálójának, a Kemecsei Állami Gazdaságnak. A gazdaság igazgatója, szakemberei jo tanácsokkal látják el őket s emellett, ha a szükség úgy hozza, ’cserevetőmagot, kölcsöngépet is adna^ a szövetkezetnek. A szövetkezet gépeit a gazdasag gépműhelyének a dolgozói javítják ki. így néz hát ki az ibrányi Dózsa Tsz „titka”, ami nem más, mint az, hogy szeretik termelő- szövetkezetüket s ennek érdekében a lehetőséghez mérten minden tőlük telhetőt megtesznek a közös gazdaság felvirágoztatására. Samu András 2 Az új varázsa
