Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-13 / 295. szám

„Aki nem hiszi,jöjjön el hozzám...“

— Akármit csináltam,

tavaszra mindig kevesebb maradt, mint amennyit szerettem volna. De most lesz! És a kiadások miatt sem fáj a fejem. Még az adót is Feri (a könyvelő) fizeti helyettem. — Akárhogy is számolom, itt többre haladok. Tavaly meg hét holdat gondoztam. Hogy mit termeltem? Egy holdon dohányt. Hétezret hozott a házhoz. Nyolcszáz négyszögöl magkender két és félezret jövedelmezett. Nyolcszáz öl forgó egy ezrest adott. Egy kishold búza hét mázsát, két hold rozs öt mázsát. Kevés volt ez, de nem volt elegendő istállótrágya, műtrágya a földre... Egy kiszóld burgonya csak hét mázsát termett. Összejött ősszel vagy tizennnyolcezer forint. De alighogy megkaptam a dohány árát, vettem egy pár kocsitengelyt hétszázért, egy pár kocsioldalt nyolcért és négy kocsikereket ezer forintért. A két csikó — mert jókedvük volt — mindig — gyakran lerúgta a patkóvasat, Évente rrvolcazáz forintot fizettem csak parkolásért, Képzelje el. És az adó? A csikók adója? Kétezer forint. Mikor mindent rendeztem, tízezer forint körüli jövedelmem maradt.

téeszcsásek meg rugódóznak. — Gondoltam, miért ns rugódcz- zak én is? Beléptem közéjük, a Petőfibe. Ez a híresebb tássz Nyírbogdányban. Sokáig gondolkoztam: tavasszal vagy őszszel írjam alá? Azt mondtam: ha őszig várok, még ezen a nyáron sem rugódozhetok. De ha tavasszal szánom el magam!? .. . így is volt. Februárban döntöttem.

— Az elnök azt mondta, adjam el a két csikót. Nekik nem kell. Jól jött az ára. Ló nélkül akarnak gazdálkodni? Csak később, tavasszal láttam igazán, mit jelentenek a gépek. Nem is sajnáltam a csikókat. .. Még így is volt gondom. Nem tudtam. hol fogok dolgozni. Mi lesz a feleségemmel? Azt is beosztják normára kapálni? Idős már pihennie kell. Egyszercsak azt mondja az elnök: ,,Pista bácsi, jó lesz magának a dohánytermelésben?” Kitől hallotta meg a szándékomat, nem tudom, ..Csak az asszonyt ne oszd be.” „Nem is akarom” mondta az elnök.

— Szokatlan volt kezdetben. Ló nélkül... Nem kellett már hajnali három órakor felébredni, kaszát forgatni. Pedig kaszáltam életemben! Itt egyszerre megszabadultam tőle. Hej, ha az apám élne?! Láthatná a kombájnt? Még én is alig akartam hinni a szememnek, mikor megláttam Szinte észrevétlenül telt az idő. Hamar megszokja a jót az ember. A nehezebb munkát géppel csináltuk. Egyszercsak újra megállított az elnök. „Jó lesz maga munkavezetőnek” — mondta. Én? Jól hallok? Idős Lovácsi Istvánt, aki ez év koratavaszán lépett a Petőfibe, munkavezetőnek akarják;

, Dehogy leszek — szabadkoztam. „Miért ne lenne?” Hát, tudomisén... De belejöttem. Ti— Még csak azt nem tudtam, mennyit keresek? Négyszázhúsz egységem volt novemberig Azt mondják, a számadásig ötszáz lesz. Feri újságolta, hogy negyvenkét forintot ér egy egység. Elhiszem, mert a nyáron négyszer adtak előleget. Én is kaptam kilencezerkétszáz- negyven forintot. Azt sem tudom, mikor volt ennyi pénzem egycsomóban, amiből nincs kiadás. Ahogy számítottuk az asz- szonnyal, az idén tizenötezer forinttal lesz több jövedelmünk a tavalyinál.

— Már hat éve, hogy új lakást építettem. Egy helyiséget rendbetettem és beleköltöztem. Nem jutott azonban ajtókra, ablakokra, tatarozásra. Most kapóra jött a nyári előleg. Ötezer forintot költöttem a lakásra. Ne mondják már a faluban, hogy csak az én házam nincs kipucolva... Ámi ruhát még egyéni gazda koromban vettem, már elkopik lassan. Ezt is pótoltam. S most nevetek azokon, akik nem mertek velem belépni tavasszal!

— Kérdezni sem kell, hogy hol érzem jobban magam. Itt, a közösben! Nem nyerítenek hajnalban a csikók, nem fáj a fejem, hogy mi lesz a takarmánnyal, a szekérrel, vetéssel, kapálással, kaszálással. Egy kicsit nehéz megszokni, hogy nem simogathatom a saját lovaimat, de ezt könnyen elfelejti az ember... ha jobb dolga van, mint régen volt. Nem?! Nekem pedig jobb dolgom van. Aki nem hiszi, jöjjön el hozzám, elmondom mindenkinek.

Nagy Tibor.

— Meg voltam elégedve, de jó lett volna több is. Pedig a feleségem is dolgozott egész nyáron; Sajnáltam, hisz idős már a mezei munkára, a lábát, derekát is fájlalja. De muszáj volt. Kivel vetettem volna forgót, burgonyát? Ki adott volna fel a kocsira egy villa takarmányt? öt gyermekem van, de már szárnyra kelték. A maguk emberei lettek. Amióta magamra hagytak, nem jutottam az ötről a hatra. A

zen dolgozunk egy csapatban. Nagyobbrészt fiatalok. A Kántor lányok, Jégerné, Mohos Vera, Nagy Ferencné. Nem unatkozom. A sok magány után jól esett látni a vidám fiatalokat. S ha az is eszembe jut, hogy nem kell szántáskor az eke után gyalogolni naponta húsz kilométert... Pedig szeretek dolgozni! Nem is tudnék munka nélkül élni.

Pár hét, és itt az év vége, a számvetés ideje. Termelőszövetkezeteink ismét számot adnak egy év munkájáról. Megyénkben 254 mezőgazdasági tsz veszi most számba: mire mentek az idén, hogy teljesítették terveiket?

Természetes, hogy most, a zárszámadások előtt még nem lehet pontos képet alkotni az esztendő gazdálkodásának mérlegéről. Annyi azonban már most is bizonyos, — az előzetes és részadatok ismeretében —, hogy ez az esztendő a termelőszövetkezeti mozgalom további gazdasági, szervezeti megszilárdításának esztendeje volt. A gazdálkodás szervezeti feltételei közül ha mást nem is veszünk számba, mint a munka- szervezet jobb kiformálódását, a‘ közös iránt növekvő felelősséget, a munkakedv és munka- fegyelem további erősödését, — akkor is erre a következtetésre j kell jutni.

Jelentős javulás történt ez évben a gazdálkodás területén is. Így például a műtrágya fel- használása- a tavalyi 117 kilogrammal szemben ez évben tsz-eink 177 kilogrammot használtak fel. Az 1 kát. holdra eső állóeszközállomány növekedése ez évben meghaladja a 220 forintot, s így holdanként elérjük a megyei szinten a 3229 forintos átlagot. Sokat erősödtek a gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetek is és nagy többségük felküzdötte magát a közepesek színvonalára. Ami pedig a gazdálkodás eredményességét illeti, ez évben tsz-cink búróból 2 mázsával, rozsból

Ablakok és ablakosok

Régebben a gyerekeket ijesztgették a szülők , azzal, hogy elvitetik az ablakossal. ha rosszul viselkedik. Mostanában hiába mondanánk ilyet, mert az utcákat nem járják ezek az üvegező vándoriparosok. Annál inkább és gyakrabban látni olyan embereket. akik ablakszárnyakat, üveges ajtókat cipelnek a város utcáin. Nem valami hóbortból te- szik ezt, hanem

kényszerűségből. Öv- hatatlan, hogy elő ne forduljon ablakok ajtóüvegek betörése és jön a tél. el kell vinni az üvegeshez...

Az még csak megjárja, ha valakinek egy, esetleg két ablakszárnyat kell vinni beüvegezés végett, de mit tegyen

például egy olyan üzem, mint a ruházati gyár nyíregyházi telepe, ahol közel harminc ablakszemet kellene beüvegezni? Furcsa lenne az ilyen „ablakoshoz” vonuló karavánt látni a város utcáin. Az üzem igazgatója panaszkodott, hogy kerek négy hete nem találnak a városban vállalkozót, aki elintézné az üvegezést. A Kisker. Vállalatnak van egy üvegező részlege a Nyírvízpalota alatt. Ide ugyan hiába vinnék az ablakrámákat, mert legjobb esetben csak üveget adnak a hiányzó ablakszem n egcsinálta- tásához, az üveglapot nem helyezik az ao- lakba. Az asztalos ktsz-nek van ilyen szolgáltató részlege.

mely hivatva lenne a lakosságnak és a ruhaüzemnek is beüvegezni a lyukasszemű ablakokat, de náluk az a baj, hogy nincs elég üveg. A Kisker, üveges boltja a ktsz-nek nem szolgálhat ki ablaküveget.

Az a javaslatunk hogy a városi tanács ipari osztálya gondoskodjék egy olyan ablakozó műhely kijelöléséről, ahol a lakosság és a kö/.úie- j tek ablak- és ajtó- j üvegezési gcnu.iait j gyorsan elintézik. Sőt! elvárnánk azt is. hogy szervezzék ' tg a.2 üvege zesi szolgalatot. Olyképpen, hogy a lakosság, vagy a közület bejelentésre. megrendelésére a helyszínen végeztek el az ive- gezési munkákat.

Ú.’alib három termelőszövetkezeti község a csengeri járásban

A csenged járás erdőháti részén újabb három község dolgozó patTseijai válrsztetták a szövetkezeti utat. Látva a szomszéd termelőszövetkezeti községek

eredményeit, boldogulását," első., között döntöttek a kishodosi parasztok. Pénteken este már ösz- szeült a falu, hogy megválasszák az új vezetőséget és megszabják a tennivalókat.

Kishocfcs utfn RozsáEy is szövetheti község lett

Rozsályban több mint 130 család lépett be az elmúlt napokban a termelőszövetkezetbe. Az eddigi szövetkezetben 52 család dolgozott, most közel kétszáz család egyesült a megnövekedett termelőszövetkezetben. A belépést a tanácstagok kezdték meg és az ő példájukra mozdult

Csengersima a harmadik

meg az egész község. Az alakuló közgyűlés még nem volt meg, de az első felértékelt állatok már bent vannak a szövetkezetben. Több új belépő ment a szövetkezetbe, hogy munkát kérjen. A napokban megtartják az alakuló közgyűlést és akkor terv szerint egy akaraton dolgozhat majd az egész község.

új szövetkezeti község

Csengersimán a középparasztok voltak a kezdeményezők. Kedden külön megbeszélést tartottak a község legtehetősebb gazdái, amikoris úgy döntöttek, hogy új szövetkezetét alakítanak. Tizenhármán már a gyűlésen aláírták a belépési nyilatkozatot, köztük Jakab László 18

holdas, Daróczi Gyula 14, Balogh József 15 és id, Balogh István 17 holdasok. Példájukat^ követve pénteken délig több mint nyolcvan család írta alá a belépési nyilatkozatot. Délutánra csak néhány család volt kívül. A táblát már itt is kitették és büszkén hirdetik, hogy Csengersima is szövetkezeti község. *

Százhúszezer facsemetét ültetnek el a Ke mécséi Állami Gazdaságban

A nagy őszi munkák befejeződtek a Kemecsei Állami Gazdaságban. Azonban a Kemény telet megelőző időszakot is kihasználják, hogy a tavaszi induláskor ne akadályozza az időben való munkák végzését az, amit most rendbe tehetnek.

A gazdaság gyümölcsöseiben végzik a metszést és az egyéb erőművi munkákat. A dolgozók másik nagy csoportja az erdő- telepítéssel van elfoglalva. A gazdaság területének a Kemecsét és Nyírbogdányt összekötő futóhomokos részen százhúszezer darab kanadai- és óriásnyár, szil és egyéb facsemetét ültetnek el. A fagyok beállta előtt ctven holdat erdősítenek.

Nagy gondot fordítanak a gazdaság központjának parkosítására is Itt is elvégzik a fásítást és a legszebb központi részen modern parkot létesítenek, ahová tervük szerint egy szabadtéri színpadot is építenék majd.

Zárszámadás előff

2,7 mázsával, őszi árpából 1 mázsával, zabból 0,5 mázsával termeltek többet, mint az egyéniek. Az említett terméskülön- bözettel számolva megyénk tanácsi szántóterületét alapul véve ez évben búzából 2560 vagonnal, rozsból 2330 vagonnal termelhettünk volna többet nagyüzemileg, ami megyénk lakossága egyharmadának egyévi kenyerét biztosítaná.

Nagy fejlődés volt az állattenyésztés területén is. A tsz-ek tehenészetében a tejhozam az átlagos megyei szintet tehéndarabonként 450 literrel szárnyalja felül. Az idén 100 hold szántóra 16,7 szarvasmarha jut, ebből tehén 4,8. Tavaly ugyanebben az időszakban 100 kát. hold szántóra 11,3 szarvasmarha jutott, amiből tehén . 4 darab volt. Számottevő a sertés és a juh gyarapodása is. örvendetes, hogy a gépek térhódítása a lóállomány egészséges csökkenését hozta magával. A zárszámadás azonban nemcsak a gazdasági eredményeket tükrözi, hanem az eredmények és hiányosságok mellett tanulságokkal, útbaigazításokkal is szolgál a jövőre, mivel rávilágít a tsz. problémáira, arra, hogy mik voltak azok a tényezők, amik segítették vagy hátráltatták a szövetkezet előrehaladását.

Az idei esztendő gazdálkodási tapasztalatai szerint

az egyik legfontosabb teendő: gyorsan tovább növelni az állatállományt.

S ezen beiül a saját tenyésztésű jószágok arányát. Sajnos, több tsz azokat a saját nevelésű jószágokat is hízóba fogja, amelyek alkalmasak lennének a továbbtenyésztésre. Ilyen például a túrricsei Béke Tsz, ahol a tehenek szaporulatát minden évben hízóba állítják és a törzsállomány növelését állami hitelből biztosítják. Az ilyen szemlélet és gyakorlat helyteTermelőszövet kezet eink mával gondoljanak a

s találják meg a helyes arányt a fogyasztás és felhalmozás között. Ez azért is igen fontos, mert a tagság jóléte a közös gazdaság fejlődésével van ösz- szeíüggésben. A termelőszövetkezetek évről-évre csak úgy tudnak a tagságnak többet osztani, ha többet termelnek, amihez szükséges az ésszerű,

len. az ilyen tsz-tk érdemtelené válnak az állami segítségre.

Nagyon fontos feladat a következő évben tovább növelni a termelőszövetkezetek árutermelését. Az árutermelés növekedése — amellett hogy növeli a bevételt — lehetővé teszi azt is, hogy a tsz-tagok számára rendszeresen lehessen havonta, vagy kéthavonta előleget osztani.

a zárszámadás alkat- holnapra, a jövőre,

célirányos, saját erőből történő beruházás. Tsz-emk többségé-e az a jellemző, hogy erejükhöz képest igyekeznek saját erőből minél nagyobb mértékben növelni a közös gazdaságokat. Jó példája ennek a gacrólyi Dózsa, mely 1958-ban a kiosztható jövedelem 38 százalékát, a nyírkarászi Május 1. Tsz 18.2

2