Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-02 / 53. szám
A megyei tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) ban 9, és Kisvárdán 9 lakás építését. A megyében 1960-ban 156 lakás építését fejezik be és 182 lakás építését kezdik meg. Kormányzatunk erre a célra több mint 23 millió forintot biztosított. [Ebben az évben 114 iskolai tan- í teremmel bővül oktatási hálózatunk. 51 községben fejezik be négy, kettő, illetve egytantermes iskolák építését, négy községben kezdik meg kéttantermes iskolák építését. Ezenkívül az idén befejezésre kerül a1 mátészalkai tizennégy tantermes gimnázium és az ófehértói 8 tantermes iskola építkezése is. Gimnázium, korszerű óvoda énül Nyíregyházán új 14 tantermes gimnázium építését kezdik meg. Ugyancsak városunkban kerül sor egy 75 férőhelyes óvoda építkezésének megkezdésére is ebben az évben. Képzóművészeti alapra 100 ezer forintot biztosítottak, több mint félmillió forintból bővítik a megye négy7 járási könyvtárát, és 300 ezer forinttal járulnak hozzá a mán- doki kálmánházi, balkányi és a Nyíregyháza Ságvári telepi művelődési házak építéséhez. Oktatási és népművelési célokra ösz- szesen 56 millió forintot fordítanak 1960-ban. Az egészségügyi beruházási keretből folytatták a tehérgyar- j mati járási kórház, a megyei; kórház főzőkonyhájának épíié-: sét, bölcsődét építenek a Guszev- lakótelepen, szülőotthon építését kezdik meg Baktalóránthazán. Csak műszerek, berendelések és gépek beszerzésére közel kél és fél millió forintot fordítanak. A Guszev-lakóteiepi bölcsőde j építésére ebben az évben több mint félmilliós keretet biztosítottak. Újabb 15 községet villamosítanak Nagymérvű előrehaladás következik be a falu villamosítása területén is. Űjabb 15 községet villamosítanak 1960-ban megyénkben és 15 kilométeren bővítik a hálózatot. Ebben az évben villamosításra kerül Tisza- sdony, Tiszakerecseny. Mátyus. Lónya, Tiszacsécse, Milota, Tl- szabecs. Uszka. Magosliget. Gyü- gye, Szamosújlak, Kisszekeres. Piricee. Nyírpilis és Penészlek. •A hálózatbővítésre 10 községben és Nyíregyházán kerül sor. A beruházási tervjavaslatot a »megyei tanáé« ülése jóváhagyta, azután került sor a megyei tanács 1960. évi költségvetésének és az alsóbb tanácsok költség- vetési keretének megállapítására. Daróczi Miklós, a napirendi pont előadója hangsúlyozta, hogy az idei megyei állami költségvetés komoly fejlődést mutat az előző évvel szemben, jelentős a növekedés a szociális és kulturális célokra fordított összegeknél. de a gazdasági, a szociális és egészségügyi ágazatnál is. A megyei tanács ülése Sza- boles-Szatmár megyei 1960. évi tanácsi költségvetését 224 és fél millió forint bevétellel és ugyanennyi kiadással állapította meg. A megye területén működő tanácsok 1960. évi költségvetési bevételét 550 millió 655 ezer forinttal, kiadását ugyanannyi összeggel fogadta el a megyei tanács. javait az áruellátás, de tavább kell lépni A megyei tanács ülése a megye áruellátásáról szóló beszámolóját is megtárgyalta. Megállapította, hogy a megye keres- Vedelmének munkája az utóbbi éveikben nagyot fejlődött. Javult a lakosság áruellátása, emelkedett a kereskedelem színvonala, kulturáltsága. Előfordul viszont, hogy olyan áruféleségekből is hiány van a boltokban, amelyeket a népgazdaság megfelelő mennyiségben és választékban képes biztosítani. Egyes helyeken még nem kielégítő a boltok higiéniája, s a hálózatfejlesztés sem halad kellő mértékben. Az illetékes tanácsi szervek s'ém tettek meg mindent e j hibák megszüntetéséért, nem kutatják eléggé azokat a lehetőse- 1 geket. amelyekkel a kereskede-! lem hálózatfejlesztési, raktározá- | si és áruellátási problémáiban segíthetnének. Kevés helyen vonják be a lakosságot a kereskedelem munkájának ellenőrzésébe. A megyei tanács a kereskedelem további fejlesztése érdeke- ben fontos határozatokat hozott A többi között kimondta, hogy a községi és a járási tanácsok rendszeresen számoltassák be munkájukról a területükön működő állami és szövetkezeti szervek vezetőit, vonják be a lakosságot a boltegysegek ellenőrzésébe. a megyei tanács végrehajtó bizottsága tanulmányozza a termelőszövetkezeti járások, illetve községek lakosságának árukeresletét. Vizsgálja meg a vb. a lakosság szükségle tejnek kielégítése érdekében a helyi árualap növelésének lehetősegét. Biztosítsa, hogy a tanácsi vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek olyan cikekket termeljenek, amelyekből jelenleg hiány van. A j megyei tanács felkérte a j MÉSZÖV Igazgatóságát, hogy Nyíregyháza, a . járási székhelyek és az egyes ipari területek zöldség- és gyümölcsellátasát az elmúlt évihez képes» jelentősen javítsa; a nagyobb községekben és az ipari jellegű településeken fokozatosan valósítsa meg az előfizetéses étkeztetést és az italboltok kisvendéglővé való átalakítását. A megyei tanács ezután jóváhagyta a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi munkatervét. valamint megválasztotta a munkásosztály helyzetéről szótó párthatározat végrehajtásának vizsgálatára megalakult ideiglenes bizottság tagjait. A következő napirendi pontokban a tanácsot érintő szervezeti kérdések, ma»d a napirend után interpellációk következtek. A tanácsülés lelkes légköre azt bizonyította, hogy a lakosság megyei képviselői jól ismerik a vitatott kérdéseket, teljes erőfeszítéssel dolgoznak azon, hogy a megyei tanács 1960. évi terve valóra váljon. Országos burgonyatermelési ankét volt Nyíregyházán (Folytatás az 1, oldalról) vetésterületének növelése. Ez az emelkedés országosan 4 százalékot jelert. Megyénkben és különösen egyes termelési tájakon nekünk tovább kell fokozni a burgonya termelését. A termelőszövetkezeti községek vezetői tanulmányozzák az elmúlt év burgonya-vetésterületének alakulását és gondoskodjanak róla. hogy a tavalyinál nagyobb területen termeljenek burgonyát. Az egyéni gazdák is ezt tartsák szemük előtt. — A burgonya nagyobb arányú részfoglalása a szántóföldi művelésben egyáltalán nem okozhat problémát. A szemes- és silókukorica olvan takarmánybázist biztosít. hogy szükségtelenné teszi az egynyári szálas- és abraktakar- mány-növények eddigi arányának megtartását. Egy hold silókukorica takarnia nyert áke megfelel 4 hold egynyári takarmányénak fgy tehát nincs szükség arra. hogy p lavaszi árpát, a zabot, a takarmányrépát és a különféle takarmánykeverékeket továbbra is a régi arányban termeljük. Ebből világosan kitűnik, hegv a burgonya vetésterületének rövelése nem megy a gazdálkodás rovására. — Szabolcsban elsősorban a homok, táp és önléstalaiú területek termelőszövetkezeti községeitől, egyéni gazdádtól várjuk, hogy az országosan előirányzott burgonya-vetésterület növelését magasan túlszárnyalják. Szakembereink előtt tudott dolog, hogy a láp a burgonya ..szanatóriuma”. Igyekezzenek tehát a nagyecsedi és más termelőszövetkezetek, hegy minél több szaporításra alkalmas burgonyát termeljenek. A megyében jelenleg tárolt vetőgumó mennyisége lehetővé teszi — a más megyéknek adott segítségen túl — azt, hogy 10 ezer holddal növeljük az idén a burgonya vetésterületét. — Az új és megnövekedett termelőszövetkezetek vezetői gondoskodjanak arról, hogy a szükséges vetőburgonyát a tagok maradéktalanul bevigyék a közösbe. Azoktól a tagoktól, akik nagyobb mennyiségű vetőburgonyával rendelkeznek, vásárolják meg az összes készletet. Amennyiben az így összegyűlt készlet meghaladja a szövetkezet szükségletét, a fölösleget adják át más termelő- szövetkezeteknek, vagy a földművesszövetkezetnek, amely azt továbbítja. — A burgonyatermelés vizsgálatánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a háztáji gazdaságokat sem. Szabolcs-Szatmárban a háztáji gazdaságok területe 40 ezer holdat tesz ki. Mindenütt törekedjenek arra, hogy a tagok saját szükségletüket a háztáji gazdaságokból biztosítsák, a homokos és lapos talajokon pedig a háztájinak legalább felét burgonyával hasznosítsák. — A burgonyatermelésnek akkor lesz igazán nagy eredménye, ha termelőszövetkezeteinkben a tagokat anyagilag érdekeltté teszik. A premizálásnak, az eredményességi munkaegységnek igen sokféle változata ismert. Dolgozzák ki minden termelő- szövetkezetben a premizálási rendszert és akár munkaegy- > ségben, akár pénzben, vagy természetben jutalmazzák azokat, akik a burgonyatermelésben kiváló eredményeket érnek el. — Versenyezzenek termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és az egyéni termelők abban, hegy a vetésterület növelése mellett minél jobban emelkedjenek a termésátlagok, — fejezte be beszédét Vincze József. (A vita ismertetésére visszatérünk.) Benkei András elvtárs a Mátészalkán, a kultúrh'zban a napokban pártnapot tartott a községi pártbizottság. Több mint négyszáz párttag és pártonkívűli gyűlt össze, hogy meghallgassa Benkei András elvtársnak., az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, -a megyei pártbizottság első titkárának előadását. Benkei elvtárs az osztályharc időmítészalkai pártnapon szerű kérdéseivel foglalkozott beszédében. Elemezte az osztály- harc kialakulását, okait, a különböző nézeteket, a párt álláspontját e kérdéssel kapcsolatban 2 jelenlegi viszonyok között. A hallgatóság az előadást nagy tetszéssel fogadta. Szántó Géza, Mátészalkai Községi Tanács A közelmúltban az egyik osztályvezető így szólt beosztottjához: „Úgy tudom, ma utadba esik Kisvárda. Vizsgáld meg az onnan érkezett panaszt. Mérlegeld reálisan a helyzetet. Ha igazságot tettél, mondd majd el a történteket.” Látszólag nem történt semmi különös. Feladattal bíztak meg egy beosztott dolgozót. Így van ez rendjén. Naponta ezrével adnak a vezetők hasonló megbízásokat. A vezető beosztású dolgozók ugyanis nem jutnak el mindenhová. Hozzájuk is érkeznek azonban különböző közösségi és személyi kérelmek, sérelmek. Sokszor a munkatársak segítségével oldanak meg vitás kérdéseket, „kényes” ügyeket. Az intézkedés módjával azonban néha baj van. Az előbb említett osztályvezető az emberek, elsősorban a munkatársak iránti tiszteletet, a felebaráti, elvtársi megértést táplálva adott megbízást. Az esetek többségében az iménti példa érvényesül. Különösen ott, ahol a kommunisták is ápolják a vezetők és beosztottak közötti megfelelő kapcsolatot. Most azonban nem az intézkedések kedvező vonásairól kívánok szólni. Olyan tövisekből kötünk ezúttal néhányat csokorba, amelyek gyakran sebet ejtenek a dolgozók önérzetén. S ha ezek nem találnak orvoslásra, keserítik a dolgozók életét. Vannak ugyanis olyanok, akik egyegy intézkedés alkalmával minden alapot nélkülözve durván, meg nem engedett hangnemben beszélnek. Egyesek még most is a régi értelmezésben készek elfogadni az „alárendelt” viszonyt. Sokan nem képesek túl- tenni magukat azon a káros, a szocialista együttélés alapelveivel ellentétes nézőponton, amely szerint régen mindenért és mindenkor a vezetőt dicsőítették és az „alárendeltet” megalázták. Ez a bánásmód a burzsoázia érdekeit képviselte. Régen nem volt feltűnő, ha a főjegyző durván, gorombán beszélt a .,kisbíró val”, a dolgozókkal. A köztük keletkezett ellentéteket is minden esetben a főjegyző javára oldották meg. A mi rendszerünkben azonban minden intézkedésben kifejezésre jutnak a szocialista demokrácia egyre jobban kibontakozó és érvényesülő vonásai, amelyek egyaránt szolgálják vezető beosztású dolgozók és a melléjük rendelt munkatársak érdekét. De mivel szórványosan ma is akadnak magúkból megfelejtkezett vezetők, akik valamilyen oknál fogva „lóhátról” beszélnek a dolgozókkal, érdemesnek látszik néhány nem általános, de annál inkább veszélyes esetet tollhegyre venni. Az egyik beregi tsz elnöke, M. J. úgy vélte, hogy csakis fenyegetőzésekkel, ijesztgetésekkel bírja rá a szövetkezet tagjait a munkák elvégzésére. Egy másik jól gazdálkodó tsz asszonyai a nötanácshoz fordultak segítségért, mivel elnökük gyakran nőket nem illető elbánásban részesítette őket. S bizony még a panaszukat vizsgáló, vezető beosztású dolgozót is furcsa „tiszteletadásban” részesítette a tsz, elnök. Egy másik tsz elnök így szólt egy előleget kérő sokgyermekes asszonyhoz: ..Tehetek én arról, hogy sok a gyereke? Nincs előleg!” Sorolhatnánk tovább . a példákat, Ezek is bizonyt.ják, hogy a meggondolatlan szó vak, a fölényesség, a gúny, a megvetés mennyire károsan hatnak az emberekre, a munkára, a kezdeményezésre. az önállóságra, az emberek önérzetére. Vannak, akik feleslegesen éreztetni kívánják beosztásukkal nyert előnyeiket, jogaikat. Visszaélnek felettes szervük s nem egyszer választóik bizalmával. Munkakörükre való hivatkozással érdemtelenül szeretnének előnyökhöz jutni Kihúzzák magukat a nehezebo felelősségteljesebb feladatok alól. öntevékenyebbe^ lennének az emberek, ha egyes vezetők a goromba szavak helyett meggyőzéssel serkentenék munkára őket. Jobban bekapcsolódnának a nők is a közös munkába, a közéleti tevékenységbe, ha mindenütt türelmesen meghallgatnák őket s megfelelő hangnemben, türelemmel foglalkoznának velük. A tsz elnöktől előleget kérő anya jobban megértené vezetőjét, ha az így szólt volna: „Együtt érzek magával családi gondjaiban. Szeretnék is segíteni. Most azonban nem tudok. Talán majd néhány nap múlva”.. Az említett elvtárs azonban nem így beszélt a „beosztottnak” vélt asszonnyal Ezért visszatetszést, ellenállást, makacsságot s ..csak azért sem”-et váltott ki tette. Ilyen megengedhetetlen magatartás, hang, leginkább a fölényességből, .tájékozatlanságból ered. Vannak azonban más esetek is. Előfordul, hogy megrészegedve a sikerektől, a fokozatos. felfelé ívelő előrehaladástól, csalhatatlannak vélik magukat egyesek. Azt gondolják, minden szavuk. tettük- szent és .sérthetetlen. Az ilyen emberek túlnéznek munkatársaikon. Formális a kapcsolatuk, felszínes a munkatársak és a köztük kialakult „egyetértés”. S ha ez így van, már csak egy lépés kell, s megindul az intrika, a rágalmazás, az alaptalan vádaskodás, melyek Sok besieges munkát jelentenek, időt kötnek le, erőt vonnak el. Mindezeket el lehet kerülni, mert sem a törvény, sem a beosztottság és a fölérendelt viszony nem kívánnak káros jelenségeket. Az a megfelelő hangnem; ahol a vezetők és beosztottak, fölé és alárendeltek azonos lelkesedéssel, megértéssel, egymást segítve fáradoznak kötelességük teljesítésén. A goromba hangnem, a fölényesség, az embereket megalázó tett és szó ellentétes a párt politikájával, rendszerünk demokratizmusával. S aki az említett hibákon nem tudja túltenni magát, azt előbb-utóbb elsodorja az egészséges áramlat, a megértésből, az egymás iránti tiszteletből, szeretetből, elvtársi viszonyból fakadó és egyre terebélyesedő kedvező légkör. S azért, hogy minden vezető és beosztott képességét maximálisan gyümölcsöztesse, a legbensőségesebb kapcsolat szükséges. Ezt sugározza a párt politikája, de ezt. követelik a dolgozók is. N. T. 2 Megfelelő hangon
