Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 4. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 4. SZÄM Ara 50 fillér I960. JANUÁR 6, SZERDA Szó és cselekvés (Cikk a 2. oldalon.) Föld in íívesszövet kezet (Melléklet a 4—5. oldalon.) A sonlíádiak is történelmet írnak (Riport a 2. oldalon.) A holnapot pallérozzák már ma, a holnap útjait egyengetik ök ezren és ezren megyénkben is, azok, akik a párt szavát, a kongresszus eszméit hirdetik a falusi házakban; ezek az ezrek párttagok és a leghaladottabb pártonkívüliek, — a népnevelők. Üzemek munkásai, termelőszövetkezeti tagok, pedagógusok, orvosok, agronómusok és alkalmazottak — egyszerű kétkezi munkások és vezetők — fáradoznak azon, hogy segítsenek a dolgozó parasztoknak az elhatározásukban, a holnap megmutatásában. Azt tartja a közmondás, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa. Ez a múltra vonatkozik, nem a jövőre. Sült galambok ezután sem fognak röpködni, minden jóért és jobbért meg kell dolgozni mindenkinek, de nem az aki bírja marja-elv szerint, hanem összefogva, egymást segítve. Össze kell fogni, hogy a gazt, gyommagvakat és annyi emberi gyűlöletet termő mezsgyék eltűnjenek. Ez az eke dolga, de az ekéknek, a mezsgyéknek az emberek parancsolnak. Az emberek... igen az emberek parancsolnak, de még nem minden parasztember tudott úgy dönteni, hogy szántsák ki a mezsgyét, nyissanak utat a traktoroknak, a vetésforgóknak, az öntözőcsalomának és mindannak, ami a nagyüzemet, a többtermelést jelenti. Segíteni kell a parasztembereknek. A segítők nem „üres kézzel” mennek, tizenöt év gazdag eredményeiről számolhatnak be. Hosz- szú lenne sorolni, hogy hányadszor kell már a múlttal, a meg- szokottsággal szemben érvelni. Jó tíz esztendővel ezelőtt, amikor az első gépállomások születtek, szintén napokat, heteket járták a falusi portákat, míg szerződést kötöttek. Nem egy gazda küldte el őket azzal, hogy az ő földjét ugyan nem teszi tönkre a traktor. És ezek az emberek néhány év múlva minden korábbi fogadalmukat félretéve, üveg borral és féldeci pálinkával csalogatták a traktorosokat, hogy nekik szántsanak előbb. Ki ne látott volna olyan parasztembert, aki a szerződött növényére kapott műtrágyát „elfelejtette” kivinni, esetleg ha nagyon sokat járt a nyakára a termelési felelős, hazavitte és betette a csűrbe. Még egy évvel ezelőtt is, a múlt év tavaszán mennyi kishitű ember akadt Turistvándiban, aki azt állította, hogy nem érdem js dolgozni az addigi ziombékos, terméketlen legelő csatornázásán, hiszen úgy sem lesz ott rizs. Néhány hónap múlva a jobbat, az újat pártfogásotoknak nem kellett már érvelniük, „beszélt” a 25—30 mázsa rizs helyettük is, amit egy-egy hold semmihaszna legelőről betakarítottak. A párt legjobb aktivistái minden új dolog elterjesztése előtt találkoztak hasonló visszahúzó erővel, a múltból örökölt gondolkozással, de nagy türelemmel, felvilágosító szóval mindig elérték, hogy győzedelmeskedjék a jobb, a korszerűbb. Most újra azok az idők vannak, amikor az élet azt kívánja a népnevelőktől, hogy a párt célkitűzéseinek szellemében gyújtsanak lámpát, mutassanak utat. Az új, aminek érdekében dolgoznak, nem ismeretlen már, hiszen évek óta tízezrek dolgoznak már a szövetkezetben. A kezdeti nehézségek ellenére is a legtöbb szövetkezetben elérték a középparaszti életszínvonalat. Ha a nagy beruházások és az állatállomány gyors fejlesztése nem lett volna kezdeti teher, akkor a szövetkezetek többsége már messze maga mögött hagyta volna a nagyobb jövedelmű középparasztokat is, hiszen a szövetkezeti földek kivétel nélkül többet teremnek máris, mint a kisparcellák. Nemcsak elv, határozat, hanem az élet, a gyakorlat is bizonyítja a szövetkezet előnyét. A tizenöt év eredményei, a szó és a tett egysége, a megvalósult tervek ellenére is sok dolguk van a népnevelőknek. Nem könnyű munkát végeznek, hiszen a legfinomabb anyagnak, az agynak a termékét, az emberi tudatot formálják. De nincs ennél szebb munka — József Attila szavaival élve — mint nem középiskolás fokon tanítani a népet. Vitázni ha kell, testvérrel, szomszéddal. A szocializmus alapjainak lerakásában segíteni a dolgozó parasztoknak, az egész társadalom javára a nagy döntésig fokozni az érveket, amikor a tagadásból igen lesz, ez csak a most dolgozó népnevelőknek adatott meg. Erre a minőségi változásra még az unokák is hálával fognak gondolni. Történelmi tetteket végeznek most a párt leg- job harcosai, a népnevelők. Üj történelmet formálnak, a holnapot szépítik mindnyájunk, az egész haza javára. (Cs. B.) As új esztendő negyedik napján szövetkezeti község lett Sonkád Hétfőn délután forgalmas volt a sonkádi főutca. Nagy esemény hírét vitték el mindenkihez a falusi népnevelők. Sonkád község az új esztendő negyedik napján szövetkezeti község lett. Délután 3-kor a mintegy 1200 lakosú községben 222 parasztcsalád, 1800 hold íölddel a közös gazdálkodást választotta. Csupán három család gondolkozott még a dolgon, de valószínű, hogy mire e rövid hír megjelenik, már e családok tagjai is elhatározzák magukat. Sonkád neve mellé a járási térképen odakerült a kis vörös csillag, a szocialista útra lépett községek térképjele. 230 kilométer hosszú út készült tavaly megyénkben Közösen tervez V ámosoroszi Zetort, munkagépet akar vásárolni a vámosoroszi termelőszövetkezet. A szövetkezeti községben nagyon elkél egy saját erőgép. Most folyik a zárszámadás előkészítése is. Előreláthatólag egy munkaegység értéke meghaladja majd a harminc forintot. A szövetkezeti község ifjúsági színjátszói január 10-én fellépne« az új kultúrházban. Kisfaludy: Csalódások című darabját mutatják be. Tervezik a község jövő évi fejlesztését is. Többek között gyermekjátszóteret kívánnak létesíteni a kis községben. Szépítik, gazdagítják községüket a vámosorosziak, nagyobb lendülettel, mióta közös, határ nyújtja a kenyeret. A Közúti Üzemi Vállalat 1959- ben 508 ezer négyzetméter, mintegy 120 kilométer hosszú úton végzett hengerlést az állami utakon megyénkben. Beruházási hengerlés — termelőszövetkezetek. tanácsok és egyéb szervek részére — 52 ezer négyzetméte- teren történt, 15 kilométer hosz- szúságban. Szőnyegburkolatú út több mint 8 kilométer készült, 1958-ban megkezdett 22 kilométer hosszú utat aszfaltburkolattal láttak el és itatásos hengerlést végeztek 65 kilométer hosz- szú útszakaszon, összesen 230 kilométer hosszúságú útvonalat építettek, javítottak meg. Ez 1958-hoz viszonyítva mintegy 120 százalékos teljesítménynek fele! meg. A% idén neon feliratokkal látják el a belváros boltjait A főváros után Nyíregyházán nyitnak elsőként „tempó-rendszerű“ üzletet — Öj, állandó önkiválasztó ajándékbolt — Melengető hír a mirelit felől Jó érzéssel vettünk búcsút 1959- től, hiszen az élet valamenynyi területén jelentősei léptünk előre. Viszont bizakodásunk is meghatványozódott: munkánk nyomán ezután még gyorsabban haladhatunk előre. Az új év első hírei is ezt igazolták. Ezúttal a megyeszékhely kiskereskedelmi vállalatától kértünk felvilágosítást: a szemmel látható fejlődésbe miként kíván bekapcsolódni a jó hírnévnek örvendő kereskedelmi apparátus? Görbedi László tervosztályvezető örvendetes újdonságokkal szolgált: Modernebb feliratok Elsőként a nyíregyházi belvárost érintő újdonságról szólt az osztályvezető. Régi vágyuk a megyeszékhelybeli embereknek, hogy — mint a többi nagyobb városban, úgy Nyíregyházán is — modernebb feliratokkal lássák el a belvárosban sorakozó üzleteket. Őszinte kívánság ez, hiszen ez nem csupán a kereskedelem előbbre lépését jelenti, hanem javítja az újuló terek összképét is Megtudtuk, hogy 1960- ban a Kossuth tér, a Zrínyi Ilona utca és a belvároshoz tartozó rész üzleteinek nagyrészét neonfeliratokkal látják el. A munkát már az első negyedévben megkezdik és folyamatosan végzik. Hozzáértő emberekre bízzák a színharmónia kialakítását, melynek nyomán színesebbé, változatosabbá válik Nyíregyháza központja. Ü jdonsá": a „tempó-rendszer“ Figyelemre méltó az az elgondolás is, hogy tovább szélesíti« és fejlesztik a modern k'szolgá- lási formákat. Több üzletben honosítják meg az önkiszolgálást, illetve önkiválasztást. Emellett új, állandó önkiválasztó ajándékboltot rendeznek be a Zsdánov utca elején, ahol jelenleg árusítással egybekötött kiállításokat tartanak. Az első negyedév „szenzációja” a Búza téri „Tempó” lesz. Terv szerint a Búza tér és a Rákóczi utca sarkán lévő fűszerüzletet a „tempó-rendszerű” kiszolgálásnak megfelelően alakítják át. Ez a kiszolgálási mód abban különbözik majd az önkiszolgálástól, hogy a vevő — korlát között haladva —'egy helyen kéri kosarába az összes vásárolni valót és a pénztárnál számolják össze a „cehet”. Ilyen rendszerrel még a csak a fővárosban működik bolt, vidéken elsőként Nyíregyházán vezetik be. Korszerűsítés, új gépekkel Már nincs a megyeszékhelyén olyan kiskereskedelmi bolt, ahol ne fénycsövesítettek volna. Miután megoldják az új feliratozást az ÜPI jelentése szerint egy magánjellegű amer.kai intézmény, az Országos Tervezésügyi Szövetség tanulmányban foglalkozik a leszerelés várható gazdasági kihatásaival. Bevezetőül hangoztatja: „már most minden szinten meg kell kezdeni a tervezést annak megakadályozására, hogy a leszerelés — ha megvalósul — szükségtelen gazdasági nehézségeket okozzon”. A tanulmány ugyan „nem könnyű dolognak” nevezi a leszerelést, kénytelen azonban beismerni, hogy az lehetővé tenné a gazdasági erőforrások átirányítását a katonai termelésről a sürgős békefeladatok megoldásáis, fontosabb teendőként a berendezések korszerűsítése marad. Erre is gondoltak a tervkészítők. Ezerkilencszázhatvanban 1 darab ezer literes hűtőszekrényt helyeznek el a súlyponti fűszer- csemege boltokban. A Szabadság téri önkiszolgáló fűszer-csemege boltban nagyteljesítményű hűtőpultot állítanak fel. Jelenleg —• éppen az említett gépek hiánya miatt — kevés „mirelit”-áru fogy el a kiskereskedelmi boltokban. Az idén megszüntetik ezt az állapotot. Természetesen nincs módunk a kisebb felújítások clsorj ázására, hiszen 1960-ban sem feledkeznek meg a folyamatos és szokásos munkákról. Mégis: örvendetes, hogy a lakosság igényeinek szem előtt tartásával készítették et idei tervüket a kiskereskedelmiek. s— angyal — „Nem is olyan ijesztő dolog az a leszerelés44 Amerikai tanulmány a leszerelés Tárható gazdasági kihatásairól Washington, (MTI): Az AP és ra és a fogyasztási igények nagyarányú kielégítése mellett mintegy hét százalékos adócsöK- kentést eredményezhetne. Ez a* adócsökkentés azután ösztönzőleg hatna a tőkeberuházásra. „Nem lehet helytálló érvet felhozni amellett, hogy a fegyverzetek csökkentése gazdasági depresszióhoz vezethet” — jelenti ki a tanulmány és rámutat, hogy a kormány a most katonai kiadásokra fordított összegek jelentős részét a közegészségügy é* a közoktatás fejlesztésére, repülőterek építésére, útépítésre, városépítésre, a szegénvnegyedek felszámolására, olcsó lakásokra és más, ez idő szerint a katonai költségvetés miatt háttérbe szoruló programok megvalósítására vehetné igénybe. A holnap kőművesei
