Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-11 / 35. szám
> A Jelszabadulási kulturális seregszemle megyei tapasztalatai 4z évről-évre megrendezés- re kerülő kultúrverse- nyek, kulturális szemlék az elmúlt években is fényesen bizonyították megyénk művészeti mozgalmának helytállását, elért eredményeit. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára készülve a hagyományoknak megfelelően ismét megrendezzük a kulturális szeregszemlét, hogy fokozzuk a kulturális munka nevelő hatását és a fiatalok újabb tömegeit vonjuk be a kultúra valamely ágának művelésébe. A felszabadulási kulturális szemle ez évi meghirdetése is kezdvező fogadtatásra talált. Megalakultak a seregszemlét szervező megyei, városi, járási operatív bizottságok és a legtöbb helyen létrejöttek a szembe egyes ágaiban tevékenykedő szakcsoportok is. Ezek munkája eredményezte, hogy például a nyíregyházi járásban eddig 30 színjátszócsoport, 25 tánccsoport és 13 ének, illetve zenekar nevezett be. Hasonló eredmények vannak a kisvár- dai, baktalórántházi és a tisza- löki járásokban is. Az eredmények mellett szólni kell néhány fogyatékosságról is. Még mindig érvényesül az elmúlt évek helytelen gyakorlata, hogy elsősorban a művészeti csoportok járnak élen. a benevezésben. Ez könnyen a szemle leszűküléséhez vezethet. Fontosnak tartjuk a műkedvelő csoportok tevékenységét, — sőt a szemle során szeretnénk tovább szélesíteni, fejleszteni, — de az ifjúság nagy tömegeinek — a művészeti csoportokhoz nem tartozóknak — éppen az olvasómozgalom, a pályázatok, a daltanulás, a szellemi öttusa, a helyi kiállítások nyújtják a kulturálódási lehetőséget. Ezért tartjuk különösen fontosnak ezekkel a tömegesebb formákkal való fokozottabb törődést. IV em kielégítő, hogy viszony-* * 1 ' lag kevés szakembert vontak be a szemle feladatainak megoldásába. A felszabadulási kulturális szemle sokoldalúsága lehetővé teszi, hogy nagyszámban kapcsoljuk be a népművelőket, pedagógusokat és az egyes kulturális területek szakembereit, akik készséggel nyújtanak segítséget. A szemlének az ifjúság nevelése szempontjából egyik legfontosabb ága a József Attila olvasómozgalom. Az ifjúság széles rétegeit tömörítjük ebben és lehetővé tesszük számukra, hogy ezen keresztül is művelődjenek, bővítsék politikai, irodalmi és szakmai ismereteiket. Ez a mozgalom a felszabadulási kulturális szemle befejeztével nem ér véget, hanem állandó jellegű marad. A fiatalok az olvasott könyvekről rendszeresen beszámolnak. * . A szellemi öttusa versenyek a fiatalok önművelését szolgáljak. Ez sok helyen a megyében még egészen újszerű a fiatalok előtt, ezért nagyobb törődést is igényel. A szellemi öttusa tartalmában megfelel a szemle eszmei célkitűzéseinek. Ahol hangulatosan, változatosan szervezik illetve rendezik meg, ott a fiatalok körében nagy sikere van ennek a szellemi játéknak. A Felszabadulási Kulturális Szemle keretében pályázatokat hirdettünk irodalommal, képző- művészettel, iparművészettel és népi díszítőművészettel, fotózással öntevékeny foglalkozók részére. Eddig a legtöbb pályájzat — ami beérkezett — az iroda- 1 lommal foglalkozik, pedig nagy- I szerű lehetőségeket kínálnak j különösen az amatőr fotózok, ! képzőművészek részér^ az el- | múlt 15 esztendő eseményei me- j gyénkben is. TTöbb helyen dolgoznak már I *■ a felszabadulási kiállttá- ; sok anyagának rendezésével.1 összegyűjtésével. Sokat segíthet- j nek ebben a helyi népművelési I intézmények, a művelődési há- j zak. Szívesen kapcsolódnák be j ebbe a munkába a pedagógusok, \ ügyesen rajzoló fiatalok, fotó- j szakkörök. Be lehet vonni — * ahol vannak ilyenek — a bar- j kács szakkör tagjait is. Az elmúlt évben vámsunkban megrendezett dalos találkozó nagyszerű bizonyítéka volt annak, hogy Szabolcsban szívesen vesznek részt a daltanulási mozgalomban az egyszerű parasztemberek, a munkások az értelmiséggel együtt. Élni kell a lehetőséggel ebben a vonat-1 hozásban-is. Jó alkalmat nyújtanak a daltanuláshoz a klubestek, a különböző összejövetelek. A felszabadulási . kulturális szemlének ezt a széleskörű mozgalmát még inkább fel kell karolni. 4 hhoz, hogy a szemle minden "* vonatkozásban méltó legyen az .eredeti célkitűzésekhez, szükséges, hogy minél ' több kultúrmunkás, nevelő kapcsolódjék be ebbe a munkába! Az eddig elért eredmények, a kulturális seregszemlére való készülődés igen biztató megyénkben. Biztosak vagyunk abban, hogy ezek a kezdeti eredmények április 4-ig kerek egésszé formálódnak és az ifjúság ezen keresztül is hozzájárul felszabadulásunk. .15. évfordulójának méltó megünnepléséhez. CZÁKÓ ISTVÁN, a megyei ICISZ bizottság agitprop. titkára. Pusztító vihar Amerikában, hófúvás Olaszországban ■ RÓMA: Az újabb fagyhullám dermesztő hideget hozott az egyébként napsütötte Olaszországba. A hófúvások zavarokat okoztak a közlekedésben, a nagy szélviharok és a hullámzás megbénították a kikötők hajóforgalmát. CHICAGO: A Csendes- óceán partvidékét óriási erejű vihar söpörte végig. A kaliforniai és az oregoni partok mentén tte méteres. hullámok halászhajókat borítottak fel, vagy dobtak sziklának és partmeinti házakat rongáltak meg. Az immár harmadik napja dúló vihar helyenként árvizeket okozott és Squaw Valley-ben is veszélyezteti az olimpiai játékokat. A viharnak három halálos áldozata van. Több mint ezer ember pedig hajléktalanná vált. Megindult a munka Kocsordott is A kocsordi ■ Űj - Élet Termelő- szövetkezet, amely 795 családdal, 5000 kát. hold földdel . alakult, január 28-án tartotta 1 meg alakuló közgyűlését. Az alakuló gyűlés egyhangúlag a falu legtekintélyesebb gazdáit választotta a vezetőségbe: elnöknek:. Jakab Mátyást, helyettesnek Jakab Miklóst és Szalaczi Lajost. A közgyűlés" után az -új vezetőség és a tagság munkához látót.. Új belépő-agitátorok Az új tsz-tagok is szívesen felkeresték dolgozó társaikat liszavasváriban. Az ü szervező munkájuk is segített abban, hogy Tiszavasvári is termelőszövetkezeti község lett. Hammel; József felvétele. Jelenleg befejezés előtt áll, mindössze egy brigád dolgozik még a leltározáson. A leltározás munkájából a legjobban Varga Zoltán, Szászi András és Czine József vették ki részüket. Ezzel egyidejűleg hozzáfogtak Kocsor- don az istállók rendbehozatalához, a jászlak készítéséhez. Nagy nehézséget okoz a megindulásnál, hogy mintegy tízezer darabban találhat^ a közös földtulajdon. Az új vezetőség kedden tartotta első ülését, ahol megtárgyalták a tervkészítés egyes részleteit, a kertészet bővítését, megvitatták, mennyi pillangóst szálastakarmányt vessenek. Megtárgyalták még az állatok össze- szedésének. problémáját is. Legközelebb hétfőn; tartanak megint vezetőségi ülést a magtárak kérdéséről, a brigádok szétosztásáról és a brigádoknak jegyzőkönyvileg átadjak a fogatokat. Istállóval aránylag jól el van látva a szövetkezet: az Új Éléinek négy nagy istállója van, több mint 100 férőhellyel. Ehhez rhég az idén szeretnének építeni egy száz férőhelyes tehénistállót, Á község dolgozóinak a hangulata bizakodó s erre a bizalomra most már minden alapjuk megvan. Eredmények, kezdeti gondok a nyírcsászári állattenyésztésben Alkatrész — házilag Fazekas János, a Nyírteleki Gépállomás esztergályosa. Sokszor felkeresik öt, ha egy-egy hiányzó, és köríilményeten beszerezhető alkatrész elkészítéséről van szó. Pontos munkájáért dolgwró társai és felettesei egyaránt szeretik. Hammel József felvétele. — Mi szerencsés - emberek vagyunk, már huszonöt évvel ezelőtt kialakítottuk a termelőszövetkezeti központot — monoja Pászo'r József, a nyírcsászári községi tanács elnöke, amint az Üj . Élet Tsz majorjával ismerkedünk. . A meghökkentő' kijelentés magyarázatra szorul. Annak idején a Károlyi-féle birtokon dolgozott a falu, lakosságának jelentős,része. S az !o véres verejtékük árán építtette meíg'Sz akkori idők modern gazdasági központját a földbirtokos. 'Szeszgyár. istállók* raktárak — .mind erős, időálló téglaépület. Éddlg az. előfutár Üj Elet Te vm el ő szövetkezet használta, de az. idén, .január eleje óta áz egész község népe birtokába yet.íe. jogos, tulajdonát. A tér melőszövetkez’eti községnek kló szerint nincsenek különösebb építési' gondjai. i— ' Egy juhhodály. egy "pgrk tésiiazt&tó .kell még; és az egész, gazdasági kozpcn.t.. villamosítása — mondotta a' tanácselnök. A tanyában , dolgozó tehenészek. fogatJoBok szintén a Villamosításról . beszélnek. Kell a villany, hogy . működésbe hoz- zá'k a takarmány előkészítő gépeket, hogy fejőgépek könnyítsék a munkát, hogy a tény mindenütt világítson. Ilyen körülmények között a jószág összehozása, elhelyezése nem okozott problémát a nyír- császáriaknak. A szarvasjoszág — ..száztizenegy,, darab már együtt van az istállóban.. Tehenek, üszők, borjúk külön-külön ..csoportosítva. Dranicsár .'Gyúrj bácsi, a hajdani urasági fejőgulyás gondoskodik a többi jó- szággondozóval együtt a még • nehezén összeszokott' .kérődző 'sokadalomról. Nehéz . még velük bánni. A tehenek -egyike- másika még makacskodik. • Van olyan, amelyik három napig séné nyúlt hozzá .a kukoricából készített jóillatú, finom silótakarmányhoz. Nem ismerik. Pedig, Bíró Eerti, ;a napokban . munkábaállt fiatal fogatos ugyancsak szívesen hordja a silógödörből számukra áz Ízletes’ falatokat. Úgy : vannak vele —■ - bocsánat a hasonlatért — mint az emberek, nehezen, jön- ■ nek rá, hogy mi a jó... Szilágyi Sándor,, áz új 'bélér' pők közül választott állattenyésztési • brigád vezető ugyancsak nagy gondot fordít az istállórendre. Pontos icíőben végzik nap, mint' nap áz etetést, takarítást.. fejest, itatást. A lóistálló majdnem üres.' A fogatok — régiek és újak — dolgoznak. Itt még hiányzik néhány etetőracs, „strajfa”. Az istálló padozata azonban már fel van újítva, homokozva. Az ilyen szép Kezdeti eredmények mellett . azon Dán akad gond is az állattenyésztésben. Alig hoztak be az ti) tagok néhány darab sertést a közösbe. Pedig azok értékesítésével gyorsan jutnának bevételhez a szö- vetkezétbelíék. A legnagyobb nehézséget mégis a takarmány- kérdés okozza. Az Űj Elet Tsz. gondolt a gyarapodással, azonban annyi takarmányt nem tudott felhalmozni, hogy a megnövekedett jószágállománynaK újig elég legyen. Vittek be valamicskét az új tagok belépéskor, de bizony az édeskevés ott; ahol naponta szénából több, mint tíz mázsát kell megetetni. A szövetkezet tagjainak igazi, szívbeli összefogására van szükség az állattenyésztés felvirágoztatásánál, Hiszen minden gazda ki tudta volna teleltetni a jószágát újig, volt annyi takarmánya. így mindnyájuk érdeke az, hogy a bevitt jószagnak a takarmánya is a közösbe kerüljön. A szövetkezet úgy boldogítja tagjait, ha azok valóban a közös összefogásban látják megélhetőségük alapját. S. A X
