Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

4 fehérgyarmati járás szövetkezetei eredményesen gazdálkodtak az elméit esztendőben Képek a Szovjetunióból A korábbi években a fehér- gyarmati járás szövetkezetei gaz­dálkodtak a leggyengébben me­gyénkben. A megyei központ alig győzte anyagi támogatásu­kat Forint forint után úszott el egyes lelkiismeretlen szövetkeze­ti dolgozók kezén s a választott vezetőségi tagok nem győzték jelesntgetni a tikkasztókat, a kö­zös vagyon tékozlóit A MÉSZÖV számos hivatali dolgozót váltatott le a járási köz­pont igazgatóságával egyetértés­ben, az pedig a szövetkezeteknél igyekezett rendet teremteni az ottani vezetőséggel közösen. Tö­rekvésük sikerrel járt, s a szö­vetkezeti élet kezdett fellendülni, a gazdálkodás javulni. Az 1959-es év aztán fontos fordula­tot hozott. A szövetkezeti de­mokrácia helyreállt, a választott vezetőség gazdája lett. minden szövetkezetnek és jelentősen ja­vult a gazdálkodás is. Többek közt csaknem százharminc-ötmil­lió forintot forgalmaztak a szö­vetkezetek. Ennek tekintélyes ré­sze a kiskereskedelmi áruforga­lomból tevődött ki. S a növekvő áruforgalom, a takarékosabb költséggazdálkodás és lelkiisme­retesebb vagyonvédelem közel négymillió forint tiszta hasznot hozott a szövetkezeteknek. Nagy örömet szereznek ezzel a tagok­nak, mert gyarapodásuk mellett tetemes összeg — mintegy há­romszázharmincezer forint — jut a vásárlási és értékesítési, vala­mint a részjegyek utáni Vissza­térítésre. A szövetkezetek vezetőségei mindezt megvitatják a most kez­dődő gyűléseken, hogy minél több tag elmondhassa vélemé­nyét szövetkezetünk életéről, munkájáról és javaslatot tehes­senek az 1960. évi feladatok ma­radéktalan megoldására. A mátészalkai szövetkezet boltbizottsága rendet tart a portáján Jalta: Le nin tér. Az óra mutatója túlhalad az ötösön. A mátészalkai körzeti szövetkezet irodájában szede- lőzködnek a dolgozók és ki-ki egyéni ügyes-bajca dolga után néz. Azért nem néptelenedik el az iroda. A kiskereskedelmi üzemág dolgozóinak szobájában Szabó Miklós, az seztály veze­tője csendesen tárgyal egy idő­sebb, őszhajú asszonnyal. El­lenőrzőkönyvekből kiszakított lapokat olvasgatnak és egynél- egynél hosszabb ideig beszélget­nek. Kérésemre szívesen von­nak be társalgásukba és meg­tudom, hogy a boltbizottsági ta­gok minden egységet ellenőriz­ni akarnak, s ahol már jártak, behozták jelentésüket. Azonban mielőbb leadnák, megvitatják Szabó elvtárssal. Most még frissen él bennük az élmény, az ellenőrzés tapasztalatai és ha szükséges, kibővíthetik a je­lentésükbe be'írtakat. i Egyes kérdéseikre pedig választ kap­nak, arait későbbi ellenőrzéseik során hasznosítanak. Mező Im- rénével szintén erről tárgyal­nak. — Nem mondom — meséli Mező Imréné — a bolti dol­gozók többsége nem húzódozik az ellenőrzéstől. Ügy érezzük, szívesen látnak bennünket, azonban mindannyiunkat az az elv vezet: senki sem szereti a szennyesét kiteregetni. Tehát meg kell tanulnunk, hogyan ta­láljuk meg gyorsan és könnyen. Ma például jártunk a nagyven­déglőben. Három óra hosszáig tanulmányoztuk a vendéglő ve­zetését, munkaszervezését és a vendégekkel való foglalkozást a megadott írásos program és a szerzett tapasztalataink szerint. — Aztán hasznos volt-e? — érdeklődöm. — Nekünk igen és remélem, ők lem panaszkodhatnak. A vendégek meg örülnek majd, mert gyorsabb lesz a kiszolgá­lás, nagyobb lesz a tisztaság. — Mi az általános tapaszta­latuk? Még a legjobbnak vélt bolto­saink la elfelejtkeznek a rend­szeres egészségügyi vizsgálatról, a köpenyek rendbentartásáról. a két kulcsos rendszerről, a nyitás-zárás idejéről és sorol­hatnám tovább. Ma már csök­ken a leltárhiány. Ezt azért is tudom mondani, mert a leltáro­zások felvételében szintén résztveszek és érdeklődöm az elszámolás eredményéről. Azon­ban elég gyakori a súlycsonkí­tás és az árdrágítás. Talán a hivatali ellenőrzés szigorúsága miatt egyes boltosok itt keres­nek- „kárpótlást”. Elmondja, hogy az egyik üz­letvezetőt rajtakapta. Azóta nem köszön. Pedig lehet, hogy ezzel a börtöntől mentette meg. Hiszen erre is érvényes az a közmondás: „addig úszik a tök a vízen, míg el nem merül.” Amikor a boltbizottsági tagok ellenőrzéseikkel védik a társa­dalom és az egyén érdeKOit, óv­ják *z üzletek dolgozóit is a Jól tizet a selyeoihernyótenyésztés A mellékkereset egyik legjobb forrása a selyemhernyótenyész- tés. Mindössze egy hónapi mun­kával, minden anyagi befektetés nélkül lehet komoly jövedelem­re szert tenni. A kikelt kis her­nyókat, tenyésztőpapírt a válla­lat díjmentesen adja a termelők­nek s a tenyésztéshez szükséges eperlomb is ingyen áll a tenyész­tők rendelkezésére, csak le kell szedni és fel kell etetni a se­lyemhernyókkal. Dobozonként kb. 1000—1200 forint jövedelmet biz­tosit ez a munka a selyemgubó mai beváltási ára mellett. Az I. és II. o. selyemgubó átvételi ára 40 forint, a III. o. selyemgubó ara pedig 5 forint. Normális te­nyésztés esetén az összes meg­termelt selyemgubó legfeljebb 5 százaléka a III. o. gubó. A buji Táncsics Tsz felmérte a selyem- hemyótenyésztésben rejlő jöve­delmezőséget s ezért 10 doboz se­lyemhernyó felnevelésére szer ződött. Ennél a munkánál kitű­nően tudja a tsz alkalmazni a gyermekeket és a csökkent mun­kaképességű tsz-tagokat. Kb. 10—12 000 forint jövedelmet biz­tosít a tsz-tagok részére, mely munkálatokat egyéb gazdasági munkák elvégzése mellett fog tudni elvégezni, olyan munkaerő kihasználásával, melynek a te­nyésztés idején egyéb munkát biztosítani nem tudna. Ajánljuk valamennyi termelőszövetkezet­nek, hogy ne hagyják ki ezt a kitűnő mellékkeresett lehetősé­get. Ugyanakkor egyéniek is szerződhetnek sslyemher.iyóte- nvésztésre. Minden községben a fmsz. termelési felelőse köti meg a selyemhernyótenyésztésre vo­natkozó szerződéseket. Ahol iU en nincs, vagy bővebb felvilágosí­tásra van szükség, az érdeklődő termelőszövetkezetek és egyéni termelők forduljanak a „HER­BARIA” selyem termelési fel­ügyelőjéhez, címe: Nyíregyháza, Tiszavasvári út 5. gz. Juhász József súlyosabb bűnök elkövetésétől és szigorúbb felelősségre voná­suktól. . Az ajtó nyílik. Két asszony jön be. Bemutatkozunk. Mind­kettőjük kezében hatalmas pak- saméta. Tárkányi Sándorné és j Papp Józsefné szintén a bol- ' tokban végzett ellenőrzési je- I lentésüket akarják átadni, j Azonban nem sikerül, mert közben Szabó elvtársnak el kellett mennie. Mivel másnap folytatják a munkát és még hátra van a vacsorafőzés, az asszonyok szedelőzködnek és ki­lépnek a villanyfényes éjszaká­ba. Szövetkezeti vendéglő Batumiban (Grúzia) (Fényképezte: Rajcsányi Pál ügyvezető, Tiszavasvári.) A szövetkezeti közgyűlések elé A falusi lakosság életében mindig nagy jelentőséggel bír­nak a földmű vessző vetkezetek közgyűlései. Nem véletlen ez, mert a felnőtt lakosságnak több mint a felét érinti ez az esemény. A tagok e gyűlése­ken számolnak be a vezetők apró részletességgel az előző évi működésről. A gyűlések je­lentőségét ebben az esztendő­ben megnöveli az a tény, hogy az MSZMP VII. kongresszusa határozatait, célkitűzéseit a szövetkezetekre vonatkozóan itt vitatják meg, s a kongresszus szellemében megszabják az 1960. év legfontosabb feladatait. A szövetkezeti gyűlések ideje egybeesik hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulója megün­neplésének előkészületeivel. Itt határoznak afeilett, hogyan tud­nak még nagyobb eredménye­ket elérni a tervek teljesítésé­hen, a költségek csökkentésé­ben 4« az egyéb szövetkezeti feladatok maradéktalan megol­dásában, hogy a felszabadulási évfordulóhoz méltóan dolgozza­nak. A szövetkezetek eredménye­sen működtek az elmúlt eszten­dőben. Kiszélesedett, a munka- verseny-mozgalom. különösen a párt VII. kongresszusára tett verseny-vállalások területén és azok túlteljesítése biztosította az eredményes működést. En­nek eredménye az, hogy a szö­vetkezetek 1959. évi tiszta nye­resége megközelíti a 40 millió forintot. Ebből a kongresszusi verseny során a tervek túltel­jesítésével és a költségek csök­kentésével mintegy nyolcmillió forintot teljesítettek. Az elmúlt évben a megye szövetkezetei — országosan is — élenjártak az új kereskedel­mi módszerek bevezetésében, a korszerű önkiszolgáló és önki­választó boltok létrehozásában, új vendéglátóipari egységek ki­alakításában. A legjelentősebb esemény azonban az, hogy az elmúlt esztendő közgyűlései óta jelentős társadalmi átalakulás történt megyénk mezőgazdasá­gában is. A szövetkezeti tagok jelentős része termelőszövetke­zeti tag lett. A szövetkezetekkel egy időben a megye hegyközségei, tejszö­vetkezetei, takarékszövetkezetei és vízgazdálkodási társulásai is közgyűlést tartanak. E szövet­kezetek közül az egyik legje­lentősebb a takarékszövetkezet, mely az elmúlt év során a fa­lusi lakosság szimpátiáját, tá­mogatását érdemelte ki. Mint­egy hárommillió forint kölcsön folyósításával segítette a falusi lakosságot a mezőgazdasági jel­legű beruházásokban, a lakás­építésben. Széles körben ter­jesztették a takarékossági moz­galmat. A megye 1? takarék- szövetkezeténél több, mint öt­millió forint betétet helyeztek el. Ezek a betétek napjaink­ban is jelentősen növekednek a regi és az új termelőszövet­kezeti parasztok betett forint­jaival. A felszabadulási verseny ke­retében a szövetkezetek igen jelentős feladatokat kívánnak megvalósítani ebben az évben. Csak a legfontosabbat említ­jük: pl. három mozgó áruházat létesítenek, melyekkel a távol­eső tanyákat és kis községeket látogatják, ezzel is segítve a jobb áruellátást. A járási szék­helyeken női és férfi konfekció szaküzleteket kívánnak létre­hozni. Emelni kívánják a ter­melést elősegítő cikkek forgal­mát. Bőségesen biztosítják a lakosság részére a növényvédő­szereket, a mezőgazdasági mun­kákhoz szükséges kézi szerszá­mokat, a permetezéshez, épít­kezéshez meszet, építőanyagot és tüzelés sereket. A lakosság kulturális igényeinek kielégíté­séről kívánnak gondoskodni a szak- és szépirodalmi könyvek \ álaszlékának bővítésével. Az ímsz-1 vendéglátó egysé­gek színvonala szintén jelentő­sen megjavul. A szórakozni vá­gyó lakosság részére fővárosi művészek közreműködésé vei rendezvényeket szerveznek. A vendéglátó fmsz-i egységek5 — ott, ahol a termelőszövetkezeti tagok igénylik — a nagyobb mezőgazdasági munkál? idejére a tsz-tagokat ellátják a mun­kahelyen meleg étellel is. Az ez évi tervszámok —’ fel- vásárlási szinten — magasab­bak az előző esztendő tervszá­mainál. A termelőszövetkezeti községek a tsz-eh termelvényeit vagontételben közvetlenül a MÉK-en keresztül értékesítik. Ezeken a helyeken a szövetke­zetek a háztáji gazdálkodás fe­lesleges termékeit vásárolják fel, ami szintén jelentős meny- nyiség. A szövetkezeti ' rhozgalom megyénkben elő kívánja segí­teni a burgonyatermelés foko­zását. Ezért a MÉK termelési szerződéseket köt a tsz-ekkel az ország burgonyaellátásának biztosítása érdekében. Ugyan­csak termelési szerződésekkel akarja előmozdítani egy igen fontos kivitelű cikkünk, a bab termesztését is. Az 1959-es évben az fmsz-ek- nél a társadalmi tulaj dem vé­delmében komoly eredménye­ket értek el. Ezt azonban az fmsz-i választott szervekkel, valamint a tagság bevonásával még tovább kell javítani olyan formában, hogy az előző eszten­dőhöz mérten a leltárhiányok a negyedére csökkenjenek. A szövetkezetek vezetőinek és apparátusának igen fontos feladata legyen a termelőszö­vetkezetek megszilárdítása, a politikai és adminisztratív •. se­gítségadás. hogy' az új tsz-ek már ez évben is komoly ered­ményeket érjenek eb Kerékgyártó Arte' <

Next

/
Oldalképek
Tartalom