Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-09 / 33. szám
Fah’ári áruház — milliós árukészlet hegy lehelne fővárosi színvonal? ?»* pere a Hixumányi Áruházban — Tessék mondani háromezer forintos hálószoba bútor van? Szeretnék megnézni egyet, s venni is persze... — kérdezte a boltvezetőtől egy idősebb asz- sBOfiy, — Sajnos már nincs, de rövidesen újabb két vagon bútorunk jön. Azok között ismét lesz olcsó diófa háló is, majd tessék benézni, s érdeklődni — válaszolt a kérdezett. Ez a párbeszéd a Bizományi Áruházban zajlott le, Aratóné, a bolt vezetője és egy vásárló között. Az üzletben ' a délutáni igen lanyha forgalom zajlott, mindössze húsz-huszonöt vevő válogatott az áruk között. Mert azt is el kell mondani, hogy harminc-negyven vevő esetén még kevesen vannak az üzletbet. Csúcsforgalomnál pedig egyetlen tűt nem lehetne leejteni az üzletben, sőt az ajtó előtt elég gyakran állnak hosszú sorban a vásárlók. Még jobb is lehetne... — ...a forgalom, még nagyobb százalékban tudnák teljesíteni a tervet, ha megfelelő üzlethelyiséggel rendelkeznének. Hiszen jelenleg két — a célra alig megfelelő — helyiségben van az üzlet, milliós árukészlettel, ’■aktár nélkül. Bár ami a tervteljcsítést illeti így sem kell szégyenkezni az áruház dolgozóinak, hiszen állandóan 160 százalékos ’erviel- jesítéssel dolgoznak. Ez év első negyede folyamán, a terv szerint egymillió forintot kell árulniuk, S eddig már 500 ezer forint értékű árut adtak el. Tehát negyedévi tervükkel nem lesz baj. Az üzlet korszerűtlen, a helyiség egészségtelen, sötét, s az igazság az, hogy az üzlet csúnya. A vezető ezzel kapcsolatban annyit mondott el, hogy ha megfelelő helyiséget biztosítanának az üzletnek, akkor a vállalat központja kiépítené, illetve berendezné azt, s budapesti nívójú bolttá fejlesztené. Lehet már lovagolni Míg a beszélgetés folyt, egy fiatal legényke állt meg mellettünk. s nagy nyugalommal várta, hogy az eladó bácsi előkerüljön. Az rövidesen jött is kezében egy pár csizmával. Nevetve mesélte el, hogy a fiúcska, Rácz László IV. osztályos általános iskolai tanuló, már egy hete, hogy mindennap megjelenik, s érdeklődik, hogy van-e harmincnyolcas csizma. Ma szerencséje volt mert akadt egy, igaz. hogy azért négyszáz párat kellett feltúrkál- ni. De a kisfiú ezzel mit sem törődött, felpróbálta, fizetett, e boldogan újságolta el, hogy neki a csizma lovagolni kell, s alig várta, hogy kapjon... A „fef# Állami** Sok értékes és hasznos dolgot lehet itt jutányos áron megvásárolni. A vásárlók körében népszerű is a Bizományi, s különösen a falusiak kedvelik, s Ma Nyíregyházára látogat r munkácsi Vízügyi Igazgatóság vezetője Ma reggel 8 órakor érkezik Nyíregyházán* a munkácsi Vízügyi Igazgatóság vezetője Terno- polszkij elvtárs, ahol a helyi szakemberekkel és vezetőkkel a szovj efc—magyar vízügyi kérdésekről folytat megbeszéléseket, az eziőeí munkálatok végrehajtásáról és az árvízvédelmi fel- készültségről is szó esik. Ezen kívül megbeszélik a júniusban megrendező 10. nemzetközi vízügyi ülésszak előkészületi munkálatait is. maguk között csak úgy, „kis Államinak” becézik. De a .nyíregyháziak közül is igen sokan vásárolnak itt, mert olcsó áron új, vagy‘alig használt dolgokhoz jutnak. A minőségre különösen Vigyáznak az üzlet dolgozói, csak olyan dolgokat vesznek át, amelyek minőségileg is megfelelne«. Bútortól kezdve ruhákig, közhasználati cikkekig minden lehet kapni. Egyedül műszáki, árukat nem árusítanak. A Bizományi igen nagy népszerűségre tett szert a falujárással. Minden hó tizedikén gépkocsikra pakoltak 100—150 ezer forint értékű árut és nyakukba vették a megyét, felkeresték a termelőszövetkezeteket, s a dolgozók szívesen vették, hogy helyükbe jött az üzlet. A téli hónapok alatt szünetelt a falujárás, s már reklamálták a megye különböző helyéről. Februártól kezdve egyébként újra felkeresik a termelőszövetkezeteket, s az egyes községeket. Ennyit tudtunk meg rövid tíz perc alatt a Bizományi Áruházban. Hogy az elég mostoha körülmények között dolgozó alkalmazottak tervüket szépen teljesítik, s a vásárlók közmegelégedésére mindig gondoskodnak a legszükségesebb, s legkeresettebb cikkekről. (Bézi) Fontos feladatokat old meg a távlati fejlesztési terv Fehérgyarmaton Az idei községrendezés a iakosság egyetértésével találkozik Fehérgyarmat számára is sok újat tartogat az 1960-as év. Áz év folyamán a község fejlesztésére, szépítésére összesen mintegy hétszázhatvanezer forint jut. A község vezetői előrelátóak, s elsősorban a jövőre gondolva, ez évben elkészíttetik Gyarmat távlati községrendezési tervét. A távlati fejlesztési terv költségei mintegy huszonötezer forintot jelentenem. Ezt igen fontosnak tartják, mert a szocialista község, Fehérgyarmat előtt a jövőőben ilyen szempontból különösen nagy fejlődést kell megérni. Sok ssásan vizsgásnak a dolgozók iskoláiban Az eredmény: jobb a tavalyinál Ezekben a napokban vizsgáinak a dolgozók iskoláinak hallgatói, beszámolnak fél évi munkájukról. Az általános megállapítás: nem csak számban növekedett a dolgozók iskoláinak látogatottsága, de a tanulmányi színvonal is meghaladja az elmúlt évit Bár év elejétől számítva lemorzsolódás volt, különösen az általános iskolákban, kétségtelen a fejlődés az előző évekhez képest. Néhány vélemény: Kulcsár Gábor tanár a Kossuth gimnáziumban vezeti á levelező oktatást. Kérdésünkre a következőket válaszolta: — Még csak az első beszámolókon vagyunk túl, mintegy 120 dolgozó készüléséről adhaW Ácsok Tiszavásváriban a községi tanács udvarán készült e felvétel. Ádám Lajos és Nagy Gábor ács az épülő kultúrház tetőszerkezetét állítja össze. (Hammel József felvétele.) tunk számot,’ s ez azt mutatja, hogy jó közepes, vagy a közepesnél jobb eredményt várhatunk. Engedmény nincs, szigo- rúkn kérik szómon a tudnivalókat. A legnehezebb tárgyak talán a matematika, fizika, $ az első osztályban a kémia. Még csak ennyit: sokan vidékről járnak be. lelkiismeretesen végzik tanulmányukat. A vasút dolgozóiról az üzemi bizottság vélekedett: a középiskolások komolyabban veszik tanulmányaikat, mint azok, aklK az általános iskola valamelyik osztályát végzik. Az általános iskolások mintegy hatvan százaléka jár csak, a beiratkozottak szamához képest. A dohány termen tálógy árban Éördögh Sándor válaszolt kérdéseinkre. — HUSZONNÉGY ÉVES vagyok, nőtlen, munkás. Hét éve dolgozom a dohánygyárban, azelőtt több nyíregyházi munkahelyen megfordultam, mint segédmunkás. Ipari tanuló nem lehettem, keresni kellett. Most így szakmát kapok a Kezembe, dohányipari technikumot végzek. Ha sikerül a négy esztendő, talán tovább is tanulok, egyetemen. Mikor vizsgázik? — E hó végén. Milyen jegyeket vár? (Szerényen felel:) — Két kettest, a többi hármas lesz. Csak? (Kis mosoly:) — Hát majd meglátjuk. A VIZSGÁK folynak, s a dolgozó iskolások éppen olyan izgalommal „szurkolna«”, akárcsak a kisebb diákok. Csakhogy valamivel nehezebb a dolguk, mert iskolájuk mellett várja őket a mindennapi munka, a család, sok helyütt a gyermek is. S.— Nyugodtan mondhatni, hogy a távlati fejlesztési tervet szolgaija az a rendezés is, melyet ez évben megvalósítanak Gyarmaton. A zöldségpiacot a jelenlegi helyéről, a Kossuth-térről mintegy százezer forintos költséggel kitelepítik a sportpálya mellé. S a Kossuth téren egy reprezentatív, szép középülettel gazdagodik Fehérgyarmat. A járási tanács ide fog építtetni egy új járási tanácsi székházat. Áz építkezéshez, valamint a park rendbehozásához a községi tanács hatvanezer forinttal járul hozzá. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a község minél több utcáját bekapcsolják a villamoshálózatba; Az év folyamán mintegy két, kilométer hosszú . hálózatbővítést valósítanak meg körülbelül- kétszázezer forint értékben. A község utcáin betonjárdát építenek. 1960 végéig mintegy 2000 négyzetméter járdát építenek, illetve újítanak fel a községben százötvenezer forintos költséggel. S hogy ez a terv mennyire találkozik a lakosság kívánságával, azt ékesen bizonyítja, hogy az érdekelt utcák lakói negyvennégyezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Űj közkutakat is furatnak az ivóvízszolgáltatás megjavítása érdekében, valamint kitisztítják a község határában lévő eldugult vízlevezető csatornákat. A csatornatisztítást tisztán társadalmi munkából valósítják meg, s ily- módon mintegy húszezer forintot takarítanak meg. További jelentőső útjavítást és fásítást valósítanak meg az év folyamán a községfejlesztési alapból. A sportpálya felújítására, illetve fejlesztésére is mintegy tízezer forintot irányoztak elő. A technikum gyakorló kertjét is körülkerítettik az év folyamán mintegy tizenötezer forintos költséggel, s jelentős dolognak kell elkönyvelni, hogy ez évben tízezer forintot biztosít a , községi tanács tanulmányi ösztönd jra is, melyből két fiatal részére biztosítanak havi 500—500 forintos ösztöndíjat. Csak néhány dolgot ragadtunk ki Fehérgyarmat községfejlesztési tervéből. A felsoroltakon kívül egyéb jelentős és főleg hasznos beruházást valósítanak meg, de az itt felsoroltak is bizonyítják, hogy Fehérgyarmaton a község vezetői jól gazdálkodnak’ a közösség pénzével. Azt mondják, régen takartaI ilyen vastag jégpáncél a! Krasznát, mint az idei télen. Gyerekek csúszkáltak, korcsolyáztak rajta, nagyecsedi gyerekek. S aztán roppant csattanással repedni kezdett a jég. Óriást táblák váltak le, s közöttük vígan csörgedezik a felszabadult folyó. Nemsokára egészen elolvad a jég, s a Kraszna partja megtelik sárkányeregető fiúkkal, szántóvető emberekkel. Jön a tavasz... Még rózsákat csíp a hideg az emberek arcára, de azért Nagy- ecseden fittyet hánynak á télnék. Mintha meleg tavaszi nap csalná az embereket az utcába *— mindenütt beszélgető, vitatkozó csoportokat lehet látni. Nemcsak a hideg, valami új, nagy szenvedély, valami különös, jó izgalom pirosítja az arcokat, tüzeli a szíveket. — Istálló kell, legalább öt istálló, aztán még több is... , — Gépek kqllcnek, a gépállomás nem tud minket ilyen hamar ellátni.. — Telepítsünk szőlőt.. — Itt a Kraszna, elbír egy nagy halastavat... llyésmit lehet hallani az egész faluban. Meg őzt, hogy csak egy szövetkezet kell, de az sokszorosan milliomos legyen, olyan, amilyen kevés van az országban. Zajlik a Kraszna Mert ahőst ők megmutatják... Megmutatják; mit tudnak a büszke, .híres gazdák, . Megmutatják azoknak akik kételkednek Ecsed- ben. Azt mondták, Nagyecsed soha nem lesz szövetkezeti község. Hát lett! Dégány Béla a községi fel*-* ügyelő fiatal ember. Két esztendeje, hogy elvégezte a főiskolát, s azóta itt él Nagyecse- den. Jól ismeri az ecsediek gondját, gondolkodását, különösen a fiatalokét: ■— Többszáz fiatal vándorolt el a falúból az utóbbi években — mondja. — Szégyelltek szüleik régi, maradi módszereit. Szégyelltek felülni a téhéitszekérre, inkább biciklivel mentek a határba. De a, határban nem láttak semmi-újat, ami könyebbséget jelenteti volna a munkában. Ezért hagyták itt. a falut. De most visz- sza fognak ők is jönni. Ifjúsági brigádokat szervezünk igényes, jó növények termesztésére, megszerettetjük velük a közöst. Desz már lehetőségük sportra szórakozásra is. Fejlesztjük a • belterjes gazdálkodást, kibövítjük a gépparkot. A fiatalokat iskolába Híres lesz. Híres a gazdaságáról, a gazdáiról. Mert ehhez végre minden előfeltétel megvan. Van egy 12 000 holdas, roppant közös birtok, mely gyümölcsösí- tésre, főleg szőlőtelepítésre is sok alkalmat ad. A Krasznáhól lehet öntözni, belterjes gazdaságot teremteni, lehet halastavat létesíteni. Válogatott állataik vannak az ecsedieknek: 1400 szarvasmarha, 8000 sertés, 1100 ló. A májusi morzsolt kukorica 30 mázsát ad holdanként, a burgonya 80 mázsát, a cukorrépa 140 mázsát. Sok hasznot hajt a híres ecsedi kukorica, meg a fehér export napraforgó. S Így tudnánk a le- lehetőségeket, a reális reménysé- 1 geket sorolni a végtelenségig. Ehhez jön még a nagyecsediek munkaszeretete, akarata, amit jó vezetők mellett bőségre, jólétre teremtenek. Mert jó vezetők kellenek, olyanok, mint az egyik ecsedi gazda megjegyezte: — Nekünk olyan vezető kell, hogyha egy marék földet a kezébe adsz, ő megkóstolja, s megmondja, milyen föld az... i\ agyecsed népe készen áll a 1 tavaszi munkára. Nemsokára egészen elolvad a jég a Krasz- nán. s megtelnek Eased új történelmének első lapjai... Győri Illés György visszük: mehetnek gépkezelőnek traktoristának, szerelőnek. Az asszonyok is bizakodtak. Szűcsné, ez a korán öregedett többgyermekes anya úgy élt. min sok más asszonytársa Ecseden Kora hajnalban kelt a ház körű rendet csinálni, gyereket szoptat ni, s vitte a kicsiket ki, a határ ba, mert a föld nagy úr volt, ke gyetlen hajcsár. De most kinyíl Szűcsné szeme is: •— Máshogy lesz a közösben Eddig csak egy óvoda volt Ecse den, most lesz több. Ott gondja viselik a gyerekeknek. S neken sein kell majd annyit gürcölnöm Még soha nem voltam moziban inert nem volt rá időm. Hát mos majd mehetek oda is... Qzántő Lajos, a tanács elnöki 1igazat ad Szűcsnenek: — Mehet majd Szűcsné, hogy he mehetne, Lesz még óvoda sok új tanterem az iskolában, : építünk nagy, emeletes kultúr- házat. Ha olyan szorgalmasai tesznek, mint egyéni korukban még többre is telik. Nem kel Sok idő, s rá sem fognak ismerni a falura. Híres hely less Nagy öcséd:. *
