Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-10 / 34. szám
Az új tagok példamutatóan dolgoznak Megindult a munka Tibor»»állátton A ti bor szállási. Üj Élet Termelőszövetkezet január 30-án tartotta közgyűlését, ahol az új vezetőséget kiegészítették. A szövetkezet az utóbbi időben 234 családdal és 1005 kát. holddal gyarapodott. , A községben befejezéshez kő-' »éledik a leltározás. Számba-1 vették a község munkaerejét, a i tagok megkezdték a trágyaki- j hordást, a kukoricamorzsolást. j Az új tagok között a legjobb! példát a következők mutatják: Márkus Sándor, aki a szövetkezet által vásárolt új traktor vezetője, trágyát hord, a tehenészetből Horváth Benjámin, Márián János, aki még a leltározás előtt is saját fogatával hordta a tsz. táblájára a trágyát. Ilyenek még Márkus Viktor, Nagy János és sokan mások. A A gacsályi Dózsa Tsz-ben is úgy segítettek a tagok tüzelő-szükségletének kielégítésén, hogy a kitermelt gallyakat osztották ki. Hammel József felvétele. leltározásnál a legjobb munkát1 Makari László, ifj. Szabó Sán-1 dór és Hegedűs Béla végezték, j A szövetkezet az idén már komoly építkezésbe kezd. Ezer férőhelyes lörKshajromfi istállót, 1M férőhelyes növen- dékistáUót m saját erőből 300 férőhelyes j« bakóit építenek. A szövetkezet már tavaly bevezette az eredményességi munkaegység! elosztást a kapásnövényekre. Az idén ezt minden i növényféleségre bevezetik és az! állattenyésztésben is alkalmazzák, j Bevezetik a havonkénti előleg- i fizetést Már február 10-én 60 j százalékot kapnak a tagok januári munkaegységük után. Aki januárban 30 munkaegységet ledolgozott több mú<t 730 forintot kap kézhez. A fizetés a következő hónapokban is folyamatos lesz. Ezzel a tsz. tagok helyzetét könnyítik meg j és elérik, hogy a község fiataljai! nem mennek máshová dolgozni, hiszen ugyanezt az összeget —1 sőt még többet is — megkeres- i hetik a helyi termelőszövetkezetben. Az új belépők és a régiek egy-! aránt bizakodnak. A tsz. vezető-: sége és a tagság a nagy tavaszi ! munkákra készül és nem lesz í akadálya annak, hogy a munkákat időben és jól elvégezzék. Ez j annál is inkább szükséges, mert; a szövetkezet cukorrépából 100, j dohányból 20 és magkeíjderből 100 katasztrális hold termelését szerződte le. Egy mosdótól szennyvíz: 200 forinf Olcsó ssórakozás-s a szemetelés ? — Mi történt ae éjszakai hangoskodókkal? — Egy kellemetlen hír a notórius szabálysértőknek Nem szégyenkeztek A közelmúltban látogatók — egyénileg dolgozó parasztok jártak a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetben. Saját szemükkel vizsgálták meg, mire lehet jutni a nagyüzemben. Iván Mihály papíron számolta ki, hogy 4*1 munkaegységére mennyi jövedelmet kapott. Ilorányi Aídi'ás négyholdas és Gerda Pál 7 holdas súlyán bokori dolgozó para-'/í >k elégedettek az eredménnyel. Nagy Italom akta között kutatunk a nyíregyházi városi tanács szabálysértési előadójával. Dr Nagy Miklós közben meg-meg- jegyzi, hogy ezekben a napokban különösen a szemeteinkkel, a járdatakarítást mulasztókkal és a kései hangoskodókkal van a legtöbb baj. Egyre inkább közügy- gyé válik Nyíregyházán is a város tisztántartása és ennek érdekében több példás ítélet is születik. A szennyvíz óra B. V.-né e hónap elején ugyancsak meglepődött, amikor a mosás utáni szennyvizet a háza előtét járdára öntötte és az arra elhaladó őrszem kérte a személyazonossági igazolványát. Nemsokára megérkezett az értesítés: SO forint bírság. Az egyik fodrász kisiparost is kényelmetlenül érintette a postán érkezett küldemény: amiért a hajmosás utáni szennyvizet az üzlet előtti járdán öntözte szét. 200 forintra büntették. A köztisztaság elleni vétségnek még számos példájára lelünk. Különösen azokkal van sok baj, akik a farsangi mulatságokból hazatérve megfeledkeznek magukról. Ilyen esetekben nem ritkaság a többszáz forint értékű bírságolás sem. K. József például nemrég a Béke cukrászdából kilépve hangoskodott, köpködött, s a rendőr figyelmeztetésére illetlenül viselkedett Ezért természetesen megkapta a méltó „jutalmat” is. i Az ószeres és a többiek örvendetes, hogy jelenleg már a kisebbnek látszó szabálytalanságokra is gyakrabban felfigyelnek. B. Gy. nyíregyházi ószeres is hiába tiltakozott, mentegetőzött: éjszakai hangoskodására a járókelők hívták fel az őrszem ügyeimét így járt H. Tibor is. V. János borbányai lakos nemrég túlfűtött hangulatban a nyíregyházi Kossuth téren akarta viszont látni a vacsoráját, — 80 forintra büntették. G. Mihály nyíregyházi lakos huzamosabb időn át tűrte a szemetet a háza előtt, s ezért fizettettek vele bírságot. Vannak megrögzött, notórius szabálysértők is. Ezek általában alkalmi munkával szerzik a szórakozásukhoz szükséges pénzt és a felelősségrevonáskor „vagyontalannak” nevezik magukat. Eddig nagy gondot okozott az ilyen szabálysértők nevelése, példás megbüntetése. Harminc napig ferjedhetö börtön Eé. év januárjában lépett életbe az a rendelet, amely kimondja, hogy a többszöri figyelmeztetés ellenére is kirívóan visel- kedőket, szabálysértőket példásáéban kell megbüntetni. Ha nincs mód a keresetük megállapítására, vagy nem hajlandók a bírságot megfizetni, akkor 30 napi börtönnel lehet sújtani őket így tehát most már nem lehet „átjátszani” a felelősségrevonó- kat, mert a sorozatosan hangoe- kodók, szemetelők, a közrend és. a köztisztaság ellen vétők köny- nyen a börtönbe juthatnak. Erdékességkor,l megemlítjük azt », l hogy ilyen felelósBégrevonáaban részesíthetik azokat a szülőket is, akik készakarva vissza tártjait j gyerekeiket az iskolától. — gyal — Favágás A földek oda. rúgtak ki az útra. Minden föld végébe akieo- I Icát ültettek a gazdák. így az- j tán a sok nadrágsiíj parcella egy akácsorral határolt, végig az út mentén. Senkinek eszébe se ' jutott, hogy akár egy szálat is kivágjon, csak hosszú Nagy Józsi vonta össze bozontos szemöldökét, amikor eszébe jutott mindjárt a belépését követő másnapon, hogy hát az a fasor már a lüizscgé, s az a néhány fa a földje végén ugyanúgy a Kiss Zsigáé, meg a Szekeres Jóskáé, akár az övé. Mert, hogy szövet- Jcezeti lett a község. — De már azokat a fákat én ültettem! — bökött rá a valóságos gondolatra. — S ha én ültettem, én is tüzelem el! Miniegy harmincezer üzemi mankáemő, házinwzony, családanya tanai a felnőttek, általános és középiskoláiban A Magyar. Nők Országos Ta- j nácsának felhívására mind több | dolgozó nő tanul. A nőtanácsok í különböző szakköreiben — országszerte mintegy kétezer működik, — nagy számban jelentkeznek háziasszonyok, munkásnők, parasztasszonyok, családanyák, s ismerkednek az időszerű politikai kérdésekkel, az irodalommal, a technika legújabb eredményeivel. Az általános iskolák esti tagozatán tizenegyezer- hatszázan, a középiskolákén csaknem hétezren, levelező tagozaton pedig jóval több mint tizenegyezren, összesen tehát harmincezren tanulnak. Előmenetelük általában kielégítő és nagy többségük szorgalmasabb, kitartóbb a férfiaknál. A vállalatok, üzemelt, intézmények, a lehetőséghez mérten segítik a dolgozó nők továbbtanulását. Országszerte Ő0 nagyüzemben működik helyben iskola, s ezekben mindenütt a műszak befejezése után tartják a foglalkozásokat. A gyerekekre a tanítás végéig az üzemi bölcsődékben vigyáznak. Azzal fejébe csapta zsíros kucsmáját, s ment a tanácsházára, Az elnök megvakarta a fejét, dehát helyt kell adni az olyan kérdésnek, amit hosszú Nagy Józsi adott elő előszóval, hogyhát... elfogyott a góré, a napraforgótányér, kukoricacsutka sincs már, nincs mivel befűteni a kemencét, melegíteni disznónak a krumplit Az a néhány fa se nem oszt, se nem szoroz. Az elnök megvakarta orra alatt a sűrű borostát, s bólintott. Megvolt az engedély, másnap délelőttre már feküdtek az akácok az út mentén. Feküdtek, s majd kiszúrták a szemét Kiss Zsigának, aki éppen arra jött haza kerékpárral a szomszéd faluból. — Hosszú Nagy Józsinak lehet? — támasztotta vastag tenyerét a tanácselnök asztalára. — Amikor, vagy két napi tüzelőm van otthon, a tüzépes meg azt mondta, hogy csak a jövő héten kap szenet a község, de arra se nagyon számíthatok. Az elnök megintcsak megvakarta az orra tövét, parasztember léven, értett a szóból. S most már újabb fák dűltek az út mentére. S a tanácselnök most már nemcsak az orratövét vakarta, hanem az állát, hátul a tarkóját s egyebütt, pedig sehol sem viszketett. — Emberek! Dehát maguk elvetetették a józan eszüket Monajak meg mit akarnak?! Kiirtani az egész fasort? — Mi ültettük, mi vágjuk ki. Hosszú Nagy Józsinak lehet? Kiss Zsigának lehet? Szekeres Pistának lehet? Nekem nem!? ötödTiap megjelent az út mentén a tanácselnök kerékpárja; ahol hajdan árnyas akácok virágzottak a tavaszban, most mintha sárga pitykével lenne lelehintve az országút széle, hevágott fatövek sokasága, s még ott szorgoskodik jónéhány ember hajdani kis parcellájuk végiben. Aztán összegyűlnek az elnök köré, — Hát látják emberek — jajául meg az elnök. — Mire jutottunk? S nézik mind a letarolt útfélt. Egymásra egy se néz, legfeljebb a csizmát, ahogy topog a fagyos földön. — Üpy gondolom,.. — szólalt meg az egyik, — a tavaszon, csak egy kicsit engedjen az idő, földbe teszek vagy húsz nyárfacsemetét. Kanadai nyárfát, tudom az gyorsan nő, szép magas. — Vagy húszat, huszonötöt én is ültetek, — így a másik, Aztán bólintanak egyenként, s az utolsó így foglalja ősszé: — Szóval a tavaszon nekilátunk emberek, oszt beültetjük ezt az utat. Kanadai nyárfával. De mind a két oldalon. Az elnök nézi őket, nem szól, hiszen értik, ő is parasztember. Hazafelé együtt mennek, s messzi harsog a kacagásuk. S. B. Bogár András ncgyholdas báiinthokori egyéni paraszt (jobbról) is vitába szállt. Am Simon Pál szövetkezeti, agrono- imts meggyőző érvei ellen már nem volt „aduja”. A Dózsa tagjai nem szégyenkeztek az eredményeket illetően. Hammel József felvételei. »
