Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-19 / 42. szám
Segítsük a fiatal termelöaxövetkeseiekctl Néhány gondolat a vezetésről, a munkaszervezésről Amikor tollat veszek a kezembe az a gondolat foglalkoztat, hogy nem veszik tőlem rossz Héven fiatal elnöktársaim, ha a tíz éves elnökségem néhány tapasztalatát leírom, azzal a számítással. hátha tudok valamit tegíteni. Vannak még problémák nálunk is, de kezdetben sokkal több nehézség volt. Milyen legyen az elnök? Ahol még nem választották volna meg az elnököt, azoknak javasolom, hogy az alábbiakra nagyon ügyeljenek. Az elnök elsősorban értsen a gazdálkodáshoz, de legyen egy kicsit kereskedő is. A fő jellemvonása az igazságosság, a meleg szív és a tiszta kéz legyen. Az igazságosságot fontosnak tartom azért, mert naponta találkozik a tagság ügyes-bajos dolgaival. Ezek elbírálásánál ne legyen részrehajló, sógor-koma elv ne érvényesüljön. így meglesz a tekintélye is. Ha ellenkezőleg tesz, a tagok hamar észreveszik és nincs tovább bizalom. A melegszívű. emberszerető elnök tudja csak a tagságot egymás megbecsülésére tanítani. A szociális kérdések elbírálásához is meleg szív kell. Ne felejtse el soha, hogy az egyénnek a gondja-baja, ha az kicsinek tűnik is, számára az a legnagyobb gond. A tisztakezűséget nem azért említem utoljára, mert az kevésbé fontos, mint a többi, sőt, a nyomaték kedvéért hagytam a végére. Ha a tagság látja, hogy a vezető meg nem érdemelt javakhoz jut. akkor ő la megpróbálja követni a vezetőt. Ennek az szokott a következménye lenni, hogy a tagság a becsületes munka helyett elkezd szarka módjára mindent hazaszállítani. Év végén pedig nem osztozkodás, hanem veszekedés van. Sok minden függ a könyvelőtől Az elnök szerteágazó munkájáról oldalakat lehetne írni, ennek felsorolása helyett fontosnak tartom most a könyvelő kiválasztásáról néhány mondatot írni. Gyakran előfordul az, hogy hol az egyik, hol a másik tag felkeresi az elnököt: „Jó lenne, elnök elvtárs. ha ezt az én gyenge kislányomat odatennétek könjrvelni, hiszen más munkára olyan gyenge”. Rosszul jár a szövetkezet, ha az ilyen hangokra hallgat a vezetőség. A könyvelőn igen sok múlik. Csak a könyveléshez jól értő szakemberre bízzuk ezt a munkát, még ha látszatra egy kicsit több forintba kerül is a szakértő könyvelő díjazása. Az igazságos jövedelemelosztás és a gazdaság „szénájának” rendbentartása nagyrészt függ a könyvelőtől. fi brigádvezetőkröl és csapatvezetőkről A brigádvezetőknek hasonlóknak kell lenni az elnökhöz. A gazdálkodáshoz, munkaszervezéshez értsenek, de különösen fontos, hogy igazmondóak legyenek, se a vezetőségnek, se a tagságnak nagyot ne mondjanak, mert különben félrevihetik a szövetkezeteit. A munkacsapatvezetőik 8—10 emberrel állandóan együtt élnek, ők alkotják az irányítás gerincét, végül is ők osztják ki a munkát, ők írják be a tagnak a teljesítményét. Az igazságosság legyen a legfőbb erényük, mert a legtöbb súrlódás a rossz egységbe!résből adódik a szövetkezetekben. Ha többet írnak mint járt volna, akkor a közösség fizet rá, ha kevesebbet, akkor pedig a tag csorbul. A munkacsapatok kialakításánál — ahol volt korábban tsz — azt tartom helyesnek, ha az új és a régi tagok nem különülnek el, hanem vegyesen dolgoznak. Nálunk minden munkacsapatba hárem-négy új tag került, akiket gyorsan betanítottak a régi tagok. Mindenkinek egyforma inga van a szövetkezetben Nagyon kell vigyázni arra, hogy a most belépe t új tagokat a régiek meg ne sértsék azzal, hogy „te még úi ember vagy, neked nincs annyi jogod, mint nekünk”. Ilyesmi képzetlen emberek között hamar előfordul. Az új tagot felvevő közgyűlés után mindenkinek egyforma joga van a szövetkezetben. A vezetők az új tagokkal többet beszélgessenek, ismerkedjenek velük és tanítsák őket az új élet szabályaira. Ezért hasznos a munkaidőn túl a lakásukon is felkeresni őket. Az ilyen beszélgetés jólesik az új tagnak, látja, hogy nemcsak addig volt fontos ember, amíg be nem lépett. Szokott olyan hangulat is lenni, különösen a gazdagabb, régi termelőszövetkezetekben, hogy a volt tagok féltik a vagyont és irigykedve fogadják a7, új tagokat, hogy most már azok elviszik a hasznot. Helytelen ez a felfogás, mert a belépők hozzák a földjüket, a felszerelésük, állatuk értékének bizonyos százalékát a közöshöz csatolják, az új javak termeléséhez pedig munkájukkal ők is hozzájárulnak. A régi tagok közös vagyonának nagyrészét az állami támogatás és az állami tartalékföld hozama teszi ki. Természetesen nem lebecsülendő az az érték sem, amit 8—10 év alatt felhalmoztak. Joga azonban senkinek sincs ahhoz, hogy a most belépőket szegényebbnek gondolja és féltse, tőlük a jövedelmet. Az állam azt a támogatást, ami ott van a szövetkezetben, nem néhány parasztnak, hanem az egész község dolgozó parasztságának adta. Ha elmegyek a szomszédos szövetkezetekbe, ezekről mindig elbeszélgetek a vezetőkkel, tagokkal. Ezeket kívántam segít- ség-képpen leírni a fiatal szövetkezetek számára. Beke Sándor mg. tsz-elnök, Gacsáty. A nyírgyulaji fiatalok készülnek a kulturális seregszemlére A nyírgyulaji KISZ-szervezet tagjai lelkesen készülnek a fel- szabadulási kulturális seregszemlére. A népitánc- és színjátszó csoport régi magyar táncképeket, illetve egyfelvonásos színdarabot tanul erre az alkalomra. A szervezet tagjai a József Attila olvasómozgalom keretében a kultúr- otthonból veszik kölcsön azokat a könyveket, melyeket meg kell ismerniük ahhoz, hogy a seregszemle feltételeit teljesítsék. A KISZ-tagok a község életében is jelentős szerepet játszanak. A közelmúltban bábcsoportot alakítottak, s hamarosan színvonalas előadásokat rendeznek majd. Tavaszvaras Kocsordon JAKAB C, MÁTYÁSSAL, a tekintélyes, érettségizett szövetkezeti elnökkel és segítőtársaival együtt asztal mellé telepedett a gond is. Igaz ugyan, hogy néha-néha még havat seper végig a szél Kocsord határában, de az emberek már tavaszt éreznek. Csoportokba verődve tervezik a jövőt, s a „lovasok” leginkább a közös istállóban találnak munkát. Szoktatják a lovakat is. Benn a tanácsházán viszont már nemcsak tavaszt éreznek, hanem nyarat is. Sőt! > Igaz, hogy még csak számoszlopok mutatják ezt. De már mutatják. S itt azt mondják, ez fontos. Mi tagadás, nagy gondot vett a vállára Jakab C. Mátyás bácsi, akit közfelkiáltással választottak vezetőnek a, kocsordi emberek. Szalacsi Lajos, Katona Ernő, az agronó- musnak választott Katona György, és valamennyi vezető törheti a fejét. Mert bizony közel ezer ember jövőjéről kei! gondoskodni, s a birtokba véti • ötezerhetszáz held földet úgy művelni, hogy az gazdagon fizessen. — Itt az Űj Élet Tsz-be lépett mindenki. Egy család lett az egész falu. Kialakították a brigádokat is, és várják a tavaszt. Kezdődhet a munka — tájékoztat Fehér Gyula, a fiatal agronómus, aki Komiósi Bála, Somogyi István, Falócz Géza cs Kenetéi Bela civ var. a.%- kal jött ki segíteni a megszilárdítás munkáját, a tervek elkészítését. — HA ÍGY HALADUNK — válaszolja Somogyi elvtárs. a szálkái állami gazdaság üzemegység-vezetője — akkor február végén közgyűlés elő kerülhet a végleges terv. Nem hűbelebalázs módjára láttak a terv készítéséhez a ko- csordiak. De a segítséget adók sem.. Komiósi elvtárs brigádja már január huszonegvedike óta a faluban tartózkodik. Részt vettek a közgyűlés előkészítésében, megismerkedtek az emberekkel, a helyi adottságokkal, segítettek a közös vagyon kialakításában, a leltározásban, s csak aztán láttak munkához a téesz vezetőivel együtt. De még ez sem volt elég. A pártszervezet kezdem nyezéssre amolyan általános ismerettel- ■ jesztő tanfolyamokat szerveztek a szövetkezeti útra léoett nép számára. Három pedagógus, Sáfár László igazgató. Nagy Zoltán a. helyettese és Szegedi Béla ugyancsak a falu nevelője lett ebben -az időben. Több min: ezer embert oktattak, tanítottak. Olyan idős emberek kezébe került újból a ceruza, akik valamikor negyven évvel ezelőtt írtak utoljára. Vitatkoztak, beszélgettek, megismerkedtek a közösségi élet szabályaival, a szövetkezetei érintő rendel etekkel, törvényekkel. lej a kollektív bölcsesség adott alapot ahhoz, hogy nyugodt lei- kiismerettei lóghattak a ten készítéséhez. Dologhoz láttak Tiszakerecseny es Mátyus egységes pártszervezetei A napokban zajlott le Tiszakerecseny ben az egységes szövetkezeti párt-alapszervezet első közös taggyűlése. A taggyűlés egyik jellemző sajátossága volt a pártépítés kérdéseinek megvitatása. A kommunisták megbeszélték az átszervezés alatti tapasztalatokat és az ott kitűnt becsületes párton- kívüliek magatartását. Közülük több tagjelölttel erősítették az új Gondoskodás Hasonlóan megtartották a párttaggyűlést a szomszédos Mátyus községben is. Itt 1957 óta nem vettek fel tagjelöltet, most négy becsületes pártonkívülivel gyarapították a tgajelöltek számát. A kommunista tanácskozás óta a pártszervezet vezetősége kezébe vette az Öregek gondjainak elintézését. Mátyus községben 73 idős ember él, akiknek nagyrésze már nem tud részt venni a munkákban, a közösség azonban gondoskodni fog róluk. E gondoskodás mértékét beszélte meg a pártveSegílenek a Egyéb feladatok mellett a pártr szervezet szorgalmazza a községet patronáló budapesti és mátészalkai munkások és a termelőszövetkezeti község közötti jó kapcsolat ápolását. . E munkálkodás sem eredménytelen. A napokban jártak a községben a pesti patronálok, az V. kerületi mélyfúró vállalat vezetői és munkáscsoportja. A budapesti munkások megígérték, egy megjavított traktorral ajándékozzák meg a mátyusi dolgozókat, küldenek egy nagy üstöt az állattenyésztőknek és kutat fúrnak az ivóvízellátás megjavítására. A Mátészalkai Állami Gazdaság dolgozói se hagyták magára a községet az átszervezés óta. Áramfejlesztő agregátort küldtek a községnek, míg nincs villany, ez szolgáltatja az elektromos áramot a filmvetítéshez. Már túl varnak a mátyusiak a nagy eseményen, az első filmvetítésen. párt-alapszer vezetet. Felvették tagjelöltnek Miklovicz Györgyöt, az általános iskola fiatal igazgatóját is. A taggyűlés határozata szerint a következőkben jobban bevonják a pártmunkába a falu kommunista értelmiségét, felkérik a nevelőket természettudományos és más jellegű előadások tartására, munkaegységszámító es egyéb időszerű tanfolyamok megszervezésére. az öregekről zetőség a szövetkezet vezetőségével, hogy már most teremtsék meg a megsegítés alapját. A párt- szervezet javaslatára a KISZ önkéntes segítő-brigádot alakít, ezek tagjai társadalmi munkában megművelik a munkaképtelen és idős parasztok háztáji földjét és segédkeznek az otthoni munkáknál is. A pártszervezet vezetősége, Gera Sándor, Sebestyén Bertalan és a többi elvtársak javaslatokat tettek a község távlati terveinek elkészítésére is. Javasolták: a későbbiekben létesítsenek halgazdaságot és víziszámyas-telepet. patronálok Most a Hruscsov elvtárs amerikai útjáról készült filmet szeretnék megnézni. Számítanak a Moziüzemi Vállalat támogatására. Csak annyi kritikai megjegyzés fér a mátyusi állapotokhoz, amit a pártvezetőség egyik tagja mondott: — Még a kollektív vezetésnél látok differenciát.;: — így mondta és ezen gondolkozhatnak a falu vezetői és a járástól ott lévő patronálok is. Kicsit jobban támaszkodjanak a faluért felelős emberek a pértvezetőségre, kérjék ki a véleményüket, minden lényeges dologról, s ne forduljon elő az, ami a közgyűlés előtt, hogy a pártszervezet vezetősége az utolsó pillanatban tudta meg, mikor lesz a jelentős esemény, a vezetőség megválasztása, a munkacsapatok megszervezése, —. és nem is tudott megfelelő munkát kifejteni és véleményével segíteni, — P — DE KUKKANTSUNK BELE a készülő tervbe. A tájékoztatásból kiderül, hogy a több mint öt és félezer holdas szövetkezet jelenleg 229 lóval. 347 szarvasmarhával, 101 sertéssel és 239 juhval rendelkezik. Az állatok egy részét közösen helyezték el. Ami jószágnak nem tudják biztosítani a takarmányt, azt a tagok gondjaira bízták, s ezért a megfelelő munkaegység-értékét megkapják. Megalakult ' már az építő brigád, cs munkához is látott. Elsősorban az elhanyagolt gazdasági épületeket teszik alkalmassá az állatok részére... Figyelembe vették a helyi adottságokat, s éppen ezért kukoricával 1250 holdat vetnek be. Burgonyát 300, cukorrépát 160, takarmányrépát ugyanennyi, napraforgót 300 holdon termelnek. Pillangós növényeket 700 holdon vetnek. A szerződéses termelés mindig jó jövedelmi forrás volt. Ezt vettélj figyelembe, amikor a közgyűlés határozata szerint ti? hold dohányra, 175 burgonyára 160 hold cukorrépára. 300 hold napraforgóra és 150 hold mag- kenderre kötnek szerződést. Nyolcvan holdon termelnek silókukoricát, s köztesként 250 holdon vetnek babot. Kiszámították, hogy a negyven holdon termesztendő zöldségből származó jövedelemmel együtt több, mint másfélmillió forint bevételhez jut a szövetkezeti község már ebben az esztendőben. EZEKBŐL A SZÁMOKBÓL az derül ki, hogy 23 holddal növelték a kertészetet, bevezetik a silókukorica termelését és fokozták a takarmánynövények vetésterületét. Igaz, nem végleges számok még ezek, de örvendetes, hogy a kocsordiak- ban megvan minden szorgalom és akarat, hogy már ebben az esztendőben többet termeljenek, s több árut adjanak az országnak, mint tavaly. S ezért drlgozik, tanul az egész falu. Hordják a trágyát, s alig várják, hogy rá lehessen menni a földekre. A hátralévő téli estéket most arra használják fel. hogy jó tervet készítsenek, s a 15 brigád vezető és a sok-sok munkacsapatvezető részére indított tanfolyamon valameny- nyien megtanulják a munkaegység számítását, melyet megismertetnek majd a tagokkal is JÓL KÉSZÜLNEK a tavas? köszöntésére Kocsordon. Ezer* tevékenykednek a kommunisták, akik egy pillanatra sem hagyják most magukra az embereket. S mindig megtalálják, mi a soronkövetkező feladat. Bíznak a jövőben, s abban, hogy február végi közgyűlés, amely hivatva lesz arra. hogy jóváhagyja a szövetkezeti község első, igazán nagyszabású tervét, jó utat mutat. (F. KJ I
