Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-11 / 60. szám
A szálkái vefőlegény A ssz on xportrék Amikor belépett, talpig faltérben, csattanásig telt izmokkal. és halk szavából a vieglepetés, a kíváncsiság áradt, újra eszem- ba jutott egyik ismerősöm, aki nemrég mondta: úgy szeretne már látni, egy hús-vér, eleven munka versenyest. 'k fia ceruza helyett • lencsével akartam volna megöröidteni ifjú Szabd Sándort, a mátészalkai kenyérgyár szimpatikus megjelenésű vetőlegényét, könnyebb a dolgom. Nem kellett volna „barátságos arc” hiányában újra exponálnom, mert a „húsver- ügy” említésére mindjárt moso lyogni kezdett. Aki 70 máxnát emel Jel naponta Mondják gyár szer te, nem hiába, az a nagy darab izom a válla körül, a csillagokat ledolgozna ez a Sanyi, göncölszekerestől. O meg csak annyit szól:' „Tulajdonképpen nincs is abban semmi újságba való.,.” Ha csa^ az nem, hogy naponta kétszer megy át a kezén 35 mázsányi súly. Van úgy, hogy még több, ez persze * termeléstől függ. Sanyi lassan kilóból Zavarából, és megkérdi, el tudom-e képzelni, milyen örült munka a kézzel dayasztás? Pontosan nyolc évig csinálta. köszöni szépen. Most, a modern dagasztógépek mellett még gondolni se akar rá. No, de iát tulajdonképpen a. munka versenyről, meg a felajánlásról van szó, és ő, ifjú Szabó Sándor te- tőlegénu is felállt azon a gyűlésen, igent mondani, még többet vállalni, csakúgy, mint a brigád valamennyi tagja. Jaj, míg el nem felejti! A brigád. Belevaló fiú valamennyi. Látnám csak, *mikor azok megfogják a munka légét, éy a kezük alatt minden. Oláh János bácsi, a ..korelnök' meg amolyan zenei aláfestést is csinál, mivelhogy a vicéikből kifogyhatatlan Olyan a kedv néha, hogy ha tudnának, tálán még a piros héjú kenyerek is kacagnának... Egy szónak is száz a vége, jól kieszelték azt a kongresszusi versenyt annakidején. Hogy milcéni érti ezt Szabó Sanyi? Egyszerűen, a keresetre. Ő maga kétezret is felmarkol egy hónapban. A többiek se keresnek másfélezren alul. .4 gyűlés, most t\■ elején már csak formális dolog volt, hiszen már szokásukká vált I fri&xett uiilt Oe ha már ennyire belemeie- gedtünk a beszédbe, a legérdekesebbel csak nem hagyja kt. ■. Hiszen az őszinteséghez az is hozzátartozik, hogy a vetolegény még nőtlen. Egész pontosan huszonötéves... és a százon felüli százalékokhoz ennek is sok köze van. Különösképpen ha valaki olyan jómegjelenésű, mint ö, s ha már munka után, esténként. .. valahol, valaki... Dehát ez már túl részletes vallomás volna, talán még ki írnák az újságba is, vem elég. hogy az egész gyár tvd « közelgő eljegyzéséről. . .7 Inkább « szenvedélyeiről. Mi is az ő szenvedélye tulajdonkeppen?... A kifli-illat. Azt úgy szereti érezni, mindjárt kivetés után, frissen. És a mozi. Hetenként legkevesebb kétszer... Otthon, az ágyban meg Mikszáth. Alig tudja < abbahagyni. Ennyi az egész, búcsúznak is már, csak mondjam még meg, hegy mit játszott vasárnap a Nyíregyházi Spartacus. <5 ugyan is, mióta Csiillögh otthon focizik, ki nem hagy egy mérkőzést, törzsszvrkolója lett as „emtéká• a vetélkedés, talán ki sem bírtál, volna olyan egyhangúságban, va látni „pláne” nélkül... No, per-' sze. a pénz sem utolsórendá, meg a gyár becsülete Olyan jo hallani, ha valami dicséret et-, kezik a központból, hogy az embernek még ivyugod.abb az alvása is... Mert Sanyi, és a többiek nem szeretik a dolgokat, a sorsukat a véletlent'-, bízni Az! pedig csak természetes hogy a?! állam sem tud tenyérből szói - szálat húzni, meg kell teremtenij a feltételeket is. Ha úgy tét-! szik, többtermeléssel, ha úgy tér- szik takarékossággal. .. 'tifii x%eretme*e nak”, hát izgatják az erednie-' nyék... Elment, s még au is más ami- j la el, hogy egy eve „Kiváló dől- j gozó” jelvénnyel tüntették ki. Angyal Sándor, j Mkit egy vezérkar ütközet előtt. Hatan ülnek körül egy asztalt. Az asztalon térkép, amiről lerí, hogy nem mérnöki alkotás, hanem egyszerű emberek kezemun- kája. E fölé a térkép fölé hajolnak, amelynek a különböző színű, vékony és vastag vonalai között avatatlan aligha igazodik el. És ugyancsak röpködnek a nevek, számok, gyakoriak az ellenvélemények, míg aztán valamiben közös megegyezésre jutnak. Ekkor újabb vitába kezdenek. A nyírkéresi Lenin Termelő- szövetkezetben a termelési tervet készítik. Láttam már néhány tervkészítést, de ilyet n:ég nem. Ezek az emberek úev hármak Ut a nyírkeresi határral, mint a sebész- proíesszorok a műtőasztalon gyógyításra váló beteggel. Minden ízét ismerik. És a legapróbb dolgok sem kerülik el figyelmüket. : ítészül «1 Xyii*kéi*c*$4*ia Debreceni Andrásnc, a tarpai termelőszövetkezet tagja. Holük Andra«né ügyész. Felelősségteljes munkában már a hatodik évet tölti. (Hammel József felvételei.) Pedig még csak most kezdik járni ezt az „iskolát”. Az elnök is, a négyv brigádvezető. is új em- bér. Az idén léptek a téeszbe. Egyedül a mezőgazdász van régebben a szövetkezetben. S a sok-sok tapasztalat, amit évek hosszú során gyűjtöttek a nyír- kércsi hitárról, most mind belesűr űsödik a tervbe, a téesz-köz- ség első közös tervébe. Nem lesz könnyű megbirkózni a földdel A község népe bizalmat szavazott Zámbori Imre elnöknek, Agócs István, idős Tóth Pál, Gyökér József és ifjú Tóth Imre brigádvezetőnek. A bizalomért helyt akarnak állni valameny- nyien. Nem lesz könnyű, Legfőképpen nem a földdel megbirkózni. Mert a kérési határ, ámenre a szem ellát, mindenütt homok: a fekete mocsári homoktól kezdve egészen a csillámló, nagyszemű kvarcig. Ezt a földet eddig a nép tartotta el, hogy alamizsnát, kapjon érte.. A földnek voltak mostohái a nyírkéfcSi parasztok, Most már változást, nagy változást' akarnak- S, tehetik írtért együtt akarják. Ezért dugták össze a fejüket az új közösség • vezetői. Megváltoztatni a dolgokat. Elragadni a földtől az irányítás^, maguk kezébe venni, hogy ezután mar "rie alamizsna , jusson.■ • A tegnapi, „ahogy az isten akarja, úgy- lesz” szemléletű paraszt most, amikor a lehetőségek kitárultak előtte, keresi is az utat az új felé. I vita tárgya: növénytermelés N«m várjam, egymást a gazdasági és pártvezetők, hanem kölcsönösen felkerekednek, ha támogatás, tanács, megfontolás szükséges. A Péké Tsz-ben a pért vezetőségi ülésre is meghívták a szövetkezet elnökét, és az Űj Élet páxtonkívüli elnökét, Döbco Dezsőt is. Nincs titkolózás, hanem elsőrendű párt- íigy, a legfontosabb pártügy, tjogy e két termelőszövetkezet jól megértse, segítse egymást, s bent az emberek mindegyike megtalálja a helyét, és már az idén is többet termeljenek, mint tavaly. A legtöbb fejtörést moist az okozza, milyen munkát adjanak az asszonyoknak, lányoknak, az idősebbeknek. A pártszervezet szorgalmazza a baromfifármot, meg is rendelték a csibéket, azonban jelenleg nem tudják megfelelően fogadni az aprójószágokat, nincs baromíióljuk. Egyelőre nem sikerül elhelyezni a baromfit, s úgy gondolják, kiadják a tagoknak, amíg helyi erőből építhetnek baromfiólat. Köze van a pártszervezetnek mindenhez, ami a két szövetkezetben történik. Naponta harminc szekér indul a mezőre tápanyagokkal, a Békében helyrehozták a majorságot és környéket, feltöltöttek a nagyobb üregeket, mind a két termelőszövetkezetben már kint, a földön van a trágya fele, még a „háztáji fogatok” is besegítettek a munkába. .Sok ötlet vár megvalósításra ■w. Új Életben is. Itt Krizbai Domonkos pártvezetőségi tag tanácsát fogadták meg a közösség tagjai. Krizbaj elvtáns, az iskola igazgatója ajánlotta, hogy építsenek ki baráti kapcsolatot a Deb'itceni Mezőgazdasági Akadémiával, Ennek előkészítésére rnár járt is Debrecenben Dobos fez-elnök. Ha a javaslat testet ölt, sok hasznos szakmai tanáccsal lesznek okosa óba k az Űj Élet tagjai és a korábbinál több jövedelmei sarc ólnak ki » tabló kőéi. A jó helyi ismeret és a Part február 12-i határozata bizton kulcsot ad az aranyosapáti elv társaknak az élettel összekötőt i az arra épülő pártmunkához. Bár vannak nagy7 gondok » közös takarmány beszerzésivel, a juhok bevitelével, de a vezetés egységes és megoldja a feladatokat. Még előfordul, hogy egyes tagok más faluban adják el a takarmányukat, holott a szövetkezet is azonnal megvenné készpénz ellenében. Van még három ember: Nagy Péter, Nagy Ferenc és H. Molnár József, akik meg nem vittijj « közösbe a juhokat, nem fogott rajtuk az okcs és emberi sző. De .ez sem keseríti' el a még nagyobb nehézségek leküzdésére is alkalmas konvnunjsta vezetőket, feltörik a legkeményebb diót tt. Nagyon helyesen nem olcsó és elvtelen népszerűségre törekednek, hanem határozottan kimondják a nemet is. ha kell. Például a munkaegységek felhígítása ellen is szót emeltek, amikor néhányan amolyan üres-járatot is be akartak írni elvégzett munkaként. Év végén az egész tagság megérezné a felhígítást, mely nem egyéb, mint az ablakon kidobott pénz. Ilyet, az alapszabály megszegését, sem vezetők, sem egyes tagok részéről nem helyeselhet a pártmervezet. Ezért is szükséges, hogy minden szövetkezeti tag pontosan megismerkedjék a munkaegység-számítással, hegy önmagukat és egymást is ellenőrizni. segítőn! tudják. Sajnos, a munkaegység- számító-tanfolyam. melyet a pártszervezet kommunista értelmiségi tagjai kezdeményeztek, nem halad kielégítően, sok a hiányzó, enyhe az érdeklődés. Megjegyzésként ide kívánkozik, még nem késő pótolni a mulasztást, megkedveltetni az emberekkel a taníelyamot, különösen. ha összekötik más hasznos és szórakoztató műsor- j ral is. Közel vannak a révhez az j aranyosapáti kommunisták;) megerősödve, az egész faluval közös úton haladva betöltheti;;i felelősségteljes hivatásukat. Csak egyre kell vigyázniuk: soha nem szabad elfeledniük, hogy naponta tanácskczzanaK az emberekké!, egyetlen perei e se hihetik magukról, hogy csalhatatlanok és amit javasolnak, mindig jó. megvalósítható, csalt úgy, ha megcsinálják javaslatuk próbáját, a falu közvéleményének segítésével. Páll Géza Most a növénytermelési részt vitatják. A brigádvezetők szépen, sorban megegyeznek, hogy kinek mennyi burgonya, kukorica, cukorrépa, napraforgó jut a területére. Hol alkalmas a talaj a mák, a kender, a silókukorica, a csillagfürt részére. Tekintettel vannak arra is, milyen egyik-másik tábla föld tavaszi hőmérséklete, milyen mag ered meg benne eredményesen s hogy az erdő mellé ne vessenek kukoricát, mert a milliónyi varjú tönkreteszi. — Vigyáznak arra is, hogy egy-egy brigádba arányosan kerüljenek a kevesebb és több munkát igénylő növények, hogy az őszi nagy táblúsítást már most előkészítsék az egye^ véleményé!: elhelyezésével. A terv most készül. Végleges formája csak körvonalakban van meg. S szinte meg is feledkezem arról, hogy egyes részletek felől érdeklődjem, annyira leköt az a lendület, tenniakárás, amit a községnek ez a termelési vezérkara"' frtűvel. Ä terv még csak most' készül, azonban a termelő- szövetkezet tagjai már megkezd; ték annak megvalósítását. Hordják az udvarokból á mezőre az istállótrágyát, . fogatokkal száz hold földön végezték el a szántást. Gyűlik a vetőmag a közös magtárba. Készülődnek a tavaszra, a kibontakozó tervek végrehajtására. S. A. Segített a tanácsülés: Lendületesen készülnek a tavaszra Nagycserkeszen A nagy cserkészi egyénileg dől-lkat. Gyurján János 7 holdas ci- gozó parasztok, néhány hét vá- i gánybokori gazda 2 hold és Be- rakozás után, most teljes lendü-1 lus András 14 holdas középpa- lettsl megkezdték a trágyahor- j raszt 4 hold gyümölcsöst meg- dást. A nemrég tartott tanács- j metszett már. ülésen ugyanis foglalkoztak a j A községi tanács megvizsgálta tavaszi njunlcákra való előkészü-ia község növényvédőszerekkcl váló letters megállapították: lemar a- j ellátását. Megállapították, nincs dás van. Elhatározták, hogy meg- J minden rendben ezen a téren, győző munkával# segítik az idő- Az illetékes földművesszövetkezet szerű feladatok gyors megkezdé- í vezetőit felhívták a szükséges sót, elvégzését. Eredményes volt j anyagok beszerzésére. Rézgálic a tanácstagok munkája. Már a máris elegendő mennyiségben gyümölcsösök nagyrésze is „meg- j kapható, s rövidesen „Holló- -Fi szépült”: metszik, tisztítják a fá- is lesz az üzletekben.
