Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-18 / 66. szám

Aki a szomszédban is otthon érzi magát

1950 májusában választották meg Tiszaszalkán tsz. elnöknek. Az 1951/52-es tanévben elvégezte az elnökképzőt a Gödöllőt Mezőgazdasági Akadémián. 1955 tavaszán a gépállomáshoz pártol át, előbb mezőgazdász, majd később brigádvezető.

Most itt ül velem szemben a tsz irodában, Danes János, a Vámosatyai Lenin Tsz elnöke. Éppen arról beszélgettünk, hogy került ide, mit talált itt, mi változott azóta, elégedett-e jelenlegi helyzetével?

Elég váratlanul érte tavaly tavasszal a hívás, hogy vállalja el a vámosatyai Lenin Tsz agronó- musi beosztását, de ő nem sokat tétovázott, tudta, hogy rá, mint kommunistára, ott nagy szükség lesz. Csak a feleségével kellett előbb — ahogy ő mosolygósán megjegyezte — egy kis közelharcot vívni. Végeredményben csak a szomszédba kellett átruccanni, a család, — felesége és két lánya — pedig nyugodtan dolgozhat otthon, a Tiszaszalkai Búzakalász Tsz-ben.

A tsz előző évi munkájáról érdeklődöm, — nem mintha nem tudnék semmit, hiszen elég közismertek ezek a régi hibák, — csak úgy kíváncsiságból. Ö még a gépállomáson dolgozott altkor, de nyilván alaposan ismerte a helyzetet, csak éppen nem tartja illő dolognak, hogy most ő elemezze. Alig tudok egy-két dolgot kihúzni belőle.

Egyenlősdiség uralkodott a munkabrigádokon belül. Amíg mindenki kint nem volt reggel, addig nem fogtak hozzá a munkához, nagyon laza volt a munkafegyelem. Az új agronómus még tavasszal szét akarta osztani a munkát tagonként, de nem sikerült, ősszel azonban már így végezték a betakarítást. Ennek ellenére egész évben sok kiesést okozott az egyenlősdi.

Sok baj volt a közös vagyon védelmével is, de ez a helyzet már az elmúlt évben változott.

Nagy volt a hanyagság az állatok gondozásánál is, az állat- tenyésztés nagyüzemi jellegéből bizony nem sok látszott, sokszor még alomszalma sem volt.

Az elmúlt évről már sokkal szívesebben beszél. Egy munkaegységre ugyan csak 25 forint jutott, de nincs mit szégyenkezni miatta, hiszen az „örökséget” kifizették az utolsó fillérig, azzal együtt tíz forinttal emelkedett volna az egy munkaegységre jutó összeg. A nagy változásnak, javulásnak ékes bizonyítéka az is, hogy tavalyi árutermelési tervüket 133 százalékra teljesítették.

Ügy beszél, mintha neki mindehhez vajmi kevés köze lenne, pedig a tagság megbecsüli, szereti és támogatja. Ezt bizonyította a február közepén tartott közgyűlés, amikor egyhangúlag elnöknek válaszották.

Agro>iómu§ból elnök

lelt és ez nagyobb felelősséget jelent, az ő vállán nyugszik a közösség minden gondja-baja. Nemcsak a régi, hanem az új tagok is — az átszervezés során léptek be az egész községből, a másik téeszbe csupán néhány család jelentkezett — az ő vezetésével akarnak még több jövedelemre szert tenni. Ez az ő óhaja is. Ahogy a tervet elemezgeti, azon töpreng, mi hoz nagyobb hasznot. Világosan látja, hogy a legfőbb súlyt az állattenyésztésre és a takarmány termesztésére kell fektetni, mert a táj jellegének ez felel meg leginkább.

Éppen ezért 150 hízott sertésre, 40 marhára kötöttek szerződést, az anyakocák számát 60-ra akarják emelni. Jelenleg összesen 300 sertésük van és 48 fejős tehenük. A takarmányozásról is bőven gondoskodnak. 237 holdon termelnek lóherét és szarvaskerepet, 190 holdon hibridkukoricát, 40 holdon silókukoricát.

Otthonosan mozo« ezek között a számok között, nagyon

szereti a munkáját. Ez derül ki, amikor meglátogatjuk az istállókat, megnézzük az állatokat és közben ismét őrá terelődik a szó. — Nem úgy mggy itt,

mint egy hivatalban, ahova besétál az ember nyolckor és végzi a munkáját. Korán kell itt kelni, nem lehet az órát nézni se reggel, se este. Ahogy a munka megkívánja, úgy dolgozik az ember. De hát egy nagyüzemben így is kell ennek menni. — Mindezt azonban nem a panasz az elegédetlenség mondatja vele, dehogyis elégedetlen ő. Hiszen anyagilag sem járt rosszul, hogy ide jött, de neki sokkal fontosabb a munkája, mert azt a közösség anyagi jólétéért végzi.

Ahogy a szarvasmarhákat nézegetjük, kiderül, hogy mindegyiket ismeri külön-külön, tudja melyik honnan való, hogy fejlődik.

— Ezeknek az állatoknak nem kis részük lesz tervünk valófa- váltásában; ha sikerül, szeretnénk negyedévenként előleget adni, de az év végén is 40 forint körüli munkaegységgel dicsekedni.

Ahogy az ember figyeli, hallgatja, egy pillanatra sem gondolna arra, hogy megbánta, hogy otthagyta régi munkahelyét. Dehogyis bánta, úgy megszerette, hogy el sem lehetne csalni semmivel. G. B.

Díszes kirakatok, kiállítások

w

Április 1. megünneplésére készül Nyíregyháza

Felszabadulásunk tizenötödik ívfordulójára készülődve, a város minden üzeme,, vállalata igyekszik, hogy az eddiginél szebb, ünnepélyesebb külsősége;? között ünnepelje április negyedikét. A munkaverseny mellett a külsőségekkel is érzékeltetni akarják, hogy az eltelt tizenöt év alatt életünk egyre tartalmasabbá vált, egyre gazdagabbak lettünk.

A Nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói is méltóképpen akarnak április negyedikén ünnepelni. Erre a napra a vállalat Zrínyi Ilona utcai negyvenkilences ruházati üzletében felszabadulási kirakatot rendeznek be, ahol a Szabadságszobor mellett helyezik el az eltelt tizenöt év alatt épített megyei létesítmények makettjeit. A vállalat dolgozói ugyanakkor ünnepelnek ezen a napon. Jól végzett munkájuk után ugyanis ekkor kerül sor a nyereségrészesedés kiosztására. Az ünnepi hangulatot a KISZ-szervezet kultúr- csoportjának műsora fogja emelni.

Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban április 4. tiszteletére Felszabadulási Kiállítás nyílik meg. A kiállítás Nyíregyházán lesz, de az egész megye megváltozott életét fogja

K iitdöttválasztó tanácskozást tart as MSZBT

A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége március 23-án, szerdán délelőtt fél tízkor kongresz- szusi küldöttválasztó megyei aktivista tanácskozást rendez a megyei tanács nagytermében. A megnyitót dr. Merényi Oszkár egyetemi tanár, az MSZBT megyei elnöke tartja, majd Májer István, az MSZBT megyei titkára ismerteti az elnökség munkáját. A vita után sor kerül a megyei elnökség újjáválasztására, a gazdasági bizottság tagjainak megválasztására, valamint a Magyar-Szovjet Baráti Társaság áprilisi kongresszusára a küldöttek megválasztására. Ezen a tanácskozáson osztják ki a legszorgalmasabb baráti körvezetőknek és aktivistáknak az MSZBT kitüntetéseit.

tükrözni. Képek, szemléltető táblák és grafikonok segítségével mutatja be a kiállítás az egyes vállalatok, üzemek megalakulását, fejlődését a felszabadulástól napjainkig. Megyénk új létesítményeinek jelentőségéről, fejlődéséről is pontos képet kapnak az említett kiállítás látogatói. A felszabadulási kiállítás Nyíregyháza és a megye községeinek, lakosainak az elmúlt tizenöt év alatt elért változásairól, az élet- színvonal fejlődéséről is számot ad. Ez a kiállítás a szabadság és a békés alkotómunka dokumentuma lesz.

