Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
A 30-as évek elején, — ami kor ezrével vándoroltak ki a magyarok Amerikába — ragadott vándorbotot Kiss Gyula nyíregyházi munkás is. Fiatal volt és szegény. Látta, hiába van műszerészi szakmája, idehaza nem boldogul vele. Követte társait Amerikába, „az álmok országába”. Nehezen boldogult, sokat nyomorgóit, állandóan a munkanélküliség veszélye fenyegette, de még mindig biztosabb volt a megélhetés, mint a Horthy-Magyarországon. Felszabadulás után nagyon vágyott haza. De a nyugati sajtó őt is'félrevezette. Azután rokonai biztatására határozta el, hogy hazajön, látogatóba. Tavaly december végén érkezett Nyíregyházára. Az alatt a pár nap alatt, míg itt volt, vele jártam a várost. Keveset beszélt, de látszott rajta, hogy annál többet jegyez meg magának. Csodálkozással szemlélte új építkezéseinket, a neonfényben úszó várost, korszerű üzleteket, a forgalmat, embereink vidámságát. Megnézte a nyírteleki gépállomást és a termelőszövetkezetet. Elismerését mindig egy halk „ez igen” fejezte ki. Néhány napja utazott vissza. Kikísértük az állomásra s ö örömtől könnyes szemmel mondta búcsúzóul: — Rövidesen újra látjuk egymást. — Hogy-hogy, Gyula bácsi? — kérdeztük csodálkozva. Az öreg elmosolyodott: — Saját szerbemmel láttam, hogy nem igaz, amit nyugaton írnak. Hazajövök én is, hiszen még csak 50 éves vagyok. S talán én is tudok valamit tenni azért, hogy ez a város még szebb legyen. Mi csak annyit tudunk mondani: jöjjön minél hamarabb, kedves Gyula bácsi, hazavárjuk ..; Aczél Attila levelező. iVíunkaalkalom további 120 embernek ■fejlesztik a Nyíregyházi Cipőipari Vállalatot Tíz éve 14 dolgozóval kezdte rneg a működést a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat. Most az akkori létszámnak ötszöröse termel. A régi műhelyekben már nagyon zsúfoltan vannak, új műhelyeket kell létesíteni. A méretes részleg havonta mintegy 200 pár férfi és. női cipőt készít a lakosságnak, s a javító, részleg háromezernél több cipőt javít. Munkájukkal a lakosság elégedett. A vállalat dolgozói jól keresnek, nyereségesen működik a vállalat, s ennek eredményeként szép nyereségrészesedésre számíthatnak. • 1 Király Endre elvtárssal, a vállalat igazgatójával beszéltünk 1960. évi terveikről. Negyedévente t a kialakult általános igényeknek ‘ megfelelően 300 pár mérték után készülő cipőt gyártanak és ezenkívül 1500 pár kézzel varrott cipőt a boltoknak. A negyedik negyedévben 15 ezer pár gyermekcipőt is fognak gyártani, olyanokat, amik rendszeresen hiánycikként jelentkeznek a kereskedelemben. A lakosság igényei nagyobbak, s a vállalat úgy igyekszik ezt kilégíteni, hogy fokozza a cipők gyártását. Ehhez a szükség szerint újabb 120 munkást vesznek fel, akik közül mintegy hetven betanított munkásnő lesz. A városi tanács ipari oszálya már intézi a vállalat fejlesztéséhez szükséges helyiség biztosítását. Mátészalka valamikor jelenték- I télén, szegény hely volt. A fel- j szabadulás óta azonban nagyot | változott: közel az idő, amikor I város lesz belőle. Mátészalka környékén nein voltak hatalmas birtokok. A földosztáskor 1244 kh. szántót osztottak fel, amely azelőtt 28 nagygazda birtokát képezte. 811 nincstelen parasztember kapott I földet, s ezenkívül 500 házhelyet I is kiosztottak. Hogy a régi és mostani Má- {túszaikét összehasonlítsuk, meg- | vizsgáljuk, hogy éltek a felsza- ■ badulás előtt és hogy élnek itt |most az emberek? Beszéljenek [erről a számok: A felszabadulás előtt 600 sajtólelőfizető volt Mátészalkán. Jelen- lleg közel 2500 mátészalkai fizet 'elő újságra és ezenkívül nagy mennyiségben fogy a sajtó az árusoknál is. A rádióelőfizetők száma 1945 előtt 950 volt, jelenleg több mint 3000 szálkái rádió- előfizetőt tartanak nyilván, ezenkívül 754 vezetékes rádió épült. Kerékpár a községben ritkaságszámba ment, most több mint 3000 szálkái kerékpározik. A fel- szabadulás előtt csak nyolc jó- jmódú embernek volt motorke- i rékpárja — jelenleg több mint 60 új motort vásároltak. 1935-től 1945-ig összesen 180 lakóház épült Mátészalkán. A felszabadulástól napjainkig mimegy 1000 lakóház épült. Az eltelt 15 esztendő alatt számos nagyobb létesítmény született az emberek akaratából ts az állam segítségével. ft Maturált életért A felszabadulás előtt nem volt kultúrházuk a szálkaiaknak. Je-1 lenleg három épület szolgál kul- J turális rendezvények céljára a! községben. Az Újtelepen új általános is- j kola épült. A filmszínházat újjáépítették. j Könyvtár létesült. melynek 1134 beiratkozott olvasója van. Új épületrészekkel bővült a ‘ Mezőgazdasági Technikum. Az általános iskolákban is új tantermek épültek. A felszabadulás óta már gimnáziuma is van Szálkának. Befejezéséhez közeledik az új. 12 tantennes gimnázium építése is. Régen csak egy óvoda műki - idött, mcst három óvodája és egy iskolai napközi otthona van a j községnek. Park létesült szökőkutakkal és ,! felszerelt1 játszótérrel. it mátészalkaiak egészségéért i Az eredetileg 80 ágyasra épült j j kórház jelenleg 180 ággyal mű- j ködik. Felépült egy modern SZTK ! rendelőintézet. • ' Strandfürdő létesül', és egy 5j kádas fürdő. Jelenleg új, korsze- j rű fürdőt építenek. 50 férőhelyes bölcsőde létesült, j Rövidesen modern mentőállo- ! mást építenek Mátészalkán. Korszerű állatkórházát építettek. ’ J A község ivóvízellátása is megjavult: a felszabadulás óta 15 új közkút épült. iparosodik a község Bővítették és korszerűsítették a .hengermalmot: Felépült az ország legmodernebb tejfeldolgozó üzeme, ahol naponta mintegy 40 000 liter tejet dolgoznak fel. Új szeszgyár épült. Modern gépállomást létesítettek központi épületekkel. Létrejött a sertéstenyésztő ás h'zlaló vállalat. Elkészült a fűtőház és a uraz- donyfordító. Modem kenyérgyárat kapott Mátészalka. Baromfikeltetőt létesítettek. .Felépült egy jéggyár és szik- vizüzem. Jól működő vegyesipari vállalat létesült. E vállalatnak most új üzemrésze épül, ahol modem fűrész és famegmunkáló üzem is lesz. Az üzem területére ipari vágányt vezetnek,, az iparvágány építése folyik. gy. i. gy. Megyénk 1959-es takarékossági mérlegei 84 mllSió forint Az elmúlt évbon a takarékbetét gyűjtését megyénk területén 15 OTP fiók, 250 postahivatal, valamint a MÉSZÖV irányítása alatt működő 17 takarékszövetkezet látta el. Ezen kívül 113 KST-ben közel 10 ezer ember forintjait gyűjtötték össze. Jellemző a betétállomány nagy emelkedésére — s ezáltal az élet- színvonal jobb alakulására — hogy míg 1958 utolsó napján a betétállomány alig haladta meg az 50 millió forintot,' addig az elmúlt év utolsó napján a betét- állomány 84 millió forint volt. Az emelkedésre nagy része volt a Hazafias Népfront és a többi tömegszervezetek felvilágosító munkájának, valamint a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak kiszélesítésének. A KST-ben 1959-ben több, mint 6 millió forint gyűlt össze, a tagság 50 százaiéivá részesült kölcsönbe. A takarékszövetkezetek , is tovább fejlődtek: ötmillió félre rakott forintot őriztek egy év alatt. Az iskolai takarékossági mozgalomban iS jelentős emelkedés mutatkozott megyénk területén. 1959- ben az úttörők közel 3 és . félmillió forint értékben vásároltak bélyegeket. Ugyancsak fellendítette a takarőkósisá'gi mozgalmat a termelőszövetkezeti tagok na- gyobbmérvű bekapcsolódása is. Például Záhony termelőszövetkezeti község 'áz elmúlt évben nyerte el a „Takarékos község” címet is. A tanácselnök irodájában egymásnak adják a kilincset az emberek. Már délutánra hajlik az idő, mégis úgy tűnik, mintha mindenkinek most akadna sürgős dolga. Ez a második nap, amelyet mint új község új lakói kezdtek a nyírcsászáriak. Ugyanis Nyírcsászári tegnap a déli órákban szövetkezeti községgé lett. A tanács elnöke, Pásztor József szerint a mai nap már csendes, az emberek már nem tanakodnak, már elvégezték a „számvetést”, nevükkel meg is pecsételték, már csak érdeklődnek,. hogy, s miként kell kezdeni. Ha szocialista község lesz... A nagy változást úgyszólván három nap alatt érték meg a község lakói. Csak azt kellett tisztázni, hogy nem néhány kiválasztott gazdával akarják a termelőszövetkezetet megerősíteni, hanem a nagyüzemi gazdálkodásba a község valamennyi gazdáját bevonják. Győri Miklós középparaszt volt az első, a maga 12 hold földjével és négy hold termő gyümölcsösével. Tekintélyes ember, a faluban jó gazdaként emlegetik. Ezt a hírt meghallva Egresi Miklós is aláírta a belépési nyilatkozatot, de előbb a következőket kérdezte a népnevelőktől; — Mondják meg becsületszavukra, hogy tényleg az egész községet átviszik-e? Ha igen, akkor szívesen aláírok. Alá is írta. s búcsúzóul azt kérte, hogy az illetékesek valóban szocialista községgé alakítsák a falut, s jól szervezzék meg a Vezetést, a munkát, mer+ ha mindezt megteszik, csak akkor Nyírcsászári — szocialista község Az első napon három ember írta alá a belépési nyilatkozatokat. Aztán egyre többen irányították lépteiket a közös felé. Józan ésszel mérlegelték, az esélyeket a nyírcsászári dolgozó parasztok. Meghallgatták az okos szót. s utána munkában megnehezedett kezeik szarkalábas betűkkel rajzolták oda neveiket a nyilatkozatokra. S 1960. január hatodikán Nyír- császári szövetkezeti község lett! A község 224 családja közül. 200 család a közös útra lépett. Az öeszföldterület 2290 hold, .s ezen a napon 2180 lett ebből közös. Tervek, feladatok A községi tanácsnak sok a dolga. Hiszen már meg kell kezdeni a feladatok kidolgozását, hogy a nagy' család tagjai megkezdjék a közös munkát. Napokon belül összeül a tanács vo., majd pedig tanácsülés jelöli ki a feladatokat. Megkezdik majd a földrendezést, mindent alaposan meghánynak-vetnek, s úgy készülnek fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra. Lesz tennivaló bőven, hiszen alaposan meg kell vetni a siker ágyát. És — nagyon helyesen — már az első órákban felvetődtek köziül kívánságok is. Az ,.asszonyok Számok — Tények Mátészalkáról •iMt‘8 én ifi indok tenni...“ ! például ,a nyári. munkák idejön j szívesen kivennék részüket a . munkából, csak nincs hol hagy- i ni a piciny gyerekeket; így j javasolták, hogy létesítsenek a j községben állandó jellegű nap- ; közi óvodát. S szinte egyöntetű kívánság a j faluban, hogy vezessék be a j villanyt. Nem tudják, .hogy terv szerint pontosan mikor kerül sorra Nyírcsászári, . csak azt, hogy nagy szükség lenne rá. Annál is inkább, mert ez elősegítené az eredményesebb gazdálkodást is, hiszen a szocialista község tulajdonában 10 millió forint értékű gazdasági épület van, s ezek villamosítása nagyban növelné az eredményeket. Egészséges fejlődés Az elmúlt napokban pezsgeít az élet Nyírcsászáriban. s az egészséges forrongásból Nyircsá-. szári történetében új korszais született. A község vezetőinek, valamint, a népnevelője munkája nem volt hiábavaló. A község dolgozó parasztjai az új. a jobb utat választották. Az emberek egyik napról » másikra megváltoztak. Új 'pennával új szavakat írnak. A közösség ereje mellett tettek hitet. Jó útra léptek, mert közös erejük, munkájuk nyomán, az ősi erő — a föld az eddiginél is hűségesebb segítőtársukká válik. Egyszerűbb szavakkal: több kenyér, több alma, szebb lesz az élet. Ennyit Nyírcsászáriról a „má- 1 sodik” napon. (1969. január 7.1 Béri Más pennával — más szavakat lij korszak nyílt Nyírcsászári térténeiében tudnak többet kihozni a földből, s úgy tényleg hasznosabb lesz dolgozni, mint küiön-külön. „Fiaim! Ne hagyjátok el az öregeket!" Vanczák József 12 holdas kö- zéppáraszt is az elsők közölt írta alá a nyilatkozatot. Az egyik napon két idő6 ember kopogott be a tanácselnökhöz. Mindketten ünneplőbe öltözve jöttek — id. Nehéz János és az öccse. Nehéz János, miközben aláírta nevét, azt mondta: — Beszélgettem már erről a I dologról a tanító fiammal, nem is félek én az újtól, tuaom. hogy ez a jövő útja, hogy ez a kötelességem. Csak egyet kérek tőletek fiaim! — folytatta meghatódott hangon. Azt, hogy ne hagyjátok magukra az. öregeket, gondoskodjatok róluk, úgy, ahogy az írásban megvan, . ahogy a párt előírta. .. ■ A „vén betyár" sem várt sokáig A 63 esztendős Gyenes Sándor bácsi tréfás, közkedvelt ember a faluban. Négy hold földjén gazdálkodott eddig, s emellett két hold gyümölcsöse is hozott < valamit. Mikor beszélgettek vele a népnevelők, feljött a községházára. s azt mondta: — Nekem semmi kifogásom nincs az egész ellen. Ha nászom, Bányai Guszti belép, éti is azon-1 nal aláírom. Ha nem, én sem. — mondta nagyot szíva a pipán és elment haza. Másnap reggel kopognak az ajtón, hát Sándor bácsi nyitott be rajta. Elmaradhatatlan pipája újra csak a szájában, s hamiskásan mcsolygva megszólalt: — Na, itt van a vén betyár! Adjanak már egy nyilatkozatot, hadd írok alá! Nem várok én a nászomra tovább! A. történeti hűséghez tartozik az is, hogy a násza, Bányai Gusztáv még ezen az estén aláírta a nyilatkozatot, s utána azon frissiben ment segíteni a népnevelőknek, Ki lobogtál- kinek? No és az asszonyok ! Császáriban úgy emlegetik Papp Jánost és társát, Kincs gazdát, hogy ők a falu legjobb gyümölcstermesztői. Mint kiváló szakemberek, meg is állapodtak, mely szerint akkor lép be Papp, János, ha Kincs meglobogtatja felé az aláírt nyilatkozatot. A nagy megállapodásnak az lett a vége, hogy Papp János lobogtatta meg először Kincs felé a n\ri- latkozatot. Az asszonyokról is szólni kell. Nem huzakodtak az újtól, nem ijedtek meg, tudták, hogy férj- uraimék okosan gondolkodtak. Sőt Könnyű Istvánná utána jött a tanácsházáVa az urának, s úgy nógatta, hogy ne várjon a bátyjára, hanem írja alá azt a f nyilatkozatot.
