Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

Néhány óra az új elnökkel Az ópályi tanácsel­nök szobája olyan most, mint egy főhadiszállás. Egymásnak adják az emberek a kilincset. Néhány héttel ezelőtt még a belépési nyilatkozatokat hord­ták, most a leltározási jegyző­könyvet hozzák. Hat bizottság veszi számba az állatokat, a vetőmagot, takarmányt és a felszereléseket. Az asztalfőn Tarpai László elvtárs, a tangazdaság vezetője ül. Amíg a nehezén túl nem lesznek, állandóan bt tartóz­kodik, segíti az új közösséget. A tanácselnökkel és egy admi­nisztrátorral ők összesítik a jegyzőkönyvek adatait. A ter­melőszövetkezet elnöke, Molnár A. István pedig mindenütt ott van. Hol a falut járja, hol pe­dig az irodában tájékozódik. Mire az egyik értékelő brigád­dal előkerült, már sokmindent megtudtam róla. Ötvenöt éves, aranykalászos gazda, a község legtekintélyesebb embere, a 17 holdas gazdaságában három hold saját ültetésű termőre for­dult diósa is volt mar. Ebből a néhány adatból ítélve le mer­tem volna írni, hogy jól válasz­tottak az ópályiak. Egy szerény, Jialk sza. VU, de annál okosabban ér­velő embert mutattak be, mint a szövetkezet elnökét. Aki két- három héttel ezelőtt beszélge­tett hasonló középparasztok­kal, akik a 15—20 holdjukat 3—4000 holdra cserélték, szinte csodálkozva tapasztalja, hogy milyen nagyszerűen, merészen tudnak ezek az emberek intéz­kedni, felelősséget vállalni. — Most íratjuk össze a ve­tőmagot — mondja az újdon­sült elnök. Két igen fontos nö­vényünk van, a kukorica és a burgonya, ebből mindenképpen saját erőből kell elegendő ve­tőmagot biztosítanunk. t—■ Milyen módon sikerül ezt megoldani? — Mi úgy kezdtünk hozzá, hogy előbb készítettünk egy vázlatos tervet, amiben meg­állapítottuk, melyik növényből hány százalék lesz a vetésterü­let. Ezt ismerve, a leltározó bizottságok így veszik jegyző­könyvbe minden portán, ki mennyi vetőmagot köteles a közösbe adni. — Hány százalékot tesz ki a burgonya? — Mi elég magas szá­zalékot állapítottunk meg, de figyelembe vettük, hogy a múlt években miből pénzelt a község lakossága. Itt a bevételi forrás az állattenyésztés mellett a burgonya volt Ezért döntöt­tünk úgy, hogy a, szántó 15 szá­zalékán termelünk burgonyát. Aki tíz holddal lépett a szö­vetkezetbe, annak másfél hold­ra kell vetőgumót adni. Nem mindenki termelt ilyen nagy területen burgonyát így egye­sek sokallják, de mi megma­gyarázzuk, hogy több jövedel­met akarunk már az első esz­tendőben, mint a múlt évben volt — Csak téli tárolású burgo­nyát termelnek? — Nem. Lesz korai burgo­nyánk is, a csiráztatást rövide­sen megkezdjük. Ezt házaknál végzik kint a tagok, de szer­vezetten, egy időben és egy fajta burgonyából. A primőr mellett foglalkozni akarunK szerződéses vetőburgonya-ter­meléssel is. Nálunk jó fajta burgonya van, mi saját gumó­ból tudjuk a vetőmagot bizto­sítani. — És a másik fontos növény? — A kukorica 'i Azzal a szántó 30 százalékát kívánjuk bevetni. Holdanként 30 kiló ve­tőmagot szedünk össze, azért dupla mennyiséget, hogy át tudjuk cserélni hibridre. Néhá- nyan ezt is sokallják, de s- mertetjük velük, hogy ebben az esztendőben bőségesen meg kell termelni a takarmányt, mert különben még jövőre sem tudunk megfelelő állatállományt beállítani; mi pedig már most meg akarjuk teremteni óbból is az alapot. — Rizsről is beszélnek a fa- ] luban? — Szóba‘ került már, de ez még nem Végleges dolog. Még talajvizsgálat; szakértői véle­mény kell. Akarunk ml ' a Kraszna; 'rheritén . Víziszárnyas telepet és öntözéses takarmányt is a vízgazdálkodás megjavítá­sával, de ezek inkább a jövő tervei. M i biztosán csak árról beszélünk a tagoknak, amit sa­ját erőből meg tudunk valósí­tani, így csalódás nem érhet bennünket; csak ha nem, csi­náljuk, meg akkor. Míg beszélgetünk, számtalan egyéb kérdésre Is kell válaszolni,. Különösen a vezetőség tagjai érdeklődnek, hogy meglesz-e a gyűlésük? — Meg, pontosan, ahogy ki­tűztük .,-t- válaszolgatta az elnök. Az első vezetőségi ülésre ké­szültek. Sok probléma gyűlt össze már az első héten is. Az elnök noteszából ilyen tárgy­sorozati pontokat olvashatunk: a brigád vezetők beállítása, a trágya hordás megkezdése, szer­ződéskötések megtárgyalása, lo­vak összehordása, melegágyi trágya biztosítás, és a leltáro­zás állásának megbeszélése. Minden kezdet nehéz — tart­ja a közmondás. Öpélyiban sem mennek maguktól a dol­gok, varinak nehézségek is, de a falu-választotta vezetők a tagsággal együtt mindezt köny- nyedén legyőzhetik. Erre jo példa az első napek munkája is. Ha így támogatják továbbra is az általuk választott vezető-1 két, reménykedve nézhetnek a jövő,, elé. Cs. B. 2öntetimozgalommá válik a mátészalkai járásban az „Ifjúság a szocializmusán“ próba A KISZ mátészalkai járási bi­zottsága értékelte januári alap- szervezeti tjtkári értekezletén az „Ifjúság a szocializmusért” próba helyzetét a járásban. A munkakövetelmények telje­sítése során 1959 nyarán 19 já­rási kiszista dolgozott a bodrog- keresztúri építőtáborban. 17 önkéntes segítőbrigádban 843 fiatal 18 388 társadalmi munkaórát teljesített, lö szer­vezet takarékossági mozgal­mában 842 fő 698 274 forintot takarított meg. 11 kukoricatermesztési brigádban 248 fiatal dolgozott. Egy szervezet indult a „Szakma ifjú mestere” egyéni versenyén 20-as létszám­mal. Egy szervezet 9 tagja indult a traktorosok országos versenyén. 7 szervezet 120 tagja tett kong­resszusi felajánlást. 10 szervezet 93 tagja indult a silózó brigádok versenyén és 2030 köbméter silótakar­mányt készítettek. 8 szervezet 81 fiatalja ifjúsági munkacsapatot szervezett. A tanulás követelményeinek teljesítésében is jó eredmények születtek. KISZ politikai körön 8 szervezet 290 tagja vett részt, a világ térképe előtt körön 10 szer­vezet 261 kiszistája tanult, az ifjúsági akadémián 3 szervezet 263 fiatalja, kongresszusi olvasó­körön 6 szervezet 176 fiatalja, előadássorozaton 7 szervezet 260 fiatalja és pártoktatásban 71 ki­szista vett részt. A kulturális és sportmunka terén is kimagasló eredmé­nyek születtek. A Tanácsköztársaság évforduló­jának tiszteletére rendezett kul­turális szemlén 197 kiszista, a József Attila olvasómozgalomban 512 kiszista, a felszabadulási szemlén pedig 160 kiszista vett részt. A VIT jelvényszerző sport- versenyeken 572, a falusi sparta- kiádok alkalmi versenyein 88 fia­tal indult. A mátészalkai járás területén 44 KISZ alapszervezet működik; Közülük a legjobb eredményeket a mátészalkai FMSZ, a Zalka Tsz, a gépállomás, vasút, technikum, gimnázium, a kán- torjánosi községi, a vállaji községi, a nagydobosi Petőfi, a tiborszáliási Üj Élet tsz-ek alapszervezetei érték el. 1960. április 4-ig a járásban nö­velni akarják a társadalmi mun­kában résztvevő fiatalok számát, tekintet nélkül KISZ-tagságukra, mert a próba netnesak a KISZ- fiatalok érdekében folyik. Azok az eredmények, melyeket az eddigi munka során a máté-v szálkái járásban elértek a kiszis- ták, arra engednek következtetni, hogy a KISZ Központi Bizottsá­gának felhívását fiataljaink tet­széssel fogadták, szívesén próbál­ják ki tudásukat, tehetségüket és jól vizsgáznak a népünk, pártunk, hazánk iránti hűségből. ‘ — gy — A bizalom szálai Havonta negyedmillios forgatom a mátészalkai önkiszolgáló üzletben 1959 júliusában nyitotta meg a Népbolt Vállalat a mátészalkai önkiszolgáló üzletet. Az üzlet áru­ellátása megfelelő, egyedül a hen­tesáruk terén mutatkoznak hiá­nyosságok. A boltban 11 dolgozó és 2 tanuló gondoskodik a vevők kiszolgálásáról. A helyiség szép, tiszta és korszerű, Havonta átlagosan 200—250 000 forintot forgalmaznak. Az önkiszolgáló bolttól még so­kan idegenkednek Mátészalkáig s nagy konkurenciát jelent az FMSZ csemege üzlete. A forga­lom azonban egyre emelkedik, ami azt bizonyítja, hogy nemso­kára minden mátészalkai házi­asszony megkedveli a korszerű .kereskedelmi módszerekkel mű­ködő boltot. A pártszervezetek, a kommu­nista vezetők többsége helye­sen oldja meg feladatait. Ide­jük nagy részét fontosabb cél­kitűzések megvalósítására, kö­zösségi érdekek érvényesítésére fordítják. Törődnek azonban az apró munkákkal is. A tapasz­talat azonban azt igazolja, hogy egyes helj-eken csak „általános*’, ..nagy”, „megyei”, „községi” vagy sokakat érintő kérdések­kel foglalkoznak szívesen, mondván: „nem lehet elaprózni a munkát.” Mások viszont csak a részletkérdések megoldását tartják fontosnak. Mindkét je­lenség káros. Akik a nagy és kis kérdésekben, közösségi és személyes érdekekben hivatot­tak „igent” vagy „nemet” mon­dani, akkor járnak el helyesen, ha a párt, a nép előtt álló „dön­tő láncszem” megragadása, a legfontosabb társadalmi kérdé­sek rendezésével egyidőben fe­lelősséget éreznek az apró ügyek intézése iránt is. Mit sem ér az olyan „magasszíntű” irá­nyítás, amely nem segíti a dol­gozók boldogulását. Nagyobb célkitűzéseink á min­dennapi munka közben válnak valóra. A feladatok teljesítésé­hez napról-napra meg kell nyer­ni a dolgozókat. A bizalom vi­szont csak akkor lesz teljes, ha a dolgozók érzik: törődnek ap­ró, személyes dolgaikkal is. Ti- szavasváriban özvegy Róka Gú- borné azt kérdezte az egyik kommunista vezetőtől r „Mi lesz velem, ha belépek a tsz- be? Nem tudok már dolgozni”. Ha Markóczi elvtárs azt mond­ta volna: „nem érek rá apró, személyes kérdésekkel foglal­kozni”, az idős asszony joggá! vesztette Volna el a kommu­nista vezetők iránti bizalmát. Mivel azonban részletes felvi­lágosítást,, segítséget kapott a számára legnagyobb gondot , je­lentő kérdésben, megnyugodva irta alá a belépési nyilatkoza­tot. .Helyesén tették á tiszalöki kommunisták is, hogy gondot fordítottak néhány új tsz fag háztáji földjének rendezésére. Egy parányi tévedés, az igaz­ságot, önérzetet sértő intézke­dés hosszú időre taszíthat el becsületes dolgozókat, ejthet sebet. -Ha viszont meghallgatás­ra, orvosi ágra találnak a jogos kérelmek, széttéphetetlen szájak szövődnek kommunisták és pár- tonkívüliek között. Nehéz, lenne - , / meghatározni, hogy mi is tulajdonéppen az apró pártmunka.' Rövidén úgy ' lehetne mégis összefoglalni: minden nap foglalkozni a dol­gozókkal, a munka révén fel­színre kerülő jelenségekkel. Szót emelni a? önzés, a kar- rierizmus ellep, nyesegetni a káros tulajdonságokat. Felhívni a figyeliriet fontos eseményekre, feladatokra, idejében szóvátenni ismerőseink mulasztását. Adód­nak azonban, másirányú tenni­valók' is." Vencs.éllőn S. I. ab­ban kérte á pártszervezet támo­gatását, segítseó, családi pr'ob- lepiája megoldásában. V. ; K. a munkahelyén terjedő pletyka megszüntetésében várt támoga­tást a pártlitkártól. Benke-Bé-' la dolgozó paraszt V. község­ben a pártbizottság titkárának panaszkodott, mert nem kapott kedvezményt szerződött borjú­ja után. Látszólag nem is olyan fontos kérdésekről van szó. Vannak ezeknél előbbrevaló tennivalók is. A kommunisták nagyobb célok megvalósításáért fáradoznak. Mégsem lehet fi­gyelmen kívül hagyni az emlí­tett kérdéseket. Jó, vagy rossz megoldásuk jelentősen befolyá­solja az érintett dolgozók vi­szonyát a párthoz. Számúikra az említettek a legnagyobb gon­dok. Igazságos döntéssel köny- nyiteni lehet a dolgozók gond­jait, növelni azok munkaked­vét, tehetségük, alkotókészségük kibontakozását A kommunista vezetők akkor lesznek igazán a párt, a dolgozók elismert veze­tői, ha nagy, országot formáló tevékenységük közben egy perc­re sem feledkeznek meg a min­dennapi munka közben előfor­duló, a dolgozókat érintő kérdé­sekről. s emberségesen járnak el felebarátaik .érdekében. Előfordulnak még hiányossá­gok ezen a téren. Az egyik köz­ségben L. I-t kizárták y tsz-ből, mert nem egyezett szüleivel, a többi közösbeliekkel. Ez viszont a könnyebbik megoldás volt. Nemesebb, emberibb cselekedet, ha kizárás helyett az ottani kommunisták emberséges, meg­győző.- igaz szóval, az érvele, példák felsorakoztatásával visz- szaadják a szülőknek a gyerme­ket és új reményt, bizalmat ön­tenek szívébe, hasznos tagjává formálják L. I-t gazdaságuknak. Nem' törődtek azonban megfe­lelően az egyes emberek gond­jaival, engedték, hogy dolgozó társuk szemük láttára egyre lej­jebb csússzon a lejtőin, aki még nem is olyan régen mások ál­tal is megbecsült ember volt Lehet, hogy a jó szóért szem­rehányást kaptak volna a kom­munisták, s pillanatnyilag ha­ragot vesz L. I. Mindez azonban csak addig tartott volna, amíg felismeri a jó járható utat. De utána biztosan megköszöni a se­gítséget. Megtörténik, hogy nerp a kommunisták, a közösség mu­lasztása révén kerülnek dolgo­zók hátrányos helyzetbe. Ném lehet minden hibáért á kommu­nistákat okolni. T. J. például csak akkor kereste már fel az egyik községi pártbizottság tit­kárát, amikor bajban volt. Azt kérte, segítsen „elintézni” a fe­ketén levágott borjú következ­ményeit... T. I. pedig nem volt hajlandó megjelenni az egyik községi tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén, ahol — a pártvezetőség javaslatára — T. I. magatartásbeli hiányosságait kívánták megvitatni és jótaná­csokkal ellátni. Még mindezek ellenére sem szabad lemondani a vétkező dolgozók neveléséről. Törődjünk gondjaikkal. Segít­sük őket, hogy beilleszkedjenek a becsületes társadalmi életbe. Az apró munkák jó, vagy rossz intézésén sok múlik. Befolyásol­ja a kommunista vezetők és a pártonkívülj dolgozók közötti kapcsolatot, bizalmat. Erősítsük e bizalmat azáltal is, hogy fe­lelősséggel oldjuk meg az embe~ reket érintő problémákat. A dolgozók örömeiben, gondjaiban való osztozás felemelő érzés, s ha segíteni tudnak, öröm mind­annyiunk számára, mert tud­juk, érezzük, a bizalom szálai erősödtek ezzel is. Nagy Tibor ß -

Next

/
Oldalképek
Tartalom