Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-11 / 60. szám

Előrelátó gondossággal : ^ j : 4 Maqvar Nők Országos 1 anácsáncik felhívása a falusi asszonyokhoz készítik a kisesibék „otthonát” a nagycserkeszi Új Élet Tsz-ben. Most a belső pucolást végzik a tagok. Büszkén mondják, hogy „tán még az országban is kevés van ilyen". Ugyanis el­mésen — három földalatti csövön vezetik a csibeól fűtését s minden körülmények között meg­felelő meleget, és jó levegőt tadnak a kis jószágoknak biztosítani. (Hammel J. felv.l Á 8RIGÁDVEZETÖ MAGAS NÖVÉSÉ ember" Ne- nvessályi György. Első látásra hivatalnoknak nézi az ember. Mindig ott van -nála egy füzet, amiben nemcsak tervszámok és teljesítések vannak, hanem el- móéféore váró dolgok és az em­berek jellemére vonatkozó fel­jegyzések is. A mátészalkai tejüzemben ő f szállítási brigád vezetője. Húsz srober van a brigádjában. Fél éve alakította a brigádot és ak­kor határozták el, hogy verse­nyeznek a Szocialista munkabri- gód-cina elnyeréséért. — Nem volt jó a gépkocsik kapacitásának kihasználása az üzemben.- Ezért vállalásunknak egyik pontja az volt, hogy fi« százalékról legalább 95 száza­lékra javítjuk a kapacitás-ki­használást — magyarázta a bri- gádvezető. — Hogy ezt teljesí­teni tudjuk, a járatokat úgy osztottuk be. hogy egy-egy ko- osifordutó alkalmával legalább y> tejeskannát vigyen és hozzon a kocsi. Ügy szerveztük meg * munkát, hogy holtjárat ne le­gyen, s ne maradjon kint egy községben sem olyan tej, amit be kell hozni. Megbeszélte a bri­gád a kocsiállási idő csökken­tésének lehetőségeit is. Az üzem­ben a kannák fel és lerakásá­nál régebben vártak egymásra a gépkocsivezetők, s ezzel sok idő eltelt. Most, ha egyszerre több kocsi érkezik be, a vára­kozók segítenek az elől állók- nak a rakodásban. így hama­rabb kerül sor az ő kocsijukra. A községekben is jelentősen csökkentettük a várakozási időt. Régebben úgy volt, hogy kifelé menet minden községben megállt a kocsi leadni az üres kannákat és visszafelé megint megállt felszedni a tele kanná­kat. Most a kocsi kifut az utolsó begyűjtő helyre és az üres kannák lerakása és a telik felrakása egyszerre történik. A BRIGÁD jobban szervezett munkával 30 perc alá csökken­tette a rakodási időt, 20 perccel rövidítette a járatidőt s a gép­kocsik kihasználása 90 száza­lékra emelkedett. — A termelési feladatokat, vállalásokat jól teljesítjük. A tanulással sincs baj. A brigád résztvesz a szakmai oktatásban. Mindenki tanul. Ezek a szakmai viták a tanfolyamon nagyon hasznosak. Az elméletet a gya­korlati tapasztalatokkal együtt tartjuk meg. Most készülünk az összefoglalóra. Politikai okta­tásra, szemináriumokra is já­runk. Hanem a feltételeknek az­zal a részével van inkább baj, amik a jel 1 emCormálasra vonat­koznak. A brigádvezető a noteszába lapozott és példákat mondott.-— Feljegyeztem Mészárosról, hogy egy kicsit hanyag a mun­kában. Nemrég Szamoskérről jött rá panasz. A tejbegyűjtő helynek nem adott elég kannát. Elfelejtette. Egy másik helyen nem íratta alá a leadási köny­vet. Beszéltem vele a hibáiról. Kioktattam kötelességeinek pontos teljesítésére. Megmond­tam, hogy a feledékenyság nem egyeztethető össze a szocialista brigádtagra jellemző tulajdon­ságokkal Kértem, hogy ne rontsa le a brigád átlagteljesít­ményeit és jó hírnevét. Tovább lapozott és N. I. ne­vénél időzött. i — Ez az ember, ha iszik egy kicsit, mindjárt veszekedik, kö­tekedik. Nemrég, a művezető­vel veszekedett. Vele is beszél tem. Azért is, mert a művezető szólt a viselkedése miatt. Az. ígérte a' mi" veszekedősünk, hogj leszokik erről a rossz tulajdon ságáról és tóLoé nem fog be kerülni róla rossz vélemény eb be a füzetbe. KÉT BRIGÁDTAG ügyébe; össze kellett hívni a brigádé gyűlésre. A társadalmi fu.aj- donra vonatkozó vállalást sér tették meg. Az egyik nem tu dott arról, hogy két tejeskanná leemeltek a gépkocsiról. A kan nők megkerültek, mégis alapo: leckét kapott. B. 1.. amiért nen vigyázott jobban. Sz. Z.-t vi­szont könyörtelenül kizárta t brigád és vállalati fegyelmi ek tanácsolta, mert rábizonyoso­dott, hogy eladott egy tejeskan­nát és az árát clitta. — Jólesik tapasztalni, hogy r brigádtagok ragaszkodnak a brigádhoz. Kádár Gusztávot! üzemi érdekből más munkakör-» be tette a vállalat vezetősége.* Részére ez nem hátrányos,í mégis azzal a kéréssel jött? hozzám, hogy ö a brigádunkban? szeretne maradni. E! akarja? nyerni velünk együtt a kitün-l tetést," a Szocialista munltabri-* gád-címet. Beszéltem róla a többiekkel és úgy határoztunk,; hogy ez a derék ember tovább-; ra is a mi brigádunkhoz tartoz­zék — mondta Nemessályi. —) E hónap végén a termelési ér-; tekezleten fogja értékelni az üzem kollektívája a munkán­kat, azt, hogyan feleltünk meg eddig a követelményeknek. — Nagy tekintélyünk, becsületünk van a többi dolgozó és vállalat vezetősége előtt és mi méltók akarunk maradni erre a meg­becsülésre. O. A. Felhívjuk a falusi háziasszo- ♦ nyokat, hogy a háztáji gazda- I Ságokban is neveljenek minél A több csirkét és az utóbbi - évekhez viszonyítva minél több pulykát, libát. A magyar baromfi — a csirke, a lúd. a pulyka — világszerte igen keresett. A baromfitenyésztés egyik legfontosabb aga lehet a pulyka tenyésztés. A pulyka felnevelése bár sok fáradság­gal jár, de hasznos, mert fel­eszi a fű- és gyommagvakat, tömérdek rovart pusztít el, míg felnő. A falusi háziasszo­nyokon múlik, hogy magyar pulyka ismét kellő mennyi­ségben legyen a világpiacon. { A megnövekedett naposba- $ romfi-igényeket a keltetőálio- ! máson csak bizonyos mértékig ; tudják kielégíteni. Szükséges J tehát saját keltetésű baromfi J nevelése is. Az állam nagy előnyöket nyújt a szerződéses felvásárlá­si rendszeren keresztül. A ba­romfitartó háziasszonyok hasz­nálják ki ezeket a nagy lehe­tőségeket és kössenek szerző­dést. « * A mezőgazdasági munka * mind nagyobb hozzáértést, • több szakmai ismeretet kíván. ♦ A különböző baromfitenyész- j tési tanfolyamokon az asszo- ? nyok megtanulják; hogyan le- ? hét korszerű módszerekkel ol- ? csobban, kevesebb fáradsággal J több baromfit felnevelni. Hasz- ? nálják ki e tanulási lehetősé- * gekeí. $ Felhívunk minden termelő- ? szövetkezeti tagot, falusi házi- 2 asszonyt, hogy a közös gazda- í ságban, a háztájiban s a ház I körül keltessen, neveljen, híz- ? lsljon az eddiginél több ba- ? romfit és így is járuljon hoz- ? zá saját családja és az egész X dolgozó nép életszínvonalának ? emeléséhez. f J Felhívjuk a nőtanácsokat, ? segítsék, hogy az eddigi kéz- • deményezésekből minden fa­lusi asszonyt magában foglaló, országos mozgalom váljék. Magyar Nők Országon Tanácsa Közel a rév AranyosapáHban hoz” láttak, legalábbis ott sür­gölődtek a „levesestül” körül, ahol a szövetkezetek vezetőit választották. Szerencsétlensé­gükre és a két szövetkezet sze­rencséjére azonári, fáradozásuk önmaguk jó állásba juttatásáért, nem járt sikerrel A7 aranyos­apáti kommunisták bátorságot, határozottságot kölcsönözve, közbeléptek és megálljt intet­tek a törtetőknek. A falu köz­véleménye helyeselte a bútor fellépést. A közgyűléseken és más alkalmakkor kifejezték egyetértésüket. Az „érdekembe­rek"’ nem kerültek fel a pol­cokra, a becsületes kommunis­ták elszaggatták a „rokoniz­mus'’ szálait. Helyesén tette a pártszervezet vezetősége, mikor kimondta, betelt jj pohár. — s a taggyűlés "elé vitte a törte­tők dolgát; közülük a taggyű­lés kizárta a pártból a főfőt. a többit pedig józanságra intette. Nem csoda, hogy ez a rend­csinálás, a pártszervezet becsü­letének, hitelének helyreállítá­sa, sok erőt lekötött. "De ez fontosabb volt mindennél. Ezt egyetlen jellemző tény is iga­zolta, a zsúfolásie méglelt ku!-1 túrház a nyilvános pártnapon. „Valósággal fellélegzett á falu"', — mondta Kun elvtárs. a párt­vezetőség egyik tagja. Ezex eredménye tehát, hogy ma már a legkisebbtől a legnagyobb problémáig mind megfelezik az emberek a gondokat, bajokat a pártvezetőségi tagokkal. Most már nyugodtabb légkörben fo­lyik az emberi sérelmek orvos­lása és a két termelőszövetke­zet a Béke és az Űj Élet első utjának egyengetése is. Miből all ez? Nem világraszóló párt- munkákból: — működési en­gedély kijárásából az Üj Élet­nek, — a bank; hitel elintézé­se, helyi faanyagok beszerzése építkezéshez. — látszatra ki­sebb jelentőségű ügvek, dp egy új közösségben nagyon is hasz­nos és hálás ügyködés. És a gazdálkodás helyes megszerve­zése is nagyon lényeges. Az aranyosapáti kommunista pa­rasztok nem féltek a tagság és a vezetőség elé állni a javasla­tokkal. nem tartottak attól, hogy ha nem sikerül valami, őket fogják okolni. Józan mér­legelés után javasolták, hogy a Béke Tsz vessen a tervezetten felül 15 holdon csiráztatott bur­gonyát. Már a községben van a Dombrádról beszerzett 150 mázsa GÍilbába, avatott kezek gondoskodnak a csiráztatásról A kukoricán, burgonyán. a fő növényeken kívül még 20 hold dohányültetvény is az aranyos­apáti tsz-pártszervezet figyel­mét dicséri. > Termelőszövetkezeti asszo • nyok. falusi háziasszonyok! 1 Nőlanácsok! i Hatalmas változások színlie- i Ive ma már a magyar falu. > Az idén ismét a községek szá­• zai tértek át a szocialista me- [ zőgazdasr.g útjára. A nagyüze- ( mi gazdálkodás kialakításával j egyidőben akarjuk megvalósí- [ tani a termelés színvonalának ( emelését. 1900-ban a taval.vi- [ nál kereken 5 százalékkal töb- [ bet- kell termelni a mezőgaz- í dr ságr.ak. ! Az állattenyésztésen belül ; a múlt években nem hasz- ! náltunk ki minden lehetősér ; get a barom fi t.envésztés men v- I nyiségi és minőségi növelésé­re. Hazánk természeti adott­ságai kedvezőek az olcsó és jó minőségű baromfifélék ne­velői, re. — A piaclehetőség mind belföldön, mind külföl­den, szinte korlátlan. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa örömmel üdvözli és támogatja a megyei, a járá­si és a községi, különösen a példamutató Szolnok» Győr, Fejér, Szabolcs megyei nőta- nácrok kezdeményezését, il­letve munkáját, hogy a bá- romfiztenyésztését az eddigi­nél szélesebb körben kiterjesz- szék, a termelőszövetkezetek­ben, a háztáji és egyéni 'gaz­daságokban a tavalyinál jobb eredményeket érjenek el. A baromfitenyésztés, hizla­lás mindig az asszonyok mun­kája, gondja volt. jövedelmé­vel ők rendelkeztek. Felhívjuk a termelőszö vet­kezetek asszonyait, szorgal­mazzák és működjenek közre a termelőszövetkezetek közös baromfiállományának megte­remtésében, a nagyüzemi ba­romfinevelés kialakításában. A szövetkezeti baromfite­nyésztés fejlesztése mellett szükséges, hogy minden falusi Udvaron, tanyán, minden pa­raszti gazdaságban több ba­romfit neveljenek, Aranyosapáti a ..kanyarok"’ hazája. Szemtanúk állítása sze­rint tizenhárom kanyar szeli át az „összeforrott” községet. Va­lamikor mérföldek választották el, a házakat és különösképpen a házak lakóit. Az emberek úgy építkeztek, mintha minde­gyik külön világot akarna ma­gának, innen a rengeteg sofőr­bosszantó kanyar. Kétségtelen, van némi alapja az iménti okoskodásnak. Ezerkilencszázötvenkilenc utolsó hónapjaira esik a nagv elhatározás, amikor megtették az első lépéseket. És must, az új év harmadik hónapjában mindjobban zsugorodik a tá­volság az emberek között. Még korai lenne azt mondani, hogy már mindenütt elérték egymást a kezeit, korai lenne közelinek hinni az egész falu találkozásai. De máris vannak az igyekezet­nek szép élmén' ei. biztató si­kerei. S mindezekért nem ke­veset fáradozik az aranyosapát) pártszervezet. Meg kell mondani, , nagyon kínos helyzetből lábaltak ki a kommunisták. Korábban önző. saját érdékeit hajszoló érdek- csoport sajátította ki a pozíció­kat. ezek közül került ki min­denki, a tanácselnöktől a legel­tetés; bizottság elnökég. Es most. a nagy atalakulas első napjaiban serényen „munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom