Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-20 / 118. szám

MAI N A P i. Ó I960, május 30, péntek. Névnap- BERN AT. A NAP ESEMÉNYEI: Százhatvanöt éve, 1795 május 20-án végezték ki Martinovics Ig- naczot és az első köztársasági mozgalom többi vezetőit a bu­dai kaszáló réten (Vérmező). ★ Negyven éve halt meg ifj. Ab rányi Emil költő es 29 eve, 1910 május 20-án Verner Heídettstam Nőbel-díjas svéd költő és író. Ötvenöt évé, 1905 május 30-án született Hedde Zinner Nemzeti­díjas német író és költő. Százhatvanöt évé, 1795 május 20-án Párizsban felkelés tört ki az ellenforradalmi kon vent ellen.' Tizenöt éve, 1945 májns 20-án kezdődött a Magyar Kommunista Párt első országos konferenciája, ár A városi nők szeretik a szép. gondozott hajviseletet. Ezért vi­szont sokan már hajnali 2 óra­kor sorba állnak, a női fodrász ktsz üzletei előtt. Miért nem gondoskodnak az illetékesek ar­ról, hogy * dolgozó nők ne vesztegessék feleslegesen idejü­ket? ★ A NYÍRSZÖLCÍSI vöröskeresz­tes szervezet vezetősége elhatá­rozta, hogy a most épülő orvosi lakás elkészítését társadalmi munkával segítik. Eddig negy­venezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. VASÁRNAP számos vadász gyűlt össze Tiszalökön, hogy el­méleti és gyakorlati képességük­ről számot adjanak. A szóbeli vadászvizsgán szép előmenetelről tanúskodtak. -— Délután ke­rült sör a gyakorlati lövészvizs­gára. Ebben a tiszavasváriak nyerték el az első helyet, míg a nagycserkesziek a második helyre kerültek. Sókat tanultak és jól szórakoztak a tiszanagyfalui va­dászok is, s azzal búcsúztak a négy község puskásai, hogy más­kor is hasznos lenne hasonló ren­dezvényeken részt venni. ★ A KÖZELMÚLTBAN megren­dezett városi népfront küldött- értekezleten elhatározták, hogy a város termelőszövetkezeteit külön­böző előadásokkal, tapasztalatcse- relátogatásokkal is hozzásegítik a terméshozamok növeléséhez. Ezen­kívül elősegítik, hogy minél töb­ben elvégezzék az általános Is­kola nyolc osztályát, és részt ve­gyenek az ezüstkalászos tanfolya­mokon. ★ A VASMEGYERI, tiszanagyfa­lui és timári iskolai vöröskeresz­tes szervezet elhatározta, hogy társadalmi munkában zárt sze­méttárolót készítenek az iskola résiére. Minden iskolába egy hul­ladékgyűjtőt készítenek, amely­nek értéke mintegy 2500 forint. ★ AZ OROSI VÖRÖS CSILLAG TSZ kiszistái szeretik munkahe­lyüket. A vezetőség gondoskodott szórakozási és sportolási lehetősé­geikről: a fiú és leányröplabda- esapatnak és a futballcsapatnak felszerelést biztosított. Ezt a fiata­lok jó munkával hálálják meg. A tsz. központja körül ezer darab fát ültettek el a közelmúltban. Jelentősen fejlesztik az állattenyésztést A csenged járásban a termelő­szövetkezetekben a járási elő­irányzat szerint 100 hole“ szán­tóra ez év végéig 3,7 darab ko­cát kell beállítani. Ezt a térvszá- tíiot a legtöbb szövetkezet meg­emelte: így a járás átlag 3,76 koca száz holdanként. Kishódo­son és Császlóh 5—5 darabot, állítanak be száz holdanként, a szamosangyalosiak 5,3 darabot, az urai Kossuth Tsz-ben pedig 8.3 darabot. Az Urai téeszben a hatszáz holdat sem éri el a szántó, de kocaállományuk 50 darab lesz. A szarvasmarha-, illetve tehén­tartási tervük megvalósítására is hasonlóan jó! törekszenek. A já­rási előirányzat 1G0 holdanként 3.6 darab völt, a szövetkezetek terve pedig 4,7. Szamossályiban 8,9, Szamosbecsen 7, Hermánsze- gen 7,8, Komlódtótfaiun pedig 9.3 darab tehén jut száz hold szántóra. Opera-előadás lesz ma a színházban Ma este 7 órai kezdettel a Mó­ricz Zsigmond Színházban Verdi: Álarcosbál c. operáját mutatja be a Debreceni Csokonai Színház Hankiss Ilona, Oszvald Gyula, Vi­rágos Mihály és mások fellépésé­vel. Vezényel: Rubányi Vilmos. Az előadás az utóbbi évek egyik legsikerültebb ópera-bemuUtójá- nak ígérkezik. Verdi gyönyörű, d.allamos zenéje s a debreceni művészek tehetséges játéka kitű­nő szórakozást jelent a mai be­mutatón. 4i első országos dohányipari újítási kiállítás Nyíregyházán 23-án, hétfőn déli 12 órakor nyit­ja meg ünnepélyesén Balogh Fe­renc elvtárs, az Élelmezésügyi Mi nisztéríum dohányipari igazgatója á Zrínyi utcai kállítási terepiben az első országos dohányipari újí­tási kiállítást. Ezen a kiállításon 120 műszaki fejlesztéssé) kapcso latos újítási anyag kerül twtisula tásra. A kiállításon, anvAv »gvc-h- ként is tapasztalatcsere-ifliegij számos hasznos ismeretre, tapasz­talatra tehetnek szert a helyi vál- li latok szakemberei, újítói. Nyírbátorban szépemlékű ünnepségen búcsúzta., el az iskolától az éretUégiító gimnazisták. MegjeilizáKiiiI a szakmában ííszinte beszélgetés egy jubiláló vilianytelepi munkással A sósótói teraszon szólt a zene, á vidámság szérteömlött a tóparton. A sétányokon, rég látott ismerősöket, színes lég­gömbökét lebegtető pajkos gyer- mékeket és sétáló bóldog szü­lőket sodort az embéráradat. Ott találkoztam össze a Ki­rály családdál. Az ember a villanytelepcn dolgozik. Az ár­vízkárok idején közölt róluk cikket az újság, mikor maguk­hoz fogadták egy árvízsújtotta család gyermekét, amíg a szü­lők kivergődtek a bajból. őrömmel köszöntöttük egy­mást. Az apa büszkén mutat­ta gyermekeit. — Ildiké már ötödikes, Edit- ke pedig elsőssé cseperedett. Elújságolták, hagy új bútort vettek a hímesi családi házuk­ba, s a kertben teremnek már a pár éve elültetett gyümölcs­fák. — Jubilálok! — mondta Ki­rály Gyula, s mindjárt megma­gyarázta; hogy éppen huszon­öt éve dolgozik a villanysze­relő szakmában. Elindultunk sétálva. — öreg melós vagyok már a villanytelepen, — mondta. — Lent kezdtem a nehezénél és most művezető vagyok. Mondta is, az apám, hogy „hej, de meg­nőttetek ti proli-gyerekek!”... Stevarnyik Gyurka se gondolta volna, mikor velem együtt ezt a szakmát választotta, hogy maholnap diplomás lesz, mér­nök! Míg szemünk itta a Sóstó szépségeit, gyönyörködtünk a virágokban, láttuk a távon csó­nakázó fiatalokat, — ez a jubi­láló ember egyre csak az üzem­ről, munkatársairól; Bodnár Jóskáról, a szerelő Kerekes Bandiról és a többiékről sorolt történeteket. Az igazgatót dí­Az Üjfehértólól »£ háza fölé ■ vezető út baloldalán, Érpataktól meglehetősen távol, egy nagy tábla föld túlsó vé­gén tarka embersereg dolgozik. Ilyen messziről nehéz lenne ki­találni, min serénykednék. Ké­sőbb látom, hogy palántáznak. Hiába érem el azonban a be­ültetett tábla szélét, ném tu­dom megállapítani, hogy mit ültethetnek. — Kerezsi János vagyok, az érpataki Alkotmány Tsz agro- nómusa — mutatkozik be az első ember, akivel találkozom. Mindjárt kiderül, hogy még akik ültetik, azok is csak a palántát ismerik és Solanum- nak, magyar nevén madárcsu­csornak mondják. Hallani per­sze többet is hallottak róla, nemcsak annyit, hogy gyógynö­vény, hanem azt is, hogy na­gyon jól fizet, érdemes ter­melni. Bejárjuk a már beültetett te­rületet és közben beszélgetünk. — Mennyi lesz az összes ül­tetés területe? — Három hold. Ma szeret­nénk be is fejezni, legfeljebb egy kevés marad holnapra. Holnap már a dohány ülteté­sét is el akarjuk kezdeni. H0fA7CÍ János alig néhány ltd Ctul hónapja foglalta el helyét a közösben, de már mindent ismer. Nem is jön za­varba, amikor az állattenyész­tésről érdeklődöm. Az egyik zsebéből előhúzott füzet min­dent elárul a sertésekről. 19 süldőt adtak ki háztáji sertésnek, az Állatforgalmi Vál­lalaton keresztül. Háztájiban így összesen 36 koca lesz, a közösben pedig harminc. 207 sertés hizlalására kötött szer­ződést a tsz. Nem nagyok ezek a számok, de ha hozzátesszük, hogy alig 200 hold szántójuk van, mind­járt más a helyzet.) Minden hold szántóra jut egy hízott sértés. Közben elérjük a palántázó- kat. Letelepszünk az uzsonná­zok közé, a csatornapart zöld füvére. Látszik, hogy itt kint, a szabadban mindenkinek jó étvágya van. — így, együtt dolgozik , a három munkacsapat? Nem osztják fel a területet három részre? — érdeklődöm. — Dehogynem. Ennél az ül­tetésnél azonban sokkal jobb együtt; kicsi a terület, körül­ményesebb lenne három felé is locsolni, — válaszolja az agronómus, de a többiek mind­járt ki is egészítik: — Nem­csak három felé osztjuk fel, hanem még a munkacsapato­kon belül is kiosztjuk a tagok között. Hm int látom, vannak itt Mlllllli fiatalabbak és idősebbek is, biztosan nem tud­nak egyformán dolgozni — ho­zom fel a kifogásomat. — Sőt, vannak olyanok is, akiknek tagkönyvük sincs, ha­nem a férjeiknek segítenek. Éppen ezért, felosztás előtt je­lentkeznek, akik többet akar­nak vállalni; ezt figyelembe vesszük — magyarázza a mel­lettem ülő Varga József. — Kik vannak most itt ilyen családtagok? — Itt van mindjárt az én féleségem, ott van a Nyisztor Lászlóé, a háta mögött Szűcs Mihályné, Pécsi József né, — sorolja Varga élvtárs, csak úgy kapásból, akit meglát. Néhány fiatal lány már be­fejezte az evést, nem tudom, hogy keveset esznek-e vagy csak gyorsabban, mint a töb­biek, de már vidáman hancu- roznak. Hiába, meg sem lioty- tyan egy napi ültetés az ilyen fiataloknak. Közben a munka minőségeié és a versenyre te­relődik a szó. — Hivatalos ugyan — mondja a munk&csa- patvezető —• de ha látná ebédkor, hogy az egyik csa­pat többet végzett, mint a má­sik, a lemaradókat erővel sem lehet ebédre bírni, amíg be nem hozzák a lemaradásukat. Belülről fakad itt a verseny szelleme, talán azt sem tud­ják közben, hogy versenyeznek. Még beszélgetünk egy kicsit a munkáról .de egyszer csak valahonnan a túlsó szélről ha­tározottan szól egy fiatal hang­ja, nem várva a munkacsa­pat vezetőre, mintha csak meg akarná erősíteni az előbb el­hangzottakat: — Gyerünk már dolgozni! És erre megmozdul az egész brigád, hogy már most meg­alapozzák az őszi még jobb zá­rást. Igaz, nem lesz könnyű a tavalyit túlszárnyalni. Itt van például a negyedmagával dol­gozó Markovié« Miklós; tavaly hetvenezer forintot vitt haza. Az idén még többet akarnak., . r' d csérle, hogy jól bánik a mun­kásokkal. Aztán Kovács Sán­dor bácsira emlékezeti, aki a szakma fortélyaira megtanítot­ta, és bevezette a műszáki tu­dományokba. Megállunk a hídnál. — Csak egy dolog bánt... — mondta Király Gyurka, s lát­szott rajta, hogy mondaná is a titkát, nem is. Biztatásra az­tán kipattant szivének kapuja és látni engédte, hogy a sok öröm mellett mi van ott be­lül — Mindennel meg vágyók elégedve, nem kívánok jobb beosztást, nagyobb fizetést... Csak egy kicsit nagyobb meg­becsülés kellene... Indult tovább és beszélt. — Hajlottam magamat a ta­nulásban nem számított se éjjel, se ünnepnap a mozgalmi munkában. A szakszervezetben és a pártban sokat végeztem, de nem mindent jól. Nem vá­gyók hiba nélküli embér, de olyan hibám nincs, ami miatt azt érdemeltem volna, hogy most mellőznek, ha szakszer­vezeti. vagy pártmunkától Van szó. Szóltam már miatta, de nem őszinték hozzám. Ha bot­lottam, miért nem segítenek talpra állni?... Jólesne egy kis őszinte beszélgetés á párt- vezetőséggel... Várja, hogy ott, ahol dolgo­zik, ne csak a munkát, á telje­sítményt kérdezzék tőle, hártérh azt is, hogy mi bántja, s hogy hóvá lett á régi Vidámsága?! A Király családdal, a jubi­láló emberrel folytatott beszél­getés után arra gondolák, hogy sókkal inkább szívből jövő lése a nevetés, igazibb a jókedv, a megelégedés és nagyobb ft munkasikér, ha igyekszünk jobban megérteni és segí­teni a munkát végző ember, ha megerősítjük, visszaadjuk az önbizalmukat. Király Gyula esetében is csak jót fog tenni, ha az üzem ve­zetősége ilyen dolgokról is be­szélni fog vele. Azt mondta amikor elköszöntünk egymás­tól, hogy az ötvenéves jubileu­mot is a vállalatnál, munkában szeretné elérni. Nem mindegy, hogy milyen lelkesedéssel fogja tölteni az újabb 25 év munkás napjait. O. A. KELETMAG YARORSZAG \ Magyar Szocialista Munkáspárt Jzaboles-Szatmar megyei Bizottsága ás a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Bálint Lajos. Kiadja: a Keletmagyarország Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas Pál, Szerkesztőség: Nyíregyháza, Sztálin tér 21. Tel: 16-10* 16-11: 16-12. Kiadóhivatal: Nyíregyháza, Zsdánov u. 1. Tel: 30-0«. Kéziratot nem őrzilnlt meg, éa nem adunk vissza.) terjeszti a Magyar Posta. Elóflzes- íetó a helyi oosta hivataloknál ét kézbesítőknél. szabolcs-szatmar megyei Nyomda- pari Vállalat Nyíregyháza; uózsa György u. I* 6 MADÁRCSUCSOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom