Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-17 / 40. szám
Három járást központ már összegezte * földmű vessző vetkezetek leiszabadulási m unka verseny-vál látását Megyénk földművesszövétkeze- tei megtették felajánlásukat fel- szabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére. Azonban a járási központok kissé megkéstek a vállalások összegezésével. A tíz járási szerv közül még csak a nyírbátori, kisvárdai és fehérgyarmati járási központ mérte fel a szövetkezetek ígéreteit. A nyírbátori járási központ már a kongresszusi verseny-vál- lalásók idején is az elsők között volt, s a teljesítésben sem vall szégyent. Most szintén igyekszik úttörő lenni.' örvendetes jelenség, hogy a járás szövtekezetei közel liáromszáiJiyolcvanezer forint tervtől teljesítésre tettek ígéretet s megfogadták: több mint ötvenezer forintot takarítanak meg az első negyedévben. Igen merész a nyírbélteki körzeti szövetkezet felajánlása. Csaknem hétszázötvenezer forint tervtúlteljesítést \ és kétezer forint költségmegtakarítást vállait. A kisvárdai járás szövetkezetei pedig a forgalmi tervek túlteljesítése, a több mint százti- zenötezer forint költségmegtaka rítás mellett a részjegyek vál- tatásárói sem feledkeztek meg. Megígérték, hogy mintegy tizenhatezer forint előirányzaton felüli részjegyértéket váltanak ez év első három hónapjában. Értékes felajánlást tettek a i fehérgyarmati járás szövetkezetei is. Kiskereskedelmi áruforgalmi tervüket 3.85 százalékkal kívánják túlteljesíteni és az előirányzott költségekből hatvankétezer forintot akarnak megtakarítani. A megtett felajánlások nagysága azt bizonyítja, hogy szövetkezeteink mindjobban megértik a szocialista munkaverseny lényegét, s különösen azt, hogy méltóan csak becsületes munkával ünnepelhetik felszabadulá- j sunk 15. évfordulóját. ,,1'fió'ró'“ néreit isl;ola»xiivetkezet alakult í\ y í r m ihálytliba a Az iskolaszövetkezetek mind nagyobb közkedveltségnek örvendenek megyénkben. A napokban Nylmiháiydi harmincegy úttörőié határozta el — a szövetkezesek és a pedagógusok helyes szervező munkájának eredményeként — hogy Űttörő néven iskolaszövetkezetei alakítanak. A kis közösségnek még föld is került. A tanács két holdat bztosított részükre és azon közös termelést folytatnak majd. Mégpedig szerződéses alapon, s így ezzel is többletjövedelemhez jutnak. Az ifjúsági szövetkezetek alakítására nagy lehetőség van e hónapiján. .Nemcsak alkalmas az idő hozzá, hanem figyelembe kell! venni azt is, hogy február 29-cel í lejár a szerződéskötések határ- j ideje. S ha eddig nem jön létre az iskola-vagy ifjúsági szövetkezet, kimarad a termelési szerződéskötésből. Márpedig ezzel elég tetemes haszontól esik el. Tehát jól kell kihasználni a szervezésre az erre alkalmas időt, s akkor tovább terebélyesedik majd az ifjúságot munkára, összetartásra nevelő mozgalom. Hírek a szövetkezetek életéből Megjelent Nyers Rezső elvtárs. a SZÖVOSZ Igazgatósága volt el. nőkének könyve, „Szövetkezetek a magyar népi demokráciában" címmel. Jó lenne, ha minden szövetkezet könyvespolcán meg lehelre találni és minél több szövetkezeti választott vezető és hivatali dolgozó forgatná, tanulmányozná e könyvet. ★ Megyénkben kilencvennégyezer hold burgonya vetését irányozták elő. Ez legalább tizennégy százalékos emelkedést jelent a múlt évivel összehasonlítva. Különösen nagy területen kall krumplit vetni a kisvárdai és a nyíregyházi járásban, mivel az előirányzóit területek — együttesen — negyvenkétezer holdat tesznek ki. ★ A korai újburgon.va termelésével foglalkozó téesz-ek és egyéni leg dolgozó parasztok már készülődnek a vetőgumók csiráztatásá- ra. E hónap húszadika körül berakják a vetőgumókat csírázta- tásra. hogy ha a tavasz nyílik, a föld felmelegszik, rögtön elültessék. ★ Gyorsan növekszik a tées/.-ek által az étkezési burgonyatermelésre leszerződött terülel. Már több mint hatezer holdra írták alá a szerződést. A rekordot a tyukodi Kossuth léesz viszi. Ötszáz holdra szerződött. A tiszabez- dédi Kossuth téesz sem szégyenkezhet, mert háromszáz hold burgonya termelést vállalta szerződé ses alapon. Aliol ötvenkét vagon Inii^onva termelésére szerződtek A HIDEG ENGEDETT egy kicsit Nagydoboson is. Dologhoz látnak az emberek. Mindenki találna munkát az udvarán, de azért többen mégis a téesz irodájába kopognak be. A brigád- vezetőket keresik, s mivel azok nincsenek kéznél, az elnöktől kérnek munkát. Az emberek unják már a téli tétlenséget, s dolgozni szeretnének. Ha még mindenkinek nem is jut tennivaló. azért hol az egyiknek, hol a másiknak akad trágya-, szalma-, vagy szénahordás, és más dolog is. Később meg jut az egész falunak és szaporábban gyűlnek a munkaegységek a kiskönyvekben. Hiszen ezen tevékenykednek az irodában az asztalok fölé görnyedő fiatal és idős téesz-tagok. A termelési tervet készítik. TÜRÖ JÓZSEF elnök és Szűcs Gyula agronómus viszik a „pri- met”. Meghányják-vetik miből mennyit vessenek, hogy legyen mivel foglalkoztatni a tagokat, s gazdag betakarítást érjenek meg az. új szövetkezeti községben. A tervezgetésnél figyelembe veszik: a MÉK-kel százharminc katasztrális hold étkezi burgonyára már megkötöt- ! k a szerződést, harminc katasztrális holdon meg vetőmagkrumplit szeretnének termelni. Erre szintén aláírják a szerződést a napokban. Közelebb húzódunk az elnökhöz és egy pillanatra megzavarjuk a fejtörő munkában. — Mennyi burgonyát értékesíthettek az egyéniek az elmúlt esztendő második felében? — kérdezzük.-— A szövetkezet hat vagonnal vásárolt fel — segíti ki Lőrinc Gyula, a szövetkezet ügyvezetője a téesz elnökét. Ennek a felit tehette ki az. amit közvetlenül értékesíthettek. — Es sok van elföldelve? — Tír vagon körül — Válaszolt Törő József. — Már amit el szándékoznak adni. GYORS SZÁMVETÉST végzünk s rájövünk, hogy már az első esztendőben több burgonyát adnak el. mint a volt egyéniek és a régi téesz. Mert csal; étkezésiből ötvenkét vagon leszállítását vállalták. — Vagy talán mindez a híres dobosi sütőtök szakállára történik majd? — gondolom magamban. S ha már a nyelvemen van, meg is kérdezem. — Mi lesz a sütőtökkel? Értetlenül néznek rám. Magyarázkodom, hogy én úgy ér- $ lem, termelni fogjak-e ezután í is? ^ — Miért ne? — hangzik a kér- | désre. — Száz kátasz.ralis hoi- X dat szerződtünk le a MÉK-kel X — mondja a téesz elnöke. — • Tervezgettük, hogy vetünk ko- ♦ rai burgonyát és abba ültetjük * a sütőtököt. Azonban a földek | minősége változó, a csíráztatás- ? hoz meg nincs megfelelő helyi- ♦ súgunk. Az első esztendőben, t félünk, bai lenne a művelésé- J vei. így csak a jövő esztendő- | ben kerül rá sor. Az étkezős: J burgonyát sem vethetjük egy < táblába. Az őszön nem tudtuk | elkészíteni a talajt és ezért a 1 legjobb termőföldeket válogat- J juk ki. Különben utána homoki X lucernát vetünk. Kell a tak r- } mány és javítani akarjuk a J földek táperejét is. 3 SZÓVAL NEM LESZ RAT « burgonyatermeléssel. bár nv j még nehéz#n«kkel küzdi" ek j nagy dobosi Petőfi Tsz-ben. A j jövő esztendőig aztán-egyenesbe • hozzák a dolgokat és még fel- | felé íveiöbb lesz a szövetkezeti X gazdálkodás árutermelése a 1 krumpliból is az új téesz köz- t ségben, j r Uj jeladatok megyénk jöldművesszövetkezeti mozgalma előtt A napokban a MÉSZÖV harminchét kommunistája párttaggyűlésen vitatta meg a megye földművesszövetkezeti mozgalmának 1960. évi feladatait. A megyei központ párttagjai — mint a megye szövetkezeti mozgalmának valamennyi dolgozója — felelősségét csak növeli a hetedik pártkongresszuson hozott határozatok végrehajtásáért való felelősségtudat. Érzik és tudják, hogy minden tettük megannyi tégla _ a nagy építő munkában, s ezért méltóképpen törekszenek hozzájárulni a szocializmus célkitűzéseinek megvalósításához. A párt taggyűlésnek nemcsak a beszámolójából csendült ez ki, hanem minden hozzászólásból is. Mit is tartanak a szövetkezeti mozgalom legfontosabb feladatának és hogyan akarnak annak megvalósításáért dolgozni? A megyénkben végbement változások jelentősen átalakítják a szövetkezeti mozgalmat. A szövetkezetek gazdálkodásában még nagyobb szerep jut a kiskereskedelemnek. S ez kifejeződik már az 1960 évi áruforgalmi tervben is. Mert a múlt esztendcViöz viszonyítva 6.2 százalékkal több árut kell eladniuk a kiskereskedelmi egységeknek. A százalékos emelkedés nem sokat mond, de ha ügyiembe vesszük azt, hogy emügött közel hatvanmillió forint van. megérthetjük a feladat nagyságát. Az áruforgalom növelésével jelentősen meg kell változtatni az áruk választékát is — az iparcikkforgalom javára. Már pedig ez csak úgy lehetséges, ha a több, a korszerűbb, szakosított üzletben szakmailag és politikailag képzettebb dolgozók állnak a pult mögött. Az 1960-as év nemcsak ezekre ad lehetőséget. A három mozgó áruház beállításával az iparcikkeket a legkisebb tanyai településekre is el tudják juttatni. S ha a szövetkezeti szaküzletek a vásározó részlegekkel nagyobb összhangot teremtenek, még több vásáron jelenhetnek meg és sokkal több áru és divatbemutatót szervezhetnek. A megyei központ párttagjai azon vannak, hogy a szövetkezeteket bátorítsák és minden szakmai gyakorlati segítséget megadjanak ehhez, Hiszen a falusi dolgozók — köztük a szövetkezetek tagjai — valósággal szomjuhozzák az ilyen rendezvényeket és szeretnék, ha mindjobban megismertetnék őket az új iparcikkek használatával, kezelésével is. Például számosán vennének egyenként és csoportosan mosógépet, de félnek, hogy belefektetik a pénzt és hozzánem- értésük miatt hamar tönkreteszik. A vendéglátóiparnak szintén nagy lépést kell megtennie ez évben. Nem annyira az egységek számát emelik — talán még sok is, ami van — hanem a meglévők korszerűségét. Elsősorban a vendégek kényelmét,' gyorsabb kiszolgálását biztosító berendezések, felszerelések változnak meg lényegesen. S figyelembe véve a dolgozó parasztság tömeges belépését a társas gazdálkodásba, bővítik az egységek étkeztetési tevékenységét. A szövetkezeti mozgalmon belül lényeges átalakulás történik a felvásárlásban. Tudvalévő, hogy a tömegesen megalakult téeszek a MÉK-en keresztül bonyolítják le termékeik eladását. S általában nagy tételben. Azonban a tömegesés jó minőségű árut meg is kell termelni. A MÉK és a szövetkezetek azon vannak, hogy ebben is minden támogatást megadjanak a téesz-eknek. Főleg a burgonya-, gyümölcs- és zöldségtermelést- kívánják ösztönözni és segíteni. Ennek igen jó eszköze a termelési és szállítási szerződések kötése. Az idén is például burgonyából több mint kilencezernyolcszáz kát. holdat akarnak leszerződni a téesz-ekkel. Minden remény meg van rá, hogy ez teljesítve is lesz. A MÉSZÖV kommunistái és pártonkívüli dolgozói — a szövetkezeti szervek vezetőivel és dolgozóival egyetemben — tevékenykedtek a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Nem akarnak félreállni a megszilárdítás időszakában sem. Ahol tudnak, szívesen segítenek. S a megyei központ kommunistái erre már meg is tették a vállalásukat ezen a taggyűlésen. Viszont nem feledkeznek meg a még egyénileg dolgozó parasztokról sem. Segíteni kívánják termelési, tevékenységüket, s arra törekszenek, hogy mielőbb megtalálják az utat a nagyüzemi, gazdálkodáshoz. A szövetkezetek feladatainak megoldásához új egységeket építenek és a meglévőket korszerűsítik. E célra több mint negyvenmillió forintot fordítanak. Ebből épül a nyíregyházi almakombinát, a fehérgyarmati almatároló, a gergelyiugor- nyai és kocsordi vegyesbolt, két kiskapacitású jéggyár és négy üdítő ital palacokzó üzem. Természetesen az új létesítmények nagyban megnövelik a szövetkezetek termlését és főként az áruforgalmukat. S ezzel egyetemben egész gazdasági tevékenységüket. A szövetkezeti dolgozók éves vállalásai — a felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére — csak fokozzak a gazdálkodás megszilárdításába vetett reményt. A MÉSZÖV kommunistái bíznak abban, hogy nevelő és ellenőrző munkájuk megjavításával hozzá tudják segíteni a szövetkezeti dolgozókat mindennapi teendőjük becsületes elvégzéséhez, a közösségi vagyon megőrzésére, hogy a szövetkezetek saját vagyona egy év alatt húszmillió forinttal emelkedjék. A mások segítése ' mellett saját fejlődésükről sem feledkeznek meg. S ezért ígéretet tettek a politikai és szakmai oktatásban való rendszeres részvételre, fejlesztik pártszervezetük szervezeti életét, vitákat rendeznek a szocializmus építése során felvetett elvi és gyakorlati kérdéseikből, — a pár- tonkívüliek bevonásával — és emberi magatartásukkal hozzá akarnak segíteni másokat is a szocialista embertípus kiformálásához. A MÉSZÖV kommunistáinál a szó általában összeesik a tettel. Munkájuk elősegíti majd a megyei központ tevékenységének további javulását, és kihatással lesz a megye szövetkezeti mozgalmára is. V*rga Gyula.
