Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-21 / 119. szám
A Lottó nyerőszámai (3. oldal) ★ Megnyílt a Budapesti Ipari Vásár (3. oldal) tlléf prilstérl*! XVII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Ára 50 fiUér I960. MÁJUS 21, SZÓMBA! R Megyei Építőipari /öliaiat pártszervezetében (3. oldal.) A mcg;c spurija (6. oldal.) Hruscsov elvtárs beszédet mondott a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának berlini nagygyűlésén Berlin, (MTI): Nagy-Berlinben a Werner Seelenbinder-csarnok- ban pénteken délután rendezték meg a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának nagygyűlését. A csarnokot zsúfolásig megtöltő közönség lelkes éljenzése közben vonult be a Berlinben tartózkodó szovjet küldöttség, élén N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével, továbbá a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnöksége, valamint az NDK kormányának és a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának vezetői. A két nemzet himnuszának elhangzása után Erich Correns professzor, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsa elnökségének elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót N. Sz. Hruscsovnak. íme, ismét találkozhatunk önökkel, Németország történetében az első munkás-paraszt állam fővárosának lakosaival — kezdte beszédét N. Sz. Hruscsov. Engedjék meg, hogy a saját nevemben és a kíséretemben lévő elvtársak nevében forró köszönetét mondjak a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és az NDK kormányának azért a meghívásért, hogy Párizsból Moszkvába hazatértünkben ellátogassunk Berlinbe. — A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és az egész szovjet népnek; a nevében forró, testvéri üdvözletemet tolmácsolom Berlin lakosainak és az egész Német Demokratikus Köztársaság lakosainak, akik kitartó, szorgos munkával építik a szocializmust az NDK területén. Külön elismerésemet tolmácsolom Ebert elvtársnak, Berlin főpolgármesterének és Berlin lakosainak azért a rendkívül megható, meleg, szívélyes fogadtatásért, amelyben mindnyájunkat részesítettek itt, Berlinben. — Mindenütt orgonavirág köszöntött bennünket, amerre elhaladtunk. Forró köszönet ezért a szívélyes fogadtatásért. Ebben kifejezését látom a Szovjetunió iránt érzett, forró szeretetnek Látom, hogy forró szeretet nyilvánul meg a mi kommunista pártunk iránt, a mi marxista-kommunista eszméink iránt és a mi népeink iránt, amelyek kemény munkával építik a kommunizmust. — Párizsban létre kellett volna jönnie a kormányfők találkozójának. E találkozót az egész világ reménykedve várta. Az egész világ azt várta, hogy ezen az értekezleten el fogják dönteni a rendkívül fontos kérdéseket és hozzá fognak látni a fő problémák megoldáséhoz. A világ azt remélte, hogy ez az értekezlet a nemzetek békés együttélése elveinek megfelelően fejeződik majd be. — Sajnálatos módon az Egyesült Államok uralkodó köreinek agresszív magatartása miatt az értekezletre nem került sor. Az egész világ tudja ezt, s bárhogy fondorkodjanak is az amerikai diplomaták, hogy másra hárítsák bűnüket, a* igazság mindenképpen győzni fog! — A Szovjetunió nagyon kitartóan, gondosan készült az értekezletre. Semmiféle katonai riadót nem rendeztünk, semmiféle katonai gyakorlatot nem rendeltünk el és semmiféle felderítő katonai repülést nem végeztünk. Mi a leggondosabban és a legőszintébb szándékkal készültünk a konferenciára. A nyugati résztvevők azonban egészen másképp jártak el. Nekik is ugyanezeket a nézeteket kellett volna képviselniük és — habár az értekezletet illetően riadójeleket kaptunk — mégis azt gon- doltyk, hogy a józan ész diadalt arab Azt reméltük, hogy normális feltételek jönnek létre ezen az értekezleten, s ezek elősegítik a bonyolult nemzetközi kérdések megoldását. — Az Egyesült Államokban a felszín alatt bonyolult harc folyt a különböző politikai erők között, s ez súlyos aggodalmat keltett. Önök emlékezni fognak rá, hogy amikor visszatértem az Egyesült Államok-beli utazásom-' ról, mér beszéltem erről. Már akkor sem siettük el a dolgot, hogy bizonyos kérdésekre végleges választ adjunk. Már akkor is élénk figyelemmel kísértük, vajon az Egyesült Államokban a fegyverkezés. a hidegháború, vagy pedig a békés együttélés hívei aratnak-e győzelmet? Már akikor is hangsúlyoztam, hogy az Egyesült Államok elnökének nehezebb a helyzete, mint az enyém. Ami hazánkat illeti, ott a bélés külpolitikánkról egyaránt a párton, a szovjet kormányon, valamint a népen belül is teljesen egységes vélemény uralkodott. Az Egyesült Államokba11 azonban vannak olyan erős és befolyásos körök, amelyek nem akarják a hidegháború megszüntetését. Ezek az elnök közvetlen környezetéhez tartozó körök nyomást gyakorolnak az Egyesült Államok elnökére. — És most már itt van ennek az eredménye. Ahelyett, hogy előmozdították volna a megegyezést a leszerelésben, az atom- kísérletek megszüntetésében, a német békeszerződés megkötésében és ezzel a nyugatberlini kérdés megoldásában, az Egyesült Államok elnökének tudtával katonai felderítő repülőgép tört be hazánkba. — Képzeljék el, elvtársak, közvetlenül az értekezlet előtt, a kormányfők találkozójának előestéjén, amikor úgy gondolhatnék, a legnagyobb elővigyázatra lett volna szükség minden érdekelt fél részéről, nehogy megrendítsék a bizalmat és meghiúsítsák az értekezletet, szinte vezényszóra provokációs, fenyegető beszédek hangzottak el. E beszédekben barátságtalan szavakkal illették a Szovjetuniót és a szocialista országokat. Éles és arcátlan beszédet mondott Her- ter, Dillon és Nixon úr. Világos volt, hogy ezek a szónokok teljesen összhangban vannak egymással. Az Egyesült Államok elnöke sajtóértekezletén csatlakozott hozzájuk, s kijelentette, hogy c beszédek az Egyesült Államok politikáját fejezik ki. A legrosszabb feltevéseink igazolódtak atekintetben, milyen az erők megoszlása az Egyesült Államokban. Mindén amellett szólt, hogy az Egyesült Államok kormánya semmiképpen sem óhajtja a problémák megoldását. Arra törekedett, hogy ne jöjjön létre az értekezlet, sót (Folytatás a 2. oldalon) I békés együttélés gondolata minden zavaré kísérlet ellenére győzni fog Hruscst» elv társ laSáiKozott az i\Ük állami és társadalmi vezetőivel Berlin. (MTI): Csütörtökön este Berlinben, a minisztériumok házában Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke találkozott a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjaival, és póttagjaival, az NDK minisztertanácsának tagjaival, az NDK népi kamarája elnökségének és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsa elnökségének tagjaival. A Walter Ulbricht által megnyitott megbeszélés során — mint az ADN jejenti — az NDK felelős politikai vezetői teljes mértékben egyetértettek N. Sz. Hruscsovnak Párizsban tanúsított következetes magatartásával. Otto Grotewohl miniszterelnök utalt arra, hogy az Egyesült Államok agresszív körei — Eisen- howernek és Nixon alelnöknek tudtával és teljes beleegyezésével — dúrván megszegték azt a Camp David-ben létrejött megállapodást, hogy az összes nemzetközi kérdéseket békésen, tárgyalások útján rendezik. Mint minden agresszor, ők is puszta papírrongynak tekintették ezt a kötelező megállapodást. Az NDK miniszterelnöke nyomatékosan hangsúlyozta, hogy amerikai katonai repülőgépek behatolása a Szovjetunió légiterébe hemcsak kémkedésnek, hanem agresszív cselekedetnek számít, olyan cselekedetnek, amilyen csak háború idején szokásos, durván megsérti a nemzetközi jogot, semmiképpen sem menthető módon beleütközik a nemzetközi kapcsolatokat szabályozó törvényekbe. • Otto Qrotewöhl rámutatott: Eisen, hower Párizsban nem volt hajlandó elítélni a Szovjetunió fölött végrehajtott agresszív repüléseket és ünnepélyesen szavatolni, hogy ilyen agressziós cselekmények többé nem ismétlődnek meg, majd így folytatta: — Ilyen körülmények között, véleményünk szerint, a Hruscsov elvtárs-vezette szovjet küldöttség nem tehetett úgy, mintha semmi sem történt volna . .. Mindenki számára teljesen világos, hogy ilyen körülmények között a tárgyalások teljesen meghamisították volna a cs ácsért ekezLt értelmét. Ha a szovjet küldöttség ilyen körülmények közöli tárgyalt volna, akkor tudatosan félrevezette volna a népeket. Jól ismerjük Hruscsov elvtársat ahhoz, hogy elmondhassuk: ezt nem tehette és sohasem lógja tenni. Grotewohl megjegyezte, nem meglepő az, hogy a bonni kormány és különösen Adenauer, fenntartás nélkül az Egyesült Államok agresszív köreinek oldalára állt. „Adenauer mindenekelőtt azért fél a békeszerződési tárgyalásoktól és a nyugat- berlini probléma békés megoldásától, mert végre akarja hajtani az atomfegyverkezést” — állapította meg Grotewohl miniszterelnök. „Helyeselte é6 helyesli az amerikai agresszív katonai körök provokációját,, mert fél a nemzetek közötti megértéstől, mert ez lehetetlenné tenné számára a CDU karlsruhei kongresz- szusán meghirdetett politikájának megvalósítását, amellyel egész Németországot be akarja vonni a NATO-ba, a 'militaristák uralmát pedig ki akarja terjeszteni egészen az Oderáig. Ez csak előkészítése lenne egy újabb, rr.égnagyobb agresszív kalandnak Lengyelország és Csehszlovákia, végül pedig a Szovjetunió ellen is.” Otto Grotewohl emlékeztetett Hruscsov szavaira, amelyek szerint a militaristák karja nagyon is rövid tterveik megvalósításához, ás hozzátette, hogy a szocialista tábor, s így az NDK minden egyes újabb sikere még jobban megrövidíti a militaristák karját. „Meg kell akadályozni — mondotta a miniszterelnök, — hogy katonai provokációk céljaira visz- szaéljenek a nyugatnémet területekkel. A fegyverkezés beszüntetéséért és az atomhalál ellen indított mozgalmat tehát új erővel tovább kell fejleszteni. Hruscsov miniszterelnök, akit a tanácskozás résztvevői szívélyesen üdvözöltek, köszönetét mondott azért, hogy a szovjet küldöttséget meghívták a Német Demokratikus Köztársaságba. —< Tolmácsolta az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának üdvözletét és szerencsét kívánt a Német Demokratikus Köztársaságnak a szocializmus felépítésében elérendő eredményeikhez. Ismertette azokat az alapölve- ket, amelyek a szovjet küldöttséget párizsi tartózkodása során vezették. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya azonos politikát folytat a beké, a feszültség enyhítése és a nemzetek közötti megértés érdekében. A résztvevők helyeslése közben kifejezte meggyőződését, hogy a béke erői új eredményeket fognak elérpi. „Merre tartunk most?” — vetette fel a kérdést Hruscsov. — Ügy vélem, a béke felé” — mondotta, majd kijelentette, hogy a békés együttélés gondolata minden zavaró kísérlet ellenére győzni fog. Felszólalt ezután Johannes Dieckmann, az 1NDK népi kamarájának elnöke, Lothar Bolz, a Nemzeti Demokrata Párt elnöke, Ernst Goldenbaum, a Demokratikus Parasztpárt elnöke, August Bach, a CDU elnöke, Manfred Gerlach, a Liberális Demokrata Párt főtitkára és Correns professzor, a Nemzeti Front Országos Tanácsának elnöke.. Minden felszólaló nyomatékosan helyeselte a szovjet miniszterelnök párizsi magatartását, amellyel nagy szolgálatot tett a béke ügyének. A felszólalók felháborodásukat nyilvánították amiatt, hogy a Szovjetunió fölött végrehajtott amerikai agresz- sziós repülésekkel megsértették a nemzetközi jogot, és elítélték, hogy az amerikai kormány szabotálta a csúcstalálkozót. Köszönetét mondtak Hruscsovnak, hogy leleplezte az amerikai kormány provpkáló és békét veszélyeztető politikáját;