Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-17 / 65. szám

MAI NAPlÓ — A posta, már megint a posta...- *ío, nem a postára, csupán annak egy-ket nyíregyházi alkal­mazottjára panaszkodom »pénz­es levélfelvevők), akik azt hiszik — s ezt nem egyszer éreztetik is —, hogy a közönség van értük... gyermekhintát készíte­nek SÖSTÖRA a Kisvárdai Gép­állomás dolgozói. Április 10-re már leszállítják a város kedvelt kiránduló helyére a társadalmi munkában vállalt négyüléses hin­tát, ★ OR VOS ETIKAI BIZOTTSÁGI ÉRTEKEZLETET rendeznek ma Nyíregyházán. A napirendi pon­tok között igen fontos kérdés is szerepel: az orvosi magatartás problémái megyénkben. ★ Önkiszolgáló és önki- választó ÜZLETEKET építe­nek Szabolcs-Szatmár megyében 1960-ban. Mintegy harminc ilyen boltot létesítenek a földműves­szövetkezetek, Elsősorban a vásá- rosnaményi, fehégyarmati és csengeri járásokban. Most foly­nak az építkezéssel kapcsolatos tárgyalások. ★ nyíregyházán, az álla­mi KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLA­LAT üzletében már kapni lehet Mikszáth Kálmán összes müvei­nek XV. kötetét. A könyvesbolt kéri az érdeklődőket: egészítsék ki a kötettel az eddig megjelent sorozatot. ★ IRODALMI DÉLUTÁN NAGY- KÁLLÓBAN. Március 20-án dél­után 4 órai kezdettel irodalmi délutánt és írók-olvasók találko­zóját rendez a Nagykállói Járási Könyvtár. Timár Máté író és Szúts László költő találkozik az olvasókkal, • A színvonalasnak ígérkező ankét iránt máris nagy az érdeklődés. ★ A SZOVJETUNIÓBA UTAZÓ SZABOLCSI termelőszövetkezeti parasztok tegnap délelőtt a TIT klubhelyiségében beszélték meg az utazás részletes programját. Ma az üzemi dolgozók találkoz­nak moszkvai útjuk előtt. ★ CUKRÁSZDÁT ÉPÍTENEK KÓTAJBAN. A földművesszövet­kezet egy régi épületben építi meg a falu dolgozói számára az új szórakozóhelyet, amely létesí­tésére a falu lakói társadalmi munkát is vállalnak. ★ TOMBOLÁVAL EGYBEKÖ­TÖTT szülői értekezletet tartot­tak szombaton a Nyírtass» Általá­nos Iskolában. Á tanulók szülei csaknem teljes számmal megje­lentek és Bárdi István, valamint Demeter Lászióné pedagógusok | által betanított jelenetekben, népi ! táncokban gyönyörködtek, majd hosszasan beszélgettek a neve­lőkkel. ♦ HANGVERSENY VOLT BUJON vasárnap este. A Nyíregyházi Jó­zsef Attila Művelődési Ház kis­együttese látogatott el a községbe és zsúfolt ház előtt mutatkozott be könnyű és komoly zenével. Ének­számokkal Ági Gézáné és Molnár Sándor működött közre. Az elő­adást nagy tetszéssel fogadták a megjelentek. ★ HA A FÖLD FAGYA KIEN­GED, zárt telepítésű gyümölcsöst alakítanak ki az eddigi szétszór­tak helyett a nagydobosi termelő­szövetkezeti tagok. Mintegy 65 holdas területen egységesíti’ 3yü- mölcsösüket a nagydobosiak. Eseménynaptár I960, március 17., csütörtök Névnap: Gertrud Fénye» Adolf Tizenöt évvel ezelőtt húnyt el Fényes Adolf, nagy magyar fes­tőművész. Pletyka című festmé­nyével tűnt fel, azután a szegény emberek életéből vett realista ké­peivel alapozta meg még jobban hírnevét, (özvegy, Miért éltek, Napszámos.) Fejlődése további során román- tikus mesehangú képei egészen leegyszerűsödnek. Művészetének másik szakaszát a finom hangu­latú szolnokvidéki tájképei je­lentik. Eredeti, komolyhangú művésze­tével legelső mestereink soréba emelkedik. őzejp-íoí.L taitiwt köszöntünk Lengyelország tegnap — és ma Lengyelország a második vi­lágháború előtt fejletlen, a nagy kapitalista országoktól füg­gő állam volt. az ország gazda­sági össztőkéjének több mint fe­lét külföldi monopóliumok ural­ták. Félmillió munkanélküli, mezőgazdasági túlnépesedés súj­totta ezt az országot és a kis- parcellák a földterületnek csupán a 15 százalékát jelentették. A nagybirtokok több, mint a meg­művelhető föld felét mondhat­ták magukénak és a falusi la­kosság 70 . százaléka szegénypa- rasztokhól állt így nézett ki a 'egnap. A má­sodik világháború alatt óira sú­lyos megrázkódtatást élt ál a lengyel nép, az európai népi de­mokratikus országok közül a legtöbbet szenvedett Lengyelor­szág. Hatmillió lakos pusztult el a fasizmus mérhetetlen gazsága következtében és több mint más- félmillióan váltak murHráképte­lenné. Az ipari épületek 35 szá­zaléka, az erőművek 52 száza­léka és a gyárak berendezései­nek, gépparkjának közel fele üdülő-paradicsoma. Évente sok ezer népi demokratikus és nyu­gati országbeli keresi fel Len­gyelország festői tájait, a hegye­Négy év alatt fiat évi rnirrna i A közeljövőben megépülő nagyteljesítményű makettje. gdanski vízierőmű Bandi bácsi az utoFa simításokat végzi kedvenc gépén. (Foto: Győri.) L956-ban kapta O. Nagy And­rás, a Tiszavasvári Gépállomás köztiszteletben álló traktorosa ezt a hatalmas,' vezetőkabinos, lánc­talpas traktort. Nehezen vált meg régi, megszokott G—35-ösé- től és még nehezebben barátko­zott meg ezzel a nagyszerű gép­pel. Most mór azonban- sajátjá­nak tekinti. Nem ült még ezen senki, rajta kívül. Büszkén ma- gaslik ki a többi traktorok kö­zött, de a traktorosok megbecsü­lését nem azzal vívta ki, hogy „egy fejjel” kimagaslik, . hanem azzal, hogy négy év alatt hat évi normát végzett el a munkaver­senyben. Természetesén, ebben az eredményben Bandi bácsinak van a legnagyobb érdeme. Kimagasló eredményt ért el az üzemanyag takarékosságban is, ezenkívül nagyobb javításra meg sohasem szorult a gép. Most azt várják Ó. Nagy And­rástól, hogy az idén minden ed­digi eredményét túlszárnyalja. Ahogy ismerik a dolgozók, rajta nem is fog múlni. A pártszerve­zet sokat foglalkozik a munka­versennyel és szeretnék, ha legalább egy brigád dicsekedhető ne majd a „szocialista munkabri­gád” kitüntető címmel. A kiszisták sem akarnak lema­radni. ók az ifjú traktorosok ver­senyét rendezik meg. Több mint *záz ki vdlo dolgoz tízezer i or int jutalom !\ugy ünnepség lesx u mélyépítőknél pusztult el. A proletárdiktatúra győzelmével indult el Lengyel- ország is az ország újjáépítése, a tervgazdálkodás és a nagyará­nyú iparosítás útján. Az ipar részesedése a nemzeti jövede­lemből ma már jóval túlhalad­ta a mezőgazdaságét, a nehéz- és könnyűipar termelése óriási, ug­rásszerű fejlődést mutat. Ez az ország nemcsak, hogy helyrehoz­ta, hanem nagy mértékben szár­nyalta tű] a háború előtti évek termelési mutatóit. Feketeszén termelésben a Szovjetunió után a második. világviszonylatban pedig a hatodik helyen áll Len­gyelország és az USA után a világ második szén exportőre. Jelentős a barnaszén termelés, a kőolaj, az aluminium, az ólom, a réz és a horganytermeiés is. A lengyel gépipar kitűnő szer­számgépeket, teherkocsit, a ná­lunk is ismert és jól bevált Warsava személygépkocsit, trak­tort, tehervagont, személyvagont és gőzmozdonyt állít elő, de nagy ütemben folyik a' motorkerék­pár, kerékpár, varrógép, rádió es televízió vevőkészülék gyártá­sa is. A lengyel Tatra a külföldiek két, a tengerpartot és piheni ki fáradalmait. Lengyelország ma nagy Ünnep­Versenyre készülnek a mű- korcsolyázók, re készül, most ünnepli az or­szág ezer éves fennállását, őszin­te örömmel köszöntjük szocialis­ta barátunk, a lengyel nép si­kereit ebbő) az alkalomból én boldog életet kívánunk a testvén Lengyelország dolgozóinak. (k).i Nagyszabású sorozat indult hazánk kultúrnövényeiről Csép Sárdorné kultúrfelelős tá­jékoztatása szerint a 6. számú Mélyépítő Vállalatnál április má­sodikén este tartják meg az áp­rilis 4-i ünnepséget. A vállalat vidéki munkahelyeiről is meg­hívják a dolgozókat családostól. A kultúrtermet erre az alkalom­ra szépen fellobogózzák, feldí­szítik. A felszabadulás 15. évfor­dulóját köszöntő vers után ün­nepi beszéd következik, aztán még egy szavalat. Már estén­ként tartják a szereppróbákat, próbál a tánccsoport és a zene­kar, hogy kitűnő, vidám műsorral szórakoztassák majd az ünnep­ség résztvevőit. Ügy hírlik, hogy több mint száz dolgozó kapja meg az ünnepségen a kiváló dol­gozó jelvényt és oklevelet, több tízezer forint pénzjutalmat osz­tanak ki a jól dolgozóknak. Ab­ban is reménykednek, hogy ek­kor ünnepelhetik az élüzem cím elnyerését, amire komoly esé­lyük van. A 'műsert vacsora követi és reggel ötig tartó tánc- mulatság zárja be az ünnepséget. Most kerültek ki a sajtó alól a Magyarország Kultúrflórája c. gyűjteményes munka első fü­zetei. A több mint száz elmé­leti és gyakorlati szakember köz­reműködésével készülő, tíz kö­tetre, ezen belül mintegy 150 füzetre tervezett mű nemzetkö­zi viszonylatban is ritkaság- számba menő vállalkozás melyből kilenc kötet a hazánk­ban termesztett csaknem 200 kutúrnövényt, azaz azokat a nö­vényeket hivatott tudományos igénnyel ismertetni, amelyek mindennapi életünk egziszten­ciális alapanyagait adják, élel­mezésünk, ruházkodásunk gyógyszereink stb. alapanyagait szolgáltatják. A munka mind­azt a részletes növénytani tud­nivalót felöleli, amire a műveit, mezőgazdaságunk fejlesztését szem előtt tartó növénytermesz­tő szakembernek, oktatónak, nö- vénynemesítőnek és az egyes növényekkel behatóan foglal­kozni kívánó kutatónak szüksé­ge lehet. A sorozat minden egyes füze­mellett a munka tizedik köte­teként, de a többinél nagyobb példányszámban, igen széleskö­rű érdeklődésre számottartó szí­nes atlasz is megjelenik a nyár folyamán. E kötet valamennyi tárgyalt növényről, különböző fejlődési állapotukról és jellem­ző részeikről eredeti festmények nyomán készült szakszerű, mű­vészi kivitelű, több színű ábrá­kat foglal majd magában, min­degyiket nagyméretű offset nyomású táblán, melyek ilyen formában kitűnő oktatási szem­léltető eszközt fognak jelenteni. E táblagyűjteményhez tájékoz­tató füzet fog járulni, mely tö­mör tájékoztatást nyújt minden egyes ábrázolt növényfaj leglé­nyegesebb tudnivalóiról. A nagyszabású munka, mely­nek főszerkesztői Erdei Ferenc és Jávorka Sándor akadémiku­sok, szerkesztője pedik Máté Imre, az Akadémia levelező tag­ja, az Akadémiai Kiadó gondo­zásában kerül közzétételre. A mű színes atlaszának - táblád rs.-inodv Vera rajzolta. JKÍEKjIE tt MjNYÍMISZH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom