Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
Tervkészítés idején A jó munka jutalma A Nyírségi Állami Erdőgazdaság dolgozói jó munkával szerezték meg az élüzem-címet. A képen Debreceni Imre elvtárs, a gazdaság igazgatója veszi át Jakóts Lászlótól, az Országos Erdészeti Főigazgatóság főosztályvezetőjétől az éliizem-címmel járó oklevelet. Az erdészetek között folyó munkaverseny évi győztesének bizonyult a nyíregyházi erdészet. Merza Béla, az erdészet vezetője együtt vette át a legjobb erdészetnek járó serleget és vándorzászlót a részére adományozott Kiváló Dolgozó-jelvénnyel. Hammel József fetv. 3000 kombiné, tOö női kabát terven felni VJ eaőgazdasági termelőszö- 1 * vetkezeteink december SÍ-én lezárták az 1959-es esztendőt. Sok örömet okoz visz- szapillantani erre a gazdasági évre: termelőszövetkezeteink nagyot léptek előre a gazdálkodás színvonalában, a termelési eredményekben, s elenyésző kivételtől eltekintve élő bizonyságát adták a nagyüzemi gazdálkodás feltétlen fölényének a kisparaszti gazdaságokkal szemben. Ugyancsak szilárdabbá vált a közösségi élet, tovább demokratizálódott a vezetés. December közepe óta a termelőszövetkezetekben készülődnek a zárszámadásra. A leltározásnak vége felé járnak, s e sürgős tennivalók közepette végzik a gazdálkodási tervek kidolgozását is. A tervkészítés szövetkezeteinknél nem papírforma, hanem a tagok, a vezetők legjobb ötleteinek összegyűjtése, ami szerint a következő gazdasági évben dolgozni kell, hogy az eredmények túlhaladják az idén elérteket. Jó gazdálkodási terv valóban akkor születik, amikor az egész kollektíva véleménye benne tömörül. A ho- dászi Úttörő Tsz-ben ezekben a napokban felbolygatott méhkashoz hasonlít az iroda: a leghozzáértőbb tagok a legap- rópp részletekig megvitatják a tervszámokat, mielőtt azokat véglegesítenék. Az így készült terv lehet igazán reális. z eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetekben a tervkészítéseknél egyre nagyobb teret hódít az üzemi arányok helyes kialakítása, az árutermelésre való törekvés. A termelőszövetkezeti községekben is arra törekszenek, hogy jövőre sokkal többet termeljenek és több kerüljön eladásra, mint az egyéni kisgazdaságok idejében. A ti- szavasvári Petőfi Termelőszövetkezetben — amely jelenleg 750 hold szántóföldön gazdálkodik, 110 szarvasmarhát, 218 sertést akarnák meghízlalni és egy tehén évi tej hozamát 2550 literben szabták meg. Az ilyen tervezés biztosítja a szövetkezet egész évi folyamatos pénzbevételét és ezáltal megoldódik a tagok rendszeres előlegezése. A tervezés során megmutatkozik, hogy a szövetkezetek nagyobb súlyt helyeznek a burgonya, kukorica és silókukorica termelésére, ami által bővül burgonyánál az áru-, kukoricánál a takarmányalap. Arra törekszenek, hogy számosállatonként tíz köbméter fővetésű silókukoricát állítsanak elő. Sok szövetkezetben, mint például a császárszállási Üj Alkotmányban, a leveleki Lenin Tsz-ben, megkétszerezték tervezéskor az idei silókukorica-vetésterületet. Akad azonban olyan szövetkezet is, amelyikben a tervezés során felborítják az arányokat. A laskodi Vorosilov Tsz-ben teljesen külterjes irányban akarna^ haladni. Vetésterületük 42 százalékára terveztek — és vetettek — kenyérgabonát, ugyanakkor nincs megfelelő takarmányalapjuk és ebből következik, hogy az állatállományt sem fejleszthetik megfelelő ütemben. A z állattenyésztési terv ké-1 szítésénél ne feledkezzenek meg a temjei őszövetkeze- tek arról, hogy legfontosabb feladat e téren a saját szaporulatból származó állomány növelése. Tervezésnél az állat- tenyésztés és a takarmánygazdálkodás mutatószámainak kidolgozása feltétlenül előzze meg a növénytermelési rész elkészítését. Ugyanis az a tapasztalat, hogy pontosan azért, mert a növénytermelést megtervezték és a takarmányalap kevésnek bizonyul, így csökkenthetik az állattenyésztési tervet, holott az arányok biztosítása érdekében feltétlenül szükség lenne minél több állatra. Baromfitenyésztési terveikben a szövetkezetek szép mutatószémokat dolgoztak ki — kétezer darab körüli az átlag gazdaságonként —, azonban még mindig nem használják ki a lehetőségek optimumát. A terv — x-égen ismert igazság! — annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ez a túlzások ellen Int. De a másik oldala a dolognak az, hogy ne maradjanak a tervezéssel a szövetkezetek a lehetőségek alatt. Irreális, valószerűtlen számok nem segítik elő a terv minél jobb végrehajtását. Találkozni olyan esettel, ahol például egy hold legelőre száz mázsa füvet terveztek. Nyilvánvaló, hogy ez légbőlkapott, alapnélküli. De ugyancsak sérti a tervszerűséget, a tagság gazdasági törvényét az olyan is, mint a másik véglet szüleménye: egyik szövetkezetben egy fehérhúsú kocára egyszeri fialás mellett 3,4 malacot terveztek. Az ilyen szövetkezetekben aligha kérik ki a tagok véleményét a tervezésnél, az ilyen terv nem válik élővé, minden szövetkezeti tag ügyévé, hanem csupán papírterv marad, s arra való, hogy a fiók alján porosodjék. \/ annak még termelőszövetkezetek — több példa a baktai járásban — ahol a zár- számadásra való felkészülés és a vele párhuzamos tervkészítés még nem kezdődött meg. Ez mindenképpen hanyagság, mert decemberben, amikor nagy munkák már nincsenek, bőven van alkalom a nélkülözhetetlen adminisztratív teendők elvégzésere. Az ilyen helyeken a leltározás sem lehet pontos és a terveket is összekapkodják. A jövő évi gazdálkodáshoz pedig igen alapos felkészülés kell, hogy a növekvő feladatokat maradék nélkül meg tudják valósítani. Nem kis feladat az elkövetkező gazdasági év megtervezése egy-egy szövetkezeten belül. Amellett, hogy a szövetkezel tagjaiból minél többen részt- vesznek a tervezésben, igen nagy segítséget tudnak nyújtani a patronáló üzemek, vállalatok szakemberei. Különösen szükség van az állami gazdaságok nagy gyakorlattal rendelkező szakvezetőinek a segítségére, a gépállomási agronómusokra, akik saját tapasztalataik átadásával járulhatnak hozzá a termelőszövetkezeti gazdaságok jó terveinek az elkészítéséhez, ami a gazdálkodás elmaradhatatlan feltétele. S. A. A Nyíregyházi Textilruházati KTSZ kongresszusi hónapja alatt közel félmillió forinttal termelt többet, mint az előző harminc napban. Terven felül 3000 női kombinét, 400 női kabátot és egyéb ruhaféleséget készítettek. A termelékenység 6 százalékkal növekedett. Sikerrel zárult az úttörő ifivezetők háromnapos tanácskozása a nyíregyházi , Úttörő-házban. E három nap alatt nagyon sokat tanultunk, mi ifjúsági vezetők, gimnazisták és fiatal pedagógusok, akikre a vörösnyakkendős úttörők életének irányítását bízták. Előadások és viták hangzottak el az úttörőnevelés legjobb módszere, ről, hogyan adjuk át mi, idősebbek tapasztalatainkat a pajtásoknak, aminek eredményeként javulhat az iskolások közösségi szelleme, színesedhetnek a mindennapok, jobb lehet a tanulmányi eredmény. Emellett saját épülésünkre is] A szövetkezet vezetosege mintegy 4000 forint értékű jutalomtárgyakat adott át a verseny legjobbjainak. A jutalmazási ünnepen a tagság elhatározta, hogy tovább folytatja a versenyt 1969 április 4, hazánk felszabadulásának 15 évfordulója tiszteletére szolgált ez a háromnapos továbbképzés. Hozzáértő előadók igyekeztek alapos tájékoztatást nyújtani a legaktuálisabb kérdésekről. Sokat tanultunk Légrádl József tanfolyamvezetőtől, valamint még több tanulsággal szolgált Murczkó elvtársnak a nyíregyházi városi pártbizottság munkatársának értékes előadása a KISZ elődeiről és a VII. párt- kongresszusnak az ifjúságra vonatkozó kérdéseiről. Csak köszönni tudjuk a fáradozást, amely, lehetőséget teremtett a fiatal úttörővezetők továbbképzésére. Mi munkánkkal fogunk válaszolni erre. Puskás Mária, ifi rajvezető. Jubiláló vállalat Karácsony másodnapján bensőséges ünnepséget ültek a Kcletmagyarországi Faipari Vállalat dolgozói. Üzemük 10 éves fennállását ünnepelték. Ez alkalommal kapott kiváló dolgozó jelvényt Szicsák István és Tihor Károly. (Középen Oláh László elvtárs, a vállalat igazgatója.) Mindkét kitüntetett dolgozó mar az üzem első napjaitól kezdve a vállalatnál dolgozik. A megemlékező ünnepség után együtt vacsorázott a „faipariak” nagy családja, majd reggelig tartó, hangulatos tánccal zárták a jubileumi ünnepséget. — Foto: Hammel — Eredményes volt az úttörővezetők háromnapos tanácskozása 3
