Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

D szakszervezeti titkár ísv látja a munkások helyzetét a tíúhúuyfermentáló f tíllnlaíiiál járul ásón kívül egy-egy gyermek egy évi ellátása a napközi ott­honban 4150 forintba a bölcsö­dében 8451 forintba kerül vál­lalatunknak. A dolgozók 2,50 fo­rintos térítés mellett kapnak jó ebédet. Egy-egy dolgozó étkez­tetése egy éven át ezer forint vállalati hozzájárulást vesz igénybe. .Fokozottabb a szeretet és «tdiiffoskodás — Többszáz kötetés kőnyvtá- I runknak sok olvasója van. Gyak­ran rendezünk műsoros estéket I és tanulmányi kirándulásokat, ! Mintegy 80 dolgozó tanul to­vább egyetemeken, középiskolák­ban és technikumokban. Segí- I tünk a rászoruló dolgozóknak: I intézkedünk a tanácsnál, hogy lakást kapjanak, gázrezsóhoz jussanak. Panaszukat minden esetben kivizsgáljuk és elintéz­zük. A beteglátogatók nemcsak ajándékot visznek a betegnek, de sokszor segítenek is szüksé­ges holmikat beszerezni, a rá­szoruló édesanyáknak takarítani, főzni. Jó kedvvel termeinek és versenyeznek a munkások így látja ezt a szakszervezeti titkár. Nyilatkozatában arról is beszélt, hogy nemrég az üzemi tanács értekezletén foglalkoztak a munkaversennyel, megszervez­ték a felszabadulási munkaver­senyt. — Akkor is a dolgozók érde­kében cselekszünk, amikor fel­szólítjuk őket, hogy versenyezze­nek, takarékoskodjanak, hiszen hasznát látják ennek a jutalma­zásokon kívül a nyereségosztás­kor is — mondta Valu elvtárs­nő. — A'z üzemi hangos híradó­ban és a faliújságon is foglal­nmnkaegységszámítást; előadáso­kat tart a nőtanács az egészsé­ges életmódról, kiállításokkal ké­szülnek a Nemzetközi Nőnapra. A Nyírmada, Hunyadi-tanyai asszonyok közös felolvasásokon Vesznek részt és hetente egyszer házimunka-szakköri foglalkozást tartanak. kozunk a versennyel, megdi-. ■csérjük az élenjárókat, közöl­jük a verseny értékelését, ami­nél; lelkesítő hatása van. Olyan most a hangulat a vállalatunk­nál, hogy biztosra vehető válla­lati tervünk túlteljesítése. Az elmondottakból megállapít­ható, hogy a vállalatnál jól tö-1 vödnek a munkásokkal, a tér- i tnelés mellett a munkakörülmé- j I r,yek, a tanulási és szórakozási j lehetőségek javításával. Annak érdekében, hogy még jobbak le­gyenek ezen a téren is az ered­mények. a versenyben töreked­jenek tovább csökkenteni az önköltséget, növelni a munka termelékenységét. a minőség színvonalát. A dolgozók kezde­ményezései azt mutatják, hogy megértették: . rajtuk is múlik munkakörülményeik, életszínvo­naluk további javulása. O. A. hetiden kezdődik a gyermekek harmadik Sabin-oltása Nyíregyházán A Sabin féle, szájon át törté­nő. gyermekbénulás elleni védő­oltások harmadik részlete a Nyír­egyháza városban lakó gyerekek részére folytatódik. Az iskolák­ban, óvodákban, bölcsődékben mindenütt a helyszínen fog tör­ténni az oltás. Azoknak a gye­rekeknek az oltása, akik sem bölcsődébe, sem óvodába sem is­kolába nem járnak február 23- án kedden, 21-én, szerdán és 25-én csütörtökön reggel 8 órá­tól folyamatosan este 18 óráig a Vöröshadsereg út 14. szám alatti oltóhelyiségekben fog lezajlani. Február 26-án és 27-én délig póioltásokat fogunk végezni. Kérjük a város lakosságát, hogy lehetőleg az I. kerület 23-án dél­előtt, a II. kerület 23-án délután a III. kér. 24-én délelőtt és IV. kerület gyerekei 24-én délután jöjjenek oltásra a torlódások el­kerülése végett. Kérjük, hogy a postán küldött idézést mindenki feltétlenül hozza magával. Városi tanács VB Eü. osztálya. Most mór nem mennék el sehová Alacsony, kékszemű, sző­ke fiatalember ül velem szem­ben. A nagyvarsányi fiatalság helyzetéről, általában a falusi ifjúság sorsáról és saját életé­ről beszélgetünk. Megkérdezem. hogy nem akart-e még soha elmenni a faluból, nem akart-e még so­ha hátat fordítani a mezőgaz­dasági munkának? Nem sokat kertel, nyíltan, őszintén vála­szol. Akart már ő egyszer-két- szer, de családi körülményei nem -engedték meg. 24 éves. Akármerre megy, a faluban nem sok hasonló korú embert talál. Azok közül, akik lesze­reltek a katonaságtól, nagyon kevesen maradtak a faluban, a mezőgazdaságban. Amikor arról kérdem hogy miben látja ennek az okait, ki­csit meglepődik, látszik rajta, nem nagyon számított erre a kérdésre. O nem tudná hirte­len, pontosan megmondani. Ta­lán a rendszeres havi fizetés. A fiatalembernek pénz kell és az iparban megkapja minden hónapban. — Saját kezéhez kapja min­dig a keresetét és nem kell minden alkalommal külön kér­ni a szüleitől. — Tehát nemcsak pénz kér­dése, hanem bizonyos szabad­ság, függetlenség, . önállóság kérdése is ez a..-vándorlás — kapcsolódom bele a gondolat- menetébe. .IN Y í R I T A J A K. NYÍRI emberek Nyírd else arról nevezetes, hogy nincs különös nevezetes­sége. Kis falu Nyír szilében, olyan, mint sokszíz más tár­sa. Az idegen első látásra non lát benne semmi különöset A házak között, az utcán, a disz­nókat tereli a kondás, vagy a napsugaras reggeli órákban ap­ró, iskolába siető, csivitvlo gye­rekekkel telik meg a környék. Sok a régi, kopott házik í, még az 1800-as években építtette az uraság, cselédlakásoknak. Mert itt övé volt minden. Szilágyi Menyhérté. meg a Betegeké, övék volt a falu, a házak, ta­tán még az emberek is, akik látástól vakulásig túrták a föl­det úr hasznára, maguk ten- gődésére. Azóta új házak, sőt új ház­sorok is épültek, s az újak váltogatják a régieket. Bent, a falak Itözött is így van ez. Né­hol 2—3 dikó, sok gyerek, kis tűzhely, karos láda. esetleg ko­ros szekrény alattvalói a szoba gazdájának, másutt meg mo­dern rekamié, hangulatlámpa, szőnyeg, kombinált szekrény található. Aztán akadnak ' olyan öregek, akik még életükben nem jártak moziban, s olyan fiatalok, akik Budapestre is elutaznak egy nagy esemény látására. Itt, ebben a faluban tanítja a gyerekeket a messziről érke­zett tanítónő. Ahogy elnézi az ember Ki­rály Erzsit, a csinos, barna kis­lányt inkább menyasszonynak Valu József né közel másfél évtizede dolgozik a nyíregyházi dohányfermentálóban. Sok évig szakszervezeti bizalmi volt, az­tán tagja lett az üzemi bizott­ságnak, s nemrég őt választot­ták rneg titkárnak a szakszerve­zeti tagok. Megkérdeztük tőle: hogyan törődik az emberekkel a szakszervezet és a vállalat, és mit tettek az, MSZMP 1959. ok­tóberi, a munkásosztály helyze­tének megjavításáról hozott ha­tározatának megvalósításáért? I munkások több pénzt kapnak — mondta a szakszervezeti tit­kár. — 18 százalékkal, átlag 243 forinttal emelkedett a vállalat munkásainak bére 1957. január 1-től. Ez egy évben 2 millió fo­rint báremelkedést jelent. 1951- ben ismét lehetőség nyílt a bér­rendezésre a szakmunkásoknál és a karbantartóknál. Ennek egy évi ösßzege több. mint 840 ezer forint'. Növelte a kereseteket a nyereségrészesedés bevezetése. 1957/58-ban egy havi keresetnek megfelelő részesedést fizettünk ki, egy-egy munkásnak átlago­san 1100 forintot. Továbbá kü­lönböző céljutalmak, címén ösz- szesen 74 ezer forintot kaptak a dolgozók. Jobban megkímélik az erőt és az egészséget — Két évvel ezelőtt még sok helyen rcssz körülmények között dolgoztak a munkások. Ekkor a beruházási keretnek 85 százalé­kát fordítottuk olyan berendezé­sek megjavítására, amelyek az egészségre ártalmas munkakö­rülményeket és a nehéz testi munkát igénylő, munkafolyama­tokat kiküszöbölik. Új hulladék­válogató üzemrészt építettünk, korszerű portalnnitó berendezést és hulladékrostát szereztünk be. Kék színű napfényégőkre cserél­tük'ki a neon csöveket a gépi fermentáló válogató csarnoká­ban. aminek nyugtató hatása van a szemre. Világos válogató he­lyiséget épített a vállalat a szá­rítóban. Bővítettük az öltözőt, a mosdót, a melegedő helyiséget és korszerűsítettük az üzemi fürdőt. Kutakat létesítettünk . a vízellátás megjavítása érdekében. Helyreállítottuk a víztárolót és 3 környékén kultúrparkot léte­sítettünk. A terhes anyákat könnyebb munkahelyeken. a gon®7 szer-műhelyben foglalkoz­tatjuk s munkájuk könnyítésére zsákporoló gépet vettünk, A fer­ment őrök és hőfokotok egészség­védelme érdekében távhömérő- vel szereljük fel a mechanikai kamrákat. , Mintegy háromszáz- dolgozó kap védőételt, illetve védőitalt. Jól felszerelt orvosi rendelőnk van. mely napi két­órás rendelést tart. 1 fizetésen felül — , Bölcsődénk 30 férőhelyes, napközi otthonunk 60 férőhelyes. Az 1 forint napi étkezési hozzá­gezte a képzőt, aztán ide he­lyezték, Nyírgelsére. Hallani sem akart arról, hogy ilyen messzi hagyja ott­honát, szülei sem engedték. Bizony, nagy csatába kerüli. Csatába a szüleivel — s első­sorban önmagával. De eljött, i Ki érezte már az első pilla-; natok fojtó izgalmát, amikor! egy lányember először kerül o I VMtedra elé, idegen, kíváncsi j gyermekek közé? Erzsi bebiu-. tatlcozott, s megkezdte az első j órát. A gyerekek pedig már az első órában a szívükbe fo­gadták, s szivébe fogadta a J falu is. Nem idegen azóta Ki-1 rály Erzsi Nyírgelsén. j — Tervei? Rámcsodálkozik. — Mi lehetne? Itt maradok. Megszoktam, szeretem... Megszokta, Szereti. Szereti a gyerekeket, a kezemunlzáját: az úttörőcsapatot, a KISZ szervezetet, a kultúrházat, Nyírgelsét. S az emberek is' szeretik, sokan csak neki! akarják aláírni a belépést a \ közösbe. Néha hazajár, látogatóba. De olyankor, az utolsó órákban I már türelmetlenül varja a vo-' natot, mert vajon mit csinál I most a kis Vali, Menyus, meg a többiek? És siet haza. Haza, Nyírgelsére mert Király Erzsé­bet már gelsei. nyíri ember ' lett. Nemcsak az igazolványá­ban. a szivében is... Győri Illés György ‘ — Valahogy így lehet — vá­laszolja elgondolkozva. Időközben befut Szűcs F. Miklós is. Az ember első pil­lanatban látja, hogy nem elő­ször találkoznak, . — Jóbarátok vagyunk — ma­gyarázzák egyszerre. — Talán még udvarolni is együtt járnak? — mosolyodom el cinkos együttérzéssel. — Az is előfordul, ha úgy jön a dolog, attól függ mikor merre megyünk. Ezzel a szórakozásra terelő­dik a szó. Mozieíőadás egy­szer van egy héten. Rövide­sen kiderül azonban, hogy ná­luk nem ez a „fő szám”, ha­nem a KISZ klubest. Amikor ezekről az estékről mesél Kiss László, az ember minden kér­dezés nélkül is biztos benne, hogy ő aligha hiányzik egy 'al­kalommal is. Csillogó szemmel beszél arról, hogy milyen jól össze szokott jönni az ifjúság, milyen jól elszórakoznak. — Megvallom őszintén; nagy vonzóereje van a lemez­játszónak is. . ♦ — No. látja, a szórakozási lehetőség is közrejátszott ab­ban, hogy olyan sok nagyvar­sányi fiatal elment városra.. — Ha most hívnák valahova városba dolgozni, elmenne-e — teszem fel a nagy kérdést. Minden habozás nélkül, hatá­rozottan válaszol. — Nem. Most már nem men­nék el sehova. Meggyőződésem, hogy miután téesz község lett Nagyvarsány is, hamarosan megszűnik a vándorlás. Külö­nösen. ha majd látják a fiata­lok, hogy a közösben is meg tudják keresni, amit a varos­ban, a gyárakban. Barátja az ősszel szerelt le. Mindjárt el is ment Ruda- bányára dolgozni. Most fagy­szabadságon van itthon. Ő már belekóstolt abba a másik mun­kába is. Beszélgetünk a fize­tésről, az életmódról, minden­ről, ami egy huszonhárom-hu- szonnégy éves embert érdekel. Elmondja, hogy erősen gondol­kodik, visszamenjen-e, vágj7 maradjon itthon a téeszben. Hosszú évek óta sok fiatal Szűcs F. Miklós töprengett ezen, de biztos, hogy a jövőben, mégpedig a közeljövőben, szá­muk egyre csökkenni fog; in-, kább a Kiss Lászlók mellé áll­nak. G. B. • I A tanítónő gondolná, mint. nevelőnek. Hi­hetetlennek tűnik vidám moso­lyából, sugaras tekintetéből, já­tékos '•gesztusaiból, hogy ezek a szemek szigorúan is tudnak nézni, az üde hangok felelős­ségre vonni, korholni. Pedig Ki­rály Erzsinek nagy tekintélye van nemcsak a gyerekek, de a felnőttek között is. Alig néhány esztendeje került ide, mégis is­meri mindenki. — Majd a tanítónő meg­mondja. .. — Kérjük meg Király Er­zsit, hogy segítsen-.. S Király Erzsi szervez, tanít, fellép, dolgozik, Király Erzsi mindenütt ott van. ahol szük­ség van rá. Mert Király Erzsi a tanítónő __ Az iskolában lakik, egy ra­gyogó kis szobában, a barát­nőjével, kollégájával. Virág Er­zsébet tanítónővel. A két Bö­zsi a fényes sparhelt, a kis néprádió, csillogó edények, kandi tejesáiveg társaságában piheni l:i. a nap fáradalmait heves römicsata, vagy érdekes olvasmány segítségével. Itt be­szélgetünk mi is vele, kíván­csian az életére, a mindennap­jaira. Nem kényes titkok. intim lánygondok — hanem egy küz­delmes élet nyitott könyvében olvashatunk. Erzsi apja falusi szabó volt, egy kis bácsmegyei faluban, S a gondos szülök féltett kincsü­ket, a lányukat taníttatták. Kis­kunfélegyházán, 1955-ben vé­Hasznos előadásokon és tanfolyamokon vesznek részt, kiállítások rendezésével várják a Nemzetközi Nőnapot a baktalórántházl járás asszonyai Igen hatásos munkát fejtenek j ki a nötanácsok a baktalóránt- hází járás termelőszövetkezeti községeiben. Összejöveteleken vi­tatják meg a nők szerepét és feladatát a termelőszövetkezeti munkában. A községi nőtanácsok . új vezetőséget választottak. A termelőszövetkezeti asszonyok tanfolyamokon sajátítják el a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom