Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-26 / 123. szám
cé Politechnikai erőpróba — burgonyakapálásból. Aranyosapáti életképek (Levelezőnk írja): A közelmúltban fizették ki Aranyosapátiban Gorzas Józsefnek, a ricsikai erdészet dolgozójának huszonötezer forintos lottónyereményét. Három szelvénnyel játszott, s az egyiken négyes találata volt. Bevallása szerint eddig még igen keveset áldozott ennek a szenvedélynek, s maris el látogatott hozzá a szerencse. ★ Ültetik a dohányt az aranyos- apati Üj Élet Termelőszövetkezetben. Sokan termeltek dohányt eddig is, míg nem léptek be a tsz-be, s most a közös földeken szorgoskodnak. Lár messzirui kell a vizet hordani, mégis sokan a saját hordójukat ajánlották tel erre az időre a tsz-'nek. Menhek á kocsik, viszik a vizet, hordják a palántát, ★ A napokban utolsó óra után so- .akóztak az áranyosapati úttörők. Lólaszó mellett indultak kirándulni a földekre! Két csoportban indultak a burgonyaföldekre —- kolorádó bogarat szedni. Marofka Imre tanár. Verófenyes najjsüté»ben, szemerkélő esőben, vagy n<etszö hideg szélben minden péntek délutánján megjelenik egy zajos, vidám, népes csoport a nyíregyházi Sagvári Termelőszövetkezet területén. Lányok. A Zrínyi Ik»na Gimnázium II. C, osztályának tanulói, Mit keresnek ezek a diákok egy termei öszovetkezei ben ? A választ gyakorlatvezető tanárnőjük, Aszódi Imréna adja meg, aki nyugodtan elvegyülhetne közöttük — diáknan. — Az osztály * * mezőgazdasági szakkört választotta szeptemberben. Azóta járunk ide, a Ságvári Tsz-be. A lányoknak, különösen a városiaknak eleinte igen szokatlan volt. Most mar kedvvel jönnek. Sok erdekes dologgal ismerkedtek meg es töoben vannak, aziit a mezogazdasag iránt különösen nagy érdeklődést mutatna«., A lányok, egymástól elkapva a szol, dicsekednek ismereteikkel s buszkén mutálják * szépén zol- delio nagy mai, amit mar ok vetettek. Nagyon „izgalmasnak” találjak a gepeket, a sertések gondozását, a tehenek tejesét, a csibék b&buseatását. De elcsitul a oseveges zaja, a lányok helyet foglalnak a rögtönzött „tanteremben ”, az árok part- jen, A „tanár” elvtars, Majoros Ferenc, a tsz. agronomusa előszedi vázlatfüzetét, — Kislányok, ma a burgonya- termesztesaei ismerkedünk meg... Az előadás végeztével kezdődül a gyakorlat • a lányok munka után kissé fáradtan, de jókedvűen indulnak hazafelé, üt. A. A „tanteremben . A találékonyabbak a megfordított kapa lemezét használják „íróasztalnak". Uj burgonya a Csemegében A Nyíregyházi Csemege Aru- aazban ma reggelre várják az első uj burgonya szállítmányt a .Cemecsei Állami Gazdaságból. — Mint az állami gazdaságból jelezMintegy naromezer ember dol- Záhonyban a vasúton, — .Többségük a környező községekből jár oda és nehéz fizikai munkát vegez. Meleg ebédet kapnak, A reggelire és vacsorára valót sokan szalonnaval-keny errel tudják le, amit magukkal hoznak, vagy pedig a záhonyi boltokban megvásárolhatnak, Húsárut, zöldségfélét, kenyeret és egyéb élelmiszert tudnak venni az állomás mellett a csemege boltban é _oiJség boltban. De azt szeretne«, ha egy téjesarda is lenne az aiSok szép kirakatot ismerőn!. Mátészalkán^ Az önkiszolgáló boltban, a csemegében s más üzletekben ízlésesen vannak elhelyezve az áruk a kirakat- j-rrv, — Azt hinné az em- íber, hogy az ülaiüzerboít túl tesz mindegyiken, hogy itt van a legnagyobb rend, tisztaság, illat, Kellemetlenül csalódnak azok, «kik ezt gondolják s megtekintik así illatszerben kirakatát. Törött üvegek, por, piszok, pókháló, a üveghalmaz rendezetlen sorokban, összevisszaságban található abban. Micrt a nagy rendetlenség az illatok birodalmában? Talán elveszett a kirakat ablakának kulcsa, s nem tudják kinyitni?! Vagy talán minden nagyobb reklámozás nélkül is nagy forgalmat bonyolít le az üzlet, s vezetője nem tartja fcniusnaK a .kirakat- rendezési:! Mi azt tartjuk: a Ju oornak is kell cégér. Hat m-c ennek az illatszer, üzletnek! Bármilyen meggondolás vezérli az illetékeseket, mi nem tartjuk helyesnek, hogy az egyik légízleseték, az elkövetkező napokban egyre nagyobb mennyiségű korai új burgonyát tudnak biztosítani a nyíregyházi vásárló közönség részére. lomas közelében, ahol tejel, kávét reggelizhetnének. Ilyen bolt nincs Záhonyban. A vasút dolgozol szakszervezetükhöz tordultak a tejcsarda ügy- oen. Azt kérik, hogy a Nepbclt Vailaiat létesítsen az állomás közeiében egy tejcsardát. Kérésükkel egyet lehet érteni. Javasoljuk, nogy a megyei íaiiacs .vei e»«edeimi úszta . a is loglal- kuzzuii ezzel a probléma v. al. stuocn berendezhető kirakat szégyentolt legyen ! b vadjuk: nemcsak a búrnak, Ue az üiat- szei boltnak sem art a cégér! TILTAKOZUNK! — A tisza- ,uk Úttörő Tsz. egész lagSaSa névében a népnevelő kollektíva •ntakozasal fejezi ki, hogy áz Amerikai Lgyesud Államok kormánya durván labbal tiporja a nemzetközi jog szabályait es agresszív kémtevékenységét lulytat a szovjetunió es a szocialista országok bekeszcrcío ncpei ellen. TÚJ JÁRDÁKAT ÉPÍTENÉK meg az idén a kózseglejiesztesi alapból f’ülesden es Kisszekeresen. A fülesaiek több mint ibü ezer turintot fordítanak erre a célra, ebbői hatvan ezer forint értékű a társadalmi munka. Kisszekeresen 47a ezret fordítanak a sozseg epnésere, szépítésére, fó- ,eg járdaépítésre. fl pártcsoportoK segítik a páriépítö niunxáí Lónyán A paitcsoportok egyik fontos teiadata a dolgozok nevelése es a pártepito munka elősegítése. Lónyan Nagy Karoly partcsoportja nagy gonddal foglalkozik a hatáskörébe tartózó partonkivüliekke] s a közelmúltban javasolta a partvezetösegnek, hogy Pocsik Kálmán tsz-tagot erdémesnék tartja a tagjeloltielveteire. A partveze- „toség megvizsgálja jávasiátat es ezután meg több gondot fordítanak Pócsik Kálmán nevelésére, hogy rövidesen méltó legyen a pártba való felvételre. A lenini hármas jelszó — és alkalmazása napjainkban A lenini hármas jelszó sí szerinti érvényesítése támaszkodj a szegény parasztságra. köss szövetséget a középparasztsággal és harcolj a kulákság ellen, — a fiatal szovjet állam körülményei között elengedhetetlen volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a meghatározás örök időre szól, s napjainkban is a régi meghatározásában érvényes és érvényesül. A lenini hármas jelszó — mint elv, a marxizmus—leninizmus szerves része, amely nem dogma, hanem élő valóságként napjainkban is hat és érvényesül, tartalma azonban új vonásokkal gazdagodott és most is döntően befolyásolja a munkás—paraszt szövetséget. Sokan úgy vélik, hogy a lenini hármas jelszó ma is szószerint érvényesül. Ez tévedés. Az utóbbi három évben történt események módosították a jelszó tartalmát. Az -ellenforradalom óta 3 tanítás érvényesítésében három periódust külön- böztetfietünk meg. Az első szakasz 1966. november—decembere*« «*ik, Amikor az egész dolgozó parasztsággal -való szövetség volt a fó cél a munkáshatalom megvédéséért és megszilárdításáért. Vagyis szilárdan támaszkodva a szegény-parasztságra, harcoltunk a középparasztoknak a népi hatalom melle való állításáért, vagy legalábbis semlegesítésükért, s küzdöttünk a népihatalom ellenségei ellen. A szegényparasztságra való támaszkodás és a középparasztok megnyerése, vagy legalábbis semlegesítése mellett nem csak a ku- lákok, hanem a néphatalom minden rendű és rangú ellensége elleni küzdelem is kifejezésre jutott ebben. \ párt és a kormány ezt a célkitűzést számos tényezővel segítették valóra váltani. Megszüntették a dolgozó parasztságot sértő kötelező »beszolgálta- tási rendszert, feloldották a gúzs- bakötő és a termelést fékező szigorú központosított mezőgazdasági tervezést, , kijavították a tsz- fejlesztésben elkövetett hibákat, következetesen érvényes!.ettes az ö»kéntességét, és orvosolták a tagosítási sérelmeket. Ezek az intézkedések az egesz dolgozó parasztságra kedvezően hatottak, erősítették a munkás—paraszt szövetséget, a proletárdiktatúrát. A második szakasz 1957. elejétől 1958. végéig tartott. Ebben az időszakban a mezogazda- sagi termelés egyidejű növelésével előtérbe került a szocializmus alapjainak lerakasa falun, ami a termelőszövetkezetek számszerű lejlcsztését jelenti. A lenini hármas jelszó ebben az időszakban .abban jutott kifejezésre, hogy szilárdan támaszkodtunk a szegénypárasztságra ezen belül főleg a szocialista szektorokban dolgozókra, a termelőszövetkezeti parasztságra, tartós szövetségei. igyekezmnK kötni a közsippa- rasztsággal, s harcoltunk a mezőgazdaság átalakítását fékező minden ellenséges támadás és helytelen, hibás nézet ellen. Már nemcsak a szegényparasztságra való támaszkodás volt a cél, hanem vele együtt a szocialista .ízei.tu:okban dolgozj paia.ctzi_i'j is! Amikor pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése kerül előtérbe nyilvánvaló, hogy a munkásosztály leghubb szövetségese a mezőgazdaság szocialista szektorainak dolgozói. Érvényesült tehát a középparaszt- sóg megnyeréséért végzett meggyőző munka. Nemcsak a kula- kok, hanem minden ellenséges és téves nézet ellen harcoltunk, — akik és amelyek az átszervezést gátolták. A harmadik szakasz 1958 végétől tart. Ebben az időben az a legfontosabb feladata a partnak, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorait viszonylag gyorsan fejlessze a mezőgazdasági termelés egyidejű növelésével. Az volt a fontos, hogy támaszkodva a falu és a város leghaladóbb elemeire, megnyerjük a birtokos kis- és középparasztokat a szövetkezet szamára, Következetesen harcoljunk a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését nehezítő tényező ellen. Már nemcsak a szegéhyparasztságra és a szocialista szektorok, dolgozóira támaszkodva küzdöttünk a kis- és kózépbirtokosok megnyeréséért, hanem ebben a tevékenységben szerepet kaptak a város leghaladóbb rétegei is. Megyénkben sok szép megnyilvánulása volt ennek. A munkások mellett a haladó értelmiségi, és kispolgári rétegek ts kivették részüket eb- ooi a munkából. Ezt segítették a párt és a kormány határozatai. 195«. decemberében az MSZMP Központi Bizottsága natarozatá- oan elemezte a tsz. fejlesztését nehezítő helytelen nézeteket elóí téteteket. Az 1959. márciusi határozat a szövetkezeti mozgalomban bekövetkezett nagyarányú fejlődés után a megszilárdítást tette fo feladattá. Októberben újabb határozat hívta le, a figyelmet a szövetkezetek számszerű tejlesztésének lehetőségeire. Ez ev lebruar 12-en ismét a megszilárdítást helyezd a párt előtérbe. A Kormány in- lézKedései, mint a 3üU4-es rendeletek és az- ezt követó kiegészítő határozatok is jelentősei segítették a számszerű tej lesz test, a megszilárdítást. A tenin hármas jelszót tehat az adót helyzethez igazodva alkotó mó dón érvényesítettük hazánkba! a párt mezőgazdasági politika jaban. Lenin tanítása szerint al kalmazva, tehát nem vált me révvé, élettelenné, hanem a Követelményeknek megfelelően ér vényesült a gyakorlati munka ban, a párt politikájában. [V apjainkban űj értelme nyert a lenini hármas jel szó. Me-gyenkben túlsúlyba ke rült a szocialista szektor. Terű létünk 69 százaléka nagyüzem lett. Ismét a megszilárdítás « legfontosabb feladat. A számsze rú fejlesztésért végzett agitácii is napirenden marad, amig tel A II. Az iüatszerboltnak sem cm a cégér Tejcsdrdát kér Záhony ft
