Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-26 / 123. szám

tlt4g pflttirfl Vegyi-háztartási bolt nyílt E ehér gyarmaton J»mm 'VM WLl SL Bf V MWVJBMJIXk *JBI XVII. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Ára 50 fillér I960. MÁJUS 26, CSÜTÖRTÖK l öl>!» lukai*iiiánw löki» hiíü Néhány hete csupán, hogy a takarmányozás nagy gondja enyhült, hogy a jászolkarikától a Jegelőre szabadították a tehe­neket, hogy a lovak elé zöld került. Igazán a gond csak ott múlt el, ahol az „avas” széna még ott van a szérű sarkában, siló van a gödörben és abrak a padláson. Sajnos ilyen szö­vetkezet ma még kevés van. Az ilyen szövetkezetek pedig nemcsak gondtalanok, hanem gazdagabbak is. Ahol március­ban, áprilisban már csak ten­gődtek a jószágok — alig vár­ták, hogy a zöldet megfoghas­sák — ott a leghasznosabb má­jusi, júniusi fűvet a kondíció helyreállítására fogyasztják el az állatok. Amikor termelni kellene, akkor a tél végi lerom­lást pótolják. Az ilyen állapotok elkerülé­sének egy orvossága van: bő­ségesen termelni takarmányt. Ne márciusban főjön az elnök fe­je, hanem már most gondol­janak a jövő télre. A gondos­kodásnak sok útja-módja van. Kezdődik a szakszerű legelte­téssel és végződik valamikor késő ősszel a cukorrépaszelet besilózásával. A legeltetés leghelyesebb módja a szakaszos legelőnasz- nálat. Ahol gondatlan, vagy nem hozzáértő a pásztor, ott egyszerre felszabadítják az egész legelőt. A jószág dúskál a fűben, csak a jobb falatokat harapdálja le, a többit letapos­sa. A múlt évekből számos ta­pasztalat van, hogy a szaka­szos legeltetéssel még szénát is tudtak szárítani sok legelő­ről. Ez nem kerül külön költ­ségbe, csak egy kis figyelmes­ség és szakszerű irányítás dol­ga az egész. A lucerna első kaszálása már megtörtént: a késlekedőknél még renden, másoknál petren- cébcn, a gondosabbaknál pe­dig már a szérűn van az első kaszálás gyapja. A jó lucerna még három négy kaszálást ad, a lóhere kaszálása most kö­vetkezik, a rétiszénát pedig majd június első felében vág­ják. Mondhatjuk tehát, hogy a takarmány gyűjtésnek még a kezdetén vagyunk. A takarmánynak nemcsak a mennyisége, de a minősége is igen fontos. Két alapvető szabály van a betakarításnál: Idejében vágni és gyorsan, vesz­teség nélkül beszárítani. Ide­jében a pillangósoknál azt je­lenti, hogy nem helyes a tel­jes virágzást bevárni, sőt egye­sek még a virágzásnak is vé­gén vágják a lucernájukat azzal az indokkal, hogy így több ta­karmányt nyernek. Az lehet hogy holdanként néhány kiló­val több lesz a takarmányuk, de sokkal gyengébb a minőség, fásabb a szár és lesárgulnak, sokszor le is hullanak a leg­értékesebb részek az alsó leve­lek. Leghelyesebb a pillangó­sokat bimbózás idején leka­szálni, a réti szénát pedig a tömeget adó aljfű virágzásá­nak a kezdetén. A minőség nagyrészt a gyors kaszáláson és betakarításon múlik. Ott már nem mondhat­ják, hogy idejében vágták a takarmányt, ahol egy hétig tart a kaszálás. Géppel és em­beri erővel úgy kell felkészülni, hogy minden kaszálást egy-két nap alatt befejezzenek, A szá­rítást is meg lehet gyorsítani, illetve jobbá lehet tenni, ilyen módszerek a Kund-féle rend­sodrás vagy az ágasos szénaszá­rítás. A Tiszavasvári Állami Gazdaság jó példát mutatott a környező termelőszövetkeze­teknek. a kaszálás napjától számított harmadik napon már a lucerna gyűjtéséhez láthat­tak és rögtön be is szállítot­ták a kazlazás helvére. Most utánszáradáson van a lucerna­széna, kisebb boglyákban. A gyors szárítás eredménye, hogy minden levél rajtamaradt a zóldszínűre száradt szénán. A gyors szárítás után a gondos tárolás is egyek módja a ta­karmányalap biztosításának. Sok helyen csak a késő őszi hónapokban gondolnak arra, hogy a takarmánykazlakat be­fedjék szalmával. A veszteség elkerülése végett a bekazlazás- kor vastag szalmarétegre kell rakni a takarmányt és a tete­jére szintén szalmából hajaza- tot kell húzni, hogy védve le­gyen az értékes széna az idő­járás viszontagságaitól. Szénafélét nemcsak a szán­tóföldről, a rétről, hanem töl­tésekről, árokpartról is lehet gyűjteni. Helyesen cseleksze­nek azokban a szövetkezetek­ben, ahol az ilyen szénafélék összegyűjtésével megbízzák a KISZ-fiatalokat, Az őszi ta­karmánykeverék etetése már a végét járja. EJvénült a rozs, most már sok iziket hagy a jószág. Leghelyesebb, ha a meglévő őszi keveréket silóba gyűjtik. Ha bőven van takar­mány és őszi silókukorica a szövetkezetben, ezt a most be- silózott keveréket egy esetle­ges augusztus, szeptember ele­ji aszály esetén — amikor a legelő nem ad semmit a jó­szágnak — fel is lehet bonta­ni és ősszel kukoricaszárból újra tölteni a gödröt. Még mindig vannak lapályos földek, ahol idáig vizes \ volt a talaj, ekével nem tudtak rá­menni vagy kiritkult a lóhere, és most ki akarják szántani. Ezekre a helyekre mindenüvé silókukoricát vessenek, ne sű­rű csalamádét, mert annál ki- fizetőbb takarmány nincs mint a siló és ezt évekig veszteség nélkül lehet tárolni. Most, amikor még az elején vagyunk a takarmány begyűj­tésének, most kell minden le­hetőséget kihasználni, mert a télen már késő lesz gondolkoz­ni. Az ország több húst és tejet vár. ehhez pedig több takarmány kell, de nemcsak a közösben, hanem a háztájiban is. CS. B. I j motorcsóuakot vásárolt a Sóslóg> óyytürdő és Üdülő V'állalal Üjabb örömhírt közölhetünk Sósló kedvelőivel: a napokban két motoros csonako' vásárolt Budapesten a Sóstógyógyfürdő és Üdülő Vállalat, és azokat mát a napokban üzembe is helyezi. Ezen keresztül is több szórakozási le­hetőséget kíván biztosítani a sós­tói vendégeknek. A szövetkezel vezetősége már eddig egész sor önkiszol­gáló es önkiválasztó boltot nyitott meg. A felszabadulási munkaverseny során Fehérgyarmaton nyílt meg a megye má­sodik önkiszolgáló vegyiháztartási boltja. Dorogi. Újítási hónap kezdődik - fluguszius 20-án megrendezik a megyei újítás! Kiállítást Kedden az MSZMP városi bi­zottsága es a szakszervezetek megyei tanácsa újítási anketra hívta meg a nyíregyházi vállala­tok igazgatóit, párt és szakszer­vezeti titkárait, újítási felelőseit. A pártbizottság nevében Kajati Sándor elvtárs mondott rövid beszámolót az üzemek termelé­sének helyzetéről, a verseny si­kereiről és az újítási mozgalom­ról. Felhívta az ankéton részt­vevők figyelmét arra a hibára, hogy még sok helyen külön vá­lasztják az újítási mozgalmat a munkaversenytől és a gazdasági vezetők nem értékelik megfele­lően az újítási mozgalmat. A mun­kaversenyben a sikerek előmoz­dítója és emelője az újítás és ésszerűsítés. Figyelmükbe aján­lotta azt, hogy a VII. pártkong­resszus nyomatékkai feladatul tűzte a műszaki fejlesztést, ami segíti a termelékenység növelé­sét. A munkában támaszkodja­nak jobban az újítókra és a feladatoknak megfelelően készít­sék el mindenütt az újítási fel­adat tervet. Ribóczi Pál, az SZMT újítási bizottságának elnöke az újítási mozgalom problémáiról beszél! az ankéton. Többek közt úgy ér­tékelte a helyzetet, hogy egy ev alatt nőtt az újítási javaslatok száma és az elfogadott és beve­zetett újítási javaslatok népgazda­sági eredménye, de ennek ellenére nem kielégítő a fejlődés. A hi­bát abban látja, hogy lanyhult az újítási . propaganda-munka, nem sikerül megfelelően felkel­teni a dolgozók érdeklődését l j középületeket építenek Olcsvuapúttbun Egy kéttantermes, nevelő-laká­sos iskola és egy nagy kuitúrház építését kezdték meg Olcsva- apati községben. Az ísitola allami beruházásból, a művelődési ház tóként községlejlesztési alapból épül. Igen sok társadalmi mun­kát fordítanak a művelődési ház munkálataira. Már eddig több min 14 ezer forint értékű munkát vageztek a község lakói, az anyagszáilítassal. Terv szerint egy szakember felügyelete mellett a falakat is a község dolgozói eme­lik. A termelőszövetkezet anyag­gal, is hozzájárul az építkezéshez. A művelődési házban nagy és kis­terem, öltözők, olvasó, könyvtár- szoba és moziberendezés is lesz. Mindkét épületet még ez évben szeretnék befejezni, ületve leg­alább tető .alá hozni. uz újítások iránt. Elsősorban az újítási felelősök tehetnek erről. Sok esetben hozzájárul a hi­bához olyan intézkedés, — ami sok vállalatnál tapasztalható. — hogy gyakran cserélik az újítási felelősöket és nem biztosítanak részükre elegendő foglalkozási időt. Azt tapasztalni, hogy a vezető beosztású dolgozók és a műszakiak visszahúzódtak az újitómozgalomtól, mert újításaik elbírálásánál elutasítják őket az­zal, hogy az munkaköri köteles­ségül: volt- Ez a probléma meg­érett arra, hogy a szeptember­ben összeülő országos újítási konferencia foglalkozzon vele. A továbbiakban Ribóczi elvtárs az újítási rendeleteket magyarázta és példákat sorolt fel, hogy hol értelmezik a rendeleteket helye­sen, másutt pedig nem értik, vagy nem is tanulmányozzák. Egyetértettek azzal s javaslat­tal, hogy a vállalatoknál június 1. és július 1. között rendezzék: meg az újítási hónapot. Ennek céljai; az elfekvő es be nem ve­zetett újítási javaslatok megva­lósítása, az újítási javaslatok számszerű növelése az I960, éves újítási feladattervek alapján, az újítási propaganda-munka meg­javítása (ankét rendezés, plaká­tok kitevése, faliújság készíté­se, újítók népszerűsítése stb.) to­vábbá a tapasztalatcserére alkal­mas javaslatok átadása más vál-; lalatoknak. Az ankét résztvevőíj elhatározták, hogy augusztus 20-án Nyíregyházán megrendezik' a vállalatok megyei újítási ki­állítását. A kiállított újításokról katalógust adnak ki­Jutalom a ruhagyár lubiláló munkásának Tíz éve alapították meg Nyír­egyházán a szabósegédek a nyír­egyházi ruhaüzemet. Salamon Mi­hály, az egyik alapító tag nagy utat tett meg azóta a fejlődésben: fokozatosan nagyobb, felelősség­teljesebb beosztást kapott, s már öt éve üzemvezető. Szerény, a dolgozókkal baráti hangon beszélő, szívesen magya­rázó vezető, jo szakember. Több­száz ember tevékenységét vezeti, biztosítja a jó munka előfeltételeit. Nagy gondot fordít a munkások szakmai továbbképzésére: meg­szervezte szakmai oktatásukat. Ha valamelyik varroda jól dolgo­zott, kiemelkedő teljesítményt' nyújtott, nem mulasztja el a sza-j lagvezetöt megdicsérni és a sza-, lag dolgozóinak nótát játszatni » szívküldi műsorban, Jó munkájának elismereaéiü négy éve megkapta a szakms ki­váló dolgozója oklevelet és jel­vényt, s most a könnyűipar ki­váló dolgozója lett. Jutalmat is kapott: a gyár budapesti igazga­tójával Moszkvába megy hat napra, műszaki tapasztalatcse­rére. Tűzoltó szertárat és 2 km járdát építenek Vitkáit Elavult tűzoltó szertára volt a községnek eddig, ahol gondot okozott a felszerelések elhelye­zése. Ezért határozott úgy a köz­ségi tanács, hogy a községfejlesz- itísi alapból elsősorban egy új szertár építésere fordít 60 ezer forintot. A szükséges cement, tég­la, cserép és különböző építő­anyagok már megérkeztek, s ha ,6 ütemben halad majd az épít­kezés, még augusztusban át szeret­nék venni. A lakosság 15 ezer fo­rint értékű társadalmi munkával járul az új tűzoltó szertár felépí­téséhez. E mellett tovább járdásítják a község utcáit. Már 50 mázsa ce­ment meg is érkezett, s 30 má- zs- sódert is megrendeltek a bŐ-! esi Haladás Tsz-től. Ez évben 2 kilométer járdát építenek még Községfejlesztesi alapból és társa­dalmi összefogással. Xtizségfejlesztésböl kuitúrház épül Jándon Szorgalmas, kultúrát szerető emberek laknak Jándon. Nemré­giben arra határozta el magát a tanács a * lakosság véleményét meghallgatva, hogy kultúrházat építenek. Csupán községfejlesz­tési alapból és társadalmi mun­kával kívánják felépíteni a kul- túrotthont Jánd községben, mely­re 275 ezer forintot fordítanak. A szükséges építési anyagok már biztosítva vannak. Ha inegérke- zik az egy hónapja illetékesek­hez elküldött költségvetés, azon­nal munkához is látnak, s az épü­letet év végére szeretnék fel­avatni. A modern épület 36 met er; hosszú lesz, melyben nagy terem, olvasó és könyvtárszoba, -filmve­títő fülke, öltözők és iroda foglal majd helyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom