Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-05 / 288. szám

Folytatta tanácskozását az MSZÜ11* YIl. kongresszusa

(Folytatás as 1. oldalról.)

Bébe, amíg katonai támaszpontok hálózata épül hazánk és a szocialista tábor köré, addig nem mondhatunk le békénknek és függetlenségünknek arról a biztosítékáról, amelyet a Magyar Néphadsereg jelent.

— Néphadseregünk katonái minden erejükkel arra törekednek, hogy pártunk vezetésével kivegyék részüket népünk építő munkájából, szilárdan együtt haladjanak a szocialista országok

Varsói Szerződésben egyesült fegyveres erőivel, rendíthetetlenül védelmezzék szocialista vívmányainkat, népünk békéjét, hazánk biztonságát — mondotta a kongresszus küldötteinek nagy tapsa közDen felszólalása végén Révész Géza.

Kiss Árpádnak, as Országos Tervhivatal elnökének felszólalása

Karkész Sándor Pest megyei küldött, a Szerszámgépfejlesztő Intézet kutató mérnöke után Kiss Árpád, a Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke elöljáróban rámutatott arra, hogy

a két világrendszer békés versenyében a szocialista országok már túlszárnyalták a kapitalista országok átlagát. Most az a ccl, hogy a legfejlettebb kapitalista országokat szárnyalják túl,

nemcsak a termelés abszolút mennyiségében, hanem az egy főre eső termelés mennyiségében is A két rendszer gazdasági versenyének kimenetele azon múlik, melyik rendszer tudja a munka magasabb termelékenységét elérni.

— A társadalmi munka termelékenységének emelkedése szorosan összefügg a technikai kultúrával — folytatta. — Ebben rejlik a műszaki fejlesztés alapvető politikai jelentősége.

— A szocialista tábor e téren elért eredményeit az egész világ előtt kézzelfoghatóan bizonyították be a Szovjetunió történelmet alakító sikerei a világűr meghódításában.

Kiss Árpád ezután hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása óta a népgazdaság tervezésével és irányításával összhangban munkálkodunk az ipar technikai színvonalának emeléséért. Ez szerves része a népgazdasági tervekben foglalt szocialista építésnek. Az utóbbi években születtek ugyan komoly eredmények, de ezek korántsem kielégítőek, az év első tíz hónapjában az ipari termelés napi átlagban 11 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest, a termelékenység viszont csak 4 százalékkal. — Hazánk körülményei között azért is különösen fontos a termelés magas technikai kultúrája, mert enélkül állandóan

gátolná a népgazdaság fejlesztését az ország nyersanyag- és energiahelyzetének korlátja. A világpiacon is hátrányos helyzetbe kerülnénk, ha a népgazdaság számára hiányzó nyersanyagokat korszerűtlen késztermékek exportjával kísérelnénk megszerezni. Teljesen indokolt volt tehát, hogy már a hároméves tervben megfelelő minőségű anyagok gyártásával és felhasználásával, ipari termelő berendezéseink technikai fejlesztésével javítsuk a fajlagos anyagfelhasználást és az energia hasznosítási fokát. Az eredmények már mutatkoznak. Az ipari termelés, a számítások szerint jövőre mintegy 8%-kal lesz magasabb a hároméves terv esedékes előírásainál, ugyanakkor a széntermelést körülbelül négy százalékkal lehet majd csökkenteni a hároméves tervhez képest, mert ez is fedezi az ipar tovább növekvő termelését. A gépiparban három év alatt körülbelül 55 százalékos emelkedést érünk el, viszont a hozzávaló acél felhasználását csak mintegy 30 százalékkal kell növelni. Ez azt jelenti, hogy a hároméves terv végén gépiparunk ugyanannyi nyersanyagból csaknem 20 százalékkal több értéket állít majd elő, mint 1957-ben.

— A párt és a kormány az elmúlt években egyre nagyobb gondot fordít az alapanyag- és az energiatermelés korszerűsítésére, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt két évben egyenletesen, lényegében zavartalan volt az anyag és energiaellátásunk.

Kiss Árpád ezután rámutatott arra, hogy

a második ötéves terv időszakában a műszaki színvonal

fejlesztésének három alapvető fontosságú területe van.

Az első: észszerűbben kell gazdálkodni az energiahordozókkal. A második: az egész iparban, különösen az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztendő iparágakban, új technológiai eljárásokat kell alkalmazni. A harmadik feladat pedig az, hogy növeljük a vegyipar különösen a műanyagipar súlyát a termelésben és a vegyipar termékeit fokozottan használjuk az ipar többi ágazataiban, elsősorban a könnyűiparban és a gépiparban.

— Az első feladattal kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy az energiagzdálkodásban a hároméves terv idején eredményes munkát végzetünk. Korszerűsítettük és gazdaságosabbá tettük az energiatermelő és átalakító berendezéseket, növeltük azok hatásfokát. Ezt a munkát folytatnunk kell. Ezenkívüf a második ötéves terv időszakában kedvez? változásokat is elöirányozhatum az energia-források összetételén A Szovjetunió ugyanis, túlnyomórészben saját költségén, kiépítette az európai népi demokratikus országok felé a kőolaj-távvezetéket. így mi is nagymennyiségben importálhatunk nyersolajat. Energiamérlegünkben tehát s szénfelhasználást csökkentjük mert különösen a vasúti vontatásban és a mezőgazdaságban sokkal több diesel-olajat használhatunk fel.

— Az ipari technológiai folyamatok korszerűsítésének alapvető módszere, hogy nem elszigetelten egy-egy iparágban, vagy egy-egy gyártmány előállításánál keli csökkenteni a munkaráfordítást, hanem az egész termelési folyamatot kell nézni, az össztársadalmi munka-ráfordítást kell csökkenteni, nem törődve azzal sem. ha az össztársadalmi munka-ráfordítás csökkentése közben egy-,

egy iparágban vagy egy-egy munkafolyamatnál látszólag csökken a termelékenység és nő az önköltség.

— Az előttünk álló műszaki feladatok megoldásában igen komoly és jelentős pártszervezeteink feladata. Pártszervezeteinknek be kell avatkoznia az ezért folyó harcba, fel kell lépniök a megszokott- ság, a kényelmesség ellen, az új szemlélet meghonosodásáért.

Befejezésül Kiss Árpád hangsúlyozta, hogy a technikai haladás nem egyszerűen a terv egyik célkitűzése, hanem általános feltétele valamennyi célkitűzés sikeres megvalósításának.

Nemeslaki Tivadar, a Komárom megyei pártbizottság titkára szólalt fel ezután, majd Nagy Józseí- né könnyűipari miniszter következett szólásra.

Nagy József né könnyűipari miniszter felszólalása

Először a fogyasztási iparok fejlődésével, a lakosság ellátásával foglalkozott. A párt politikája és ennek alapján a gazdasági vezetés munkája az utóbbi három évben abban is következetes volt — mondotta, — hogy

nem csak mennyiségileg elégítjük ki a megnövekedett igényeket, hanem minőségben, főként pedig áruválasztékban.

Sokkal jobb, többféle árut bocsátunk a dolgozók rendekezésére, mint korábban. Ma már alig emlékszünk az 1950-53-as évek könnyűipari termelésének uniformizáló jellegére. Ma a pamutipar évenként mintegy ezer, a gyapjuipar több mint kétezer szövetmintát, a cipőipar 600—800 fajta cipőt mutat be a kereskedelemnek. Ilyen széles választék persze nincs az üzletekben és nem is tudnánk mind legyártani, de az áruellátás választékossága terén vitathatatlanul óriási a haladás. A pért irányelveiből következik, s a könnyűiparban dolgozó minden munkásnak, vállalati és minisztériumi dolgozónak is eltökélt szándéka, hogy az elért színvonalat továbbra is tartsuk.

Anyagilag és fegyelmi úton Is felelőssé teszük azokat, akik minőségrontással, vagy a választékok szűkítésével akarnák saját vállalatuk termelését gazdaságosabbá tenni, egyéni nyereségrészesedésűket növelni.

— Azt az utat sem akarjuk járni többé, amit például 1952- ben jártunk, amikor úgyszólván minden harmadik embernek egyforma volt a iódenkabátja, mert csak két-három fajtát gyártottunk, hatalmas sorozatokban.. Ezt nem akarjuk, sőt vállalataink

Fehér Lajos elvtárs beszédet mondja.

továbbra is ezernyi új cikket adnak majd a kevésbé keresett, divatját múlt áruk helyett.

— Igen helyes a párt és a kormány részéről az a többször elhangzott figyelmeztetés,, amely szerint a második ötéves terv végrehajtását már most elő kell készíteni, s a tervet elsősorban az idei és a jövő évi feladatok jó végrehajtásával kell megalapozni.

— A kongresszusi munkaverseny lehetővé tette, hogy a köny- nyüiparban máris felülvizsgálhattunk néhány olyan alacsony termelétsi előirányzatot, amelyet saját ötéves tervjavaslatunkba eredetileg felvettük. A dolgozók versenye lehetővé tette, hogy az év második felében már nemcsak a lemaradásokat pótolták, hanem jelentős túlteljesítést is elértek. Az üzemek mintegy 400 millió forintos tervtúlteljesítést vállaltak a kongresszus tiszteletére. Felajánlásukat eddig mintegy 580 millió forint értékben teljesítették és előreláthatólag az év végéig ez az összeg 650—700 miliő forintra emelkedik. A verseny segítségével teljesíteni fogjuk a márciusi határozatban ajánlott 2,5 százalékos költségszint- csökkentést is.

*— Ugyanakkor el kell ismernünk — s ez a szép eredmények értékét nagymértékben csökkenti, — hogy

a munka termelékenységének emelésében nem tudtuk elérni a párthatározatban ajánlott szintet.

Ezt csak részben indokolhatjuk azzal, hogy aprózni kellett szériákat, és hogy fokozódott termékeink munkaigényessége. A hiba inkább az volt, hogy

a termelői árrendezés után és általában az önállóbb üzemi gazdálkodási rendszer bevezetése után könnyebben vettük a létszámkérdést cs nem használutk ki eléggé azokat a tartalékokat, amelyeket a tudományosan megalapozott, tervszerűbb üzemszervezés nyújt

A jövőben igyekszünk a hiányosságokat megszüntetni és már 1960. évi terveink összeállításánál észszerűbben eljárni.

— A jövő évre már olyan terv- javaslatot dolgoztunk ki, amely a gazdasági bizotság által jóváhagyott szintet 400 millió forinttal meghaladja. A beruházási lehetőségeink 1960-ban magasabbak lesznek, mint 1959-ben voltak. Az összegek nagy részét új gépek beszerzésére, teljes, vagy részleges rekonstrukciók végrehajtására fordítjuk.

Befejezésül az ipar átszervezésével kapcsolatos problémákkal, feladatokkal foglalkozott.

\ pártkongresszus ötödik napja

Az MSZMP VII. kongresszusának pénteki ülését Lombos Ferenc, a Győr megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Afrikai Függetlenségi Párt Központi Bizottsága, a Maláji Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Guatemalái Munkapárt Központi Bizottsága táviratban, illetve levélben üdvözölte a kongresszust.

A délelőtti tanácskozáson felszólalt Haled Bogdas, a Szíriái Kommunista Párt főtitkára, és Arline Madeyan, Libanon Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja. Ezután Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára összefoglalta az első és a második napirendi pont vitáját.

Kádár János élvtárs válassbeszéde

Kádár János elvtárs bevezetőben rámutatott arra, hogy a Központi Bizottság beszámolóját követő háromnapos vitát a világos állásfoglalás, a kommunista kritikai szellem, az elvi bátorság jellemezte. Valamennyi felszólaló kifejezte: pártunkban teljes az egység minden főkérdésben.

— Pártunk VII. kongresszusa tehát helyesli azt az irányvonalat, amelyet az elmúlt három esztendőben követtünk — mondotta Kádár János, — s egyben az eddig követett irányvonal határozottabb, következetesebb és lendületesebb folytatását kívánja. (Nagy taps.) A kongresszuson már eddig harmincöt testvérpárt küldötte szólalt fel, köztük Hruscsov elvtárs. Kifejezésre juttatták, hogy pártunk vonalát marxista, kommunista vonalnak tartják, politikáját helyeslik, sőt ami ennél még több is, szolidárisak vele. (Nagy taps.) Ez pedig számunkra rendkívül fontos dolog, mert testvérpártjaink küldöttei személyében valójában a nemzet közi munkásosztály van jelen kongresszusunkon és mond véleményt politikánkról. (Nagy taps.)

— Valójában olyan érzése van az embernek, hogy az élet, a magyar nép egyre inkább kiteljesülő, gazdagodó, fényesen áramló, új szocialista élete hullámzott itt a kongresszus termeiben.

S ennek az ezerszinü, gazdag életnek eredményei, fogyatékosságai kerültek szóba. Ez helyes is, jó is. Az elhangzott felszólalásoknak nagy fontosságot tulajdonítunk. Nekem tehát volna egy javaslatom. Kérem a kongresszust: járuljon hozzá, hogy az újonnan megválasztott Központi Bizottság a vita anyagából gyűjtse csoportokba az egyes kérdéseket, és juttassa el illetékesekhez. Azt hi- - szem jogos kívánság, hogy ezeket vizsgálják meg és rövid időn belül adjanak rájuk érdemi választ* Az érdemi válasz esetenként lehet olyan, hogy a felszólaló elvtárs kívánsága, észrevétele, kri(Folytatás a 3, oldalon.)

2