Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-02 / 53. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Ata 50 fillér MÁRCIUS 3, CSÜTÖRTÖK Növelni kell a burgonya vetésterületéi és termésátlagát Országos burgonyatermelést ankét volt Nyíregyházán A Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a SZÖVOSZ .március 2-án Nyíregyházán rendezte meg országos burgonyatermelési ankétjét, melyen részt vettek az ország legjobb burgonyatermelő szakemberei, termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, tudományos kutatók és a termeltető vállalatok képviselői. Ott volt az A burgonya az Az ankét résztvevői Vincze József, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács vb. első elnök- helyettese mondott beszámolót a burgonyatermelés időszerű kérdéseiről. ankéton Bcnkeí András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, dr. Soós Gábor, a Földművelés- ügyi Minisztérium Növénytermelési Főigazgatóságának vezetője, Kovács Rudolf, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és dr. Westsik Vilmos Kossuth-dijas tudós. burgonya jutott az ország minden lakosára. Ez az átlag alatta marad a környező országok egy ['őre jutó fogyasztásának. Az étkezési burgonya iránti igény azonban évről évre növekszik. 12,6 százalékot tett ki. A termelőszövetkezetek burgonya-ve- tésterületének részaránya mind i országosan, mind Szabolcsban jóval alatta volt az átlagnak. A termelőszövetkezetekben, de több í állami gazdaságban is azt tartót- j fák, hogy a burgonya nem illeszthető be a nagyüzemi gazdaságba. Mint már fentebb vázoltam, ez nem így van. Feladataink — A népgazdaság, benne a mezőgazdaság arányos fejlődése érdekében feladatunk a burgonya (Folytatás a 2. oldalon.) í ország második kenyere előtt Csibegyárban A nyíregyházi, Puskin utcai csibckeltetőbcn teljes üzemmel dolgoznak. A gépekben tojások tízezrei. Aztán egy-cgy gépből csipogás hallatszik, s egymás után verekszik világra magukat a selymes pihijű kis apróságok. A képen Vajda Ist- vánpé becézgeti az első jövevényeket. (Riport a 3. oldalon.) Mezőgazdaságunk az elmúlt időszakban forradalmi változáson ment keresztül — kezdte beszámolóját Vincze József. — A mezőgazdaság nagyüzemi szektorai túlsúlyba kerültek hazánkban. Most látszik, hogy a mezőgazdaságban mekkora tartalékok rejlenek, amelyek a nagyüzemi termelés keretei között nagyszerűen basznosíthatóak. Mezőgazdasági termelésünkre jellemző volt az alacsony terméshozam és a magas előállítási költség. A feladatok nagyok, s ezek között a kukoricatermelés fellendítése mellett igen nagy szerep jut a burgonyának. — 1959-ben hazánkban kereken 400 ezer holdon termeltünk burgonyát, s a holdankénti átlagtermés elérte az ötvenkilenc mázsát A termelők igényeit leszámítva mintegy 110 kilogramm étkezés Most, amikor a szocialista szektor túlsúlyba került hazánk mezőgazdaságában, nagyüzemeink feladata, hogy az országos szükségletnek jelentős részét biztosítsák. A burgonyatermelés természeti feltételei megvannak, különösen Szabolcs-Szatmár. Borsod, Nógrád és Hajdú megyében, de- nincs az országnak olyan tája, ahol ne lenne kifizető a burgonyatermelés. Termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban és az egyéni gazdaságokban a dolgozó parasztság hozzáértése és szorgalma sem hiányzik, tehát mód is van a burgonya-vetésterület, az •tlagtérmés és az árutermelés fokozására, a termelési költségek csökkentésére. Ezen a téren még -ok a tennivaló. Ugyanis a jól bevált agrotechnikai eljárásokkal vnyegesen magasabb termésátla- rokat érhetünk el a jelenleginél. Otven százalékkal termel többet a könnyűipar nz idén, mint 1959-ben, 114 tanterem és lüO lakás építését fejezik be, új létesítményekhez kezdenek 4 megyei tanáé» ülése jóváhagyta a megye I960, éri tanácsi tervét és köitsegvetéset A Szabolcs-Szatmár megyei tanács kedden ülést tartott. Az ülésen részt vett Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Az ülést 10 órakor kezdték meg. Vincze József elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese megállapította, hogy a megyei tanács határozatképes. A megyei tanács tagjai ezután tudomásul vették és jóváhagyták a végrehajtó bizottság beszámolóját az elmúlt ülés óta végzett munkáról és a tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról. majd a folyó évi tanácsi terv megtárgyalására került sor. Fejlesztik, gépesítik a helyiijjart A jelenlegi átlagtermés megkétszerezhető — A gazdaságokban az elmúlt évek folyamán az a téves nézet alakult ki, hogy az alacsony termésátlagok oka kizárólag a szaporító gumók leromlása. Ezt a termelési gyakorlat megcáfolta Szabolcsi példára hivatkozhatok. Rakamazoh, Dögén és még jóné- hány kimondottan burgonyatermelő községben évtizedek óta sikeresen termelik a Gülbaba és egyéb rózsafajtákat, s nem ritkaság a 80—100 mázsás átlagtermés. A gumók, majd később a burgonyabokrok gondos szelekciójával biztosítják a jó minőségű vetőgumót. A nemrég hazánkban járt Liszenko akadémikus is ezt a megállapítást tette: „Lényegében nem kizárólag a szaporító anyagban, hanem a talajban kell keresni a leromlás okát.” Tehát a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával lehet legjobban növelni a termésátlagot. A termelés növelésének egyik fontos tényezője, hogy egységnyi területen minél több burgonyatő legyen. Ajánlatos, hogy általában 20—22 ezer gumót helyezzünk el egy-egy holdon. Vetőgumó termelése esetén a tőszám a 24—26 ezret ís elérheti. — mondotta Vincze József, majd a gépesítésről beszélt. — A burgonyatermelés teljesen gépesíthető. Ezen a téren feladat hárul a Földművelésügyi Minisztériumra és a mezőgazda- sági gépeket gyártó üzemekre is. Szükséges, hogy már ezen az őszön kellő számban bocsássák a burgenyabetakarító gépeket a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Ugyanakkor feladat, hogy 1961. tavaszéra kellő mennyiségű ültetőgépet biztosítsanak. A gazdaságok megtalálják számításukat — A burgonyatermelés gazdaságosságát az érvényben lévő felvásárlási és szabadpiaci árak biz. tosítják. Azonban komoly jövedelmet a gazdaságok csak úgy érhetnek el, ha növelik az átlagtermést. A termésátlag növekedésével arányosan csökken a ráfordítás. Míg például 40 mázsás hol- dankenti termé§ esetén 1 mázsa burgonya előállítási költsége 80— 85 forint, 90 mázsás termésnél ez a költség felére csökken. Ez az utóbbi azt jelenti, hogy a gazdaság holdankénti tiszta jövedelme eléri a 6—7 ezer forintot. — Az elmúlt években az ország szántóterületének csupán 4,3 százalékán volt burgonya. Szabolcs-Szatmárban ez az arány A megyei tanács vb. által a tanácstagokhoz eljuttatott tervjavaslat hangsúlyozza, hogy az idén lényegesen magasabb feladatokat kell megvalósítani, mint az elmúlt esztendőben. Az 1959-es év folyamán mintegy 107 millió forint összegű beruházást valósított meg a megyei tanács, jelentős ipar- fejlesztéssel, csaknem 100 iskolai tanteremmel és 100-nál több lakással gyarapodott Szabolcs-Szatmár. Az ipari termelés emelkedésével nőttek az átlagbérek, jelentősen javult az áruellátás. A Pártkongresszus tiszteletére indult munkaversenymozgalom megteremtette az ez évi terv emelésének feltételeit is 1960- bfin pedig már a máscd'k ötéves terv induláséhoz szükséges gazdasági alapot teremtjük meg # Ebben az esztendőben 50 százalékkal kell növelni a könnyűipar termelését, 65 százalékkal emelkedik a könnyűipari vállala*-'-. termelési értéke. Négy új vállala alakult az idén: Nyírbátorban. ICisvrrdan. Fehér- gyarmaton és Nyíregyházán a perlit vállalat. A vidéki vegyesipari vállalatok főként javító és szolgáltató tevékenységet, építőipari munkát végeznek, község- fejlesztési. költségvetési és tsz építkezési szükségletek kielégítésére, a Perlit Szigetelőelem- és Műanyagipari Vállalat perlit betonelemeket és szigetelő anyagokat gyárt a hazai szükségletek kielégítése mellett exportra is, ezfenkívül a duzzasztott perlit egy részét további megmunkálás nélkül is értékesíti. Tizenkét százalékkal növekszik a cserépmozaiklap és betonáruk teimelése az Épitőanyagipari Vállalatnál, a Keletmagyarországi Faipari Vállalat pedig tízezer ajtót, ablakot és más hasznos közszükségleti cikket gyárt a TÜZÉP részére, mintegy 5 millió forint értékben. Finom kész ruházati és félkész ruházati termékek gyártását vezetik be, két műszakra térnek át a Textilruházati Vállalatnál, új, gépesített üzemmel bővül a negyedik negyedévben a Cipőipari Vállalat; amely nagyban segít a gyermekcipő-hiány megoldásában. Nagymérvű a termelési érték emelkedése a Mátészalka Vegyesipari Vállalatnál. Itt 300 festett hálószoba garnitúrával gyártanak többel, mint az elmúlt évben, emellett több mint félmillió forint értékű fényezett lakásbútort készítenek és 20 köbméter fűrészárut állítanak elő, amelynek nyomon 15 millió forinttal növekszik a termelési érték. Jelentősen emelkedik az élelmiszeripari, üzemek termelése. Egyedül a sütőipar 4 millió forinttal termel többet. mint 1959-ben, a megye élelmiszer- iparának termelje pedig ez évben közel 9 millió forinttal lesz magasabb, mint az elmúlt esztendőben. A lehetőségekhez mérten gépesítik a helyi építőipart, toronydarúval látják el az Építő és Szerelő Vállalatot. Hozel 120 millió forintos tanácsi beruházás 1960-ban 118 millió 376 ezer forintot tesz ki a tanácsi beruházás. Több, mint 11 millió forintos emelkedést jelent ez a szám 1950-hez viszonyít > a. amiből jelentős oktatás', lakásépíi iési és iparfejlesztés1 beiuházá- sokat hajtunk vegre. Jelentősen növelték az egébzségügji beruházások összegét. Az idén a fehérgyarmati kórház építésére fordítandó 12 és félmillió forint. A tanácsi beruházási keretből folytatjuk a fehérgyarmati téglagyár korszerűsítését, bővítjük a tiszaberceli téglagyár kemencéjét. Jelentős összeget fordítunk a mátészalkai fűrészüzem és központi telep építésére. Több mint hárommillió forintért szerzünk be a könnyűipar számára belföldi és csaknem félmillió forintért külföldi gépeket. Ebben az évben befejezésre kerül a csengeri sütőüzem építése. A lehetőségekhez képest tovább gépesítjük az élelmiszeripart, és az építőipart. Huszonnégy községben építünk mélyfúrású köz- kutat. befejezzük a Bessenyeiién 30 lakás és az Arany János utcai összesen 80 lakás építését, emellett befejezzük a záhonyi 35 és a tiszavasvári 9 lakás építését. Megkezdjük ezek mellett Nyíregyházán a Szabadság-téren 16. az Arany János utcán 128 lakás építését, továbbá Záhonyban újabb 30. TiszavasváriFolylatás a 2. oldalon.)
