Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-05 / 262. szám
Fejlődik a fehérgyarmati járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztése A termelőszövetkezeti gazdálkodás ’' elengedhetetlen feltétele az, hogy ha- növénytermelés jól megalapozott ...... állattenyésztéssel párosyjj'Qn, Az. állattenyésztés közvetlen jövedelme mellett igen nagy "Jelentősége van a talaj tápanyagutánpótlása 'terén biztosított hozamnövelésnek. A fehérgyarmati -járás. termelőszövetkezeteiben nagy lépést tettek előre .az idén, hogy a 3004/1. számú kormányrendelet és a megyei tanács, valamint a megyei pártbizottság határozata érvényre jusson az állattenyésztésben. '« • Örvendetesen nőtt a szarvasmarHaáliománv A. járás-, termelőszövetkezeteiben a gazdasági, év elején száz hold földre 9,5 szarvasmarha, 20.4 sertés, 92 juh és 0,6 daran baromfi- 'J0.to.th Mind több szövetkezetben belátták, hogy ez az arány,, igen. kicsi. így nem biztosítható a növénytermelés-' tápanyagutánpótlása. Most, a gazdasági év vége felé már gyökeresén- megváltozott képet találunk ezen a téren. Legszebb eredményi a szarvasmarhatenyésztés számszerű növelésénél értek el. Száz ’• hol'd, földre ma már 14.5 darab szarvasmarha jut. Igaz,' á ■'tehenek • aránya még csak 3.4 dáfab szdzhöldanként. azonban a következő-»években: - várható nagyobb javul as, amikor a saját* nevelésű-üszők kerülnek tenyésztésbe.- A sertésekből 23,06 darabr- es.k százholdanként.' Baromfiból-- pedig .az éveleji 0,6 helyett »65,6 darab». Ez utóbbi is meghaladja a .szövetkezetek részére előirányzott .szintet, de a helyzet ezen a téren nem kielégítő, mivel csak kilenc szövetkezetben foglalkoznak baromfitartással Különösen azért kedvezőtlen ez, mert a járás valamennyi terme- lőszövetké2etébeá mód van* árra* hogy tyúkfélét,, . vagy. víziszárnyast tartsanak." ' - **-" I tejtermelés nem kielégítő Az*rálláfáílőmány’ számbeli hö- Vekéáésé, rftellétt a* tejterrfiéíésről nem lehet sok jót mondani Ugyan s a közös vb.-határozat- ban megszabott. 2400 literes átlaghozamot hem’érik el. A kiesés nagy része' abból adódik, hogy ! egyes szövetkezetekben még nem 'fordítanak kellő gondot o- takarmányozás szak- ' szerűségére’ s dz állatgondozók között vannak • olyanok' is. akik úgy kerültek ebbe a beosztásba, hogy már más munkakörben nem feleltek meg. Az elmaradás-másik oka, hogy a tejtermelésre tervbe vett tehene*, egy részét évközben vásároltass így pzek termelése nem érhette el a kívánt szintet. Jól megy az áliatkízialás Az állatóizlalás', ‘elint az árutermelés egyik fontos része, jelentősen' megnöéékédett az" e»- múlt év eredményeihez kepest. A termelőszövetkezetek járási átlagban száz Holdanként 21,10 mázsa hízott szarvas- 1 mdrhát és J3„4 mázsa sertést, adtak, illetve adnak ’ át • & ’ gazdasági év végéig. Egyes szövetkezetek az átlagból magasan kiemelkednek. A botpalád! Kossuth Tsz például 110, a’ sonkádi Uj Élet 62, a milotái Rákóczi Tsz 59 mázsa sőrét adott el száz' holdra .számítva. A fehér- gyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz-ben 41 mázsa hízott sertés és 40 mázsa sőre jutott szá’z holdanként'. Ugyancsak * szép eredmények születtek 'a -hizlalás térén a : mátolcsi, nábrádi, . tisza- kóródi, 'túristvándi, kérsemjéni-és kisszekerest szövetkezetekben -is. Kedvező takarmánytermelési : ' Jeltetőjséflek A fehérgyarmati járásban két új szövetkezet és három terche- lőszövetkezeti község alakult . a tavasz fórytófáh'.' ‘Bál- kicsit még-' késve, de ezeken a helyeken is igyekeztek az ’állattenyésztés alapját megteremteni'. A háztáji állatáliórtiányoh 'felüli'' jószágot közősbe vit'téif. Ä jószág ‘ellátását'az' idei termésből,' az "őszre" alakult- szövetkezetnél pedig a tágok' által összeadott takarmányból biztosították. A túrri- csei Béke Tsz-nél 38, Vámcsoro- »ziban 49, a krsnaményi Népakaratnál 34, a Petőfinél 38 szarvas- marhát vittek a közösbe. Az őszre alakult tunyőgi. szövetkezet pedig húsz darab növendékmarhát vásáréit. . ,, A természeti adottságok a járás területén kedveznek a pillangós és egyéb takarmánynövények -termelésénekl- így kézenfekvő,' hogy .áz állattenyésztés az a járás termelőszövetkezeteiben, amely a fő jövedelemforrást . képezhet} a gyümölcs- és aprámag- . termelés mellett. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy -az itteni tsz-ek megindultak s jó irányban haladnak ezen ,az. pton. Feladatúit a jövőben sem lehet más, mint az állattenyésztés számbeli növelése, de- legalább olyan fontos, az, hogy egyre inkább felhagyjanak a szokásos jpszágtartássai, és az igazán nagy jövedelmet biztosító, állattenyésztést honosítsák meg. Jl&mbowdó la Edy öszhajú sápadtarcú paraszt állt jel az agregátortól gerjesztett villanyfényes tiszakóródi kultúrliázban az egyik este, s a kővetkezőket mondotta■ „ Ma ünnepet ülünk. Emlékeznek, hogy •tíz évvel ezelőtt ezen a napon egy fát ültettünk el a községben. Tizenegy ember volt e kis növény kertésze. Jöttek aztán más kertészek is, sokasodtunk, öntöztük a fát, mely erősödött, lombosodon s gyümölcsöket is termett. Jött aztán egy vihar, megtépázta, legallyazta, de kertészei védték, óvták, és megmentették. Utána fényesebb napok következtek, nap sütötte, bizalommal locsol- gattuk a tövét, s már-már úgy nézett ki, hogy erről a fáról nemcsak az ültető és hozzájuk szegődött új kertészek esznek ízes gyümölcsöt, hanem az egész falu. Sajnos, nem erősödhetett meg a fa ennyire. Nem, mert újabb vihar száguldozott felette, megtépte koronáját leveleit leszaggatta. De állta a vihart, s most újból erősödik, lombosodik, s remény van rá, hogy a jövőben nagyobb tállal kínálja kertészeit, s majd az egész falut.” ÍOO nő eszmecseréje Termelőszövetkezeti és egyéni parasztasszouyok tanáeskóztak Tiszavasváriban . Követésre méltó eszmecserét folytattak 'a napokban a községi pártbizottság helyiségében a , ti- szavasvári termelőszövetkezetekben dolgozó uiők és az egyénileg dolgozó , parasztasszonyok. , Több mint százan'vettek részt a beszélgetésen. Bevezető előadást .tartott a szövetkezeti mozgalomról és az abban résztvevő asszonyok múnkájái-# Sárost Erzsébet ße-, dagpgps. Az előadást "vita követte, vs- a Haladás, a Munka, a Petőfi és a Rákóczi termelőszövei- kezetékbol Jjéléritévö ■ ássijpíiyők' felszólalásaikban elmondották, hogyan _ dolgoznak, mi a helyzet szövfeJkezetektíén. Olajos ‘-Júlia beszélt arról, "hogy mint ä Münsa Tsz. barcmfigohdozójat, megbecsülik, szépen keres,' hiszen eddig már félezer:' munkaegysége van.1 Kiss Jozsefné, á Haladás íBíifl> anvai tuau Tsz. tagja 420, Róka Sándorné, a Petőfi Tsz. baromfigondozája 400, és Verbé Ilona, a Rákóczi Tsz. tagja 274 munkaegységet teljesítettek. Valamennyien meggyőző erővel beszéltek arról, hogy megtalálták helyüket és számításukat a szövetkezetben. Ez jó hatással volt az egyénileg dolgozó parasztasszonyokra is, akik — látva társaik eredményes munkáját — gondolkoznak a szövetkezetbe való belépésen. örvendetes - volt, hogy a szövetkezeti és ■ egyénileg dolgozó parasztasszonyók 'együttesen vállalták, hogy a mcst épülő kultúr- ház munkálataiban »közösen vesznek részt és tovább fűzik a ba- rátkozás szálait . a szövetkezeti tagok és az egyénilég dólgozó asszonyok között. Mindenki tudta, hogy Tóth Ferenc bácsi a Béke Tsz- ről beszélt. Szavait így fejezte be: „Iparkodjunk mindannyian azon, hogy ez a fa nemes gyümölcsöt teremjen. s kóstolja meg mindenki gyümölcsét, hiszen szívesen kínálgatja.’’ E szavakkal emlékezett a tízesztendős szövetkezetről, amelyben tizenegy ember százötven holdon kezdett új életet. Október huszonhetedikén ünnepelték az évfordulót, ötvenegy tag, akik ma már háromszáznegyven holdon gazdálkodnak. Hogy ünnepelték? Szerényen, munkával, s új tervekkel. Igen, mert ezen a napon jelölte ki Máté Ferenc elnök. a tagokkal együtt annak a közel ötven holdas rizstelepnek a helyétj ahol talán már jövőre fehér aranyat terem a kóródi ható " ünnepelték aszal, hogy erre a napra harminc holdon befejezték az őszi árpa vetését, hatvanöt holdon tették földbe a bűzd‘ és felezték be a betakarítást is. Valóban terebélyesedik az elül. tetett fa, lombosodik, s ízes gyümölcsöt terem tagjai részére. Igen mert olyan kertészei vannak, mint az alapítók; a Farkas Sándorok, Hopka Andrások és a többiek, akik napsütésben, borús időben egyaránt kitartottak, s ápolták a fát, óvták, védték minden bajtól. S eljön az az idő, amikor, mint Tóth Ferenc bácsi mondottaaz egész községet ellátják táplálékkal s gazdagabban, mint valaha. De ekkor már valamennyi falubeli olyan kertésze lesz a Béke Tsz-nek, mint azok, akik az úttörő munkát elvégezték. ( fk. ) Mosógépet vásároltak a vcncsellői asszonyok Ä mosás nehéz munkájának megkönnyítésére gondolva úgy döntött a vencsellői nőtanács, hogy mosógépet vásárol. Tervüket tett' követte,: Már sokan hasz-' nálják is a közös pénzen vásárolt háztartási gépet, s alig néhány forintot, fizetnek érte egy- egy napra. Elhatározták azt is, hogy a tavalyihoz hasonlóan ez évben is megszervezik a szabóvarró és háztartási tanfolyamot. Nem hiába., ihlette sok-so-k, regény r meéteri' megalkotására» az írókat, a barátság eszménye. Szép -és * magasértékű emberi tulajdonság ez-.- Sokak szaka--, dék felé rohanó, szekerét fékezte le •' a barátság szelleme, sokak útkeresésére adott biztos célbajutp, irán-jrje^őt.. És- m'ud- . erről jelen időben sem időszerűtlen szót ejteni. Nem kevesebbről, mint az emberek nemes, vagy káros befolyásáról, a kölcsönös nevelésről van szó. S ki tagadná e -, viszony sajátos egyéniségformáló- jellegét, értelmét -a magánéletben, a társadalmi közösségben — gazdasági'' nyelven- — a termelésben? Egyik .alkalommal népes társaságban ázó esett a bárátko- záeról. Az egyik hangoskodó „párt'’ amellett' kardoskodott, nein sok értelme van a barát- koz'ásnak, lám egyikőjüket éppen barátja' áztatta el á főnöke előtt. Azóta kerüli is a barátokat. A' másik szerényen viselkedő, szenvedélyesen érvelő „párt” ' énnek az ellenkezőjét állította. A békés és kiegyensúlyozott családi élet -mellett igenis szükséges a jó barát,sőt a. jó barátok sokasága. Nehéz helyzetben, döntés előtt jó megosztani velük a gondot és köny- nyebb, magabiztosabb eligazodni a józan, megértő és segítő tanáccsal. A vita -hevében a vitatkozók talán nem is gondoltak arra, milyen lényegei ’ és időszerű kérdést feszegetnek. Az igazságot tévő6' ’bíröáág’‘‘paiáifjlábhh ’ való tetszelgés nélkül nyugodt szívvel kijelenthetjük; többen vannak olyanok, akik nem veszítették el a hitüket., bizalmu; kát az- emberek iránt, .kívánják és ápolják'is az emoerba- ráti kapcsolatokat. Aki tudja, milyen érzés ez, azt felesleges meggyőzni, aki pedig ezideig hamis barátokkal, ' találkozott, egyszer áz is tapasztalni’ fog- já. Megnyugvásra; sokkal többen vannak jó barátok, mint rosszak. IS ez a- viszony nemcsak, abból áll,, hogy egyesek elsírják bajukat, bánatukat és’ elvárják’ á helyén váló és észszerű tanácsot; hanem abbólis, hogy felelősséget éreznek egymás , cs.eleke.det.eiépt, .erkölcsi magatartásáért, , . világnézetéért. Néni érezheti jól magát az. akinek legközvetlenebbje rossz vizeken , hajózik, helytelenül, tévesen látja ,a mii életet. s abban a, maga szerepét. Felfogásával .nem a. .születő újat, a fejlődőt, az . életképest, hanem az ’ elhglot, a haladásellenest, az emberileg igazságtalan nézetet táplálja. .Nem lebet igazi, közvetlen viszony ,ott', ' ahol, nem közösen” kiformál* és elfogadott e^vi alápon nyugszik az emberek;- ' családok* tagjainak- viszonyai Va|é'’:éí>!3én á 'jő'barátság kedvéért szánt-szándékkal szemet hunynak egymás káro6 nézetei és hibái felett. Ez igen hiányos, tartalom nélküli, üres valami,. nem sok jót kamatozik. ' Hasonlóan álbarátság az is, ha az' összekötő < kapocsra a -„kéz kezel mos’’ kétes értékű jel- szaVát vésik ’rá. Nem ezeket nevézzük b’arát- ságnak. Sokkal inkább azokat, melyek tartós alapra épülnek. Számtalan ilyen van. Sokan gyönyörködnek az egyik’ utcában K. L-ék és J. A-ék példás viszonyában. Különösen az tetszik jaz-. embereknek, hogy J.. A-ék .családja " távol áll a közélettől, a társadalmi mbz- galmakba való bekapcsolódástól, míg K. L-ék közismert társadalmi , emberek,, kezdeményezői voltak már sok jónak, a játszótér építésének, és más sok ember érdekét, kényeimét szolgáló dolognak. Mégis remekül megértik egymást. Szinte s,ülve- főve. együtt vannak! Nem nagy eipmény. de kellemes kovetkez- tetesré' utal,' ' hogy , az utóbbi időben közösen néztek meg néhány . haladó filmet, kiállítást, amit J. .A-ék ezelőtt neiin néztek meg. Sőt J. A.-né — mint a . - kerületi nőtanácsnál újságolták — elvállalta, hogy néhány árvagyermeket meglátogat a téli hónapokban és elviszi a nőtanács ajándékait. Biztató jel. ez, jó irányba fejlődik a két család barátsága. A másik eset azonban- már nem ilyen egyszerű. Itt ugyanis any- nyiban hasonló a helyzet, hogy az egyik skihtéri A kommunista család, a másik viszont nem, sőt a más k ; család íoqsz hírben áll, a férfi nem hcesüli a munkát,? gyakran néz mélyen a pohár fenekére, furcsa --elveket vall. Az; asszony . rendes. Ez a barátság nagyon feltűnt a szomszédoknak,•">' a'z ismerősöknek és bem egy' nyíltszívű asz- szonyság oda is niondtá .a . véleményét:,, Madarat tolláról, embert barát járói! A .Elgondolkoztató, hogy bár a jobbik családnak a fülébe ment a dolog, — bár maguk is tisztában vannak a tényékkel, — mégis kitartanak és türelmesen járo- gatnak a szomszédba. .'.Egye-' sek féltik a kommunista ’ családot, hogy még ők' :is lecáúsz- nak a másikhoz. Ä család két felnőtt tagja, a tánacsi alkalmazott B.' István es feleségé,' azonban* nem' tart éttől, *ső‘t bizonyára egeszen más remény fejében járnak a szomszédos. Helyre billenteni a megfeneklett családi életet... Helyes nézetet vinni a fejekbe.., Megvetni, megszólni való az, ha valaki még a saját jóhírét, kommunista mivoltát is kockára teszi és nem ügyel a gúnyos megjegyzésekre, fáradhatatlanul bizakodik; végre is beköltözik a megértés, a jó szellem a másik házba is...? Nem egyedülálló eset az ilyen. Az igazi barátság olykor áldozatokat,, is,, kíván. Áldozatot, arri; esetlég' él tévelygésnek, rossz lépésnek tűnik.*, amivel egyes - klesihyhif űek . szemében folt, esik a . uyúntélyen. Annál tisztábban; . ős . . megbecsülésre az ilyen barát a' .^kételkedők, elé, miután tudatosan és jóindulattal helyes útra - térített' egy célt tévesztett családit; Vágy csupán egy , ember-t, . Végeredménybe r> önzetlen ''társaaálmi . köteléssé- ••gükét. teljesítik': á kommunisták, ha Harfálirías; példás 'viszonyt alakítanak' ki- a magánéletükben, a társadalmi érintkezések során a pártönkívüliek- kel., Még akkor' is, ha semminemű hivatalos megbízatás nem kötelezi őket erre. M’ndeneset- re kötelezi egyéniségük, erkölcsi normáik,' az emberek kisebb nagyobb lépéseiért, a helyes, a mát és holnapot segítd gondolkodásukért érzett felelősségük... ....... Páll Géza 2
