Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-20 / 68. szám

„Tőadd fútaizak kunit...“ MAI NAPLÓ — Hallották? A Nyíregyházi Textilruházati Vállalat azzal is növelni akarja megrendelőinek táborát, hogy a saját készítményt! férfi, női és gyermekruhákból, kalapokból divatbemutatót fog tartani. — Hol? Mikor? — Ezen gondolkodik évek óta a vállalat vezetősége. Kérdezzék meg őket, telefon 12—57. ★ ÉLÜZEM a nyíregyházi II. számú postahivatal. Az 1959. évi második félévi jó munkával nyer­ték el a kitüntetést. Az élüzem- ünnepséget jövő szombaton tart­ják. ★ MA DÉLELŐTT 10 órakor ke­rül bemutatásra a Nyíregyházi József Attila Művelődési Házban a „János, a nagyerejű” c. mese­játék, amit a művelődési ház Mesekert bábszínházának szerep­lői adnak elő a gyermekeknek. * A TÉGLAGYÁRAK április ele­jén kezdik meg a nyerstéglagyár­tást a megyében s az év folyamán 23 millió téglát gyártanak. Ez a mennyiség mintegy ezer családi­ház építéséhez elegendő. ★ ÖTVENEGY TSZ csatlakozott eddig megyénkben a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomhoz, s mintegy 145 vagon kukoricára kötöttek értékesítési szerződést. ★ A KISVÁRDAI JÁRÁS KÖZ­SÉGEIBEN 1960-ban a község- fejlesztési alapból közel tízmillió forintot fordítanak tizenkétezer négyzetméter járdaépítésre és felújításra, nyolc kilométer vil­lanyhálózat bővítésre, 18 fúrott kút létesítésére és felújítására, három orvosi lakás és rendelő építésére, tizennégy óvodai te­rem építésére és felújítására, hat művelődési ház felépítésére, ki­lenc könyvtár felújítására, öt híd! építésére, három sportpálya fel-1 újítására, két tanácsháza építésé­re és felújítására. ★ TALAJERÖUTÄNPÖTLÄSKA 9 ezer 786 tonna nitrogén, 2285 tonna foszfor és 314 tonna káli műtrágyát kap megyénk az első félévre. Ezenkívül a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalom ke­retében a kukorica-értékesítési szerződés után kapunk még nyolc- száz tonna nitrogén, 640 tonna foszfor és 70 tonna káli műtrá­gyát. ★ VIZSGÁLATOT TARTOTT a megyei döntőbizottság vezetője és a kereskedelmi osztály vezetője a Szabolcs-Szatmár Megyei Népbolt Vállalatnál és a Nyíregyházi Kis­kereskedelmi Vállalatnál a minő­ség védelmével kapcsolatos in­tézkedések végrehajtásáról. Meg­állapították, hogy mindkét válla­latnál jelentős javulás van a mi­nőségjavulás terén. ★ TEGNAP ESTE — a rakamaz cipész, a nyírbátori cipész, a nyíregyházi asztalos, a mán doki vegyes, a nagyhalászi építő ktsz- ekben tartottak ünnepélyes mér­legzáró közgyűlést, fizették ki dolgozóiknak a nyereségrészese­dést. ★ NYÍRIBRONYBAN 90 ezer fo- :rint költséggel kultúrház építését [kezdik meg. Mar együtt van az 'építőanyag. A község lakói sei társadalmi munkával segítik kű'l- túrházuk felépítését. Ismét megyénkbe látogat a szerencsekerék ÚJABB SZERENCSÉS NYERTE­SEK SZABOLCSBAN A Lottó 11-ik játékhete öt ta- lálatos szerencsét hozott a csepe Vas és Fémművek két boldog ifjúmunkásának, de szerencsét ho­zott négy találattal egy tiszávas- vári kollektívának is. A tizedik játékhét tyúkod i né­gyes találatért járó 126 000 forin­tot 17-én este nyuvanG_uu az. *- ték ki a tyukodi moziban. Ugyan­ezt a nyereményt fizették ki 19-án este Nagyhalászban, Fekete Jó­zsef nagyhalászi lakosnak. Pénteken, 25-én ismét megyénk­be látogat a szerencsekerék: a Lottó 13-ik heti sorsolását Nyír­bátorban. a járási kultúrotthon- ban tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság délelőtt 10 óra­kor. Negyvenötezer mérföldes Hasadás a Föld kérgében A Columbia egyetem földtani obsze, ,<i,vi.L,„,uiiit. v-/.eto.je nyi­latkozatban számolt be az egye­tem „Voma” nevű kutatóhajójá­nak eredményeiről. A kutatóhajo, amely 12 hónapja van úton, meg­erősítette a Columbia geológusai­nak azt a néhány évvel ezelőtti feltevését, hogy a Föld kérgében a tengerek alatt egy 45 000 mér­föld hosszú repedés húzódik vé­gig az Atlanti óceánon Észak-Dél irányában és az Indiai óceán egy részében, oldalágai pedig az Arab­tenger mélyét szántják fel. Be­igazolódott a tudósoknak azok a megállapításai, hogy ez a íepedés, illetve szakadék teljesen folyama­tos és Afrika legdélibb csücskénél az Atlanti óceánból az Indiai óce­ánba terjed át. A repedés vonala pontosan követi az aktív földren- gési övezet vonalát Földünkön. Már legördült a függöny, a [ szépszámú közönség távozni ké-1 szült, s az utolsó tapsok is el­vesztek a nagy terem falai kö­zött, — amikor Béla bácsi elő­lépett. Most történt ez, a na­pokban Nyíregyházán, amikor már sokan izgultak, hogy a be­harangozott este elmarad, mivel az egyik nemes színművész nem utazott le Nyíregyházára. Sala­mon Béla bácsi az előadás vé­geztével még nem sietett kollegái körébe, hiába ostromolták isme­rősei és tisztviselői sok-sok gra- turációval, ő meg úgy érezte, va­lamivel adós a lelkes nyírségbe­li közönségnek. Kiállt a megvilágított függöny elé, várta, hogy a már hazaindu­ló tömeg tapsa elcsituljon. És or­szágunk egyik legnépszerűbb hu­moristája elkezdte mondani az önéletrajzát... Béla bácsi. Vajon hányszor tap­soltak már neki a fővárosban, vidéken, a legkisebb faluban is? Megszámlálhatatlan, tengernyi sok siker, ünneplés, elismerés, — mi csak ezt tudjuk a Béla bácsi 'múltjáról. Pedig most, ahogy a született. Később kereskedő ta­nuló volt, tűrte a főnök szeszé­lyeit, mert kellett a kenyér... És amikor színpadra került, ak­kor is megmaradt egyszerű em­bernek. Salamon Béla színművész a napokban ünnepelte 75.. szüle-, tésnapját. Budapesti kollegái, tisz­telői graturációi után a munka­érdemrend tulajdonosa Nyíregy­házán fogadta több száz ember graturációját. Alit a függöny előtt, mesélte életsorát és a kis- unokája jutott az eszébe. Kis unokája, Jutka, akit talán min­denkinél jobban szeret./Jutka na­gyon szeret játszani, megtörté­nik, hogy késő estig lent marad a bérház udvarán és a mamája hiába hívogatja, hogy, Jutkám édes, gyere be, játszottál mír ele­get, — a kis unoka mindig azt mondja: „Mama, már elkészítet­tem a leckémet, igazán megen­gedheted, hogy játsszak még egy kicsit...” Alit Béla bácsi, szemtől szem­be Nyíregyháza színházszerető közönségével és pár könnycsep­pel a szemén igy tett vallomást: — Kedves nyíregyháziak! Én tudom, hogy nekem már későn van, tudom, hogy már be kelle­ne fejezni a játékot. De én úgy érzem, megcsináltam a leckémet, engedjék, hadd játsszak még egy kicsit... Mit mondhatnánk mindehhez ? Csak annyit: játsszon kedves Bé­la bácsi, játsszon még nagyon sokáig... És képzeletben melegen meg­szorítjuk egy jubiláló színművész kezét. Angyal S. Sándorok, Józsefek estje a Vasgyár utcai segédüzemben „FEKETEVÁGÁSSAL” kezdő­dött, azaz levágták a fekete disz­nót, amit a 6. számú Mélyépítő Vállalat Vasgyár utcai segédüze­mének Sándorai és Józsefjei vet­tek. A sörrevalót is összeadták. Közel félszázan tervezték el az üzemében, hogy együtt ünnepük meg névnapjukat. Meghívták a brigádokban velük együtt dolgozó munkásokat, műszaki dolgozókat és írásos meghívót kapott tőlük a vállalat igazgatója is. ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL A tengeri leopárd Ismeri-e az olvasó a leopárd nevű állatot? Persze, hogy is­meri. Sokszor olvasott róla, sőt az állatkertben is látta. De a tengeri leopárdot valószínűleg kevesen ismerik. A fóka-félék­hez tartozik és a Déli-sarkon az Antarktisz vizeiben él. Hosszú, vékony és arányos törzse, erős, jól fejlett mellkasa van, vékony nyákán kicsiny fej ül, szájából éles szemfogak villának elő. Azt gondolnék, hogy lomha és fleg­matikus állat. De a valóságban nem így áll a dolog — a tengeri leopárd mind a vízben, mind pedig a szárazföldön egyaránt gyors és mozgékony. A legke­gyetlenebb és legmerészebb az egész Antarktiszon. A pingvinek legfőbb és legádázabb eüeasége. Még saját társait is megtámadja. De azért van állat, amelytől ő delfintől, amely a vízben vadászik rá. Az Adélie-földön működő kutató expedíció tagjai közül a francia Lepinais volt az első, aki látott és elejtett ten­geri leopárdot. Három méter 40 centiméter hoszú állat volt. Né­hány nap múlva sikerült egy újabb leopárdot megfigyelnie, ami egy pingvint üldözött. A ma­dár a jégtáblán próbált elrejtőz­ni, de a ragadozó állat utolérte és vele a vízbe menekült. Rövid idő múlva ismét felbukkant, so­káig rángatta zsákmányát, amíg annak bőre tollaival együtt le nem jött. Ezután hozzálátott a lakmározáshoz. Egy másik alka­lommal tengermélység-kutatás közben találkoztak össze vele, az állat hirtelen felüvöltött és elindult az emberek felé. A ta­lálkozás csaknem balesettel vég­ződött. is fél: a ragadozó kardszárnyú r~ YHl tapasztal az E^/aki-tiarltou átrepülő utas? Az utas, aki Nyugat-Európa j egyik repülőteréről az Északi sarkon át Tokióba repül, az éi- dekes dolgokat él ál. A nap | kelte cs a nap nyugta ugyanis I nem abban az időben megy vég­be, mint azt otthon megszokta. Ennek oka az, hogy az Északi j sarkon fél évig tart a nappal, fél évjg az éjszaka.' Ha tehát I télen mondjuk este fél 11 órakor indulunk útnak, nem 8—9 órai repülés után bukkant fel a Nap a horizont feletli peremén, ha­nem 20 óra múltán pillanthatja meg a felkelő napot. Ahogy a dáturn-határon átrepült, egy na­pot átugrott. Ha nyáron indul el erre az útra, úgy már 5 óra múlva felkelni látja a napot; amíg To­kióba érkezik 32 órán át a nap szakadatlanul a horizont (látó­határ) fölött vau. Még érdekesebb az útja ta­vasszal és ősszel. Ha például áprilisban kel útra naplemente után, másnap kétszer látja föl­kelni a napot, s egy teljes nap­tári napot veszít, amire 32 órai repülés után Tokióba ér. Déli 12 12 órakor érkezik Tokióba, hol­ott a nap már 13 órája felkelt. Egyenletes felület-e az óceáu szintje? A Föld egyes pontjainak ma­gasságát a tenger szintjéhez vi­szonyítják. A tenger tükrének, szintjének a tenger nyugodt fel­színét tartjuk. Valószínű azon­ban, hogy a természetben nincs teljesen egyenletes tengerszínt. Ne arra gondoljunk most, hogy egyes óceánoknak és tengerek­nek egymáshoz viszonyított szint­je nívókülönbséget mutat. Ugyan­azon óceán szintjén is nívókü­lönbséget állapítottak meg. Ha a Csendes-óceán hirtelen moz­dulatlanná válna, és felületén egyetlen vízfodor sem mutatkoz­nék, 'a tenger felszínén „magas fennsíkok” és mélyebb „meden­cék” mulatko mának, és a köz­tük levő szintkülönbség 18 mé­terig is kiterjed. Hogy mi ennek az oka? Talán a légnyomáson fellépő különbségek, talán olyan más okok, amiket idáig nem tudtak felderíteni. Pénteken, a műszak lecsenge- tése után az üzemi étkezdében gyülekeztek össze. Az első pohár- köszöntőt az igazgató mondta: „Minden Sándor és József dolgo­zónk — a többi között — éljen boldogan, sokáig!” S a munká­sok koccintottak poharukkal az igazgatóval, a vezető beosztásúak- kal és egymással. Aztán kezdő­dött a lakoma. A pörköltre csú­szott a sör. — KÉTEZER FORINTOT és ennél többet keresek havonta! Jól élünk belőle. Nem érezzük meg a fizetésnél azt a kis pénzt, amit erre az estére költöttünk. Mind­egyikünk visz haza a családjának egy kis itókát. Jó így együtt len­ni, nemcsak a munkában, a víg- ságban is — mondta Katona Jó­zsef asztalos. Gazs Sándor a 69. Sándor-napot ünnepelte, — Sok vígságra emlékszem, amiben részt vettem, de itt érzem a legjobban magamat, öt brigád van együtt. Hét éve vagyok a vállalatnál, másfélmillió forintos vagyon van rámbízva a raktár­ban. Most látom csak, hogy ezek a fiúk milyen aranyos gyerekek — mondta, SZEKERES SÁNDOR kovács elővett a zsebéből egy gumizsirá­fot. — A kisfiamnak, Sanyikának vettem a névnapjára. Hadd örül­jön ő is. — Én is vettem cgy csomó játé­kot a fiacskámnak — mutatta Fábián Sándor lakatos. Elmondta, hogy a fiát is a szakmára sze­retné majd tanítatni. Ott volt az ünnepségen a mun­kások közül való Ötvös Lajos országgyűlési képviselő is. A Sán­dorok és Józsefek jókedve ha­mar terjedt. Nótákat daloltak a munkások, összefogózva, ölel* kezve. Aztán a harmonikaszóra táncoltak. Éjfél után kerültek: haza. (O. A.) 10 I nyíregyházi közönség elé állt és I a majdnem elmaradt est meg­mentése érdekében még szólni kívánt, sokan csodálkoztak, hogy a színpadok, rádió stúdiók és te­levíziós képernyők művésze 75 évvel ezelőtt vidéki kis faluban

Next

/
Oldalképek
Tartalom