Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-11 / 293. szám

A népi hatalom Magyarországon és a többi szocialista országban szilárdan áll

és állni log örök időkig

Kuznyecovnak. a szovjet küldöttség vezetőjének felszólalása az ENSZ-közgyűlés

plenáris ülésén a ,,magyar kérdési6 vitájában

NEW YORK. (TASZSZ): Mint jelentettük, az ENSZ-közgyűlés kedden az Egyesült Államok és a nyugati küldöttségek nyomására napirendre erőszakolt „magyar kérdést” vitatta meg.

Az alábbiakban ismertetjük V. V. Kuznyecovnak, a szovjet küldöttség vezetőjének felszólalását. Kuznyecov bevezetőül hangsúlyozta, a szovjet küldöttség csakúgy, mint sok más ország képviselőié, már ismételten rámutatott, hogy

a® úgynevezett „magyar kérdés” napirendre tűzése durván sérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. Az alapokmány ugyanis megtiltja a más államok belügyeibe való beavatkozást. A közgyűlés olyan

vitába bocsátkozott, amely árt a béke ügyének és rombolja az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét.

— Nemrégiben voltunk tanúi annak — folytatta a szovjet képviselő, — hogy a világ lankadatlan figyelemmel kísérte' N. Sz. Hruscsovnak, a szovjet minisztertanács elnökének amerikai látogatását és találkozását Eisenhower úrral, az Egyesült Államok elnökével és más amerikai államférfiakkal. Valameny- nyien emlékszünk a szovjet kormányfőnek a közgyűlés ülésszakán elhangzott felszólalására, az általános és teljes leszerelésről szóló javaslatára, amelyet minden nép a béke nagy programjaként helyeselt.

A népek megcsömörlöttek h hidegháborútól és örülnek az enyhülésnek

— Eisenhower elnök Hruscsov i amerikai látogatása idején egyik felszólalásában azt mondotta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek találkozását „új korszak kezdetének tekinthetjük”. És ez valóban igy is van, mert Hruscsov amerikai útja, találkozásai Eisenhower elnökkel, utat törnek a nemzetközi kapcsolatok új korszaka számára. Örömmel tölt el bennünket, hogy a reálisan gondolkodó emberek mindenütt a világon és itt az Egyesült Államokban is, hajlanak affelé az elgondolás felé, hogy meglévő ideológiai és társadalmi különbségeink ellenére egyesíthetjük erőinket a tartós békéért vívott harcban, mint ahogyan igaz barátok lehettünk a második világháború idején. Ez kedvező feltételeket teremt a szorosabb nemzetközi együttműködésre, a béke megőrzése és megszilárdítása és a kapcsolatok minden területen való bővítése érdekében, s máris meghozza a maga gyümölcseit

V. V. Kuznyecov itt emlékez-, tetett a Szovjetunió és az Egyesült Államok gyakorlati együttműködésére, amely fontos szerepet töltött be például a Déli Sarkról 6zóló megállapodás létrejöttében is. A nemrégiben lezajlott moszkvai és washingtoni tárgyalások széles távlatokat nyitottak az együttműködésre ee tapasztalatcselére, a tudomány és a technika, a kultúra és a művészet területén.

folyamos emberek, akik nem akarnak belenyugodni a nemzetközi légkör enyhülésébe és továbbra is az erőpolitika nótáját fújják.

Nekik nincs ínyükre Camp David szelleme, a nemzetközi enyhülés szelleme. Ezek az emberek most rosszul érzik magukat és harcolnak azért a légkörért, amelyet megszoktak, vagyis a

hidegháború légköréért.

— Teljese, világos, hogy a

magyar kérdés napirendre tűzésének furfangjával sajátságosait hódolnak éppen a nemzetköz] feszültség enyhülését akadályozó erőknek és mindebben kezdeményező szerepe van az Egyesült Államok küldöttségének.

— A szovjet kormányfő december 2-án az egyik budapesti vállalat gyűlésén e kérdésről a következőket mondotta: „Immár 'három év telt el a ’ magyarországi . ellenforradalmi összeesküvés óta, de a nemzetközi reakciós körök mag mindig meg akarják vitatni' az ENSZ-ben az úgynevezett „magyar kérdést”.

— Hót valóban, akad-e ebben a teremben akárcsak egyetlen ember is, aki a kezét t> szívére téve azt állíthatja, hogy e kérdés megvitatása és különösen az Egyesült Államok képviselőjének hidegháborús szellemben elhangzott máj felszólalása a nemzetközi feszültség megjavításának ügyét szolgálja? '

— Semmiféle hivatkozás az ENSZ-nek a magyar kérdésben hozott — egyébként törvénytelen — határozataira, sem sir JLeslie Munronak jelentései és beszédei nem leplezhetik el, hogy a magyar kérdésnek az ENSZ-ben való napirendre tűzésével mi volt: a célja a nemzetközi enyhülés ellenségeinek. Még ügye- fogyottabb az a kísérletük, hogy saját cselekedeteikért a felelősséget a Szovjetuniója és a Magyar Népköztársaságra hárítsák, hogy saját hibáikért őket okolják.

— Mindehhez még, hogy

hozzátehetjük

A szovjet küldöttség egyetért Magyarország képviselőjével

— Minden jóakaratú ember üdvözli a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett fordulatot és az országok gyümölcsöző együttműködésének megteremtéséh És ez teljesen érthető, minthogy a népek megcsömörlöttek a hidegháborútól és örülnek a bekövetkezett enyhülésnek.

— Ilyen körülmények között valamennyi kormány, valameny- nyi állam és közéleti személyiség kötelessége: minden eszközzel segíteni a nemzetközi helyzetben megerősödött enyhülési folyamat megerősödését. A szovjet kormány a maga részéről mindent megtesz, hogy meggyorsítsa a hideháború jegének olvadását.

Sajnos. a nyugati országokban akadnak még olyanok, közt«* kötooiHikai lére« tw>V. V. Kuznyecov a továbbiakban hangsúlyozta, a szovjet küldöttség teljesen egyetért azzal, amit a szóbanforgó kérdésről Magyarország képviselője , kifejtett.

A szovjet ENSZ-küldöttság vezetője így folytatta:

— Emlékezetükbe szeretném idézni Hruscsovnak, a szovjet kormány fejének az Egyesült Államokban ez év szeptember 21-én tett kijelentéseit az 1956. évi magyar eseményekről. Lodge úr annakidején N. Sz. I-Irus- csowal együtt utazott és nyilván emlékszik a szovjet kormányfő válaszaira.

— E beszédében Hruscsov a

következőket mondotta: ,,A Magyar Népköztársaságnak saját

alkotmánya, saját törvényes rendszere, saját demokratikus kormánya van. szabadon fejlődik és nagy eredményeket ér el a szocializmus építésében. Mi is történt Magyarországon 1956- ban? A dolgozók hatalmával

elégedetlen népellenes elemek fellázadtak. A nemzetközi reaíc- ció-bujtogatta magyar ellenforradalom meg akarta dönteni a szocialista rendszert. Az összeesküvők Nyugatról kapott fegyvereket is használtak, Nyugatról

kapott utasításoknak engedelmeskedtek. Az ellenforradalmárok, miután néhány napra kezükbe kerítették Budepesten a hatalmat. garázdálkodni kezdtek, irtották és gyilkolták a becsületes embereket. E nehéz időkben a Kádár János-vezette magyar forradalmi kormány hozzánk fordult segítségért. Mi teljesítettük a kérést és büszkék vagyunk erre. Ha nem s ettünk volna a Kádár Jáncs-vezette néni Kormány segítségére, a faslsz’ak megkafr.' inthatták volna a hatalmat. Amikor testvéri segítS A

séget nvujtottunk a magyar népnek a fasiszta lázadók elleni harcához, internacionalista kötelességünket teljesítettük”.

amikor a Magyar Népköztársaság kormánya elnyomta a nemzetközi reakció által támogatott fasiszta zendülést, akkor a békeszerződésből Magyarországra háruló kötelezettségeknek megfelelően járt el, hiszen a békeszerződés előírja: nem szabad megtűrni semmilyen fasiszta szervezet létét és tevékenységét az országba«.

— Röviden tehát, ez történt 1956-ban Magyarországon.

A magyar nép gyorsan felszámolta az ellenforradalmárok bűnös tevékenységének következményeit és gyors léptekkel haladt a gazdaság, a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal emelésében. Elég, ha megemlítjük, hogy az ipari össztermelés 1956-tól 1958-ig 25 százalékkal

emelkedett, 1949-hez képest pedig több mint háromszorosaim növekedett. Várható, hogy 1959- ben, körülbelül 12 százalékkal emelkedik az ipari termelés

1958-hoz képest.

— Az MSZMP VII. kongresz- szusa jóvánagyta az új népgazdasági tervet. , amely 1965. végéig az ipari termelésnek legalább 65—70 százalékos növekedését biztosítja az 1959. évi színvonalhoz képest, a mezőgazdaságban pedig 30—32 százalékos emelkedést irányoz elő. Nos, próbálják csak meg az úgynevezett' szabad világ országai, amelyeknek képviselői „gyarmati nyomoríészeknek’’ merték nevezni Magyarországot, ugyanilyen ütemben fejleszteni gazdaságukat!

— Érthető, hogy a népi Magyarország ellenségeit különösen idegesül, hogy Magyarországon

szovjet csapatok tartózkodnak, Ezek az urak a burzsoá rendszer visszatérésére vonatkozó reményeiket a szovjet csapató« kivonásához fűzik. Mint ismeretes, a szovjet csapatok a magyar kormány kérésére e* a Varsói Szerződés rendelkezéseinek megfelelően, a szerződés résztvevői külső biztonságának védelmére tartózkodnak Magyarországon. A szovjet kormány és a Vars« Szerződés valamennyi államának kormánya azt javasolja a NATO tagállamainak, hogy egyidejűleg és kölcsönösen vonják ki csapataikat idegen földről.

V. Kuznyecov a továbbiakban kiemelte:

— A magyar nép maga választotta meg rendszerét és kormányát, erre senkitől sem kért engedélyt, vagy áldást, és képes rá, hogy minden ellenségtől megvédje ezt a rendszert.

— De szemlátomást éppen ez nem tetszik egyeseknek Nyugaton.

Az Egyesült Államokban és más nyugati országokban máig is vannak olyanok, akik makacsul vonakodnak elismerni minden nép jogát, hogy saját belátása szerint intézze sorsát.

Egyes befolyásos emberek a szocialista rendszer ellem gyűlölettől elvakíttatva. nem veszik észre és nem kívánják elismerni a máj világban kialakult erőviszonyokat, vagy pedig tévedésben vannak és nem fogják fel a kommunista mozgalom erejet. Ezek minden józan ész ellenére hebehurgyán kalandokba bocsátkoznának, összeesküvéseket szőnek és intrikálnak, hogy megkíséreljék visszafelé forgatni a történelem kerekét.

Szervezel! aknamunka a szocialista tábor

orszá^iii ellen

— Valószínűleg sokan emlékeznek arra, hogy a közgyűlés korábbi időszakain a szovjet küldöttség és más országok küldöttségei is nem kevés tényanyaggal bizonyították a nyugati hatalmak aknamunkáját a szocialista államok ellen — folytatta V.V. Kuznyecov. Ezzel kapcsolatban idézte az Egyesült Államok kongresszusának 655. számú törvényét, amely évente 100 millió dollárt irányoz elő a szocialista országok ellen irányuló aknamunka finanszírozására.

— E törvény alapján az Egyesült Államok területén menedéket és bőséges anyagi támogatást kaptak különböző emigráns csoportok, amelyeknek tagjait a szocialista országok ellen bűncselekményeket elkövető és a büntetés elől külföldre szökdöső elemekből toborozzák. Az Egyesült .Államok óriási összegeket költ a csődbejutott reakciós kormányok, vagy a népek által szétzúzotl és kivetett, vezető csoportok maradványainak támogatására.

— Egyidejűleg a szocialista országok ellen irányuló aknamunkával foglalkozik egész sor ..bennszülött” amerikai szervezet, mint például a „kereszteshadjáral a szabadságért” és az „amerikai felszabaditási bizottság.”

— A szuverén államok behi- gyeibe való leleplezetlen beavatkozásra szolgált az amerikai kongreszusnak 1959. júliusában „a rab nemzetek hetéről-’ hozott

határozata is, amely felszólította a szocialista országok lakosságát, indítsanak .„kereszteshadjáratot’' az illető országokban fennálló államrend ellen.

— Meg lehetne említeni a szenátus külügyi bizottságának utasítására készített több jelentést, így például az 1959. október lóén nyilvánosságra hozott „Nyu gat-Európa” című 3-as számú, az 1959. november 25-én nyilvánosságra hozott, „ az Egyesült Álla mok külpolitikájának főcéljai’ című 4-es számú jelentést és sok mást. Ezek az okmányok beismerik ugyan, hogy tárgyalásokra van szükség a főbb nemzetközi problémákban kialakítandó egyetértés céljából, ugyanakkor megkísérlik az erőpolitika felelevenítését, terveket tartalmaznak a szocialista országok államrendjének aláaknázására.

A szovjet küldöttség hivatkozott továbbá az Egyesült Államok köztársasági pártjának országos bizottsága által „Nemzetbiztonság és béke” címmel nemrég kiadott okmányra, amely ismét az Egyesült Államok külpolitikájának fő céljaként jelöli meg „a rab népek felszabadításának” már végen kudarcot vallott politikáját.

— Az Egyesüli Államok bi- /..nyos körei tahit aknamunkát folytatnak olyan államok ellen, amelyek nem hajlandók csatlósai lenni. Ebből a szempontból kell megítélni az úgynevezett „magyar kérdést” is. Ezt a kérdést megvitatni annyit jelent, mint mindenekelőtt a nyugati hatalmaknak más államok belügyeibe való beavatkozásáról és arról a törekvéséről beszélni, hogy a szóbanforgó államok népeinek nyakába varrják saját burzsoá rendszerüket.

— Úgy gondolom — folytatta Kuznyecov, — hogy a nyugati hatalmaknak azok a képviselői, akik felvetik ezt a kérdést, maguk sem hisznek javaslataik észszerűségében. Ezekkel a javaslatokkal csupán azokat a reakciós köröket akarják vigasztalni, amelyek súlyos vereséget szenvedtek 1956-ban és azóta sem tudnak ebbe belenyugodni.

— Mindezekről az őrült tervekről csak egyet lehet elmondani: soha nem fognak megvalósulni és szerzőik minden értelem nélkül, hasztalan dobnak ki az ablakon óriási összegeket, töltik az ^ időt.

A különböző rendű és rangú hívatlan „felszabadítóknak”, a szocialista országok ellen iíányuló provokációk kedvelőinek rendki(Kolytatás az 5. oldalon.)

2