Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-26 / 73. szám

Hruscsov elvtárs franciaországi látogatása (Folytatás a t. oldalról.) vöt. Az emberek „Éljen Hius csovl” „Leszerelést!” „Éljen a Szovjetunió!” kiáltásokkal fogad­ták a szovjet vendégeket. A ko­csijából kilépő Hruscsovot egy hatéves kisfiú köszöntötte, majd Hruscsova asszonynak vörös ró­zsacsokrot nyújtott át. Hruscsov melegen üdvözölte a jelenlévő Jacques Duclost. Az egybegyűltek szűnni nem akaró éljenzésére Hruscsov ki­lépett az épület erkélyére -és meg­köszönte az üdvözlést. .Lenin egykori lakásának meg­tekintése után Hruscsov az EJysée-palotába hajtatott, ahol a szovjet kormányfő és a francia köztársasági elnök között folyta­tódtak a tárgyalások. Mint az AFP jelentette. De Gaulle elnök és Hruscsov mi­niszterelnök négyszemközti tar- palása — magyar idő szerint — oer.íban 11 órakor ért véget. A két államférfi De Gaulle ' ábor­ii ok dolgozószobájából átment a szomszédos szalonba, ahol a ^ mi­nisztertanács szokott ülésezni. 11 óra ö perckor megkezdődtek a bővebb keretű francia—szovjet tárgyalások, amelyeken francia részről már Debré miniszterelnök, Couve de Murville külügyminisz­ter és Dejean moszkvai nagykö­vet, szovjet részről Koezigbi, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter és Vi­nogradov párizsi szovjet nagykö­vet is részt vett. I fő az egybegyűlt újságíróknak. I Természetesnek mondotta, hogy i csak kompromisszumok réven lehet ide eljutni, de eáek az en­gedmények olyanok legyenek, amelyekben az érdekelt felek egyenlő mértékben mennek egy­más elébe s ahol senki sem kö­vetel olyat, ami ennek vagy an­nak az ■ államnak társadalmi- rendszerét, ideológiáját vagy szu­verenitását sérti. — Jószándékokkal eltelve jöt­tünk Franciaországba, azzal a vággyal, hogy egyesítsük erőfeszí­tésünket a világbéke fenntartá­sára és megerősítésére. Békét és barátságot akarunk, nincs szük­ségünk másra. Végezetül Hruscsov a sajtó sze­repéről beezélt. Az újságíró tolla arra kell, hogy szolgáljon, hogy megírja az igazságot a nemzet­közi eseményekről, torzítás és ki­találások nélkül. Hruscsov a Szovjetunió béke­vágyának ismételt hangsú'yozásá- val fejezte be felszólalását. Ezután kérdések következtek. Körülbelül tucatnyi hangzott el, de alig lehetett felfedezni bárme­lyikben is az ellenségesség nyo­mait. Pedig Hruscsov általános derültség közepette kijelentette, hogy kész válaszolni a jó kérdé­sekre, rossz kérdések esetében pedig kész — az ellentámadásra... Az első kérdés Algériára vonat­kozott. Hruscsov hangoztatta: nem célja ezt a problémát fel­vetni a szovjet—francia tárgyalá­sokon, de ha a kérdés szóbakerül, nem tér ki előle. Emlékeztetett arra, hegv a Szovjetunió üdvö­zölte De Gaulle tábornok szeptem­ber lö-i nyilatkozatát az algériai nép önrendelkezési jogáról, majd összegezte: A Szovjetunió maga­tartása a gyarmati kérdésben A </ov{f( állmttfő beszelt a ti»*<eleíére adott sH'lóebéden mindenkor az volt és az lesz, hogy ellensége a szégyenletes gyarmati rendszernek, annak végleges el­tűnéséig. Kívánjuk, hogy Franciaország és Algéria oldja meg a vitás kérdést a De Gaulle tábornok ny.hitkozatában megformált terv szerint. Majd felemelt hangon jelentette ki: „Amikor azt mondom, hogy De Gaulle terve szerint, akkor a szeptember 16-i nyilatkozatra gondolok A következő kérdésben a fran­cia köztársasági elnökről alkotott véleményére volt kíváncsi a Mon­de főszerkesztője. Hruscsov meg­állapította, hogy a különböző nemzetközi problémákról alkotott elképzelésük egybehajló. Emlékez­tetett a francia elnök kéziratai­ra és hangsúlyozta, hogy tetszik neki De Gaulle tábornok hazafi- sága. Nem titkolta azonban, hogy filozófiai kérdésekben csakúgy, mint a politikai és szociális el­képzelésekben', ellentétes póluso­kon állnak, a francia elnök és ő. „Nem gondoljuk, hogy e téren változások lesznek, de jó lenne, ha De Gaulle tábornok az én elképzeléseimet tenné magáévá. Realista vagyok, nincs ilyen re­ményem...” —; mondotta a hall­gatóság nagy tapsa közepette. Ki­jelentését még azzal egészítette ki, hogy egy amerikai újságíró a kettejük közötti különbség láttán azt írta, szeretne a tárgyalóasz­tal alatt megbújni, hogy kihall­gathassa, hogyan zajlik le Hrus­csov és De Gaulle tanácskozása. Csalódott lenne — mondotta a szovjet kormányfő. Megbeszélé­sünk a legkellemesebben folyik le. Kérdést tettek fel Franciaor'­szágnalc az „atomklubba” való belépéséről. „Készek vagyunk megvitatni a nukleáris kérdése­ket Franciaország képviselőivel éppúgy, mint az Egyesült Álla­mok és Anglia képviselőivel, hogy a béke javára rendezzük e problémákat” — válaszolta Hrus­csov. A francia—afrikai közösség, a gazdaságilag elmaradott országok megsegítése, valamint a Közép- Kelet problémája is felvetődött a francia újságírók kérdéseiben. Az utóbbival kapcsolatban Hrus­csov rámutatott, hogy Francia- ország, Anglia és . az Egyesült Államok szállított először fegy­vereket a közép-keleti országok­nak. A Szovjetunió hivatalos ja­vaslatot tett arra, hogy szüntes­sék meg a fegyverszállításokat. Egy következő kérdés Németor­szág és Berlin ügyét említette. Hruscsov válaszában rámutatott, hogy a Szovjetunió pontot akar tenni u második világháború vé­gére és békeszerződést akar köt­ni. A Szovjetunió szándékával el­lentétben egyesek ellene vannak ennek. Érthető a Szovjetunió bi­zalmatlansága, hiszen arról van szó, hogy megmaradt egy eleven szikra és vannak, akik lángra akarják azt szítani, hogy gyújto­gathassanak. Mi mindent megte­szünk, hogy ezt a szikrát elfojt­suk. A szovjet kormányfő hang­súlyozta; ha e kérdés rendezése másképp nem lehetséges, a Szov­jetunió egyoldalú békeszerződést köt a Német Demokratikus Köz­társasággal. A Franciaországi Külpolitikai Újságírók Szövetségének elnöke a hallgatóság lelkes tapsa köze­pette köszönte meg Hruscsov vá­laszait és ió útat kívánt szom­baton kezdődő, ötnapos franci»- országi vidéki kőrútjához. Hruscsov elvtárs pénteken dél­ben a francia diplomáciai sajtó vendége volt a Pavillon Daup­hine étteremben rendezett saj­tóebéden. Itt jelen voltak a szov­jet és a külföldi sajtó képviselői is. A televízió hat felvevőgéppel rögzítette a sajtóebéd esemé­nyeit. Érdekes apróság: a televí­zió gépkocsija a szomszédos HA- TO-palota tövében állt meg, az ét­teremben felvett képeket pedig a NATO-palota tetejéről közve­títették a televízió stúdiójába. — Ez a NATO hozzájárulása Hruscsov látogatásának sikeréhez — kommentálták tréfásan a lát­ványt az újságírók. A nem min­dennapi eset híre eljutott a díszasztalhoz, amelynek szovjet vendégei is derültséggel fogad­ták a NATO „szívélyes gesztu­sát.” A sárga és piros tulipánakkal díszített asztalnál Hruscsov, De- jean moszkvai francia nagykö­vet és Robert de Saint-Jean, a Franciaországi Külpolitikai Új­ságírók Szövetségének elnöke, o Paris Match szerkesztője között foglalt helyet, szemben ült vele Terrenoire fran'cia tájékoztatás- íigyi miniszter. Koszigin és Gro­miko között. Ott volt a díszebé­den Hruscsov fia és ve je is. A francia sajtó szíre-virága részt- vett az ebéden, nem maradha­tott el az életének már 8. évti­zedében járó Tabouis asszony, az egykori híres „Cassandra” sem. Hruscsov az ebéd végeztével köszöntötte a francia mondás szerinti „negyedik nagyhatalom”, a sajtó képviselőit, majd egy igazi nagyhatalomnak. Francia- országnak a nemzetközi ügyek­ben vitt kimagasló szerepéről szólt. Kiemelte, hogy Franciaor- j szag jelentősen hozzájárult a hit- j leri koalíció szétverésének kö­zös ügyéhez. A szovjet kormánv- fő hangsúlyozta, hogy a szovjet népek mély baráti érzelmeket táplálnak a francia nép iránt és mindenkor élénk rokonszenvvel fogadiák Franciaországból jött vendégeiket. Tudja. — hangoz­tatta Hruscsov, — hogy Francia­országban is nagy érdeklődéssel figyelik a szovjet nép életét. A kulturális kapcsolatok azonban nem elegendők. Hruscsov ezután említést tett arról, mennyi talál­gatás látott napvilágot 'a Sajóban franciaországi uazásának céljáról. Kijelentette, hogy látogatásának semmi köze sincs az olyan állí­tásokhoz, amelyek szerint a Szovjetunió „el akarná választa­ni Franciaországot nyugati szö­vetségeseitől.” — Mi mindenekelőtt a Szov­jetuniót és Franciaországot egy­befűző kötelékek fejlesztését a két ország kapcsolatainak gyara­pítását kívánjuk. Mi rc-scz szár­maznék abból más országokra, ha a Szovjetunió és Franciaorszag jó kapcsolatokat teremtene? Ezek a kapcsolatok nem igénylik azt, hogy Franciaország elveszítse a jelenlegi barátait. A széleskörű szovjet—francia együttműködés csak megnövel­né Franciaország és a Szov- j jeiunió barátainak számát. Hruscsov egy régi orosz közmon­dást idézett: „Többet ér száz ba- J rát, mint száz rubel”.-Hruscsov ezután a csúcskonfe­renciáról szólt és megállapította: a hidegháború szakaszának a vé­géhez közeledünk. Szót emelt az „erők egyensúlyá­nak” hamis elve ellen és megálla­pította: ezt csupán azárt hangoz­tatják.’ hogv igazolták a veszélyes fegyverkezési hajszát. E hajszának pedig egyetlen logikus következ­ménye a háború. Vajon ezt kí­vánják-e a népek? ' —1 kérdezte. Hozhat-e valamilyen ’ előnyt egy új háború? A Szovjetunió radikális mód­szereket javasol a nemzetközi élet kulcskérdésének, a le­szerelésnek a megoldására. Egyesek ezt propagandának nevezik? Induljanak el má­sok is az ilyen „propaganda” útján és csökkentsék egyolda­lúan fegyveres erőik létszá­mát. A továbbiakban ä békés együtt­élésről beszélt a szovjet kormány­Megdöbbentő leleplezés a dél-afrikai tömegmészárlásról hrósödö tiltakozás világszerte parlament elé. A hatóságok min­den néger ünnepséget betiltottak. Ugyanakkor a fehérbőrű lakosság szabadon ülheti meg a Délafrikai Unió közelgő nemzeti ünnepét. Négy déí afrikai egyház vezetői pénteken Fokvárosban nyilatko­Hírügynökségi jelentések sze­rint az 1956. évi szuezi agresszió óta a legviharosabb nyilvános tüntetések zajlottak le London­ban. A rendőrség péntekre virra­dó éjjel ötven tüntetőt letartózta­tott a londoni dél-afrikai képvi­selet előtt. Már negyedik napja szakadatlanul tart a tüntetők őr­Összeiiivfák a Biztonsági Tanácsot a dőlafrikai töm»gmészárlá$ megvitatására New York. (MTI): Az Űj Kína és a nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az ENSZ 29 af­rikai-ázsiai tagállama csütörtökön jóváhágyta azt a javaslatot, amelyben kérik, hogy sürgősen hívják össze a Biztonsági Taná­csot, s vitassák meg a faji meg- ] különböztetés ellen békésen tün­tető dél-afrikaiak tömeges lemé­szárlását. Mint a Reuter jelenti, Cabot Lodge amerikai küldött, a Biz­tonsági Tanács márciusi . elnöke csütörtökön tanácskozott Ham- marksjöld főtitkárral, maid utá­na bejelentette, hogy a Bizton­sági Tanács már hétfőn vagy ked­den összeül. II Lottó nyerőszámai: 8, 29, 32, 80, 83. A Ültté IS. heti sorsolását meny jut. A kihúzott nyerőszá- Nyirbátorban rendezték. Ezúttal mrk a következők: 4 4t5 316 lottószelvény vett reszt! 8, 29, 32, 80. 83. a játékban. így cgy-egy nyerő- tárgy nyereményeket I? osztályra 1 635 *43 forint nyere- ze.vényekre sorsolják. zatban ítélték el a fajüldöző poli­tikát, s különösen a védtelen afri­kaiak tömeges lemészárlását. A Délafrikai Unióban ország­szerte katasztrofális méreteket ölt a színesbőrű munkások tömeges sztrájkja. Viharos tüntetések Londonban A TASZSZ jelenti Prágából, hogy Louis Saillant, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitkára a dél-afrikai miniszterelnökhöz in­tézett táviratában a SZVSZ 10.1 millió tagjának nevében elítéli a vérengzéseket és a faji megkü­lönböztetés barbár politikáját. Ralph Bunche, az ENSZ ame­Halottak és sebesültek az utcán a Charpeville-i (Dél-Aírika) tüntetés után, miután a rendőrség „teljesítette feladatát ". (Johannesburg. MTI-telefoto.) rikai főtitkárhelyettese Tokióban kijelentette, szükségessé válik, hogy az ENSZ „jelen tegyen’.’ Afrikában. Bunche nem részle­tezte, milyen formában képzeli el az ENSZ „jelenlétét”, de hangoz­tatta, hogy a zavargások és a ke­gyetlen elnyomás szükségessé tesz: az ENSZ állandó éberségét. bégének „virrasztása” a ház. kő-1 rül. A rendőrök többször megtá­madták a „Szabadságot Afrika- i nak” és „Le a gyilkosokkal ’ lei-! iratú plakátokat lengető tüntető- j két, A péntek reggeli lapok váltó- : zctlan hevességgel ítélik el a! tharpevillei vérfürdői. Mint az AB jelenti, Ambros Reeves johannesburgi anglikán püspök péntekre virradó éjszaka bejelentette, hogy körülbelül száz sebesülttől eskü alatt tett vallo­másokat kért a hétfői sharpevillei tömegmészárlás körülményeiről. A kórházban fekvő súlyos sebe­sültek egybehangzóan állították, hogy a vérfürdő napján a rendőrök felszólították a négereket, gyűljenek össze a rendőrség épületétől nem messze eső téren, mert ,.egy nagy fehér főnök" jön Preto­riából, hogy beszédet mond­jon előttük. Az afrikaiak egyetlen szál kés, vagy bot nélkül össze is jöttek. Amikor már többszázan egybe- sereglettek, a rendőrök hirtelen : felsorakoztak. A meglepett náge- i rek felé akkor eg>v színesbőrű < rendőr ezt kiáltotta: : „Fussatok el, közétek akar- , nak lőni!” Amint a kiáltás elhangzott a rendőrség- azon­nal tüzet nyitott, A püspök közlése szerint a kór- | tfázban körülbelül száz sebesül, férfi, harminc nő és. hat gyerme.. ! ft leszik. Valamennyiüket szigorúan őr­zik. Közülük a legtöbben hátukba kapták a golyót. „Amikor a közjegyző jelenlétében j megkérdeztem, volt-e .náluk ló- . fegyver, valamennyien értetlenül ás meglepetten néztek rám” — , mondotta a püspök. Nyugati hírügynökségek egybe-1 hangzó jelentése szerint a dél-1 afrikai kormány pénteken beje- j lentette, törvényen kívül helyezi az afrikai nemzeti kongresszust és a pa iafrikai kongresszust, az unió néger többségének egyedüli képviseleti szerveit. Erasmus igazságügy miniszter szs- j rir.t hétfőn terjesztik az errő. í .szóló java-üstöt a fehérekből álló;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom