Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-15 / 271. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Ara 60 fillér 1939 NOVEMBER 15, VASÁRNAP A nyngfnfi kormányokon a sor Eisenhower viiágkörüli útxa készül. A nyugati fővárosokban lázas diplomáciai tevékenység fo­lyik. Kölcsönös látogatások, ku­lisszák mögötti megbeszélések zajlanak le, amelyeknek fő témá­ja: a kelet—nyugati csúcsérte­kezlet. Ez uralta De Gaulle leg­utóbbi sajtóértekezletét és ez állt a napokban megtartott angol— francia tanácskozások középpont­jában is. Mint De Gaulle sajtó- értekezletén is kitűnt, Francia- ország szeretné elodázni a kelet— nyugati csúcsértekezletet. De Gaulle szerint a sietség „felüle­tessé, tehát eredménytelenné” te­heti a tárgyalásokat, vagy ami még „szörnyűbb” — valamilyen ^elsietett megegyezésekhez” ve­zethet, amelyeket „már másnap megbánnának”. Miért akarja De Gaulle az angolokkal — sőt az amerikaiakkal is ellentétben el­odázni a négy nagy találkozó­ját? De Gaulle erőfeszítéseit, a megegyezés szellemének oly sok­szor ellentmondó francia hivata­los politikát, elsősorban a kor­mánykörök nagyhatalmi ábránd­ja sugallja. Ez a nagyhatalmi ábránd ugyanakkor a gyengeség érzetével párosul. De Gaulle-ék tisztában vannak vele, hogy pil­lanatnyilag Franciaország a leg­gyengébb a nyugati nagyhatal­mak között. Éppen ezért erőnek- erejével szeretnék bebizonyítni, hogy országuk nem a másod, vagy harmadhegedűs szerepére hivatott a Nyugat zenekarában, hanem méltó arra, hogy annak egyenrangú, vagy legalábbis Angliával egyenrangú tagja le­gyen. Franciaország — nyilván­való gyengesége ellenére — te­hát az „erő” helyzetéből szeret­ne tárgyalni a csúcsértekezleten és az ezt megelőző nyugati kor­mányfői találkozón is. Mi másra vezethetnénk vissza azt a lázas igyekezetét, amellyel az afrikai népek jogos felhábtrodása elle­nére fel akarja robbantani a szaharai atombombát. A másik dolog, ami miatt a francia államfő a csúcstalálko­zót halogatja; Algéria. Az algériai kérdés esetleges megoldása még a csúcstalálkozó eiőtt — így véli De Gaulle — növelheti tekintélyét a nyugati táborban és erősítheti helyzetét a csúcstalálkozón is. A harma­dik ok, ami miatt De Gaulle a csúcsértekezlet elhalasztását kér­te: Hruscsov franciaországi láto­gatása. Nem is olyan régen a francia államfő még a közeli Hruscsov— Eisenhower találkozó lehetőségét is kétségbevonta, ma viszont már meleghangú meghívást inté­zett a szovjet kormányfőhöz. A megváltozott erőviszonyok reáli­sabb értékelése mellett ebben megint csak szerepet játszott az a törekvése, hogy Anglia és az A modern ,,kubikos talicskák“ Egyesült Államok mögött ő se maradjon le a szovjet miniszter­elnökkel folytatandó előzetes eszmecseréről, Franciaország te­hát a csúcsértekezlet elhalasztá­sa mellett tört lándzsát, de miért sürgette ugyanakkor Anglia kormányfők mielőbbi találkozó­ját? Ebben a kérdésben komoly né zetkülönbség és érdekellentét van Franciaország és Nagy-Bri- tannia között. Anglia a „csúcs- értekezlet bajnokának” szerepé­ben tetszeleg. Macmillan válasz­tási ígéretei között igén előkelő he­lyet foglal el a legmagasabb szintű találkozó nyélbeütése. Az angol miniszterelnök előszeretettel em­legeti, hogy a nagy párbeszédek sorozatát az ő moszkvai látoga­tása indította el. De nemcsaK a választási ígéret teljesítése miatt sürgette Nagy-Britannia a négy nagy találkozóját, szerepe van ebben annak a félelemnek is, hogy Anglia az idők múltával elveszítheti eddig szilárdan tar­tott második helyét a nyugati nagyhatalmak sorában, elsősor­ban a NATO szervezetében Franciaországgal és újabban Nyugat-Németcrszággal szemben A legújabb értesülések szerint áprilisban várható a kormány­fők összeülése. Ezt a találkozót el lehetett és el lehet halaszta­ni, de kitérni előle a jelenlegi nemzetközi helyzetben semmikép­pen sem lehet. Ezért kezdődtek gőzerővel a többoldalú tanácsko­zások, hogy valamiféle összehan­golt tervvel üljenek le a nyugati kormányfők a tárgyalóasztalhoz Hruscsov elvtárssal. A szovjet álláspont világos; csúcstalálkozót kell tartani minél előbb. Ezen meg kell tárgyalni az égető nem­zetközi kérdéseket, elsősorban a leszerelés problémáját és a né­met kérdést. A Szovjetunió ko­moly könnyítéseket, engedménye­ket tett már eddig is mind a le­szerelés, mind pedig a német és a nyugat-berlini probléma te­kintetében. Elég itt utalni az atomfegyverkísérletek egyoldalú felfüggesztésére, a részleges le­szerelési intézkedésekre, az álta-j ános és teljes leszerelési javas-j atra, a nyugat-berlini státus] módosítására adott határidő meg-] rosszabbí Iá sara, stb. ] Most a nyugati kormányokon 1 a sor. Tavasszal újból vizsgáz-] riok kell a népek előtt, valóban] akarják-e a békés együttélést,] /alóban éreznek-e felelősséget az] emberiség sorsáért, jövőjéért. ] Síem elegendők a szép szavak.] rettekre, elsősorban az ő részük-] :ől is engedményekre van szük-J kg. így egyengethetik az utat,] la nem is teljes és átfogó, de? egalább egyes kérdésekDen lét- •ejövő részleges megállapodások; 'elé. A kormányfők legmagasabb] szintű tanácskozásának már ez is< gén nagy pozitívuma lenne. * :fl Fütőücázoan megtakarított ; szénné! 452 darab kétezer tonnás vonat hüzleketíiiet Záhony—Budapest között A kongresszusi munkaverseny­ben kitettek magukért a nyír­egyházi Fűtőház dolgozói. Jó­kaiban tartották a mozdonyo­kat, mellőzték a korszerűtlene­ket. Vigyáztak arra, hogy jól le­terheljék a vonatokat. A moz­donyvezetők igyekeztek kihasz­nálni a pályaviszonyokat és a fűtők gazdaságosabban tüzeltek. Százelegytonna-kilométerenként 92 dekával kevesebb szenet hasz­náltak fel, mint tavaly, összesen tízezernégyszázhat tonna szenet takarítottak meg, amennyi ele­gendő ahhoz, hogy 452 darab 424-es számú mozdony egyenkint kétezer tonnás vonatot továbbít­son Záhony—Budapest között. Matolas határában mintegy félméterrel magasítják a Sza­mos töltését. Ásó, talicska, kubikosok hada sehol. Emberek hada ugyan akad, de azok csak gyönyörködni állnak meg néhány percre. Három lánctalpas földgyalú hordja a töltésre a borítást. Egy fordulóra két és fél köbméter földet visz­nek fel egyenként. Napi teljesítményük 65—70 forduló, ami ötszáz köbméter földnek felel meg, mázsában több mint ötezer. / (Csikós felv.) Kentressznsi versenydehádot indítanak az 53. sz. flKÜV-nél Eddig hárommillió forinttal több a vállalat nyeresége Az 53. sz. Autóközlekedési Vál­lalat dolgozói a versenyben elért sillerekkel készülnek köszönteni a pártkongresszust. A vállalatnál 11,5 millió forint beruházás Nagyhalászon Mind több bútorlap Ité»*ül már 3000 és jövőre 4000 köbmé­ter bútorlapot készítenek. A kongresszusi versenyben 470 ezer forint értékű versenyválla­lást tettek. Ezzel szemben már több mint 644 ezer forint telje­sítést értek el. A pártszervezet és a szakszervezet kezdeménye­zésére újabb 200 köbméter bú­torlap elkészítésére tettek fel­ajánlást. Az üzem tervének tel­jesítését és a vállalások túltelje­sítését, valamint a munkakö­rülményele javítását jelentősen elősegítette, hogy az elmúlt há­rom évben 11,5 millió forintot fordítottak az üzem fejlesztésé­re, korszerűsítésére. Befejezéshez közelednek a nyírmeggyes! „Petőfi” terme­lőszövetkezet útépítési munkála­tai. A földmunkálatokat társa­dalmi munka keretében már tel­jes egészében elvégezték. Jelen­leg a burkolatkő szállítását vég­zik. mintegy hatszáz dolgozó tett fel­ajánlást és versenyez a teljesí­tésért Már eddig több, mint 3 millió forinttal túlteljesítették a válla­lat eredménytervét, A verseny eredményeképpen a vállalat kapujára tűzhették a büszke élüzem-jelvényt. Az élenjárókról nem feledkezik meg a vezetőség. Több, mint százezer forint jutalmat osz­tottak ki közöttük. 32 dol­gozó kapta meg a „Kiváló dolgozó” jelvényt, cs több mint ötven az oklevelet. A vállalat két főnöksége páros versenyben van, a kirendeltségek egymással versenyeznek a maga­sabb eredményekért. A győztes kapja meg a kongresszusi mun- kaverseny-zászlót s ezen kívül az élenjáró dolgozók a célprémiumo­kon felül több, mint 70 ezer fo­rint tárgy- és pénzjutalomban részesülnek. A versenyben további sikereket akarnak elérni s ennek érdeké­ben november 20—30 között kongresszusi versenybrigádot szerveznek, aminek eredménye­képpen biztosítani tudják azt is, hogy az élüzem-csillag továbbra is a vállalatnál hirdesse sike­reiket. Húszezer holdon végeztek mélyszántást a gépállomások A nagy őszi munkáknak — ve­tésnek, betakarításnak — végére értünk. Megyénk gépállomásai vetési tervüket a termelőszövet­kezetekben majdnem kétszere­sére, 178 százalékra teljesítették s 32 ezer holdon tették földbe a magot. Á vetésiéi- teljesítésében a tyukodi. nyírbátori és fehér- gyarmati gépállomások értek el kimagasló eredményeket. A kongresszusi versenyvállalás 105 százalékos túlteljesítése nagy­ban hozzájárult a gépállomáso­kon ahhoz, hogy összesített éves tervüket — három kivételével — teljesítették. A továbbiakban az őszi mély­szántás befejezése áll a gépállomások előtt. Eddig húszezer holdon végezték el azt a munkát, amiből tizen­nyolcezer holdat a termelő- szövetkezetek területén szán­tottak, Ezzel 63 százalékra teljesítették azt a fontos munkát. A Fehérgyarmati Gépállomás mélyszántási eredménye ki­ugró, mivel az itteni traktorosok 450 holdat szántottak fel terven felük 2,5 millió forint közös vagyona van a nyirieíeki Szabad Nép Termelőszövetkezetnek A termelőszövetkezetek csak akkor növelhetik fokozatosan a tagok részesedését, ha gondos­kodnak a közös vagyon megfele­lő gyarapításáról. A nyírteleki Szabad Nép Tsz vezetői és tag­jai az utóbbi években figyelem­be vették ezt a fontos követel­ményt és közös vagyonuk érté­két 2,5 millió forintra emelték. Megfelelő anyagi alapokkal ren­delkeznek, hogy fokozatosan emelkedjen a munkaegységre ju­tó részesedés. A Nagy halászi Kender- és Mat- i racüzem a korábbi években rá- 1 fizetéssel dolgozott. Néhányan azt javasolták: szüntessék be a tér- ( melést az üzemben, mivel ráfi- ] zetéses. A jó munka eredménye- l ként azonban rövid idő alatt fel- : zárkóztak a jól dolgozók közé. < Tavaly 13, az idén már 35 száza- ; lékos nyereséggel dolgozik az 1 üzem. Különösen sokat javult a í helyzet azóta, hogy megkezdő- j dött a bútorlap gyártás. Ez az : anyag köbméterenként 4600 fo- 1 rint értékű, s készítésével drága ' faanyagot takarítunk meg. Amíg j kezdetben évente 900, az idén i Villamosították a malmot, minden utcában járdát építettek Szamosszegen A távoli szatmári falu is az utóbbi években indult meg iga­zán a fejlődés útján. Tizenhét utcájában építettek járdát, mely­re a tanács községfejlesztésből több mint százezer forintot for­dított. A lakosság társadalmi összefogással segítette elő a jár­daépítést. Száztízezer forintos költséggel villamosították a mal­mot is. Két kútra 120 ezer fo­rintot költöttek. Valamennyit községfejlesztésből oldották meg. Bár igaz, hogy a második kút még nem működik, mert hiány­zik hozzá egy alkatrész, de re­mény van rá, hogy hamarosan itt is felfakad a víz. Ezeken kívül a határban há­rom ásott kutat építettek, 9 ezer forintos költséggel. Átépítették az óvodát 56 ezer forintért, s Jö­vőre megkezdik az apaállatistálló építését s egy épület átalakítását kultúrháznak. A kettőre együtt 570 ezer forintot költenek, dé emellett helyi anyagokat is fel­használnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom