Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-16 / 64. szám
! TOT U D N I ; Előleg, lesár a bablermeiőknek Erőnk és tudásunk let*jurát adjuk ax 1960. évi tervek valóra váltásáhox lif egyénk szövetkezeti moz- galrna sok szép sikert ért már el több, mint 10. éves fennállása óta. Sokszor csaknem a semmiből teremtett meg máról- holnapra egy-egy új boltot, raktárt, hizlaldát, vagy más épületet, hogy a pártunktól és államunktól' kapott feladatokat maradéktalanul megoldja. S ezzel méltón járuljon hozzá az or- szágópítő nagy munkához. Nem kell korábbi esztendők poros aktái között lapozgatnunk, csak az 1959. évre tekintsünk vissza, hogy még jobban megértsük a mozgalomban rejlő hatalmas erőt. A szövetkezetek az éves tervet teljesítették, »őt túlszárnyalták. Például a kiskereskedelmi áruforgalmi előirányzatot 104,3 százalékra váltották valóra, s közel 8 millió forintot takarítottak meg a költségek csökkentésével. Az igaz, hogy a túlfeszített tervnek tartott előirányzat teljesítése főleg azért vált lehetővé, mert a zömében paraszti munkát végző tagság minden erejével törekedett magasabb terméshozamot elérni és megtermelt árujuk zömét szövetkezeteinknek adták át, s a kapott pénz nagyrészét azok üzleteiben költötték el. Ugyanakkor — a választott vezetőséggel egyetemben — izemmel kísérték szövetkezetük életét, s nemcsak megalkották véleményüket, hanem azt időben is közölték azok vezetőivel. Különben élő példái ennek a most folyó gyűlések, ahol a vezetőségek beszámolnak a szövetkezetek múlt évi működéséről, s a tagság megvitatva azt, nemcsak véleményét mondja el, hanem kész okos, jó javaslatokat tenni a további teendőkre is. Mindez nem csorbítja a szövetkezeti dolgozók érdemeit. Sőt csak növeli tekintélyüket, mert amellett szól, hogy a kongresszusi versenyben a tagsággal és a vezetőséggel együtt törekedtek a te'rvek túlteljesítésére, a közös vagyon megvédésére és gyarapítására, hogy még jobban kiérdemeljék a tagság bizalmát. A z 1960. évi feladatok sem kisebbek a múlt esztendeinél. Sőt nagyobbak! A felszabadulásunk 15. évfordulója esztendejének még szebb gyümölcsöket kell teremtenie az 1959 évinél a tagok, a választott vezetőség és a dolgozók közös erőfeszítései által. Természetesen a szövetkezetek ezután is elsősorban' a termelést segítsék elő, mint a paraszti jövedelem legfontosabb forrását Többek közt igyekezzenek teljesíteni a bab, gyógynövény, és más termelési szerződések megkötése után a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítását segítsék, támogassák a terméshozamok emelését, hiszen csak ekkor növelhetik cr-szágo- san például a burgonyádéi vásárlást 5,6, a baromfi-tojás felvásárlását 4,8 és a tPlies exportot pedig 2,7 százalékkal. A régi és az új termelőszövetkezetek joggal igénylik a szövetkezeti szervek — köztük a MÉK Központ és a MEZÖ- SZÖV — termelési segítségét. A testvér szövetkezetek arra számítanak, hogy szövetkezeti szerveink nemcsak tanácsaikkal, hanem az áruellátással és a rendelkezésükre álló egyéb «szközökkel is minden támogatást megadnak termelési és értékesítési terveik megvalósításához. Azon lesznek, hogy a tsz-ek gazdag termést takarítsanak be, hiszen azok eredménye kihat a szövetkezetek további politikai és gazdasági megszilárdulására is. ■ A szövetkezetek ezek mellett nem feledkezhetnek meg a még egyénileg dolgozó paraszt tagjaikról sem! Naponként segíteniük kell azok termelési törek- . véseit, Jószándékú élniakarásu- kat. A kiskereskedelem fejlesz- tése szintén egyik legfontosabb feladata szövetkezeti mozgalmunknak. Ezért azon kell lenniük, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a tsz-pa- rasztság növekvő igényeinek kielégítésére és minél kevesebb panasz hangozzék el az egyénileg gazdálkodók részéről is. Viszont mindezt csak úgy oldhatják meg, ha az irányító szervekkel egyetemben széleskörű piackutatást végeznek és a feltárt kívánságokat időben kielégítik. E nagy munka velejárójának kell lennie a kereskedelem kulturáltsága emelésének! S ezért a még korszerűtlen üzleteket rendbe kell hozniuk a nyár . közepéig. A mozgóbolthálózat kiépítése pedig élő valóság legyen! Szövetkezeteink vendéglátóipari egységeikkel elsősorban a lakosság igényei kielégítésének érdekében törődjenek. Tehát a valódi vendéglátást helyezzék előtérbe, mellyel vele jár az étkeztetés szélesebbkörű kifejlesztése, és a cukrászati sütemények tömeges kínálása, eladása. Ha ezt megvalósítják, akkor még jövedelmezőbb lesz a vendéglátóipar. A kisegítő ipari üzemegységek szerepét szintén növeli a szövetkezetekre háruló ellátási feladat. Megyénkben különösen nagy jelentősége van a szikvíz és az üdítőital termelés fokozásának, illetve mielőbbi meghoA jóminőségű magyar babnak megvannak a hagyományos külföldi piacai. A belföldi szükségletben is érezhető az emelkedés. Azonban, hogy a fokozott belföldi keresletet e fontos élelmezési cikkből ki ’ 'djuk elégíteni s emellett külioidi piacainkat is megtarthassuk, útját kell állnunk a babtermelésben mutatkozó csökkenésnek. Sőt, termelési területét és főleg hozamát évről- évre növelnünk kell. Sajnos, az utóbbi esztendők kedvezőtlen időjárása miatt a habtermelés mennyiségi hozama alacsony volt, s a felvásárlási árak sem ösztönözték a termelőket. a vetésterület és a termésátlag emelésére. Viszont ez már a múlté. Az 1960. évi termésű étkezési babok ára mázsánként 60—80 forinttal emelkedett. fis a kedvező feltételek mellett — a tájjellegnek leginkább megfelelő babfajta — holdanként 8— 12 mázsás átlagtermést is hozhat. Tehát a jó ár, a terméshozam és az értékesítési szerződésben biztosított anyagi előnyök el kell hogy oszlassák a bab termelésétől hú- , zódó tsz-ek bizalmatlanságát. I A téeszeknek nem okozhat gön- ! dot a bab megművelése sem. Hiszen módjukban van, hogy a tsz tagok közt művelésre felosztott kukoricaföldekben köztesként megtermelhessék. Természetesen ebben érdekeltté kell tenni a tsz- tagokat is. Hogy miként? Például úgy, hogy no« tálának. S ahol a szükség megkívánja: állítsák üzembe a korábban bezárt péküzemeket a minőségi kenyérellátás biztosításira. A z áruforgalmi és termelési tervek teljesítése teljes égésiébe» még nem jelenti azt, hogy s szövetkezeti szervek életképesen, hasznosan dolgoznak a nagy közösség javára és saját gyarapodásuk érdekében. Ezért — a múlt esztendő nyomdokain haladva — tovább kell javítaniuk költséggazdálkodásukat, és biztosítaniuk keli nyereség! tervük teljesítését. A szövetkezeti dolgozók már megtették erre a kezdőlépést. Közei 700 ezer forint költség megtakarítását vállalták — az áruforgalmi és jövedelmezőségi terveik túlteljesítése mellett. A választott vezetőség és a szövetkezei tagság szinten mind nagyobb részt kíván vállalni szövetkezetei ez évi feladatainak megoldásából. Jó példája ennek a rakamazi szövetkezet. Gyűlésükön a féléves részjegyelőirányzatukat 5 ezer forinttal megemelték és április 4 tiszteletére vállalták annak mielőbbi befizetését. Az 1960-as esztendőben a szövetkezeteknek mégjobban össze kell forrniuk tagjaikkal, díszekbe belépett tagok különösen j magukénak érzik szövetkezetüket, s érdeklődésük, segíteni akarásuk helyes igénybevételével hatalmas lépéssel juthatnak előre. S így válik igazán valóra az a célkitűzés, hogy a szövetkezetek a tagjaiké! Mindez pedig megteremti annak feltételét, hogy a szövetkezetek teljesmértékben kivegyék részüket az 5 éves terv alapjainak megteremtéséből és eleget tegyenek az Országos Földművesszövetkezeti Tanács február hónapban kiadott felhívásának. a téesz-ek a köztesként vetett babmennyiség felét, vagy kétharmadát adják át a tagoknak. S akkor azok lelkiismereti kérdést csinálnak nemcsak a bab. hanem a kukorica jó megkapálásából is. Mert ha a szükség úgy kívánja, még családtagjaikat is bevonják a munkába. A bab értékesítésére meg különösen nem kell nagy gondot fordítaniuk. A föidművesszövetkeze- tek mindenkor és mindenütt helyben átveszik s nemcsak a téeszeket, hanem az egyéni termelőket is megktmeúk a felesleges ide-oda utazgatásoktól. A szövetkezetek megbízottai ismét felkeresik a téeszeket — sőt az egyéni termelőket és a téesz- tagokat is — és megbeszélik az étkezési bab értékesítési szerződéskötését. Szóváteszik, hogy a szerződés biztosítja — a megállapított felvásárlási áron kívül — a mázsánkénti 20 forintos felárat. S ha a téesz legalább 20 mázsát szállít be, további mázsánkénti 2» forint nagyüzemi felárat kap. A téeszek a szerződés alapján vetőmagot is kaphatnak kedvezményes áron. Az MNB-töl pedig mázsánként 100 forint kamatmentes hitelt. Ez utóbbi kedvezményt az egyéni termelők és a téesz-tagok is megkaphatják a szerződést kötő fmsz-től. Ha a szükség úgy hozza, a téeszek részére a bab szállításához kölcsön mentes zsákokat biztosítanak, a vasúthoz való kiszállítás esetér megkapják a tengely-fuvardíjat és a vagonberakás költségeit is. Tehát a szövetkezeti szervei minden támogatást megadnak a téeszeknek, azok tagjainak- és az egyéni gazdálkodóknak a szerződéses babtermcléshez. Rajtuk múlik, hogy ezeket a kedvezményeket igénybevegyék és gyarapodásukra felhasználják; Emelkedik a takarékszövetkezetek részjeqyértéke és betétállománya Tizenhét takarékszövetkezet működik megyénkben. A falusi dolgozók „bankjai” gondosan őrzik a tagok forintjait. Meg is becsülik érte, mert csak a múlt hónapban mintegy tizenháromezer forint értékű részjegyet váltottak és közel kétszázhúszezer forintot fizettek be megőrzésre, kamatozásra. A takarékszövetkezetek nemcsak betéteket fogadnak el tagjaiktól és a kívülálló dolgozóktól, a megbízhatóknak kölcsönt is folyósítanak. Jelenleg mintegy kétmillió hatszázhúszezer forint hitellel segítik a téesz tagokat és egyéni gazdákat. A legtöbbjük lakásépítésre és berendezésre, jószág, motorkerékpár és más eszközök vásárlására vette igénybe a kölcsönt. S néhány kölcsönző kivételével a vállalt időre visz- sza is fizetik a hitelt. velése, s az általuk jegyzett részjegyek mielőbbi befizettetése. A régi tagok pedig újabb részjegyet jegyezhetnek szövetkezetüknél. Hiszen érdemes a rakamazi szövetkezet tagjának lenni, mert amellett, hogy gondoskodik két község áruellátásáról, a felesleges termékek felvásárlásáról és más feladatok megoldásáról, — az 1959 évi több mint egymillió forintos tisztanyereségből 103 ezer forintot fizet visz- sza a tagoknak részesedés címén. I A küldöttgyűlésen Pék Frigyes | igazgatósági tag is hozzászólt a j vitához. Elmondta: neki a sző- j vetkezeti tagság számának emelése és a saját erő növelése már a korábbi években is szívügye volt. 1959. évben tíz dolgozó társát győzte meg a belépésről és 500 forint értékű részjegyet fizettetett be. Az idén sem akar utolsó lenni. Ezért április 4 tiszteletére vállalta, hogy a nagy évforduló megünnepléséig 2 új tagot szervez be és 150 forint értékű részjegyet váltat. Javasolta a küldöttgyűlésnek azt is, hogy a tízezer forint félévi részjegyelőirányzatukat emeljék fel legalább 5 ezer forinttal. S a szövetkezeti dolgozókkal közösen biztosítsák annak teljesítését. A küldöttek — a rakamaziak és a tiszanagy falu iák — elfogadták a javaslatot és határozatba iktatták. 4 Tizenkilenc új tag — ezerhétszáz forint értékű részjegr A rakamazi körzeti szövetkezet ma két hete hívta versenyre megyénk szövetkezeteit a tagtoborzásban és a részjegy-befizettetésben. Rakamazon — mint ahogy az már szokás — nem feledkeznek meg az ígéretükről. A szövetkezet dolgozói és választott vezetői ez ideig 19 tsz tagot és egyéni gazdát győztek meg a belépésről, s az új és végi tagokkal 1700 forint értékű részjegyet jegyeztettek és fizettettek be. A vasárnap megtartott küldöttgyűlésükön gyakran esett szó a szövetkezet saját vagyonának gyarapításáról. Beszéltek arról is, hogy ennek egyik jó eszköze a szövetkezeti tagok számának nö-
