Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
megjelent a kormán; határozata a tizenötévé« lakásfejlesztési tervről Lakbérpótlékot vezetnek be a lakások jobb kihasználásának, a lakásállomány korszerűsítésének és növelésének előmozdítására Rendelettel szabályozzák az albérleti szobák fiiját A hivatalos lap vasárnapi száma közli a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatát a 15 éves lakásfejlesztési tervről. Ugyanekkor megjelent a hivatalos lapban a lakbérpótlékról és az albérleti dijakról szóló kormányrendelet. A nagyjelentőségű távlati lakásfejlesztési határozatról és az ugyancsak a lakáshelyzet javításét célzó lakbérpótlék-rendelet- ről az Építésügyi Minisztériumban a következő tájékoztatást adták az MTI munkatársának: A második világháborúban több tízezer lakás pusztult el, a lakásállomány jelentős része pedig megrongálódott. A felszabadulás után népi demokráciánk nagy erőfeszítéseket tett a lakáshelyzet javítására. Mintegy háromszázezer új, nagyrészt közművekkel ellátott, jól felszerelt lakást építettünk meg. Évszázadok mulasztásait azonban lehetetlenség másfél évtized alatt helyrehozni, ezért a lakáshiány napjainkban még mindig a lakosságot legjobban foglalkoztató szociális kérdés. A most megjelent határozat kimondja, hogy a párt és a kormány a legközelebbi évek egyik legfontosabb feladatának tartja a kapitalista Magyarországtól örökölt rossz lakáshelyzet gyökeres megjavítását. Errőforrásaink és gazdasági lehetőségeink módot adnak arra, hogy 15 éven belül a lakáshiányt lényegében felszámoljuk és minden arra igényjogosult családot lakáshoz juttassunk. A határozat értelmében az 1961-től az 1975-ig terjed*» tervidőszakban mintegy egymillió laka,«« építését kell előirányozni feltételeit kell biztosítani. A magánerőből történő családi ház építéseket hosszúlejáratú hitelekkel, irány- és tipústervekkel, valamint szaktanácsadással támogatják. Meg kell vizsgálni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése milyen intézkedéseket tesz szükségessé a termelőszövetkezeti parasztság csoportos családi lakóházépítésének elősegítésére. A saját kivitelezésű családi házak anyagellátását a belkereskedelem útján nagyrészt a népgazdasági tervekben előirányzott központi anyagkészletekből kell biztosítani. A magán- és vegyestulajdon' ban levő lakóházak állagának # egóvása céljából a tulajdonost ::ötelezik házának jó karbantartására. A felújításhoz a tulajdonos állami kölcsönt is kaphat. A kormány határozata végül utasítja az érdekelt miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőit, felkéri a társadalmi és tudományos szervezeteket, hogy minden lehető módon segítsék elő a távlati lakásfejlesztési program megvalósítását. Rendelet a lakbérpótlékról, az albérleti és ágybérleti díjakról a járulékos és kapcsolható létesítményekkel együtt. A program Szerint 1961-1965-ben 250 000, 1966- 1970-ben 350 000, 1971-1975-ben négyszázezer lakást kell megépíteni. Az egymillió lakásnak mintegy 60 százaléka állami kivitelezésben, elsősorban a fővárosban, az ipari jellegű városokban és a munkásosztály-lakta egyéb településéken épül fel. Az állami kivitelezésű lakásokat bérlakásként, szolgálati lakásként és szövetkezeti lakásként kell felhasználni. A lakásoknak legalább egyharmada, körülbelül 200 000 lakás lesz szövetkezeti, illetőleg öröklakás. A határozat intézkedik, hogy az új lakások településenkénti elosztásánál regionális vizsgálatok eredménye és a távlati iparfejlesztési terv érvényesüljön A fővárosba való túlzott beáramlás ellensúlyozására négy-öt vidéki centrumot megfelelő Színvonalra kell kiépíteni. A 1 nagyarányú lakásépítési program előfeltételeként intézkedik a rendelet az alapközművesítésben mutatkozó elmaradás fokozatos felszámolásáról is. Az új építési módszerek elterjesztése és az építőipar magasabbfokú szervezettségének minél jobb kiaknázása céljából a lakásépítéseket általában új lakónegyedek létesítésével hajtják végre. A második ötéves terv során a városközpontokban avult épületek bontásával és foghíjak beépítésével az állami kivitelezésű lakásoknak vidéken legfeljebb 15 százalékát szabad építeni. Utasítja a határozat az Országos Tervhivatal elnökét és az építésügyi minisztert, hogy a tanácsok javaslatainak figyelembevételével ötéves tervidőszakonként állapítsák meg a régi lakásépületek szanálásának mértékét. Azokat a korszerűtlen, elavult épületeket, amelyek anyaguk és korulc miatt gazdaságosan nem újíthatok fel. le kell bontani. A második ötéves terv időszakában állami kivitelezéssel átlag 48 négyzetméter alapte- I riiletű lakásokat kell építeni. A nagy városokban gondos- | kodnak az egyedülálló személyek, a gyermektelen házaspárok és a nyugdíjasok elhelyezésére alkalmas lakásokról is. Az újonnan épülő lakások felszereltségében is jelentős haladást ír elő a határozat. A második ötéves tervben a lakások 60—65 százalékát fürdőszobával, a többit mosdófülkével látják el. A többszintes lakóépületeket általában központi fűtéssel kell felszerelni. Az épülő lakásoknak 60 százalékát távfűtéssel, tömbfűtéssel, vagy egyedi központi fűtéssel látják el. A második ötéves terv időszakában az új lakásoknak mintegy 45 százalékát beépített szekrénnyel, 40 százalékát pedig beépített konyhabútorral kell ellátni. Intézkedik a határozat arról is, hogy a távlati lakásépítési programot az építőipari technika fejlettebb módszereire való foltozá- tosabb áttéréssel és az eddiginél jobb szervezéssel hajtsák végre. A cél az, hogy az építőipar nagyüzemi lakástermelésre térhessen át. Fontos rendelkezése a határozatnak, hogy a lakások átlagos alapterületénék 48 négyzetméteren felüli növekedése és a fokozódó felszereltség az építés költségét ne növelje. Biztosítani kell azt is, hogy az építési költségek csökkentését ne kövesse a lakásépítés minőségének romlása, sőt a kivitelezés minősége fokozatosan javuljon. Törekedni kell arra, hogy a lakások építése általában minden év novemberéig befejeződjék. A határozat értelmében a lakásfelújítási munkák tervszerűbbé tétele céljából 1960-ban a házkezelést ellátó tanácsi szervek felmérik az állami lakóépületek műszaiki állapotát. A felmérés eredményeinek alapján el kell készíteni a lakóház-felújítás és karbantartás távlati tervét. A cél a lakásállomány arra érdemes részének korszerűsítése. A második ötéves tervben az állami tulajdonban lévő lakóépületek javítására és korszerűsítésére a régi áron ötmil- liárd forintot kell előirányozni. Nagy1 súlyt helyez a határozat a saját kivitelezésű lakásépítés fejlesztésére is. Az 1961-től 1975- ig terjedő időszakban magánerőből saját kivitelezésben körülbelül 400 000 lakás megépítésének Jelenlegi lakáshelyzetünk a távlati lakásfejlesztési' kormány- határozat rendelkezésein kívül szükségessé tesz néhány olyan átmeneti intézkedést, amely az adott helyzetben módot ad a meglévő lakás- állomány jobb elosztására, és kihasználására, tehát a lakáshiány viszonylagos enyhítésére. Ezt a célt szolgálja a kormánynak a lakbérpótlékról, valamint az albérleti és ágybérleti dijakról szóló rendeleté is. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nagyobb lakások még nincsenek mindenütt kellőképpen kihasználva. Ezért a bérlőket anyagi ösztönzéssel célszerű érdekeltté tenni abban, hogy csak akkora lakást vegyenek igénybe, illetőleg ‘tartsanak fenn, amekkora a család számára indokoltan szükséges. A lakbérpótlék-fizetési kötelezettség elrendelése azt a lehetőséget kívánja megadni, hogy a bérlők önkéntesen lebonyolított lakáscseréje révén a népesebb családok a jogos lakásigényüknek megfelelő méretű lakásokhoz jussanak, a kislétszámú családok pedig á nagyobb lakásokból kisebbekbe költözzenek. A .most megjelent . rendelet tehát úgy intézkedik, hogy az állam,. a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek tulajdonában lévő lakások, valamint a személyi tulajdonban lévő. tanácsi rendelkezés alatt álló lakások bérlői — a lakás nem megfelelő kihasználása esetén —lak- bérpőtlékot kötelesek fizetni. (Tanácsi rendelkezés alá tartoznak az 1953. április 1.. előtt épült személyi tulajdonban álló. három szobánál nagyobb lakóhá: t e lakásai, a társasházak háromszo- básnál nagyobb öröklakásai, valamint a szövetkezeti házak háromszobásnál nagyobb lakásai). A lakbérpótlék megállapítása szempontjából a hat négyzetméternél nagyobb, de a tizenkét négyzetmétert meg nem haladó nagyságú lakószoba egy személy, a tizenkét négyzetméternél nagyobb lakószoba két személy elhelyezésére alkalmas lakószobának minősül. Ha a lakásban állandóan lakó személyek száma — e kihasználási mérték szerint — a lakásban elhelyezendő személyek számához képest kettá- vel kevesebb (egy többletszooa esetén), úgy 120 forint, ha hárommal kevesebb (másfél többlet-szoba esetén) úgy 180 forint, ha néggyel kevesebb, ekét többlet-szoba esetén) úgy 260 forint, ha öttel kevesebb (két és fél többlet-szoba esetén) 350 forint, ha hattal kevesebb (három tobb- let-szoba esetén) 450 forint lakbérpótlékot kell a lakás után havonként fizetni. Hatnál, több személy hiányába^ minden további személy után fél többlet-szobánként további 110 forint lakbér- pótlék fizetendő. Az építésügyi minisztej.- és a pénzügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy a bérlő áltál helyreállított, műszakilag megosztott,1 nem lakás céljára szolgáló helyiségekből átalakított, illetőleg emeletráépítés, vág}7 padlástérbeépítés. útján létesített lakások esetében a lakbérpótlék öszegét rendelettel mérsékelhesse, illetőleg elengedhesse. A rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának minősül a lakás céljára használt helyiségek közül — az előszoba, (előtér) a konyha és a fürdőszoba céljára használt helyiségek kivételével — minden olyan helyiség, amelynek területe a hat négyzetmétert meghaladja, közterületre, vagy udvarra nyíló ablaka, melegpadlója van és füthető. A most közzétett rendelet a lakásbérleti jogszabályok alapján engedélyezett külünszobát is igényt meghaladó lakrésznek minősíti, ennélfogva az ilyen szoba is lakbérpótlék- fizetési kötelezettség alá esik. A lakbérpótlék fizetendő összegét a társadalmi tulajdonban lévő lakások esetében az illetékes házkezelő szervek, a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások esetében pedig a bérbeadó tulajdonos köteles kiszámítani a lak- bérpótlék havi összegét a bérlővel, valamint az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerveivel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbérpótlék összegét kifogásolja, a kíizlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti az összeg helyesbítését. A helyesbítésről az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatósági szerve dönt. A jogerős döntésig a bérlő a bérbefogadó által közölt összeget kötele megfizetni. Ha a lakásban állandóan lakó személyek számában a lakbérpótlék fizetési kötelezettségre kiható változás áll be, ezt a bérlő nyolc napon belül köteles a bérbeadónak bejelenteni. A lakbérpótlék összegét, a változásnak megfelelően módosítani keli. A lakbérpótlékból származó bevétel 30 százalékát a területileg illetékes tanács községfejlesztési alapjába, 20 százalékát pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága részére kell átutalni, hogy ezeket az összegeket lakásfejlesztésre fordíthassák. A megyei jogú városokban' a bevétel 60 százaléka illeti meg a megyei jogú városi tanács községfejlesztési alapját. A' bevétel fennmaradó részét a pénzügyminiszter által meghatározott külön számlára kell átutalni és azt kizárólag a lakóházak állagának megóvására, korszerűsítésére, valamint új lakások építésére szabad felhasználni. A kedvezőtlen lakásviszonyokat kihasználva sok bérlő visszaélt azzal a lehetőséggel, hogy lakásának egy részét albérletbe adhatja. A részükre felesleges helyiségeket a megengedhetőnél magasabb albérleti díjért adták ki. Ezt a lakosság széles rétegei jogosan kifogásolták. Ezért a kormány meghatározta a szedhető legmagasabb albérleti és ágybérleti díjakat. A társadalmi tulajdonban levő lakás és a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás bérlője, vagy tulajoi nosa , albérleti díj címén az albérlő kizárólagos használatában álló helyiség területének minden négyzetmétere után a lakás teljes alapterületének egy négyzetméterére eső lakbér- hányadának legfeljebb az ötszörösét kérheti. Az így számított albérleti díj Budapesten nem haladhatja meg a 250 forintot, a vidéki városokban és ipari községekben a 150 forintot, egyéb helyeken pedig a 100 forintot. A bérbeadó ezenkívül csak a bútor, az ágy nem n és a lakóhelyiségben lév,> egyéb berendezési tárgyak használatáért kérhet személyenként legfeljebb havi 100 forintot és az általa nyújtott egyéb szolgáltatásokért (például fűtés), a tényleges költségekét. Ha a bérlő (tulajdonos) bútorozatlan helyiséget család, házaspár részére ad. albérletbe, a négyzet- méter szerint meghatározott 250, 150. illetve. 100 forintra korlátozott díjat 50 százalékkal növelni lehet. A kormány rendelete határozottan gátat vetr az albérleti uzsorának, ezért árdrágító visszaélésnek minősítik azt az esetet, ha a bérlő a megengedettnél magasabb albérleti dijat köt ki, vagy fogad el. Ha a bíróság a bérlőt árdrágító visszaélésért jogerősen elítélte, a szóbanforgó lakrészt az albérlő kérelmére társbérletként ki lehet utalni, feltéve, hogy a társbérlet létesítésének feltételei egyébként fennállnak. Ha az albérlő a lakrész kiutalását nem kéri, vagy őt kizáró okok miatt bérlőül kijelölni nem lehet, a lakrészt a lakásügyi hatóság előzct:- sen igénybe veszi és megüresedő - esetén igényjogosult személy részére kiutalja. A bérlőt ilyen esetben a társbérlő személyének kiválasztása, illetőleg a lakás elcserélésének ioga nem illeti meg. Az ágybérleti díjak mértékének megállapításánál hasonló elvek 1 érvényesülnek, azzal az eltérés- | sc 1, hogy a díj kifizetésének kö- j telezettsége az egyes ágybérlőket i lakóhelyiség használatának arányában terheli. A rendelet 1960. február 1-én lép hatályba. Abból a célból azonban, hogy a bérlők lakásuk megfelelő kihasználásáról gondoskodhassanak, illetőleg a jogos igényüket meghaladó lakásukat kisebbre elcserélhessék, a rendelet majdnem egyéves türelmi időt engedélyez a lakbérpótlók fizetési kötelezettség életbeléptetésé, re. A lakbérpótlék fizetési kötele- zetíség tehát csak 1961.. janu 1-én kezdődik. »S • f