Sok helyen még nem készítették el az április negyediki ünnepségek pontos és végleges tervét. Egy azonban biztos. Minden üzemnél, vállalatnál készülődnek a kultúrcsoportok, a dolgozó«, hogy méltóképpen fogadják az új, szabad élet tizenötödik évfordulóját.

Mérlegzáró közgyűlés a Háziipari Szövetkezeiben

Március 24-én délután 2 órakor tartja 1959. évi mérlegzára közgyűlését a Szabolcs-Szatmár megyei Háziipari és Népi Iparművészeti Termelőszövetkezet. Az összejövetelt a József Attila kultúrház nagytermében rendezik. A beszámolók és a vita előtt kultúrműsorral kedveskednek, majd a vezetőség és ellenőrző bizottság újraválasztására, ezután pedig jutalmazásokra kerül sor.

Sxín*ZaraJöt tanuknak április 4-re a teremi asszonyok

A teremi községi nőtanacs színjátszó csoportja tavaly nagy népszerűségre tett szert a községben és a környéken. Tavaly a Vén bakancsos ps fia a huszár című színdarabbal járták a környező falvakat, Budapestről rendeltek jelmezeket. Az idén április 4-re két rövid darabbal készülnék, az egyik a Bolondos vasárnap című szovjet vígjától?,

melyben a főszereplőt Kakukk Vilmosné háromgyermekes anya alakítja. Rajta kívül szerepelnek; Varga Sándorné, Görög Lászlóné és még többen, s az asszonyok férjei. A színdarabokhoz Debrecenből hoznak ruhákat • és április 4-én a községben lépnek fel, majd Nyírvasvári, Aporljget es más községek közönségét szórakoztatják műsorukkal.

KÖZÖS ÉRDEK

A főmérnök szobájában egy grafikon vonja magára a figyelmet. Ebből megtudható, hogy tíz év alatt közel hatszorosára emelkedett a termelés a nyír- bogdányi üzemben. A munkások mellett elismerésre méltó, derekas munkát végeztek a műszakiak is. Nélkülük szinte elképzelhetetlen a termelés. Terveik, segítségük révén egyre könnyebb, termelékenyebb a munka, gazdaságosabb a termelés, jobb a gyártmány minősége. Az ő munkájuk is úgy gyümölcsöző azonban, ha az üzem előtt álló feladatok megoldását a pártszervezet segítségével igyekeznek megvalósítani. Az elmúlt évtized termelési eredményei azt igazolják: megfelelő a viszony a kommunisták és a műszakiak között. A pártnak a műszaki fejlesztésre, a termelékenység növelésére, a? önköltség csökkentésére, a takarékosságra és még egy sor fontos termelési feladat megvalósítására vonatkozó határozata azonban az eddiginél komolyabb feladatok elé állítja a nyírbogdányiakat is. Nem elégséges a műszaki színvonal minden áron való emelése. Figyelembe kell venni a termelés gazdaságosságát is.

Ha a gazdaságosságot vizsgáljuk az üzemben, megelégedéssel nyugtázhatjuk: A párt- és gazdaságvezetők kezdeményezésére tizenöt - fős műszaki-gazdasági

bizottságot hívtak létre. Feladatául tűzték ki: tegyenek javaslatokat a műszaki színvonal fejlesztésére, az önköltség csökkentésének lehetőségeire. Működjenek közre a normák helyes megállapításában. Segítsenek az anyagtakarékosságban.

Érdemes volt létrehozni a bizottságot. Javaslatukra máris nyolcvanötezer forintos megtakarítást értek el a vazelin gyártásában. A bizottság három tagjának javaslatát újításként fogadták el.

Az említett eredmények ellenére a pártszervezet befolyása nem minden vonatkozásban érvényesül a műszakiak között. Vannak ugyanis nyugtalanító jelenségek, amelyekre fel kell figyelni, és a dolgokat idejében helyes irányba kell terelni. Nem sikerült még elérni, hogy a gazdaságfejlesztő munkát sikeresen kössék össze a műszaki fejlesztéssel. Nem elemzik kielégítően a termelés gazdaságosságát. A termelés műszaki fejlesztését helyezik minden áron előtérbe. Kevésbé érdekli a műszaki dolgozók egy részét, hogy menynyiért valósulnak meg a műszaki fejlesztésre előirányzott tervek. A töltőállomáson például a nyersanyag lefejtéséhez tavaly

negyvenötezer forint értékű gumitömlőt használtak el. Az igazgató szerint ennek az összegnek felét meg lehetett volna takarítani, ha időben és megfelelően elemzik az egy tonna nyersanyag lefejtésére fordított ösz- szeget, s ennek csökkentésére új eljárást honosítanak meg. A gőzgazdálkodás sem kielégítő. Sok gőz „elszökik”, a levegőben használódik el.

