Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-14 / 11. szám

M A A „uialtliusi elmélet44 — és akik hirdetik... Mindig több as emhrr... NAPLÓ A „SZOCIALISTA BRIGÁD” elnevezésért Küzd a nyíregyházi Építőipari Vállalat Rákóczi úti j betonüzemének két hat-hat tagú ifjúsági brigádja. A félévi ver- j senyértékelés dönti el, hogy Sipos Sándor brigádja, vagy a Huszti- brigád nyeri-e cl a „Szocia'ista- brigád” megtisztelő nevet. / áráról órára mintegy 5000 emberrel emelkedik a vi­lág lakosainak száma; évről évre 43 millió földlakóval több él boly­gónkon, mint az előző években és biztosan mondhatjuk, hogy az év­század végére a várható népesség száma a jelenlegi 2,7 milliárddal szemben majdnem megkétszerező­dik. A természet és társadalom- tudománynak ezek a számok ka­tegorikusan parancsoióvá teszik, hogy az 5 vagy még több mil­liárd embernek a „természet nagy lakomájánál” a terítéket biztosítsák. A kapitalizmus főprédikátorai, — akik «magukat tudósoknak ne­vezik, — nagy- buzgósággal fe­dezik magukat a népességlaviná- val, mindenesetre nem azért, hogy az éhséget csillapítsák, ha­nem azért, hogy jajszóval a vi­lág hanyatlását hirdessék. „Mi­kor robban a népességbomba?” kérdezi a nyugatnémet „Stern” c. lap és példátlan cinizmussal biztosít arról, hogy: egy atom­bomba robbanása játéknak tűnne fel emellett a „népességrobba­nás” mellett. A következőkben szétpukkasztjuk a hazugságnak és hamisításnak ezt a hálóját. Kb. 160 éve jelent meg egy könyv Angliában „A népesedés törvénye” címmel. írója, — Tho­mas Robert Malthus — szerint a népesség jobban szaporodik, mint amilyen mértékben az élel­miszerek termelése nő. Szerinte túl sok ember él a földön, szá­mukat .mindenképpen csökkente­ni kell. Járványok, háború és éh­ség üdvösek, mert teret bizto­sítanak az életbenmaradottaknak. Malthus az igazságot a fejére ál­lította. Nem a kizsákmányolás, nem a haszonszerzés volt szerin­te ezrek mérhetetlen nyomorá­nak, szenvedésének oka, liánom a túlnépesedés. Az igazság ezzel szemben az, hogy míg Malthus jelentették, hogy a technika ak­kori állása mellett 9 milliárd ember élhetett volna a földön, — még akkor is, ha mindenütt a legprimitívebb módszereket al­kalmazták volna, nem is beszél­ve a lakatlan új földrészek és földterületek meghódításáról, megműveléséről, a növény cs ál­latvédelem új módszereiről és mindazokról a nagyszerű ered­ményeiéről, melyek az utolsó év­tizedekben a gazdasági élet leg­különbözőbb ágaiban születtek. indexekről Freudenberg pro­1 iesszor és társai nem óhaj­tanak tudomást venni. 1953-ban 130 ezer embert halt éhen Indiában, pedig ezt a 150 ezer embert meg 'lehetett volna menteni az életnek, mert bebi­zonyított tény, hogy már ma 50 milliárd emberről tudna gondos­kodni földünk,. A hatalmas Kína egy év alatt meg tudta kétsze­rezni termelési eredményeit, nem is annyira a .gépek segítségével, mint inkább új munkamódszer, a kollektív gazdálkodás bevezető­iével És tény az is, hogy a föld még ma is óriási, fel nem tárt tartalékokkal áll rendelkezésünk­re. A z atom és hidrogénbombák­tól és az egész háborúra uszító imperializmustól kell meg­szabadulni az emberiségnek. Ezek az igazi ellenségeink! R orszenisiti k az arai» ABC-t Ezer év óta változatlan ma­radt az arab abc. amely számos bonyolult és nehezen elsajátítha­tó jelből áll. Az Egyesült Arab Köztársaságban elhatározták, hogy megkezdik az áoc egysze­rűsítését. Az Egyesült Arab Köztársaság közoktatásügyi minisztériuma megbízást adott a kairói arab nyelvintézetnek e feladat végre­hajtására; a nyelvészek szerint az ábc korszerűsítése viszonylag rövid idő alatt megvalósítható. A korszerűsített és az illetéke­sek által jóváhagyott ábc-t Egyiptom & Szíria valamennyi iskolájában bevezetik. HUSZONHÁROMEZER LÁTO­GATÓJA volt az 1959-es évben a Nyíregyházi Jósa András Má­zamnak. Hat kiállítása nyílt, négy önálló, kettő pedig a párt, a Ha­zafias Népfront, a tanács, az Ál­lami Levéltár, a Megyei Könyv­tár, a múzeum, valamint egyéb szervek közös rendezésében. ★ KÖZSÉGI FÜRDŐ építését ter­vezik Kisvárdán. Az idén 400 ezer forint költséggel és 29 ezer fo­rint társadalmi munkával elkészí­tik az építési terveket, megépítik a kutat, valamint beszerzik a szükséges építőanyagot. EGYÉNI ÉS TERMELŐSZÖ­VETKEZETI ASSZONYOK TA­LÁLKOZÓT rendez a városi nő­tanács titkársága január 19-én délelőtt 9 órai kezdettel a TIT (Zrínyi Ilona utca 12) helyiségé­ben. Az előadáson rész tvesznek a környékbeli, Vajda-, István-, Su- lyán-bókori, valamint a felsősimái parasztasszonyok, ÜJ VONALÚ, ÍZLÉSES, a mos­tani divatnak megfelelő fazonnal női szövetruhákat készíttetett a Nyíregyházi Állami Áruház a Nyíregyházi Textilruházati Válla­latnál. Február első hetében, ki­ki saját ízlése szerint válogathat a választékos színű és fazonú szövetruhák között. idejében Angliában 8,9 millió ember élt, addig 109 évvel ké­sőbb 33,9 millió, mégis e „túl­népesedett'’ Angliában, is jut min­denki számára teríték a termé­szet nagy lakomájánál. Malthus népesedés törvényének .Marx és Engels adta meg a tudományos haláldöfést. lennek ellenére élnek még a Lj nyugati világban ifjú Mail- húsok. Egyikük Dr.Freudenberg professzor, aid a következőket írja: „Ha a tudományok jelenle­gi állása mellett is a föld népes­ségének több mint feje nem rendel­kezik a napi legszükségesebb 2000 kalóriával és ez az agrár- technika nagy haladása ellenére sem tud lépést tartani a népes­ség nagy arányú növekedésével, — az elkövetkező évszázadban ilyen körülmények között csak azt tételezhetjük fel, .hogy az emberek nagy csoportja cnenhal, vagy megöli egymást.” Milyen sok hazugság egyetlen mondatban; és mindegyikei játsz­va meg lehet cáfolni. A milliók ugyanis nem most szenvednek, hanem még mindig. Egysze­rűen azért, mert ma míg a 350 milliót kitevő mezőgazdasági munkával foglalkozó család több mint felének egyedüli szerszáma a fejsze, vagy a faeke: mert a föld trágyázásának legprimitívebb törvényeit, — melyeket már több mint 100 eves ismerünk — ma még csak 10 %-ban alkalmazzák; mert még ma is — olyan hihe­tetlenül hangzik — a kapitalista országokban a „nagy aratás — nagy gond” jelszavához híven ezer és ezer tonnányi élelmiszert semmisítenek meg, a magas árak tartása érdekében. Tény az, hogy maguk a polgári társadalomtudo­mány szakemberei már nem sok­kal az első világháború után be­NYOLC KÖTETRE VALÖ, ígea értékes nyírségi népmesét, népszokást, népdalt, pásztor- és betyárnótát gyűjtött össze hosszú éveken át Bodnár Bálint, a kis- várdai járási tanács dolgozója. Jelenleg a „Nyírségi cigányme­sék” című kötetén dolgozik. TÖBB. MINT FÉLMILLIÓ fo­rintot költ községfejlesztésre az idén a dombrádi községi tanács. A lakosság közel 70 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végez. Elkészül a Művelődési Ház. Fel­újítják a mezei utakat, hidakat, kutakat is. Az ukrai! —niajFvíii* Zry 0 liiiltúrluipcsolafok története GÉPÉSZETI ÉS KERTÉSZETI levelező osztályt ind.t február ele­jén a nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum. Az oktatás négyéves, érettségire képesít és ugyanazt a tananyagot követeli meg, mint a rendes oktatás, a nyelv és a test­nevelés kivételével. HARMINC BETEGET szállít naponta a mentő a nyíregyházi kórházba. Mint a mentőállomás jelenti, a balesetek legtöbbjét a jeges és behavazott utak okozzák. A HÁROM KIS GIDA című mesejáték kerül bemutatásra va­sárnap délelőtt 10 órakor a Jó­zsef Attila Művelődési Ház báb­termében. Belépődíj gyermekek­nek 2 forint, felnőtteknek 3 fo­rint. Az országban az elsők között ! alakult meg a Szabolcs megyei [ Nőtanács Kulturális Bizottsága, i Az* eddigi gyakorlattól eltérően, — talán furcsán is hangzik — férfiakat is választottak a Bi­zottságba. Amint az alakuló ülé­sen h!derült, nem is volt rossz ötlet, mert a férfiak plyan nőket érdeklő kérdéseket vetettek fel, amelyek a női tagoknak eszükbe sem jutottak. Egymást követték a jobbnál- jobb tervek és ötletek a megye | dolgozó nőinek továbbképzésére, j nevelésére és szórakoztatására, j Ahogyan az ember látta és j hallotta azt a nagy lelkesedést és ügybuzgülmat amellyel a bi­zottsági tagok' a nő-kérdést tár­gyalták, ahogyan szövögették kö­zelebbi és távolabbi terveiket, az ember önkéntelenül is arra gon­dolt, hogy ha ugyanilyen lelke­sedéssel és odaadással fognak A SÁGVÁRl TERMELŐSZÖ­VETKEZET A SZABOLCS ÉT­TEREMBEN TARTJA ZÁR­SZÁMADÁSI KÖZGYŰLÉSÉT Az előző közléssel szemben a Nyíregyházi Ságvári Termelőszö­vetkezet nem a Halászcsárdában, hanem a Szabolcs Étteremben tartja ünnepi zárszámadó közgyű­lését. A Halászcsárda termei ki­csinek bizonyultak, hogy a- egész szövetkezet tagsága részt tudjon venni. j^ÄPSZfeLÜW Üzenet a kórházból Araikor látogatási idő van és kitárulnak a kórtermek ajtajai, még azok a betegek is felemelik fejüket a párnáról, akiknek senki hozzátartozójuk sincs. Felemelkednek és várják, hátha valaki, hátha mégis... Egy részvevő szó, egy együttérző te­kintet megkönnyíti az ilyen em­berek szenvedését is. Hát akkor azok hogyne várnák türelmetle­nül a látogatási időt, akiknek van hozzátartozójuk? Van csa­ládjuk, gyermekük. Sőt... Az alábbi kis eset, mondhat­nánk szóra sem érdemes, de mégis, betegen is kezembe adta a tollat. November eleje óta fekszem a mátészalkai kórház sebészeti osztályán. Szobatársaimmal — sajnos t an rá idő — megismer­kedtünk, összemelegedtünk. Va­gyunk itt vegyesen: iparban dol­gozók, szövetkezeti parasztok, egyéni gazdák. Különösen ös:ze- barátkozíam Bacsó Pál berog- surányi termelőszövetkezeti tag­gal. Sokat beszélgetünk a nagy­üzemi gazdálkodásról, a kez­deti apróbb nehézségekről, min­denről. Ha felépülök, dolgozni tudok, az cn utam is a szövet­kezeti lesz. De nem is ezt akarom én el­mondani. Hanem Bacsó Pál ese­tét. Mióta bent vagyok, ő is itt nyomja a kórházi ágyat. S nyolcvan nap óta hsába várja, hogy Beregsurányból, termelő­szövetkezeti községének tagjai közül valaki is meglátogassa. Nem nagy eset, mondhatják. Bacsó Pál termelőszövetkezeti tag ingyenes kórházi ellátásban részesül. A termelőszövetkezet minden bizonnyal munkaegysé­get ír jóvá szamára betegsége ideje alatt. Bacsó Pálnak min­dene megvan, amit a törvény biztosíthat. Miben van hát hiá­nya? Pontosan abban, ami nem ke­rül anyagi áldozatba: több me­legséget vár a nagy családtól, amiben a kényszerűség egy időre kiszakította. Egy baráti kézszeritás, „Palikám, otthon ez meg ez van”, egy szive, üzenet olyan jól esne Bacsó Pálnak. S ezt az örömet még lehet sze­rezni egy beteg embernek. KEREKES JANOS. Szakállas tepertő Nagyon szeretem a szép, fe- hérszakállú öregeket. A borost,is, rendetlen férfiakat azonban senki nem kedveli. Jó a szakáll annak, akinek jól áll, bár az ilyen vR seiet már kiment a divatból. Gyerekkoromban például egye­nesen féltem a szál állas embe­rektől, mert a tani ló bácsi is azzal ijesztgetett, hogy ha rossz leszek, odaad a csúnya szakállas­nak. S azóta is némi idegenke­dést érzek minden szakáll lát­tán. Idegenkedésem azonban egye­nesen írtózattá fajul, amikor a hentesüzletből vásárolt szakállas tepertővel találkozók. A tepertőn ugyanis rendszeresen disznóbőr éktelenkedik. Disznósug, hogy a disznó nem borotválkozik, de már egyenesen felelőtlen hanyag­ság, hogy a hentesek, mielölt a tepertőt sütésre viszik, nem vá­logatják át, nem tisztítja:: meg. Finom dolog ugyanis a friss, ol­csó, ropogós tepertő, de ember legyen a talpán, akinek nem megy el az étvágya az ágaskodó szőrszálak láttán. Olyan megerőltető munka a te­pertő szakálltalanitása? Vagy úgy gondolják, hogy a fogyasztóknak így is jó? Nem t'agyok szőrszálhasogató, szőrözni sem akarok. De sz iröz- zenek a hentesek! gy. i- óv­4 Megalakult a Megyei főtanács Kulturális Bizottsága műve ékesítette akkoriban a ma­gyar könyvesboltok kirakatait. Azokban a napokban, amikor a Szovjetunióban Ukrajna és Oroszország egyesülésének 300. évfordulóját ünnepelték, nálunk magyar nyelven, díszes kivitel­ben megjelent 1 arasz Sevcsenko- nak, az ukrán nép nagy költő­jének „Kobzos” elmu versköte­te. Az ukrán—magyar kulturális kapcsolatok ma mar kiterjednek a filmgyártás területére is. 'ta­valy járt nálunk Budapesté:, Szava Golovonyivszkij ukrán író, aki budapesti tartózkodása alatt Zalka Máté hősi életét megörö­kítő forgatókönyvén dolgozott. AZ UKRÁN—MAGYAR kultú­rál'« kapcsolatok fejlődésének jelentős tényezője Szovjet Ukraj­na jelenlegi kulturális helyzete. A köztársaság területén mintegy au itOO állami klub (Kultúrotthon) ,. „ködik. A kolhozok klubjainak s kultúr otthonainak a száma meghaladja a nyolcezret. A ha­gyományos falusi művészeti cso­portok fesztiválján, amelyet Uk- ! rnjnában ünnepélyes keretek kö­zött minden évben megtartanak mintegy ötmillió öntevékeny színjátszó és zenész vesz részt. AZ UKRÁN ' ÉS MAGYAR, | nép barátságának fejlődésében | I jelentős szerepe van a két nép 1 kulturális kapcsolatainak. A mű­vészek kölcsönösen megismerte­tik a közönséget a két nép kuí- ! turahs hagyományaival, eradme- | nyelvel; az írók műveiből rr.eg- : ismerkedünk egymás éle ével. ! mindennapi problémáival, örö- I í meivcl, harcos építő hétköznap- > íjával. Az ukrán ,é6 magyar szín- í í padokén kölcsönösen bemuiatás- j ra kerülnek a különböző színmű- i 1 vek. a zeneszerzők műveit kői- • i csönösen eljuttatják a hálás, ze-j neszerető közönség elé. Ukrán! ' költők és fordítók tolmács lásá- ‘ : ban Pat. fi, Ady. József Atilla versei a Dny eper mentán nnp- j 1 ja nkban már annyira közig* 1 ter- j I tak, mint Magyarországon Scv-; csenko gyöngéd lilája, v agy Ivan , Franko harcias kői őszelő. A fel- .szabadulás útin Magyarországon a legnagyobb ukrán vonatkozású kulturál's akció — az ultrán kul • -túra hete — 1955 végén került megrendezésre ünnepélyes kere­tek között. A megyar közönség még most is melegen emlékezik i vissza az akkoriban hazánkban i i , , i i járt ukrán művészekre, j TÜBB KÖZISMERT ukrán írói dolgozni a jövőben, mint most a tervezésnél, akkor bizonyára nem­csak a megalakulásban, hanem az eredményekben is az elsők között lesznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom