Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
üikemnk alapja: a jó |uii*Iiniiii ka Minél elnbb — annál jobb hiisari helyzetkép L' egymás után érkeznek a ter- J melőszövetkezeti mozgalom szélesedésére, erősödésére vonatkozó jelentések. Forradalmi változásoknak vagyunk tanúi ezekben a napokban: új arcot öltenek a szabolcsi falvak. Üj életet kezdenek a szatmári gazdák, más módon szórnak magot a földbe a beregiek. Napok alatt változik a község arca távoli járásokban, állattenyésztésről, takarmánytermesztésről, híres búzatermő földjéről ismert tájakon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezekben a községekben csak most, a nagy tettek idején végeztek felvilágosító munkát. Az eredmény hosszú évek. hónapok óta végzett munka gyümölcse. -Jól dolgozó termelőszövetkezetek gazdag közös vagyon, jómódú szövetkezeti tagok, bámulatba ejtő építkezések, a szokásostól jóval magasabb termésátlagok hintették a most. sarjadó magot. ülönösen a csengeri és fehérgyarmati járás dolgozó parasztjai vetettek számot. Mérlegelték eddigi életüket, munkájukat, jövedelmüket, gyermekeik jövőjét, a felnőttek lehetőségeit. Ismerkedtek a sokak által ismert, de még nem elég megszokott új életformával, a közös gazdálkodással. Segítettek a népnevelők is. Néhol azonban éppen a népnevelők nem használják ki megfelelően a lehetőségeket, nem foglalkoznak különösebben a dolgozó parasztok nevelésével, tudatuk átformálása- j val. Előfordul, hogy egyes he- i Iveken hosszú ideig nem látnak ; népnevelőket a dolgozó parasztok. Máshol csak minden ötvenedik családhoz jutnak el. \ szövetkezeti mozgalom szélesedéséért és erősítéséért végzett pártmunka nemcsak olt szükséges, ahol „megindult a belépés"’, ahol érettebb a helyzet. ’A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a szocializmus alapjainak lerakása falun azt jelenti, hogy az egész magyar mezőgazdaságban, megyénk minden községében jelentősen előre kell lépnünk a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésében. J\f árosán elvtárs azt mondta a kongresszuson: „...valamennyi párttagot konkrét párt- munkával lássunk el.” Ne legyen megyénkben egyetlen olyan kommunista sem, aki közömbösen szemléli a mostani nagy átalakulásokat. Érezze megtisztelő feladatának, hogy a községek, tanyák lakóinak szebb, jobb életéért, az egész ország üdvére és hasznára fáradhatatlan felvilágosító munkát kell végezni. Elsősorban a kommunisták feladata ez. S ha valamennyi párttag munkálkodik, egyirányban segítik a célkitűzések valóraváltását, ez minden bizonnyal kedvező hatással lesz — és sok helyen már így is van — a pártonkíviiliekre is. A szövetkezeti községekben élő és dolgozó kommunisták már ennék a gondolatnak szellemében tevékenykednek. üzdjön a dolgozók jogos igényeinek kielégítéséért, világosítsa fel a dolgozókat a párt politikájáról és határozatáról, és lépjen fel minden ellenséges nézettel és demagógiával szemben"’ — mondotta Marosán elvtárs a kongresszuson, a kommunistákhoz s-ólva. ,Világosíts^ fel a dolgozókat"’ — cseng még most is fülünkben a szó. Számos községben indultak útnak a pari politikáját hirdető népnevelők Csenger, Ura,. Tiszadob és még egy sor távoli falu kommunistái dolgoznak, érvelnek a kongresz- szus óta a párt politikájának megvalósítása érdekében. Eredménnyel. Legtöbb Szatmár-bere- gi faluban megindult az egészséges folyamai, egyre többen lépnek be a termelőszövetkezetekbe. Nem mindenütt van még így azonban. Nagykállóban a közel négyszáz párttag közül csak harmincegynek van konkrét megbízása a szövetkezeti agitációt illetően. A községben működő kilenc termelőszövetkezet 465 tagja közül csak nyolcán (nem tévedés) nyertek konkrét megbízást a most folyó felvilágosító munkában. S hogy ez így van, elsősorban a községi pártbizottság mulasztását kell említenünk. Elhanyagolták a "kommunisták és téesz tagok zömét bevonni a feladatokért végzett politikai munkába. Nem törődtek megfelelően a szövetkezeti pártszervezetekkel sem. Kevés önálló pártmunkét végeznek a técsz-pártszervezetek. Pedig a termelőszövetkezeti párt- szervezetekben folyó pártmunká.- val kapcsolatban is hasznos útmutatást adott Marosán elvtárs kongresszusi beszédében. ..Érjék el, hogy a pártszervezetek a tsz- eii egész munkájának előrelendí- tői legyenek, értve ezen a mező- gazdasági termelés fejlődését és a dolgozó parasztok nevelését, gondolkodásának megváltoztatását” — mondotta Marosán elvtárs. A nagykállói téeszek párt- szervezetei még nem töltik be megfelelően ilyenirányú szerepüket. Igaz ugyan, hogy sokat tettek a közösért, a tagok jólétének növeléséért, de ez nem csökkenti a kommunisták felelősségét az egyénileg dolgozó parasztok jólétéért, jövőjéért rájuk háruló kötelességekben. Több. mint ezerháromszáz egy holdon felüli család él Nagykállóban. Mikor jutnak el mindenkihez, ha csak nyolcán kaptak a tsz. tagok közül megbízást az agitációban? Mikor jut ei a párt szava, célkitűzései a távoli, eldugott tanyán élőkhöz? Szélesebb, gazdagabb tartalmú agitációval vihetik előbbre községüket a kallói kommunisták. Ismerjék minden téesz eredményeit a legrészletesebben! Ne elégedjenek meg a közelmúltban tartott három es- tés népnevelő-tanfolyamon elhangzott érvekkel. A község távlati tervét bontsák le családokig, számítsák ki: mennyivel lehetne gazdagabb a falu, egy család, ha nagyüzemileg gondoznák a nagykállói határt. S ezekben a feladatokban elsősorban a vezetők mutassanak példát, mert sajnos, ezen a téren is van mit tenni. okát erősödtek pártszervezeteink, javult a pártpolitikai munka a kongresszust megelőző időben és utána. Egyre több helyen bontakozik ki az egész községre kiterjedő pártmunka. Nem lehetünk közömbösek azonban az olyan jelenségekkel szemben, amelyek lassítják az előrehaladás kerekét. Nagykállóban minden mód és lehetőség megvan, hogy az eddigitől sokkal több kommunista és j becsületes pártonkívüli népne- j velő hirdesse a párt szavát, iga- j záí. Többször tettek bizonyságot I erről. Most is hetvenen segítenek j más községekben, de igényeljék j jobban az otthonmaradtak se- | gítségét is. Csak így léphetnek j az új élet megteremtésében élenjáró községek nyomába. Nagy Tibor A Tisza balpartján elterülő Kisar szorgalmas, becsületes, szor- I gcs népe is megértette, hogy el. érkezett az idő a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésre. A község a felszabadulás előtt a Károlyi-féle nagybirtok által volt gúzsbakötve. A felszabadulás óta nagy fejlődésen ment keresztül. A népi demokrácia adta lehetőségekkel élve, a község népe műveltebb, kulturáltabb lett, kigyúlt a villany a községben amelynek fénye is elősegíti a község felvilágosodását. A földet, a : gazdálkodást szerető nép a párt és a kormány segítségével eredményes munkát fejtett ki. A kis- ari nép — amely a földművelés mestere, az állattenyésztés szak-, értője — felismerte, hogy mindaz az eredmény, ami eddig volt az összefogás révén, nagyüzemi mód. szerek bevezetésével megsokszorozódik. V. Kovács Lajos ötholdas, a kitüntetett minta-gyümölcstermelő gazda, új belépő tsz-tag találóan mondta: „nem panaszkodom, mert jól élek, de tudom, hogy a dzsungel gyümölcsösök felszámolása és új gyümölcsös telepítése révén az egész falu jövedelme a jelenleginél nagyobb lesz." Kisar okos, szárnvető, előrelátó gazdáinak nagyrésze az elmúlt napokban a barátságos, őszinte eszmecsere után önkéntes elhatá-i rozással rálépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ez év január 5-től 10-ig több, mint 160 család, 280 taggal és 800 kát, holdnál több földdel lépett be a termelőszövetkezetbe. A község gazdáinak többsége aláírásával tett hitet a párt és a kormány politikája mellett. Nem kétséges, - hogy egykét napon belül minden kisarí dolgozó rátér az üj, a szebb és a boldogabb élethez vezető útra. Azok — és ez a többség, — akik már beléptek, várják, hogy a többiek mielőbb kövessek példájukat, vessenek véget a töprengésnek, hogy mielőbb meg lehessen kezdeni a gazdasági tervek elkészítését és hogy minden előkészületet megtegyenek a gazdasági esztendő sikeres előkészítéséhez. Közismert, hegy mindenki foglalkozik a szövetkezeti gondolattal: minél előbb megteremtik az egész községet magábafoglaló szövetkezeti gazdálkodást, annál hamarabb kezdhetnek munkához, amely több jövedelmet biztosít. Hegedűs Sándor. Botpaládon megtartották az alakuló közgyűlést Alig pár héttel ezelőtt még | csak 63 családdal gazdálkodott I a botpaládi Kossuth Termelőszövetkezet. Jól gazdálkodott így is, hiszen 50 forintos munkaegység jut a régi tagoknak. A jó példa is vonzó, de a község parasztsága is belátta, hogy az egyéni gazdálkodás helyett a magaisabbren- dű formát választja a jövő gazdálkodásához, Szaznyolcvanhét család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjái'a és így szövet- kzeeti községgé alakult, a falu. Január 6-án tartották meg a közgyűlést, amelyre e termelőszövetkeze* vezetősége meghívta az egész falu lakosságát. A művelődési otthon zsúfolásig telt termében folyt le a község történetében sokáig emlékezetes közgyűlés. Megválasztották a kibővített, új vezetőséget. Helyet kaptak ebben a község középparasztjai, kisparasztjai, iparosai, egyszóval a község minden rétegének képviselői. így választották meg a 18 tagú igazgatóságot, *5 tagú ellenőrző bizottságot, valamint a fegyelmi bizottságot és a szociális-kulturális bizottságokat 5—5 taggal. Már ezen a közgyűlésen megválasztották a brigadvezetőket is. Egy kertészeti, 3 növénytermelési és egy állattenyésztési brigádvezetőt. A választáson a szövetkezeti demokrácia elve a legszélesebben érvényesült. Minden egyes vezetőségi tagot egyenként vitatott meg a közgyűlés. Még aznap este össze is ült az új vezeti ság, hogy pontosan tárgyalja meg a faló jövő gazdálkodásának tervét, hiszen a korábbakban már el is készült a falu mezőgazdái kodásának távlati terve. A faluban dolgozó népnevelők elvtársi, baráti kézfogással a „viszontlátásra’’ köszöntéssel búcsúztak, hiszen egyek lettek a faluval és egy lett a falu is velük. Sokszor vissza fognak még térni ebbe a kedves kis községbe, ahol olyan emberséges, vitatkozni szerető, becsületes dolgozó parasztok laknak. ^ Január 23-án Ukrán Kultúra /Sápot rendeznek Svir egyházán Mit kapnak a vállalatok dolgozói 1960-ban ? Régi, évszázados barátság fűzi egymáshoz az ukrán és a magyar népet, melyet a történelem többször is igazolt. Ennek a barátságnak jegyében ült össze a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Megyei Tanács, a Városi Tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ, a többi szervekkel karöltve, hogy közös ülésen tárgyalja meg a Nyíregyházán megrendezendő Ukrán Kultúra Nap programját. Január huszonharmadikán, ukrán kultúrdelegéció és művészcsoport is részt vesz az ünnepségeken. A delegáció vezetője: Koro. pojenkó kultúrügyi miniszter, helyettes. llílsuios inni epéi) a József Attila Művelődési Házban Huszonharmadikán este hét órai kezdettel kétórás műsoros ünnepélyt tartanak a József Attila Művelődési Ház dísztermében. Az ünnepi beszéd után az ukrán művész-csoport műsorral kívánja szórakoztatni a közönsé. • • További erőfeszítéseket tesznek vállalatainknál a dolgozók munkakörülményeinek, szociális és kulturális helyzetének javításáért. 196Ó-ban a Megyei Építőipari Vállalat meg kezd építeni egy kétemeletes, kétszázötven személyes építőipari munkásszállót a nyíregyházi Széchenyi utcán az Ér pataknál. A záhonyi vasutas dolgozóknak 83 lakást, továbbá modern üzémikonyhát és étkezdét építenek. A nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál 20 ezei; forintért vásárolnak székeket és asztalokat a kultúrterembe és étkezdébe. A nyíregyházi dohánybeváltó üzemnek 50 ezer forintért irodát építenek. hogy javítsanak véle a tisztviselők munkakörül menyein. A bölcsőde részére játékokra és kisebb berendezést tárgyakra 15 ezer forintot fordít a ’ vállalat. A vásárosnaményi doháivfce- váltóban mintegy 300 ezer iőringet. A József Attila Művelődési Ház művészei pedig koncert-műsorral lépnek színre, hogy kedveskedjenek az ukrán kultúrdele- gáció tagjainak, s az ünnepség végeztével a rendező szervek vendégül látják őket. Ünnepi ülmelőadás a Béke-moziban ukrán balettfilm. A filmelőadáson az ukrán delegáció 1s képviselteti magát. Huszonnegyedikén délelőtt kilenc órakor megkoszorúzzák a szovjet hősök városunkban lévő Malinovszkij téri emlékművét. Ukrán-magyar kiállítás Az " ukrán—magyar barátság jg.y :bcn kálltást rendez a megyei könyvtár, a Népfront és a „ésa András-múzeum, a Gorkij- mozi épületében (KlSZ-üléste- rem), melyen közös népművészeti, történeti és könyv-dekumentumo- kat áll!tar ak ki. A kláll’tás megnyitásán (24-én délelőtt 10 óra) részt vesz a dele-. gáció valamennyi tagja. A megnyitó után megtekintik a város nevezetességeit. A művészegyüttes a kora délutáni órákban indul Debrecenbe, a kultúrdelegáció pedig a terv szerint megtekinti a tiszavasvár Alkalcőda-gyárat, ahonnan továbt indul Debrecen felé. — csallány — 2 lot költenek az üzem udvarának csatornázására és kövezésére, valamint üzemi konyhára. A Kisvárdai dohánybeváltóban 20 ezer forintért fejlesztik az üzemi konyhát és WC-Ket építenek. A 6. sz. Mélyépítő Vállalat komorói munkahelyén a dolgozóknak üzemi konvhát létesít.1 A nyíregyházi Állami Áruház dolgozóinak ruhásszekrényeket és televíziót vásárol. A Malomipari Vállalat a kisvárosi, a nyírségi, a baktalórárit- házi és a nagykállói malomban fürdőt és öltözőt építtet. Nagykállóban a málcm dolgozói ebédlő helyiséget is kapnak. A Tejipari Vállalat Nyíregyházán. 460 ezer forintot fordít a fürdő és öltöző, valamint az étkezde . korszerűsítésére bővítésére. A TITÁSZ Nyíregyl ázán négy .kétszobás lakást- Kis' árdán két. kétszobás lakást, és Záhony an egy kétszobás lakást építtet dolgozóinak. i A kulturális nap tiszteletére az | ukrán—magyar barátság jegyé- ! ben 23-án este fél hét órai kez- I dsttel díszelőadást tart a moziüzemi vállalat a Béke-moziban. | Bemutatásra kerül a „Leila” című