1959. utolsó negyedévéhez viszonyítva 11 százalékos emelkedést irányoztak elő 1960-ban a termelékenység növelésénél. Nagyobb önállóságot biztosítottak az üzemvezetőknek, műszakiaknak. A pártvezetőség időközönként tanácskozáson kér véleményt, segítséget a műszakiaktól. A szakszervezet párt- megbízatásként az ellenőrzéssel összefüggő kérdéseket vitatta meg a műszaki vezetőkkel. Hasznosak ezek a rendezvények. Növelik a tervek teljesítéséért érzett felelősséget, közvetlenebbé válik a pártszervezet és a vezető beosztású dolgozók kapcsolata.' Az egyik ilyen értekezleten derült ki az is, miért hanyagolták el egyesek az ellenőrzést. A gépészeti osztály vezetője ugyanis nem tartotta fontosnak ezt, s azt állította:

„Csak akkor tud igazán ellenőrizni, ha kisebb beosztásba helyezik.” Véleménye szerint ellenőrzés csak művezetőkhöz illik, hozzá nem méltó... Eloszlatták kételyeit, s megállapodtak: az egész gyárban fokozzák az ellenőrzést, s ez alól nem húzza ki magát a gépészeti osztály vezetője sem.

A pártszervezet munkája gyümölcsöző a műszakiak között. Korábban baj volt a vízellátással. Kimerültek a kutak.

Össze kellett gyűjteni az elhasznált melegvizet, s azt újra hasznosítani. De hogyan? Hiába fáradozott az igazgató. Végül a pártvezetőséget hívta segítségül. A párttitkár összehívott néhány kommunista és pártgnkívüii műszaki vezetőt, a helyszínen megtekintették a vezetékeket, s azonnal munkához láttak. Két nap alatt szökőkutszerű tüneményben gyönyörködhettek az üzembeliek: összegyűjtik, lehűtik az elhasznált vizet. Hasonlóan küzdötték le a desztillációs ü7 m nehéz'égéit 's. Most a vezetékek, tartályok újra festését tűzték ki célul, műszak utáni munkával. Bíznak benne, hogy sikerül. Segít ennek megvalósításában a jelentős összegű céljutalom is.

Olyan nézetek is vannak az üzemben, hogy „nem sok értelme van, ha a pártvezetőség megvitatja az időszerű kérdéseket a műszakiakkal.” Egyesek a társadalmi munka szervezésére, irányítására szűkítik a

pártszervezet szerepét. Azt tartják, csak kisebb, a napi munka közben felszínre kerülő kérdésekben segíthet a pártszervezet. Az is helyes, ha egy túlmelegített kocsiért helyben és.

azonnal megbírálják a hanyag munkást, s a gőzzel vrjó takarékosságra figyelmeztetik, nem lehet nélkülözni azonban az

egész üzemet érintő legfontosabb műszaki, gazdasági kérdésekben a pártszervezet véleményét. Időszerű lenne például megvitatni, hogy az anyaghiány miatt előállított nyolcezer vago- nos elmaradást hogyan lehet pótolni, ha több anyagot kapnak? Sok tennivaló vár megoldásra a második negyedéves megemelt terv valóraváltásáért is. Megfelelő összhangot kell teremteni a különböző üzemrészek között. Érdemes megvizsgálni az anyag- szállítással kapcsolatos kérdéseket is. Mindezt azért, hogy ne érje váratlan meglepetés a műszakiakat, a párt- és gazdaságvezetőket a közelgő nagy feladatok alkalmával. Közös érdek, hogy a párt- és műszaki vezetők, kommunisták és pár- tonkívüli szakemberek segítsék egymást Napp Tibor.

2