Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-24 / 96. szám
Hasznos eredményekkel zárult Fehérgyarmaton lapunk olvasói-levelezői ankétja A Keletmagyarország szerkesztősége szerdán délelőtt olvasói és (levelezői ankétot rendezett Fehérgyarmaton. Az ankéton részt- vettek a párt, a tanács, különböző intézmények, a község kulturális életének képviselői, valamint a községi levelezők. Baráti beszélgetés keretében értékelték lapunk és az olvasók közötti kapcsolatot* hasznos javaslatok hangzottak el, amelyeket az elkövetkezendőkben hasznosítani fogunk. Az ankét érdekessége, hogy a résztvevők elhatározták: még a közeljövőben megalakítják a párt, a tanács és több intézmény bevonásával a Keletmagyarország fehérgyarmati baráti körét. Feladatuknak tűzték ki: átfogó képet adni a járás mindennapi életéről, gyorsan reagálni minden figyelemreméltó eseményre, és állandó kapcsolatot tartani a szerkesztőség tagjaival. Segítségükkel sokoldalúbban tájékoztathatjuk az olvasókat, és többet foglalkozhatunk a kisebb községek életével is. Legközelebb Vásárosnamény- ban, a továbbiakban pedig a többi járási székhelyen is meg-! rendezi szerkesztőségünk az ol- ! vasók és levelezők ankétj át. | A földművelésügyi miniszter reudeleie a burgonyabogár és az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezésről A földművelésügyi miniszter rendeletben szabályozta az amerikai burgonyabogár, illetve az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés tennivalóit. Az amerikai burgonyabogár elleni eredményes védekezés érdekében a termelők kötelesek a burgo- nyaiiltetvcnycn a talajt és a növényzetet a kikeléstől a betakarításig hetenként legalább egyszer gondosan megvizsgálni. ÍAz állami mezőgazdasági nagy- ■üzemekben és termelőszövetkezetitekben a burgonyaültetvény megvizsgálásáról a növénytermesztési ferigádok útján gondoskodnak. A burgonyabogár észlelését haladék- stalanul be kell jelenteni a községi, illetve városi mezőgazdasági szakigazgatási szerveknek. A bnrgonyabogár ellen társadalmi védekezést is kell folytatni. A társadalmi védekezés a kereső szolgálat ellátására, az erőművi védekezésre és az állami segítséggel végzett vegyszeres védekezésben való közreműködésre terjed ki. Aratás, cséplés és más sürgős mezőgazdasági munkák idején a mezőgazdasági dolgozók tehermentesítése érdekében az ellenőrző keresésre önkéntes tanuló-, úttörő- és ifjúsági-brigádokat is igénybe kell venni. Azok a brigádok, amelyek a keresésben jó erdményt értek el, jutalomban részesülnek. A rendelet a továbbiakban az erőművi és vegyszeres védekezés módjáról intézkedik, majd kimondja, hogy a tanácsi szerveknek a hatásos védekezés érdekében határjárásokat kell szervezni. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezést szabályozó rendelet értelmében az erdei-, gyümölcs- és egyéb fák, cserjék, valamint szőlők heti kétszeri vizsgálatára minden községben figyelő és kereső-szolgálatot kell szervezni. A termelő köteles a védekezést a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata által kiadott szak-útmutatókban foglaltak szerint elvégezni. A védekezés elmulasztása esetén a termelő terhére közérdekű védekezést hajtanak végre. A tökdudától a holdrakétáig- Hát igen. ez az út és igen nehéz. A Pé- chyek, Madarassyak és elődeik „oltalmában” Nyírmeggyesen boldogok voltak az emberek. Ezt a „boldogságukat” a tudatlanság fája alatt élvezték évszázadokon át. ítt termőtalajra lelt a babona, az ördöngösség cs ezek édes testvére a vakbuzgóság, mint lelki vigasz sivár életükben. Szórakoztak is az itteni népek; a lopótökduda, mint régi zeneszerszám, már múzeumban van. s emlékeztet... A fentieket Varga Károly, a nyírmeggyes! iskolaigazgató mondotta el. És még ezenkívül sok mindent. Azt, hogy az analfabétizmus nem volt ismeretlen, hogy nemrég még a fiatalok is hittek a rontásban, szemmel verésben. Magam is találkoztam olyan idős emberrel, aki bizonygatta, azt csinál velem álmomban, amit .akar. Vita közben meg is egyeztünk és most közlöm öreg ismerősömmel, hogy igen gyenge lehetett a varázsereje, mert bíz’ nem történt semmi... Ez az öreg paraszt furcsa egy szerzet különben. Elárulta, hogy a babona szerit és igaz előtte, de nem hisz abban, hogy a Holdra rakétát lőttek, de a világ teremtésében sem... így állunk az öre- d£UVai gekkel... De mi van a fiatal generációval? A boszorkányvilágba vetett hitte] táplált középkorú és fiatalabb nemzedék eszmei, szellemi, fordulása igen nehezen induit. Tizenöt esztendővel ezelőtt belecsöppentek egy formálódó új világba, amivel nem is tudtak mit kezdeni hirtelen. Ebben a világban nem volt szükség a rontó szellemek hatalmára, itt az ember maga formálhatta önmagát. De az emelt fővel járó ember mégsem válhatott egyszerre saját órává. Hatalom kellett, hatalom, amely legyőzi a sötétséget. Ez a hatalom: tudós. Tudás, amire eddig „nem volt szükség.” Évekkel ezelőtt szervezték meg Nyírmeggyesen először a dolgozók iskoláját. Lelkes pedagógusok kezdték elhinteni a magot, amely még ekkor. 1953-ban alig talált talajra. Áhítozták már ezek az egyszerű parasztemberek a többet-tudást, azonban szégyenérzetük távoltartotta őket az iskola padjaitól. Majd jöttek a közös összefogás termékenyítő évei, amelyek nyomán fénycsöves világítási! kui- tűrház nőtt ki a földből, utat, villanyhálózatot építettek, for- málgatták a községet. Ciab a közös tevékenységek LCvn oldották apránként a régi bilincseket, s kezdtek harminc—ötven éves emberek is belekóstolni a tudományba. Nem volt könnyű a munkában kérgesedett kezeknek forgatni a ceruzát, nem volt köny- nyű a szellemi megfosztottság homályából előre lépni, s ízel- getni irodalmunk, történelmünk tárházának kincseit, megbirkózni a matematika, fizika, kémia ismeretlen világával. Azonban a forrásként előtörő tudásszomj, az akarat legyőzte az akadályokat. A vizsgákon magabiztosan nyúltak a kezek a tételek után, s felemelő, semmivel meg nem fizethető érzéssel vitték haza bizonyítványaikat. Eddig négy év alatt száznegy- venhárom, húsz és öt ven év közötti nyírmeggyes! ember végezte el a dolgozó^ iskolájában a nyolc általánost. Kezdetben még „kötéllel” kellett húzni az embereket, s most, az utolsó évben három osztály tett ki a tanulók száma. Jövőre, az egyéni gazdaságok gondjainak elvetése után még többet akarnak tanulni. Valnhan igazság az, amit JdlUUail Ez is;ío]a igaz. gatója elmondott. Hosszú az az üt, amelyet a nyírmeggyes! felnőtt lakosság egy része már megtett a múlt homályából ed- dik. hogy a babona sejtelmes világának leple, amely fölöttük lebegett, alaposan elrongyolódott és ezek az emberek szabadon tekinthetnek fel a csillagokra, s nem kételkednek a világmindenség kifürkészhetőségé- ben. Pedig milyen egj’szerű emberek! — Szüleim a Péchy-birtokon cselédeskedtek — emlékezik Szondi Endre. — Négy elemit végeztem, s utána munkára fogtak. Mert kellett... muszáj volt. Ez, ez a „muszáj” vette ki az ő kezéből és sokukéból zsenge gyermekkorukban a könyvet, hogy kenyérkereső szerszámot nyomjon kezébe. S Szondi Endre, felnőtt fejjel, munka közben,' ebédidők ellopott percei alatt birkózott meg a hatalmas feladattal. Azt is 6 mondja el, hogy a téesz pártszervezetének huszonkilenc egyszerű tagja közül tizenhét végezte el eddig a dolgozók iskoláját. SzínimiMési £?,cs Miklós. Vadon Gusztáv és Gyula, Erdei Péter, Szondi Lajos és még többen, arról beszélnek, hogy még nyáron, aratás ideje alatt is eljártak a foglalkozásokra, hogy egy részük egy esztendő alatt két évfolyam tudományával birkózzon meg, mások, hogy utána technikumban tanuljanak tovább. A tavaly végzettek közűi öten iratkoztak mezőgazdasági technikumba. Az ideiek közül négyen vannak. Erdei Péter, aki a téeszben brigádvezető, negyvenegy éves. Tűi a technikumi levelező oktatás felső korhatárán, de így is meg akar birkózni a maga elé tűzött feladattal. Ü ! Ítl5»7„naSy közösséget l*Jufc* formálnak Nyírmeggyes termelőszövetkezeli község dolgozó parasztjai. Feleszméltek és egyre jobban ráébrednek: az életben, az életnek, a munkának bármely posztján az érvényesül, akinek kezében van a tudás hatalma. A tudásé, amely a szántóföldeken is a világűrbe repíti az alkotó embert. Samu András. A PÁRTEGYSÉG VÉDEIMÉ8EN \ dicsekvés nem szép do- ** log. Különösen akkor nem, ha nem igazolják tettek. Beszélhet valaki rendről, fegyelemről és egységről, ha felfordulást látnak a portáján, zsör- tölődést .széthúzást tapasztalnak családjában. De szappan- buborék annak a becsülete is, aki ígéretekben gazdag, tettekben viszont annál szegényebb. Nemcsak az emberekre, egyes személyekre vonatkozik ez. Magukra ismernek azok a pártszervezetek és vezetők is, ahol és akik csak beszélnek arról, hogy „látjátok, milyen pártfegyelem van nálunk, milyen egységesek vagyunk”, s ha viszont megkérdezed valamelyik párttagot, elmondja, hogy bizony intrika, személyeskedés, funkcióért való harc gátolja a pártszervezet politikai, szervezeti és cselekvési egységének megteremtését. / h’ rdemes ezen elgondolkod- ni. Ilyen esetek általában ott következnek be, ahol problémák vannak az eszmei egységgel. Egyesek kihasználják a párttagok politikai képzetlenségét, s az erő álláspontjából az elvileg nem elég szilárd elvtór- sakat befolyásolják. A maguk- vallotta elvek alapján megbontják a pártszervezet egységét. Sajnos nem az említett az egyetlen példa, amely azt mutatja, hogy a pártegység leghitványabb ellenségei - mellett — re- vizionizmus, szektásság — más, olyan emberi gyarlóságból, önteltségből. hatalomvágvból fakadó problémák is felütötték egyes páiiszervezeteinkben a fejüket, amelyekkel szemben korábban már eredményes harcot vívtunk- Ezek, ha átmenetileg is, károkat okoznak és okozhatnál?. Hiszen a pártegység nem olyan fogalom, amelyet ha egyszer többé-kevésbbé megvalósítottunk. örökké megmarad anélkül, hogy azzal állandóan és rendszeresen ne foglalkoznánk. Ügy látszik, egyes helyeken megfeledkeztek erről, s a tapasztalatok azt igazolják, hogy éppen egyes vezető beosztású elvtársak. Ez komoly veszélyekkel jár, hisz az önteltség, az önzés, ha emberi gyarlóságok is. fokozatosan elmérgesednek, s a funkcióért való viaskodás lé- pésről-lépésre frakcióhoz vezethet, s aláássa a pártszervezet egységét. Nem is olyan végen még ez bénította a tiszalöki járásban egyes pártszervezetek munkáját. Hosszú vizsgálódás után jöttek rá az okokra. A iá- rási pártbizottság kiböm”^' ' ülésen foglalkozott a párt“ - séget gyengítő jelenségekkel és határozatot hozott azok felszámolására. A pártszervezeteket pártbizottsági tagokból alakult bizottság vizsgálta meg, s a tapasztalatok alapján sürgősen intézkedtek. így zártak ki egyeseket a Tiszalöki Erőmű párt- szervezetéből és máshonnan, több eivárs pedig pártbüntetésben részesült. A párt eszmei, politikai és szervezeti egységének védelme pártunk fejlődésének, szocialista építő munkánknak alapkérdése. Viszont a párt egységének és cselekvőképességének is elengedhetetlen feltétele a pártélet lenini normáinak szigorú betartása. Kétségtelen, e tekintetben komoly sikereink vannak. De tanúi vagyunk itt-ott káros jelenségeknek is. Tudvalévő, hogy a pártegység alapja mindenekelőtt a párttagság eszmei és politikai egységétől függ. Ennek azonban feltételei is vannak, melyeket pártunk VII- kongresszusán Kádár elvtárs így fogalmazott meg: „.- Azt hiszem az £ legfontosabb, hogy pártunk minden egyes . tagja, a párt vonalának, a párt határozatainak megfelelően járjon el, a párt szellemének és erkölcsének megfelelően éljen és dolgozzék.” ÍV os, így gondolkodnak-e ^ ’ azok az elvtársak, akik egyéni érdekeikért frakciót szerveznek, befolyásolnak embereket, hogy feljebb segítsék őket a ranglétrán? Nem! Ez az elv vezérli-e azokat, akik szavakban egyetértenek bizonyos párthatározatokkal, de az ujjúkat sem mozdítják, ha megvalósításra kerül sor? Nem! Ügy é! és a párterkölcs szellemében dolgozik-e az, aki csak fecseg az igazságról, de tetteivel meghazudtolja saját magát? Nem! Ezek tudatosan vagy akaratlanul rombolják a párt eszmei, politikai és szervezeti egységét. Különösen az új helyzetben adódtak elő problémák a párt egységével kapcsolatban. Ahol ezelőtt három pártszervezet működött, most egy van. S nem egy helyen vetődött fel a kérdés: Kik legyenek a vezetőség tagjai, kit válasszunk párttit- kpnak? Ott, ahol sutba dobták a' szubjektív megítélési elveket, s a párt egységének és erősítésének a politikája vezérelte a gondolatokat, nem történtek hibák. Nyírkércsen viszont most is nézeteltérések vannak. Kis- varsányban hasonlók miatt lazult a pártegység. Ramocsahá- zán, miután kizárták a frakciót szervező, s funkcióra törekvő Bálint Józsefet, s a súlyosabb hibát vétőket megbüntették, megjavult a pártmunka. Az eszmét nemcsak vallani kell, de tenni is kell érte! S hiába van meg egyes pártszervezetekben a politikai egység, ha szervezetileg mit sem tesznek a párt határozatainak végrehajtása érdekében. Nyírjükön, de több helyen is többször előfordul, hogy nem hoznak határozatokat a taggyűléseken. Sok helyen nincs meghatározott pártmunkájuk a kommunistáknak. Márpedig mi nem akármilyen egységnek vagyunk a hívei. Csak az alkotónak, s erről akkor beszélhetünk, ha az a cselekedetekben nyilvánul meg. Pártunkban ismert a szavak és a tettek egysége- Ez általában így is van. De csak akkor válik ez teljessé, ha minden pártszervezet és pártvezétő így él, s aszerint cselekszik. S ezért szükséges hangsúlyozni: a párthoz való tartozás önkéntes. Aki a párt tagja lett, vállalta a demokratikus centralizmus elvén felépülő fegyelmet. S ezért nem engedhető meg az olyan magatartás, mint Nyírjükön Dob- ronvi Józsefé, aki három havi és Nádasdi Tamásnéé, valamint Márton Miklósnéé, akik két-két havi párttagsági díjjal vannak elmaradva. Mihók Lászlót sem illeti dicséret azért, mert nem jár a taggyűlésekre. S miért? Megsértődött, mert Pusztadoboson leváltották az fmsz ügyvezetői beosztásából. íyf í a pártkonsreszus ha-tá1 1 rozatával valljuk: „Ha valaki egyetért a párt politikájával. akkor ért5'”! e*v«t annak egészével és cseleked iák aszerint. „Nincs joga senkinek sem válogatni a neki tetsző és nem tetsző oo-ntok és hpfárr.zatok között. Fenntartás nélkül szolgálták a kommunisták a nárt. a nán ügyét’, s ebt-en a szellemben cselekédienek. A párt politika’, szervezeti és cselekvési egységéért folyó harc állandó feladat, őrizzük, s ne engedjük magunkat befolyásolni különböző hamis elveknek, nézeteknek. S idejében szóljunk a pártszervezet egységét megbontani szándékozó jelenségekről. Csak így járhatunk el kommunistához méltóan a pártegység védelmébenFarkas Kálmán. 4
